Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

f magazin Elasts • magazin Uj környezeti veszély források a Balaton vidékén A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem kutatói már hosz_ szabb ideje tervszerűen azon dolgoznak, hogy részletesen feltárják a Balaton vízgyűjtő területén fellelhető veszély- forrásokat Az ipar fejlődésé­vel, az idegenforgalom növe­kedésével és a fokozódó urba­nizációval járó legismertebb veszélyeken kívül most újabb „tettes”, a mezőgazdaság áll a megfigyelés középpontjában. Ismeretes, hogy a lejtőre merőleges művelési irány, a helytelenül megválasztott nö­vényi kultúra utat enged az eróziónak, s esőzésekkor szennyezett talajtömeg zúdul le; A szőlőterületek néhol már a Balatonba nyúlnak. Itt je­lentéktelen az ülepedési és szűrési távolság, a károsodás közvetlenül érinti a tavat. Megvizsgálták a szakembe­rek a különféle kemikáliák hatását. A foszfor és a kálium műtrágyák kévéssé veszélye­sek, de a nitrogén műtrágya használata — mint megállapí­tották — túlzott, az igények és az ésszerűség határait jóval felülmúlják. A Balaton víz­gyűjtő-területén — a számítá­sok szerint — évente 2000— 3000 tonna nitrogén mosódik ki, amelynek útjáról még nin­csenek adatok. Növekszik ezen kívül a növényvédő sze­rek felhasználása is, A talajerózió és kemikáliák használata mellett újabb két nagy veszélyforrás jött létre a Balaton közelében. A nagy­fokú gépesítettséggel kialakul­tak a mezőgazdasági szervizte­lepek, s a gépek figyelmetlen ápolása következtében, egy- egy esőzés alkalmával olajjal szennyeződnek a telepekhez közeli vízfolyások. A másik újabb veszélyforrás a kon­centrált állattartótelep. Ezek­ről a telepekről évente 800— 900 ezer köbméter híg trágya kerül ki a vízgyűjtő területre. Ez a mennyiség potenciális veszélyt jelenthet a Balaton tisztaságára. A kutatók ezért külön vizsgálják a szakosított szarvamarhatartó telepeknek a Balatonra gyakorolt szeny- nyező hatását Tréfák Az én feleségem akár egy órát is képes beszélni egy té­máról — dicsekszik Jenő a ba­rátjának. — Az is valami? Az enyém sokkal tovább beszél, ha nincs témája akkor is, — Mi történt veled a mun­kahelyeden amire legszíveseb­ben emlékszel? — Arra mikor a főnők meg­tiltotta hogy munkaidőben ká­vét igyunk és újságot olvas­sunk. — Ez olyan kellemes? — Igen, mert akkor kezd­tünk könyvet olvasni ■és ka­kaót iszogatni. — Ha nem tudat elaludni, kezdj számolni. — Már megpróbáltam, har­msIncezerig számoltam. — És jól aludtált Dehogy. Mire végére ér­tem, fel kellett kelnem. • — Ugye a könyvelő meg­mondta önnek, mit kell csi­nálnia délutánonként? — kér­di az igazgató az új tisztvise­lőtől — Igen, fel kell keltenem, ha ön belét*. • A vonat kínlódva pöfög a kegyre. Egy Ideges utas dühö- rnn így szól a kalauzhoz: — Nem mehetne ez a moz­donyvezető kicsit gyorsabban? — Mehetne, de nem hagy­hatja itt a mozdonyt, Már három órája dB a há­ltam mögött és nézi, ahogy ját­szom. Miért nem ül le maga is játszani egy parti sakkot? — Nincs türelmese. « — Azt hiszem as én fiúm­nak valóban komolyak a *zój>­í*lékai. ' =■ Miről gondolod? — Az első napon már felhi- oott a lakásukra, hogy bemu­tasson a szüleinek. — És hogyan fogadtak? — Sajna« éppen nyaralni fosóiíöá§ö • Mind türelmetlenebbül várt a vendéglőben a vendég a pincérre. Egy óra elteltével végül is cédulát hagyott az asztalon a következő szöveg­gel: mElmentem ebédelni”o Fásítás (liliomokon — új módszerrel Felére-hanmadára csökkent­hetők a védő erdősávok homo­kon