Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
Küldöttek lesznek a megyei pártértekezleten Az elmúlt napokban lezajlottak a városi és járási pártértekezletek. Megválasztották az új pártbizottságokat és a küldötteket az e hét végén összeülő megyei pártértekezletre. Ma induló sorozatunkban a megyei pártértekezlet küldöttei közül mutatunk be néhányat. Hétfői kérdésünk: Mit Tár az egészségügyi szakiskola és mit Tárhatunk mi a felvételi korhatár leszállításától ? Németh Jánosné, betonüzemi vasszerelő. A járási pártértekezleten szót kért és kapott Szélesebb környezete ott ismerhette meg a fiatal munkásasszonyt, amikor arról beszélt hogyan segítik az atomerőmű-építkezést milyen gondjaik vannak az anyagtakarélkosságnál, hogyan segítettek a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésével a dolgozó kisgyermekes anyáknak és mit értek már eddig el a törzs- gárda megbecsülése terén. A szűkebb környezet — a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat paksi betoniizeiménék dolgozói és köztük a tizenkilenc tagú asszonybrigád — már tíz éve. Nehezen és nem is szívesen beszél saját életéről és gondjairól. Pedig nem volt könnyű az élete, amíg az elmaradott gondolkodású családi környezetből eljutott a mozgalomig, a pártig, a marxista világnézetig. 1963-ban lett tagjelölt és két esztendő múlva párttag. — Úgy éreztem, hogy a kommunisták közt a helyem — mondja. Múlt év őszén felvettek a marxizmus—leniniizmus középiskolába. — Az első félév jól sikerült. Sokkal közlékenyebb, amikor a munka, a munkahely, a szocialista brigád élete kerül szóba. A vasbetonszerelő asz- szonyok szocialista brigádja, akikről a díszes brigádnaplóba befűzött jegyzőkönyv a következőket !mondja: „Dicséretre méltó, hogy a brigád tagjai az 1972-es óv második felében megértéssel és fegyelmezetten fogadták az üzem nehézségeit, melyeket a piac változása diktált, és a munkaterületükkel nem összefüggő, de szükséges munkákat is igen becsületesen végezték el, még a kisebb keresetét is vállalva. Ezért a bizottság a szocialista brigád zászló és a zöldíkoszorús jelvény odaítélését javasolja...” A telepvezető és a párttitkár egyöntetű véleménye: Jó kollektíva a szocialista asszonybrigád. Szorgalmasak, szókimondók, bátran elmondják véleményüket, segítve ezzel is a munka jobb szervezését. De segítik egymást is. Nemrég lakást kapott az egyik brigádtag. Az egész kollektíva ott volt a költözésnél. A másiknak a házépítésnél segítettek, a harmadiknál a házimunkát végezték el, amikor beteg volt A telepvezető és a párttitkár egyöntetű véleménye: Az egységes brigádszellem kialakulásában sok érdeme van a brigád két kommunistájának. Egyikük, Némethné, akit a járási pártértekezleten küldöttnek választottak a megyei pártértekezletre. • A harmincéves fiatalembert a tsz gépműhelyében, a korszerű MVE 380-as csúcsesztergánál találjuk. Pedig találhatnánk kint a földön is, vagy valamelyik irodában. Ugyanis a több mint egy évtizede megszerzett szakmunkás-bizonyítvány mellé azóta megkapta a palánkj mezőgazdasági technikum oklevelét is, levelező szakon végezte el, pár héttel ezelőtt pedig a szekszárdi öthónapos pártiskola bizonyítványát vitte haza. — Szeretem a szakmámat. Harmincegy erőgépünk .van, e' lehet képzelni, mennyi műnk' van itt a műhelyben télen nyáron egyaránt, de főkér' szezonban, amikor éjszaka V rik el egy alkatrész és azonnc újat kell készíteni... Hogy mi hasznát veszem a technikumnak? — Igen sokat. Jó, az esz- tergályossághoz nem kell az érettségi, de az élethez ma már igenis kelL Hányszor előfordult már, hogy egy-egy számításhoz nem kellett a mérnökhöz szaladnom, megcsináltam magam. Meg aztán végsősoron én is gazda vagyok. Egyik gazdája ennek a 3700 h dk tárnak, a terménynek, a gépeknek. Ahhoz, hogy bele tudjak szólni az irányításba, meglássam, ha hiba van, tudói kell sok mindent Tóth István neve előtt — amikor a járási pártértekezleten küldöttnek javasolta a Jelölő bizottság — ott szerepelt az „dfj.” jelző. Édesapja, idősb Tóth István, aki korábban A Kisgazdapárt Nagy Ferenc vezette jobboldalának igazi arca mindinkább leplezetlen formában mutatkozott meg. Nagy Ferenc a hároméves terv kérdésében hirtelen GYOSZ (Gyáriparosok Országos Szervezete — a szerk.) vezetőket hív meg tanácsadóként a Kisgazdapártba. Fellner Alfréd iparbáró pedig így nyilatkozik: „A bankok államosítása a hároméves terv egyik alappillérét ingatná meg”. A harcot a végletekig kiélezi, hogy a szociáldemokrata jobbszámy is kiáll a bankok államosítása ellen. Saját pártvezetőségén belül azt az indokot hangoztatja, hogy „kommunista kezdeményezéshez nem csatlakozhatunk, mert az pártunk presztízsét veszélyezteti”. A valóságban persze