Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

GENF TOKIÓ Andrej Gromiko szovjet kül_ ügyminiszter és Henry Kis­singer az Egyesült Államok külügyminisztere, az amerikai elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója hétfőn Genfben folytatta tárgyalásait A szovjet és az amerikai diplomácia vezetője találkozó­ján kétoldalú és nemzetközi kérdéseket vitatott meg. MADRID Még legalább 800 politikai foglyot tartanak börtönben a spanyol hatóságok — közölte vasárnap újságírókkal Miguel Zngel Zammra 28 éves mun­kás, egyike annak a négy po­litikai fogolynak, aki szomba­ton nyerte vissza szabadságát, azt követően, hogy a madridi íellebbviteli bíróság megvál­toztatta a tíz munkásvezető perében 1973. szeptemberében hozott ítéletet. KARACHI Felfüggesztenek minden kor­látozást az India és Pakisztán közötti hajóforgalomban — je­lentette vasárnap K. T. Kid- wai, a pakisztáni közlekedés- ügyi minisztérium államtit­kára. BUENOS AIRES Az uruguayi hatóságok a til­takozó akciók nyomására kénytelenek voltak szabadon bocsátani Carlos Sufriategui-t, a Frente Amplico (széles front) baloldali választási párt- szövetség egyik vezetőjét. Több mint másfél évig volt börtönben. WASHINGTON Ford amerikai elnök — kor­mánykörökből származó érte­sülések szerint — áprilisban Európába utazik és előrelát­hatólag Nagy-Britanniában, az NSZK-ban és Franciaország­ban tesz látogatást. Miki Takeo japán minisz­terelnök hétfőn Tokióban fo­gadta Szergej Loszevet, a TASZSZ szovjet hírügynökség vezérigazgató-helyettesét. LONDON A Times című londoni lap szerint John Vorster, a fajül­döző dél-afrikai rendszer ve­zetője a múlt héten 24 órás titkos látogatást tett Libériá­ban, ahol tárgyalt William Tolbert libériái elnökkel. Meg­beszélésükön állítólag a na- mibiai kérdés rendezéséről volt szó. DAMASZKUSZ Hafez Asszad Szíriái elnök és Jasszer Arafat, a PFSZ vb-elnöke — közölte egy pa­lesztin szóvivő — vasárnap háromórás eszmecserét folyta­tott a legfrissebb közel-keleti fejleményekről, beleértve Kis­singer amerikai külügyminisz­ter legutóbbi tárgyalássoroza­tát. HAVANNA „A nyugatnémet haladó köz­vélemény egyetértőleg üdvö­zölte a diplomáciai kapcsola­tok felvételét Kubával” — je­lentette ki W. Breuer, az NSZK—kubai baráti társaság elnöke, aki egy delegáció élén érkezett Havannába. Breuer, húsz év óta az első nyugatnémet hivatalos szemé­lyiség, aki a kubai fél meghí­vására látogatott a szigetor­szágba. Az NSZK különböző váro­saiban az idén első ízben ren­dezik meg a kubai barátsági hetet, amelyet filmbemutatók, kubai művészek fellépései, ki­állítások gazdagítanak. Breuer véleménye szerint a nyugatnémet—kubai diplomá­ciai kapcsolatok egy hónappal ezelőtti rendezése megnyitot­ta az utat a kereskedelmi kap­csolatok fellendítése előtt, s lehetővé tette, hogy nyugat­német turisták nagyobb szám­ban látogathassanak Kubába. Befejeződtek a szovjet—angol tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) kozatot”, „a konzultációkról szóló szovjet—angol jegyző­könyvet” és „a nukleáris fegy­verek elterjedésének megaka­dályozásáról szóló szovjet— angol közös nyilatkozatot”. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és Harold Wilson, Nagy-Britannia miniszterelnö­ke aláírták a kétoldalú gazda­sági és ipari együttműködés fejlesztésének hosszú lejáratú programját, a tudományos és műszaki együttműködési prog­ramot és az orvostudományi és egészségvédelmi együttmű­ködési egyezményt. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára hétfőn a Kremlben meg­beszélést folytatott Harold Wilsonnal Nagy-Britannia mi­niszterelnökével. A megbeszélés során tárgy­szerű, konstruktív légkörben kicserélték nézeteiket egyes nemzetközi problémákról, va­lamint a Szovjetunió és Nagy- Britannia együttműködése el­mélyítésének kérdéseiről a hétfőn aláírt szovjet—angol dokumentumok által mghatá-, rozott. átfogó területen. Harold Wilson brit kor­mányfő hivatalos látogatásra hívta meg Nagy-Britanniába Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárát, Alekszej Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökét és Andrej Gromikót, a Szovjetunió külügyminiszterét. A meghívást a szovjet fél kö­szönettel elfogadta. Harold Wilson hétfőn Moszk­vából hazautazott Londonba. Számvetés a megye legnagyobb zöldség- és gyümölcstermelő közös gazdaságában (Folytatás a 1. oldalról) gye legjobbjai felé töreksze­nek eredményeikkel. Külön említésre méltó az a munka, amelyet a szövet­kezet tagsága és a vezető­ség a kormány zöldség-, gyümölcstermelési prog­ramjának megvalósítása érdekében végez. Ennek a szövetkezetnek év­tizedek óta az a fő programja, hogy a növénytermesztés, és' állattenyésztés mellett olyan zöldségtermesztő kultúrát ala­kítson ki, amely később fő profillá léphet elő. A szövet­kezet valamivel több mint 3400 hektáron gazdálkodik, dolgozó tagjainak száma pedig meg­haladja az ötszázat, ezek kö­zül is kétszáz a nő. Érthető tehát, ha a zöldségtermesztés felé hajlik a szövetkezet táv­lati terve is. Nem mintha a szántóföldi növénytermesztés eredményei másodlagosak len­nének, hiszen búzából is 43,4 mázsás hektáronkénti átlag­termést takarítottak be, a zab is meghaladta a 25 mázsát, és a kukorica is az 53-öt hektá­ronként. A zöldségtermelő ágazat a következő eredményeket tud­ta felmutatni: zöldbabból 36,8 mázsát termeltek hektáron­ként, paradicsomból 176-ot, zöldpaprikából 91-et, uborká­ból pedig 223-at. A bevételek így alakultak: búzából 7,6 millió forint, kukoricából 2,06, zöldborsóból 2,1, zöldbabból 2,8, paradicsomból 0,5, fehér­paprikából 0,8, pritamin- paprikából pedig 0,7 millió fo­rintot vételeztek be a pénz­tárba. A szövetkezetben 23 925 má­zsa almát termeltek, ebből 21 ezer mázsát értékesítettek, főleg a Hungarofruct révén, külföldre. A szilvatermés majdnem egymillió forint be­vételt eredményezett, málná­ból 225 ezer forint volt a be-, vétel. A meggy és a cseresz­nye az idén nem termett úgy, ahogy más növények, zöldség­félék és gyümölcsösök sem, mint a megelőző években. Éppen az állattenyésztés sie­tett a segítségre, hiszen tejből a bevétel majdnem félezer hektoliterrel lett több, mind több sertést, és szarvas- marhát is tudtak eladni, mint azt tervezték. Jó évet zártak a madocsai szövetkezeti gazdák. A halmo­zott termelési érték megha­ladta a 75 millió forintot a szövetkezet eredménye pedig a tízmilliót. Az egy dolgozó tagra jutó évi kereset is a huszonhétezer tortát fölött van, a munkaegység értéke pedig a tavalyi 62 forinttal szemben idén hatvanöt. A tegnapi zárszámadó közgyűlé­sen a tagság elfogadta a veze­tőség beszámolóját, biztosítot­ták arról a közösség vezetőit, hogy a jövőben is támogat­ják a jobb termelési eredmé­nyekre irányuló törekvést A szabályokhoz híven elhang­zott a nőbizottság beszámoló­ja, előterjesztette Kovács Ist­vánná, Tuba András, a dön­tőbizottság, míg Lesenczi Já­nos, az ellenőrző bizottság je­lentését ismertette. A bizott­ságok munkáját rögzítő jelen­téseket a tagság elfogadta. Ezután dr. Szabó Piroska, TESZÖV-titkár és Nőt Boldi­zsár, a MÉM osztályvezető­helyettese köszöntötte a közös gazdaság kollektíváját, majd kiváló dolgozó jelvényekkel tüntettek ki mintegy félszáz, termelőszövetkezetet alapító, illetve még ma is dolgozó ta­got. Céringer László, Szili Já­nos és idős Bozsoki György termelőszövetkezeti tagokat dr. Dimény Imre A mezőgazda­ság kiváló dolgozója jelvény­nyel tüntetett ki. A madocsai ünnepi zár­számadó közgyűlés végén az úttörők adtak nívós műsort, este pedig hagyományos bá­tyus bállal zárták a jubileumi közgyűlést. PALKOVÁCSJENŐ „Viruló országot fogunk itt teremteni...!” Az MNDSZ 30. születésnapja 1945. február 18-án, az akkori Vilma királynő úton, (a mai Gorkij-fasorban) néhány, a forradalmi mun­kásmozgalomban már tapasztalatokat szerzett nő, szin­te „rohammal” elfoglalt egy elhagyott villát, és ott . megalakították a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetségét. EZEKBEN A NAPOKBAN a felszabadított XIV. ke­rületben, Zuglóban, már nőgyűlést is tartottak, egy dermesztő hideget árasztó moziban. Fái Boris, az ak­kori kerületi nőmozgalom vezetője így emlékezik vissza a magnószalagon: — Mi hirdettük meg az első nőgyűlést az