való telepítéséinek költsé­gei, azzal az új eljárással, amelyet a Szovjet-Üzbegisztán* ban működő Közép-ázsiai Er­dészeti Kutató Intézet dolgo­zott ki. Az újítás lényege egy­szerű: a fűből és ágakból ké­szült szokásos védőpalánkok helyett hamokgátakat alkal­maznak. Ezeknél felhalmozó­dik a Bzélhordta homok, közöt­tük pedig — mint kitűnt — kedvező mikroklíma keletke­zik. A telepítési övezetben nem szárad ki a homok, a cseme­ték pedig az első két évben szélámyákban vannak. Az új módszer lehetővé teszi a futó­homok megkötésével és erdő­sítésével járó összes folyama­tok gépesítését. Hódtelep a Voronyezs partján Uj hódtenyésztő telepet lé­tesítettek a voronyezsi termé­szetvédelmi terület gazdasá­gában, amely több mint 100 hódinak biztosít lakóhelyet A hódtenyésztő telepekre azért van szükség, mert a kör­nyezethez kiválóan alkalmaz­kodó, értékes állatok szabad telepítésének különböző akadá­lyai vannak, túlzott elszaporo­dásuk károkat okozhat az er­dőkben és a folyópartok nö­vényzetében. Csupán az OSZSZSZK-ban 2,5 millió hek­tárnyi területen, 112 védett körzetben élnek ezek az álla­tok. A Voronyezs folyó partján lévő állami természetvédelmi területen a hódok természetes környezetben, illetve vízme­dencékkel ellátott, fedett he­lyiségekben élnék. Éjszakára kis házaikba húzódnak, ahol csak saját készítésű fekhelyü­kön hajlandók pihenni, amit vékony faforgácsból készíte­nek metszőfoguk segítségével. Táplálékuk liyárfagaHy, friss fű, zab és korpa. Jelenleg a Szovjetunió ter- roészébvédelmi területein több mint 130 000 hódat tartanak nyilván. WVt tebniár A poliglott elefánt Az elefántot Vovának hív­ják, s Londonból érkezett a je­reváni állatkertbe. Útközben két hetet töltött az NDK-ban. Az örmény állatkertben gon­dozója észrevette, hogy az ele­fánt megérti az utasításokat akkor is, ha angol vagy német nyelven szólítják. A meglepő jelenség egyedüli magyarázata az lehet, hogy az NDK-ban töltött két hét elegendő volt az állat számára, hogy a német nyelvű' utasításokat is meg­értse Ezek után gondozója ne­kifogott, hogy megtanítsa Vo- vát az örmény és az orosz nyelvre is: és az eredmény megdöbbentő volt Két hónap alatt az elefánt minden nehéz­ség nélkül képes volt 25 uta­sítást teljesíteni — a négy nyelv bármelyikén is hallotta őket JAPAN AKASZTÓFAHUMOR „Havonta Jeamoty papírköltsé­get és vizdifot takarít meg, ha, reggeli szükségleteit nem otthon, hanem a hivatalban végzi." íme egyike a létfenntartási költségek csökkentésére irányuló javasla­toknak Japánban. . \ Az egyik Japán lap akasztófa­humorral katalógust állított ősz- sze a hivatali alkalmazottak szá­mára kínálkozó Hyen és hasonló nagtalKHÍtási lehetőségekről, A PANDA-NYUSZI A japánok 1975-ot a nyúl jegyében kezdték meg. Az év első ncrpjoiban — hosszú időn át tortó kísérletezés után — húsz újfajta nyúl látott napvilágot. Hat generáción őt történő keresztezés után sikerűit elérni a j'elenlegi fehér­fekete tarka szőrzetet. A japánok már­is elnevezték az újfajta nyukit panda­nyuszinak. ABSZOLÚT NAGYKÉPŰSÉG A kisegér moziba megy — szeren­csétlenségére éppen az elefánt mögé kap. jógyet. Természetesen semmit sem lát a filmből. Észreveszi azonban, hogy oz elefánt előtti' hely szabad. Szünet­ben gyorson elfoglal ja a helyet, majd vissza fordul és így szól: — Na most ágaskodjék maga, ha üátrw akar. A golljáték fizikája m Egy angol kutató meglepő mérési adatok birtokába' ju­tott a golf játék lassított filmfelvételek segítségével való ta­nulmányozása