Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-04 / 29. szám
Egy érem hét oldala Válasz a „Karbantartási krimi” című újságcikkre Új jogszabályokról -— röviden Ä Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat, mint az állami bérlakások tulajdonképpeni „gazdája" az újságcikkben (1974. december 29-i számban) szenvedő alanyokként említett lakók bevonásával kivizsgálta üt valóban krimibe illő újságcikk megállapításait. A lakókkal és a lakóbizottság képviselőjével történt beszélgetés során megállapítást nyert, hogy a vállalat dolgozóinak egy része súlyosan megszegte a munkafegyelem szabályait. Természetesen e fegyelmezetlen dolgozók felelősségre vonását kellett eszközölnie a vállalatnak a cikk megjelenése előtt is már 1974. november 18-án, amikor fegyelmezetlen dolgozók büntetésére, illetve más munkahelyre való áthelyezésére került sor. Továbbá megállapítást nyert az is, hogy a házfelügyelő a cikk állításával ellentétben tudta, hogy a fürdőszobák karbantartására sor kerül. (Többek között a házfelügyelő biztosított raktárhelyiséget az épület alagsorában az előkészületek során az anyagok tárolására.) Az újságcikk szerint a lakók november—december hónapra nem tartalékolnak szabadságot, őket nyáron kellett volna értesítenünk az elvégzendő munkákról. Ezen állítás képtelensége különös magyarázatra ugyan nem szorul, mivel 12 hónapon keresztül folyamatosan kell karbantartási munkákat végeznünk. A tárgyi esetben például tény az, hogy a munkák végzését indokló tervezői- szakértői vélemény a fürdőszobák szigetelésére csak ősz- ami konkretiaálódott, A fürdőszobák karbantartási időszükséglete valóban nem több s napnál, azonban folyamatos munka nem végezhető egy adott fürdőszobában, mert az egyes technológiai műveletek között kényszerszüneteket kell tartani, például száradás, stb. miatt és Így a fürdőszoba WMlMt tovább, mini * ff®0> A cikk idevonatkozó azon megállapítása, hogy „8x3 nan nincs víz” alaptalan, mert égesőhás munkába járó lakéi szériát vízhiány sem volt, sőt azon lakások konyhájában és WC-jében is volt víz, ahol éppen folyt a fürdőszobában a karbantartás. Igaz napközben alapvezetéki szelepes érék esetén rSvidebb időtartamig volt vízhiány a lakásokban. Tehát vízhiánytól nem kellett szenvednie az épületben senkinek. A lakók azon bosszúságát, hogy a karbantartás ideje alatt — ami több volt 3 napnál — nem használhatták fürdőszobájukat, emberileg teljes mértékben megértjük. Éppen ezeket a bosszantó körülményeHuszonötszörös gyapottermés Rekordmennyiségű— 830 000 fonna — gyapotot gyűjtöttek be az elmúlt évben Tádzsikisztánban. Az eredmény a nagy arányú talajjavítási munkálatoknak köszönhető. Tádzsikisztánban — amely a közelmúltban ünnepelte fennállásának félévszázados évfordulóját — a forradalom után tizenkétszeresére növelték az öntözött területeket. A legfontosabb mezőgazdasági termékük, a gyapot, terméskőket kívántuk elkerülni azzal, hogy a munkálatokat 1974. december 22-től január 5-ig terjedő időszakban szüneteltettük úgy, hogy minden fürdőszoba üzemképes volt (festések hiányoztak). A fürdőszobák ünnepek alatti üzemképes állapotának tényét a lakók a lakógyűlésen elismerték. Ezért érthetetlen a cikk ellenkező állítása. Tanulságként levonható az a következtetés, hogy a lakókkal kapcsolatos munkálatok előkészítésének alaposabbá tételével a lakók kevésbé tartanák ellenszenvesnek a bérbeadónak kötelességeibe tartozó lakáson belüli tartózkodásokat. A lakók előzetes kiértesítésének formája eddig is változó volt, ugyanis az írásbeli kiértesítések nagy részénél a jelzett időpontban nem tartózkodott senki a lakó részéről a lakásban. Az előzetes szóbeli megállapodások jobb hatékonysága ellenére is előfordult, hogy munkakezdésnél zárt ajtókat talált a karbantartó brigád, s ilyenkor sajnos előfordult olyan eset is, hogy munkaterülethiány miatt, más bérlőket zavarva, előzetes értesítés nélkül keresett munkaterületet a brigádvezető. A fentiekben foglalt, illetve megtörtént eseményektől függetlenül is a Városgazdálkodási Vállalat minden törekvése az, hogy feladatát a bérlők maximális megelégedésére végezhesse el. Ehhez szükséges azonban a bérlők jóindulatú támogatása is. Nagyon káros és nem kívánatos azonban az az eljárás, hogy többen alaptalan tényekre hivatkozva hangulatot kívánnak teremteni. A megalapozatlan vádaskodások joggal nem igényelhétik a sajtó nyilvánosságát, a lakóközösségek érdekében végzett munkák jobbá tételét, csupán ellentétet szítanak emberek között és pedig azok között, akiknek alapvetően azonos az érdekük. Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat Kommentár nélkül Feljegyzés. A Szekszárd Tartsay lakótelep I/B épületében megtartott lakógyűlésről. Jelen vannak az I/C épület 38 lh. lakói, valamint a Városgazdálkodási Vállalat részéről Balogh János főmérnök és Lantos Istvánná házkezelési csoport- vezető. Tárgy: a lakók kérésére megjelentetett újságcikkben foglaltak helyszínen történő tisztázása. A lakógyűlésen főmérnök elvtárs Ismertette lakóinkkal a lakógyűlés összehívásának célját és részletesen elemezte az zama átlagosan 7,5-szörösére növekedett — hektáronként 31,4 mázsa —, az össztermés pedig huszonötszörösére, A közép-ázsiai szűzföldek feltörése és az öntözési berendezések kiépítése nagyon költséges. Az öntözővizet helyenként több száz méter magasba kell emelni. A beruházási költségeket mindenütt az állam fedezi, a feljavított földeket térítésmentesen bocsátja a szövetkezetek rendelkezésére. újságcikk megjelenése után tett vállalati vizsgálatainak eredményét. Ezek után kérte a lakókat, hogy a felsorolt mozzanatokról mondják el véleményeiket, esetleg egészítsék ki azt A lakók a vállalati vizsgálattal majdnem ellentétes véleményeket mondtak el, melyet mivel egybehangzó volt, el kellett fogadni. Nem volt helytálló azonban az az állításuk, hogy a munkálatok kezdéséről — végzéséről — nem volt tudomásuk, ugyanis a házfelügyelő már november hónapban erről értesítve volt, ki a lakókkal is időben közölte. Arról meggyőződtünk a helyszínen, hogy a művezetővel való megbeszélés nem került betartásra, mely szerint három-négy nappal előbb a művezető értesíti a lakókat a munkák kezdéséről. Az sem helytálló, hogy a lakásokban a munkálatok végzése alatt nem volt víz, mert azt mindennap, mire a dolgozók a munkából hazamentek, embereink biztosították. A karácsony és újévi ünnepek alkalmával pedig minden lakásba bekapcsolták (üzembe helyezték) a fürdőszobákat, tel)át használható volt, a lakásokban pedig biztosítva volt a vízvételi lehetőség. Dolgozóink munkavégzését, magatartását illetően tett panaszokkal kapcsolatban vállalatunk nevében főmérnök elvtárs elnézést kért és elmondta, hogy vállalatunk vezetői már a cikk megjelenésének valamint vizsgálatának időszakában megkezdte az érintett dolgozók felelősségre vonását és azt folytatja is mulasztásuk nagysága erejéig. Ezzel a módszerrel példát kíván statuálni vállalatunk minden dolgozója előtt, de bérlőink előtt is. (A szerk. kérdése: mit vétettek a bérlők?) Miután a lakók panaszaikat előadták, azt részletesen a vál. lalai képviselőjével átbeszélték, a lakógyűlést bezártuk. Szekszárd, január 10. A hátai November 7. Tsz- ben készülnek a zárszámadásról Fülöp Lászlóval, a termelőszövetkezet elnökével beszélgetve megtudtuk: — Hektáronként 44 mázsa búzát, 60 mázsa májusi morzsolt kukoricát, részben öntözött területről 600 mázsa cukorrépát takarítottunk be, szégyenkezésre tehát nincs okunk. Ám nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy míg az elmúlt évtized végén szövetkezetünket növénytermesztési eredményei a járási elsők közé sorolták, addig napjainkra a középmezőnybe szorultunk. — Szakkörökben nem ritkán találgatják, hogy a bátai téesz miért nem él azokkal az előnyökkel, amelyeket a különféle termesztési rendszerek nyújtanak? — Nagy teljesítményű gépeket mai adottságaink mellett gazdaságtalan volna vásárolnunk, üzemeltetnünk. Mély fekvésű földjeink nem előnyöA TARTALÉKALAPBÓL történő egyszeri befizetést tesz kötelezővé a pénzügyminiszter 6,1975. P M számú rendelete, amely szerint az állami vállalatok, trösztök, szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek az 1974. évi adóköteles nyereségükből a jogszabályok szerint képzett tartalékalap ösz- szegét kötelesek a költségvetésbe befizetni. Rendelkezik a jogszabály arra az esetre is, ha a gazdálkodó szerv a mérlegét 1974-ben veszteséggel zárja, továbbá tartalmazza az egyszeri tartalékalap-befizetéssel kapcsolatos eljárási szabályokat is. (A rendelet a Magyar Közlöny f. évi 4. számában jelent meg.) AZ IFJÜSÄGI parlamentek megrendezésének tapasztalatairól szól a Minisztertanács 1003/1975. (I. 21.) számú határozata, amely annak megállapítása után, hogy az ifjúsági parlamentek jól beváltak és eredményesen tettek eleget az ifjúsági törvény végrehajtása ellenőrzésében megjelölt feladatuknak, elrendeli, hogy a miniszterei:, országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei tanácsi szervek értékeljék a területükön megtartott parlamentek tapasztalatait, gondoskodjanak arról, hogy az elhangzott javaslatokat megvizsgálják és „a helyes kezdeményezések megvalósítása érdekében meg_ felelő intézkedéseket hozzanak." A SZAKMUNKÁSKÉPZÉSRŐL SZÓLÓ törvény végrehajtása tárgyában korábban kiadott szabályozást módosítja és egészíti ki a munkaügyi miniszter 1/1975. (1 21.) Mü. M. számú rendelete. Mellékletben közli az Országos Szakmunkásképzési Jegyzéket. A jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 4. számában jelent meg, 1975. szeptember hó 1. napján lép hatályba és rendelkezéseiből itt csupán eny- nyit idézünk: ,.A vállalatok kötelesek elősegíteni elsősorban azoknak a szakmunkás- képző iskolát végzett szakmunkásoknak a középiskolai továbbtanulását, akik tanulmányaikat a dolgozók szakközépiskolájában kívánják folytatni." A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRŐL szóló korábbi jogszabályt módosítja. zek a nehéz gépek számára.;: Mindezt figyelembe véve szándékozunk az idén és jövőre belvízrendezést végrehajtani. \. — A cukorrépa betakarítása külső segítség nélkül történt. Hogyan? — Azt hiszem, nem üres szólam, hanem valóság nálunk a sokat emlegetett tulajdonosi szemlélet. A gazdák nem azért a nyolc forintért szedték fel a répát, amit mázsánként kaptak. A tagság azért szedte fel kézzel a répát, mert tudta, hogy a maga répáját szedi. A répát, egyébként beosztásra tekintet nélkül, mindenki szedte. Fülöp László, amint emlékezetes, országgyűlési képviselőként indítványozta, hogy a korábbinál nagyobb területen lehessen ártéri erdőket telepíteni. Kezdeményezése sikerrel járt. A bátai tsz-nek szívügye az erdő. Nemes nyárral, fűzzel, kőrissel ékes erdészete nemsokára, talán már az idén, bemutató gazdaság lesz. Amit az illetve egészíti ki a Minisztertanács 1/ 1975. (1. 21.) számú rendeleté, amikor kimondja, hogy: „A szakmunkás-bizonyítvánnyal; egészségügyi szakiskolai, valamint gépíró és gyorsíró iskola végbizonyítvánnyal rendelkező, továbbá az egészségügyi középfokú szaktanfolyamon szakmai képesítést szerzett dolgozók szakmai képesítésük alapján és a szakközépiskola esti vagy levelező tagozatán folytatott kiegészítő tanulmányok útján szerezhetik meg a középiskolai végzettséget.” Érettségi bizonyítványukban a szakmunkás- képesítést, illetőleg az egészségügyi szakiskolában vagy a gépíró és gyorsíró iskolában szerzett képesítést szakmai képesítésként fel kell tüntetni. A TÉLI MüNKASZCNETRÖL és annak díjazásáról szól az építésügyi és városfejlesztési és a munkaügyi miniszter 2/1975. sz. együttes rendelete. A jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 5. számában jelent meg és rendelkezéseit 1974. november hó L napjától (tehát a múlt év novemberétől) kell alkalmazni; A fagyszüneti díj mértékét a jogszabály — a személyi besorolás szerinti szakképzettségi fokozattól függően — szakmunkásoknál 7,00 Ft/óra, betanított munkásoknál 6,00 Ft/óra, segédmunkásoknál 5,00 Ft/órában állapítja meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Művelődés- ügyi Közlöny f. évi 2. számában megjelent, az állami személyzeti munkáról szóló MT. határozat végrehajtása tárgyában az oktatási miniszter részéről kiadott 102/1975. O M számú utasításra, melyből itt Csak ennyit idézünk: „A vezetők bátrabban bízzák meg vezetői feladatokkal az egyetemi (főiskolai) végzettségű, 4—5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, tehetséges munkás, paraszt származású fiatalokat, az üzemi munkásból lett, közéletben jártas, vezetésre alkalmas dolgozókat"; A SZCVOSZ Tájékoztató 1 évi 4. számában figyelmet érdemlő közlemény jelent meg a lakásszövetkezeti épületek közös használatú helyiségei távfűtési díjának egyes kérdéseiről. erdészet hoz, azt a tsz új telepítésre fordítja. Híres a bátai tsz százezres Shaver-áliománya. A tyúkok átlagos évi hozama 262 tojás; ezt az eredményt 1974-ben kevesebb takarmánnyal sikerült elérni, mint 1973-ban. — Sok töprengés után döntöttünk úgy, hogy a jelenlegi vegyes hasznosítású szarvasmarha-állományt tejhasznúra állítjuk át. Ennek az évtizednek a végére lényegében befejeződik majd az átállás. Természetesen, ezt megelőzően teremtjük meg az új tartási körülményeket; a fejőházas, zárt, kötetlen tartást A major körül öntözhető gyepet telepítünk. — Az idei zárszámadás nem okoz majd csalódást tagságunknak — mondja az elnök, B. Z. , 1975. február & Zárszámadás előtt a bátai tsz-ben