Angol­utcában. Én beszámoltam, hogy nemcsak a gyermek­mentő-akció indult el, nemcsak tápszert és tejet osz­togattunk, hanem kinyomtattuk az első plakátot és röpiratot. A zuglói gyűlésből budapesti gyűlés lett. Jel­szavakat hangoztattunk a fasizmus ellen, az ország újjáépítéséért, a szebb és jobb életért, a gyermekek megmentéséért, a nők egyenjogúságáért. Elég sokan eljöttek a gyűlésre. Fűtés nem volt, mindenki kabát­ban ült az Angol-utcai moziban. BUDAPESTEN, a kerületekben sorra alakultak meg a nőbizottságők, de a Tiszántúlon, a már felszabadult déli és északi országrészeken is. 1945. szeptemberében, lezajlott az első Dél-Magyarországi Nőkongresszus Hódmezővásárhelyen. Mi volt az előzménye mindannak, hogy a Horthy- korszak negyedszázada elmúltával azonnal élni és hat­ni kezdtek a forradalmi hagyományok is? Már 1878- ban, az első szervezett nőkonferencián, a jelenlévő munkás- és parasztasszonyok első országos megnyilat­kozásukon olyan világot követeltek maguknak, az év­századokon át jogilag, társadalmilag és emberileg ki­semmizettek, ami 1945-ben valósult meg számukra. Az 1946. április 6-án és 7-én megtartott első MNDSZ-kongresszuson a több mint ezer küldött egy­hangú lelkesedéssel szavazta meg a demokratikus át­alakulás következményeit: „Akarjuk-e a magyar nép és ■ ezen belül a magyar nők felemelkedését? Akarjuk-e, hogy a demokrácia összes vívmányai megmaradjanak, és a törvénybe iktatott emberi jogo­kat valóságos tartalommal töltsük meg? Akarjuk-e a háború helyett az igazi békét? Akarjuk-e az igazi gondtalan, boldog családi éle­tet, gyerekeink jövőjének zavartalan biztosítását? Akarjuk-e viszontlátni minél hamarabb hadifog­lyainkat, férjeinket, fiainkat, kedveseinket?” S A KONGRESSZUS ZÁRÓESTÉLYÉN, a Városi Színház díszpáholyában parasztasszonyok és bányász­feleségek ülnek. Életükben először. Puccini muzsikája és Petőfi, József Attila verseinek zenéje áradt felé­jük — ahogyan az MNDSZ-kongresszus krónikása fel­jegyezte. S az első sorokban egy falu küldöttsége: az orvos felesége és a volt uradalmi cselédlány, egymás mellett.,. A múlttal már leszámoltak, s bizakodva néztek a jövő elé. Ám még a legoptimistábbak előtt is utópiá­nak tűnt mindaz, amit Fái Boris, az MNDSZ egyik vezetője 1946-os beszámolójában elmondott: — Viruló országot fogunk itt teremteni, gazdag föl­dekkel, dús kertekkel, tiszta, szép, csatornázott villany- világítással ellátott falvakkal, gyönyörű iskolákkal, kórházakkal, hatalmas üzemekkel, nagy, tiszta, mo­dern gépekkel felszerelt gyárakkal... Olyan országot fogunk itt teremteni, ahol tényleg boldog lesz a csa­lád, és ahol öröm lesz anyának és gyermeknek lenni, de ahol olyanok lesznek az anyák és feleségek, hogy öröm lesz apának és férjnek lenni is. 1975-BÖL VISSZATEKINTVE, nem is bizonyult rossz jövőbelátónak az MNDSZ első kongresszusának lelkes hangú szónoka. TÓBIÁS ÁRON Bölcsödét avattak Szekszárdim Kedves ünnepség színhelye volt tegnap délután a Petőfi utcai új szekszárdi bölcsőde. A több mint 10 millió forintos beruházással épült gyermek- intézményt Császár József, a városi tanács elnöke adta át a bölcsőde dolgozóinak. Elmon­dotta többek között, hogy a 80 kisgyermek befogadására alkalmas épület megvalósításá­hoz jelentős anyagi támogatást nyújtott a szekszárdi műszer- gyár, a bőrdíszmű és a nyom­da. Az említett munkahelyek kollektívái a bölcsőde felépí­tésének megsegítésére szerve­zett kommunista műszakok anyagi ellenértékét adták a megvalósításhoz. Társadalmi munkáiban készítették a terve­ket a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat dolgozói, de ugyanígy társadalmi munká­ban végezték a kivitelezés le­bonyolítását a Tolna megyei Beruházó Vállalat dolgozói is. Ami az épületet illeti, kívánni­valókat nem hagy maga után, s a kivitelező, a TOTÉV szak­embereinek munkáját dicséri. Köztudott, hogy a Rózsamáj- dülőiben lévő csecsemőotthon­ban ideiglenes jelleggel böl­csőde is működött. Ez mc6t megszűnik, mivel az ottani bölcsődés apróságok és gondo­zóik a tegnapi napon új he­lyükre költöztek. 1973, február 1&>

Next

/
Oldalképek
Tartalom