révén. Megállapította, hogy az ütésre lendí­tett golfütő feje kb. 160 km/óra sebességre gyorsul fel; amíg érintkezik a gumikúpra helyezett labdával. Az ütőfej és á labda találkozása fél ezredmásodpercig tart, ez alatt — az ütés íve mentén — 2 cm-t tesznek meg együtt, s ekkor a labdára ható legnagyobb erő egy tonnával egyenértékűi Ennek hatására a labda mintegy 220 km/óra sebességgel re-- pül tova. Az ütés ereje — a képen látható módon '— egy ■keM-* véSsé összenyomja a labdát, és ezzel valamelyest csökken • az ütés energiája, amit azonban a labda anyagának rugal*; mássága némileg ellensúlyoz. A golf játék főleg az angolszász országokban közkedvelt^ hazánkban sajnos még ma is egyfajta arisztokratikus szóra, kozásnak tartják. Pedig egyike a legegészségesebb sportok- nak, mivel az ütések jól megmozgatják a test legkülönbö­zőbb izmait (egy ütés kifejtéséhez 2,5 kilowattnyi teljesít­mény szükséges), és a golf játékos több kilométernyi út meg™ tételére kényszerül. Persze a golfjátékhoz megfelelő nagysá­gú, síma terület és eléggé költséges felszerelés is szükséges.' A gorillák és a pornófilm A kaliforniai Sacramentó- ban lévő városi állatkert két gorillájának pornográf filmet mutattak be abból a célból, hogy megkíséreljék felkelteni nemi ösztöneiket s rávenni őket a párzásra. A film sztárjai szintén go­rillák. Bill Meeker, a sacramentói állatkert igazgatója elmondot­ta, hogy a 25 perces film egy gorillgcsapat csoporttevé­kenységeit mutatja be, ame­lyek párzáshoz vezetnek, he- , mutatva magát az aktust is. A probléma az, hogy az ál-. latkert 350 font súlyú hím go­rillája, Chris, és á 150 font súlyú nőstény gorillája, Susie, sohasem volt más gorillák tár«, saságában, s így meg voltak fosztva a tanulási tapasztala-, toktól. E helyzeten kívánt se­gíteni a különleges filmbemu­tató. Mindkét gorillanéző; ki­lenc esztendős. Rendelőintézet a nagy színházban Szovjet orvosok hatékony módszert dolgoz­tak ki a balett-táncosok sérüléseinek megelő­zésére. Ennek alkalmazásával nagymérték­ben csökken a Moszkvai Nagy Színház ba­lettegyüttesénél a sérülések száma. Konsztantyin Jefimov egy magas ugrás után olyan szerencsétlenül esett el,' hogy ném tu­dott felemelkedni. Elsőnek az ügyeletes or­vos futott hozzá. A tapasztalt traumatológus 'diagnózisa: láb törés, három helyen. Jefimov fél évig feküdt a kórházban. Sé­rült lábát két hónapra gipszbe tették. Sokan azt hitték, hogy egész életére nyomorék ma­rad. Az orvosok azonban „csodát” tettek; Je­fimov ismét felléphetett. A sérülésnek nyoma sincs, de Jefimov a nagy színház orvosainak állandó felügyelete alatt áll. Évente kétszeri ellenőrző vizsgálatok után. szanatórinmi kezelést kap. A világon is egyedülálló az a szakosított, rendelőintézet, amelyet a nagy színházban hoztak létre a táncosok orvosi ellátására. ;Ve - zetője a 38 éves Badnyin doktor, a‘ baléit- ■ művészet kiváló ismerője. Otthon van a ko­reográfiában, a táncos mozdulatainak mecha­nizmusában, a mozgásszervi megbetegedések gyógyításában, a táncosok sérüléséinek' keze­lésében. Hat év alatt szerzett, tapasztalatait kandidátusi értekezésben foglalta össze és si­kerrel meg is védte; A nagy színházban évente kétszer;ellenőr­ző vizsgálatot tart a táncosoknál. , ” A rendelőintézet munkája igen eredményes. Iván Badnyin elmondta, hogy az állandó or­vosi ellenőrzéssel, a megelőző intézkedésekkel és a hatékony gyógykezeléssel 1965-től egy- harmadára csökkent a táncosok sérülése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom