Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

Olvasókészülék vakok számára Amerikai kutatók „Opticon" néven olyan olvasókészülé­ket szerkesztettek, amellyel a vakok átírás nélkül is olvasni tudják a nyomtatott vagy géppel írott szövegeket. (Eddig ugyanis csupán a hat domború pont kombinációjából álló Braille-írással papírra vetett szövegeket tudták elolvasni, ujjheggyel való letapogatással.) Az „Opticon” olvasófejét végig kell csúsztatni a betű­sorokon. Az olvasófej optikai rendszere az egyes betűk ké­pét fotocellákra vetíti, amelyek különbséget tesznek a sötét és világos részek váltakozásai között. Az így keletkező jele­ket a gép elektronikus egysége rezgésekké alakítja át: ezeket érzékeli a vak ember az ujjai hegyével. Az egyes betűk a rezgések erősségéből és időtartamából, illetve e tényezők kombinációiból ismerhetők fel. Az eddigi tapasztalatok sze­rint kb. 60 órai gyakorlás kell ahhoz, hogy valaki percen­ként 30 szót el tudjon olvasni e készülék segítségével. A látó emberek kb. 200 szavas percenkénti sebességgel olvasnak, amit e készülékkel másfél évi használat után érhet el a vak ember. Szovj et—argentin napkutatás Közös napkutatási megálla­podást kötöttek a szovjet és az argentin csillagászok. Ennek alapján. a krími csillagászati megfigyelőállomás és a Sierra de Cordoba kutatóközpont tu­dósai kicserélik azokat a fény­képeket, amelyeket az idén — május 11-én — bekövetkező napfogyatkozáskor készítenek. A Föld különböző pontjain egyidejűleg készülő felvételek lehetővé teszik, hogy a tudósok újabb adatokat kapjanak a Napról. A tudományos anya­gok másolatát rendelkezésére bocsátják annak a nemzetközi tanácskozásnak, amelyet júni­usban Buenos Airesben tar­tanak és amely a naptevé­kenység előrejelzésével foglal­kozik. A harmadik az Angarán A szibériai Angara folyón épül a világ egyik legpagyobb erőműve, a 4 millió 300 ezer kilowatt teljesítményű, Uszty- Ilimszki Vízierőmű. Az anga- rai vízlépcső hat vízierőműből áll majd. Az Irkutszki és a Bratszki Vízierőmű — amely a világ második legnagyobb létesítménye — már üzemek Idén megindul az Uszty- Ilimszki Vízierőmű tervezett tizennyolc áramfejlesztője kö­zül három. Egyenként 240 000 kilowattot termelnek. A mű­szaki újítások következtében u uszty-ilimszki áramfejlesz­tők a Bratszki Vízi erőmű ha­sonló gépcsoportjaival szem­ben 7 százalékkal termeléke­nyebbek, bár itt a víz nyomá­sa 30 százalékkal kisebb. A harmadik angarai vízierő­mű építői csupán 1074-ben 1 300 00o köbméter betont épí­tettek be a 105 méter magas duzzasztógátba. Októberben kezdődött az új, 1873 négyzet­kilométer vízfelületű víztároló feltöltése, A* CTszty-TEmszM Vízierő­mű elkészülte után évente 21,6 milliárd kilowattóra elektro­mos energiát ad, KORUNK Az utóbbi években nagyot javult a hazai gépkocsiállo­mány műszaki állapotának a színvonala, (meglátszik, hogy sok új autó állt forgalomba. Ennek következtében, no meg a háromévenkénti szigorú vizs­ga eredményeként, viszonylag kevesebb „lerobbant” gépko­csit lehet látni az utak mentén, mint régebben. Azért persze elkerülhetetlen, hogy ne le­gyenek segélyre szoruló jár­művek, mint ahogy összeütkö­zések is — sajnos egyre növek­vő számban — előfordulnák. Ilyenkor a jószerencsére van­nak bízva a gépkocsik gazdái, a kárvallottak és a sebesültek: segítséget nyújt vagy hoz-e a legközelebb arra haladó jármű vezetője, mennyi idő múlva ér oda a szerelő, a rendőrség és a mentő. A motorizáció előretörése az úthálózat korszerűsítését kí­vánja meg. Az eddiginél szé­lesebb, jobb vonalvezetésű, biztonságosabb utakra van szükség, netán több sávos autó- utakra és autópályákra. Az utóbbival ma még csak egy meglehetősen rövid szakaszon rendelkezünk. Budapest és Szé­kesfehérvár között. Az M7-es út tulajdonképpen az elmúlt év során vált igazi autópályá­vá, amikor gazdát, karbantar­tó útügyi szervezetet kapott a nagy költséggel megépített lé­tesítmény, és amikor 1974 de­cemberében átadták rendelte­tésének a 35 millió forint költ­séggel kiépített segélyhívó rendszert. OSZLOPOK — KÉT KILOMÉTERENKÉNT Az autópálya mentén két kilométerenként mindkét olda­lon fényvisszaverő festékkel sárgára mázolt, korláttal kö­rülvett oszlopokat állítottak fel. Az oszlopok mindegyükébe egy-egv telefonkészülék van beépítve, amely kábelen ke­resztül kapcsolatban áll az éj­jel-nappal ügyeletét tartó mar­ton vásárj központtal Ha vala­ki bármiféle segítségre szorul az autópályán, maximálisan egy kilométer távolságot kell megtennie a legközelebbi se­gélykérő telefonig. Ott nem kell mást tennie, mint az osz­lopon lévő gomb megnyomása után közölni a jelentkező köz­ponttal, hogy milyen jellegű segítséget óhajt. Előfordulhat, hogy valaki súlyosan megsérül, vagy rosszul lesz, és csak any- nyi ereje marad, hogy a jelző- gombot megnyomja. Ilyenkor Is azonnal segítséget lehet kül­deni a helyszínre, hiszen a központ pontosan meg tudja állapítani, hogy melyik osz­lopról .tehát az autópálya me­lyik .pontjáról érkezik a hívás. A központban ülő diszpécser szükség esetén össze tudja kapcsolni az út menti állomást a mentőállomás orvosával, aki a helyszínre érkezésig utasítást adhat a legfontosabb teendők­re. A martonvásári segélykőz- pontot tehát akkor kell a sztrádatelefon útján felhívni, ha .baleset történik, vagy va­lakinek a kocsija elromlik és annak megjavításához kér se­gítséget. Akkor is lehet, sőt kell telefonálni, ha valaki olyan rendellenességet észlel az 'autópályán, amely zavarja, veszélyezteti a forgalmat (pl. egy teherautó rakományából lehullott, nehezen eltávolítható tárgyak borítják az utat, vagy pedig nagy kiterjedésű olaj­szennyeződés van az útfelüle­ten.) Mindenesetre a központ a mentőket, a tűzoltókat, a műszaki segélyszolgálatot, a rendőrséget egyaránt mozgósí­tani tudja. MI VAN AZ OSZLOPBAN? A segélyhívó rendszer csak akkor töltheti be hivatását, ha az út menti készülékek men­tesek lesznek az erőszakos ron­gálástól (ennek megakadályo­zása minden autósnak érde­ke !) Az idő viszontagságai ugyanis aligha teszik tönkre őket, erre ugyanis gondoltak a tervezés során a rendszert konstruáló és szállító holland Philúps-oég szakemberei., Ä furcsa alakú, kétoldaít elő­renyúló „fülekkel” ellátott osz­lopokban egy érzékeny, süly- lyesztefct mikrofon helyezkedik, at, és jobbről-bairől egy-egy hangszóró. Azok a bizonyos „fülek” arra szolgálnak, hogy egyfajta árnyékoló hatást fejt­senek ki, így az autópályán el­haladó járművek zaja kevés­bé zavarja az oda-vissza be­szédet. Az M7-es út 52 kilométer­nyi szakaszán létesített segély­hívó rendszer berendezései Európában a legkorszerűbbek közé tartoznak. A Hiili-ps-cég az eddigi nemzetközi tapaszta­latok felhasználásával alakítot­ta ki a konstrukciót. KÉTOLDALÚ ÖSSZEKÖTTETÉS Joggal vetődhet fel a kér­dés, hogy -kát kilométerenként miért egymással szemben he­lyezték el az autópálya men­tén a segélyhívó telefonokat, miért nem inkább kilométe­renként felváltva az egyik, majd a másik oldalon. Hiszen így felényire — 500 méterre — rövidülne az a távolság, amit a segélyt kérőnek meg kell tennie. Nos, egyszerűen azért, mert gyalogosok nem halad­hatnak át az autópályán, hi­szen előfordulhatna, hogy a segélyhívó oszlophoz igyekvőt elgázolja egy ott nagy sebes­séggel elhaladó jármű. Mivel az út menti telefon ée a központ között kétoldalú az összeköttetés, a központ maga is kijelezhet az egyes állomá­sokra, s így .például rövid úton utasíthatja a segélynyújtásra kiküldötteket, hogy egy idő­közben befutott másik kíván­ságnak is tegyenek eleget „me­net közben”. Bizonyára megdöbbentette az olvasót, hogy milyen magas összegbe — 35 millió forintba — került ennek a segélyhívó- rendszernek a kiépítése. Hiába ez ma már korszerűségi köve­telmény a lakott területeket messze elkerülő autópályákon, tehát mindenképpen szükség volt rá. Az M7-es fit további szakaszain már jóval mérsé­keltebb lesz a telepítés költ­sége, hiszen csupán a már ed­dig kiépített hálózathoz kell majd csatlakozni. & £ ' A fáraó sírját radarral keresik Meteorológiai állomás a Marson 1975. augusztusára tervezik az első meteorológiai állomás elindítását a Mars felé, egy Vi­king típusú űrhajó fedélzetén. Az űrhajó a tervek szerint 1976. július 4-én száll le a Marsra. Az állomás célja, hogy legalább 90 napig mérje a Mais felszínén a síél sebes­ségét, frányát és légköri hő­mérsékletet Á’ kísérlettől azt várják, hogy a Mars légköre megis­merésével közelebb jutunk a Föld légköri viszonyainak jobb megismeréséhez. A tudomá­nyos program irányítója ugyanis azon a véleményen van, hogy a „Mars légköre a földi légkör egvszerűbb válto­Kheops fáraó fiának, Khep- ren-nek a sírját a mai napig nem tudták megtalálni a régé­szek. Khepren i. e. 2500-ban piramist építtetett apjáé mel­lett. Ez kisebb volt mint Kheops-é, nyilván az apa iránt érzett tiszteletből épült ilyen méretre. A régészek fantáziá­ját ez a piramis nagyon iz­gatja. A Berkeley Egyetem (USA) munkatársai évek óta sikerte­lenül röntgenezték kozmikus sugarak segítségével a pira­mist. Nem találták meg a sír- kamrát. Ez a kudarc azonban nem bátortalanította el a tu­dósokat, akik most a „Stan­ford Research Institute* mun­katársaival új technikai mód­szerrel folytatják a kutatást; rövid hatósugarú radarral dol­gának. A berendezést a ha­lotti kamrának vélt helyiség­ben helyezték el és innen pró­bálják végigpásztázni és fel­deríteni a további kamrákat és járatokat. A jelenlegi ha­lotti kamrában sajnos nem ta­láltak rá az egykori fáraó te­temére. A régészek szerint ez csalétek kamra volt, amelyet annak idején a sírrablók fél­revezetése céljából építettek Ez magában is jelentős régé­szeti felfedezés és remélhető hogy a radarsugarak segítsé­gével további eredmények szü­letnek az évek óta húzódó kutatómunka területén. 1973. február 4» Telefon az út mentén

Next

/
Oldalképek
Tartalom