a szociáldemokrata jobboldal elsősorban és mindenekelőtt a magyar nagytőkét védelmezi, mert benne látja a hátvédet ahhoz, hogy a Magyar Kommunista Párt által követett népi demokratikus irány helyett a polgári demokrácia irányába terelje a magyar fejlődést. egyéni gazda volt, ma a szövetkezet főüzemgazdásza, fiánál pár évvel előbb végezte el, ugyancsak levelezőként a palán ki technikumot. A németkéri kommunisták fiatal küldötte ma már régi, tapasztalt mozgalmi ember. Évékig volt KISZ-tibkár, két éviig tagja a KISZ paksi járási bizottságának, nemrég pedig beválasztották a termelőszövetTóth István, a németkéri Haladás Tsz esztergályosa. kezet pártszervezetének vezetőségébe, szervező titkárnak. Felesége a tanácsnál dolgozik, két gyermekük van és épül az új családi házuk, tavaszra tervezik a beköltözést — Nem tudom, hogy kapok-e szót a megyei pártértekezleten. De ha igen, az ifjúság problémáiról szeretnék beszólná — mondja befejezésül. A szociáldemokrata baloldal másként vélekedik: „A ^Szociáldemokrata Párt elsősorban és mindénekfelett szocializmust akar és sohasem téveszti szem elől, hogy a szocializmus útja az államosításon keresztül vezet” — olvashatjuk a Népszava 1947. május 11-4 számában. — Ezért volt az, hogy a MKP 1945 utáni első kongresszusán nyomban határozottan és félreértést kizáró módon állást foglalt az egész hitelügy államosítása mellett. A pártvezetőség és a tervbizottság elérkezettnek látja az időt, hogy az elvileg hangoztatott követelést most már közelebbről megvizsgálja. Ehhez az szükséges — és mihelyt a hároméves terv előkészítő munkái befejeződnek, ez meg is történik —, hogy a kérdést annak jogi, technikai, nemzetközi és egyéb hatásai tekintetében behatóan megvizsgálja...” Kedvező visszhangra talál az MKP követelése a dolgozók tömegei között. Május 2l-én a Nemzeti Paras-tváH vezetősége is állást foglal a nagybanA közelmúltban egy évek óta sürgetett intézkedésre került sor. Az 1975/76-os tanévtől már a 14. életévüket betöltött lányok lesznek az ország egészségügyi szakiskoláinak első évfolyamos növendékei. Ezt megelőzően igen súlyossá tette a beiskolázási gondokat az a megkötés, hogy ezekbe az iskolákba csak a 16. évüket betöltött lányok nyerhettek fölvételt. Címkérdésünkre Németh Sarolta, a Tolna megyei Egészségügyi Szakiskola igazgatója válaszolt, elmondva, hogy bár a rendelkezés ez évben született, a 14 évesek fogadására már 1974. októbere óta készülődik az iskola. A készülődés szándékával keresték föl például az oktatók a megye egyes általános iskoláit és olyan idő. pontban, amikor ezekben éppen a pályaválasztási kérdéseket tárgyaló szülői értekezletek voltak. Megfordultak az egészségügyi szakiskola oktatói, vezetői Szekszárd valahány általános iskolájában, majd Bonyhádon, Cikón, Tolnán, Tengelicen és Ozorán is. S azzal a céllal, hogy segítségükre legyenek a szülőknek, ismertessék velük azokat a perspektívákat, melyeket a hároméves szorgalmi időt követelő iskola végzős növendékeinek nyújtani tud. Persze, nemcsak a szakiskolában tanítók jelentettek segítséget az idén végzős nyolcadikos kislányoknak, hanem az intézet növendékei is, akik számos úttörőcsapatot kerestek föl az elmúlt hónapok során. Látogatásuk célja az volt, hogy megismertessék vendéglátóikat vá_ lasztott szakmájuk szépségeivel, az iskola életével, munkájával. Mint azt a szakiskola igazgatója a továbbiakban elmondotta, a beiskolázási előmunkálatok során úgy tapasztalták, hogy az érdekeltek, tehát a pályaválasztás előtt álló lányok érdeklődése lényegesen nagyobb, mint a szülőké. Et_ kok államosítása mellett Eközben a szociáldemokrata jobboldal helyzetét egyre tarthatatlanabbá teszi, hogy Csepel és Diósgyőr vasasai, Pécs bányászai és általában a munkásság pártkülönbségekre való tekintet nélkül, tömeg- tüntetéseken felsorakozik az MKP követelése mögé Az állásfoglalást nem lehet tovább halogatni. Levelek, üzemi határozatok tömege sürgeti a kormányt. Diósgyőr dolgozói Nagy Ferenc miniszter- elnöknek írják meg, hogy „elkeseredésünk és türelmünk végső határán vagyunk”. A címzett már nem kapta kézhez a munkásság követelését — megszökött! Ezzel a reakció fej nélkül maradt sorai megbomlottak. Nagy Ferenc, mint ismeretes, nemcsak az államosítás elől, hanem elsősorban az összeesküvésben betöltött szerepének lelepleződése miatt szökött külföldre. 1947. június 16-án, pártközi értekezlet határozta el a bankok államosítását és miniszteri biztosokat küldött a nagybankok élére. A Magyar Kommunista Párt és a nép megint megnyert egy csatát Persze, más dolog megegyezni, más dolog a megegyezést végrehajtani, amikor még egyes pártokban a reakciónak nagy szava van. Az 1947-es országgyűlési választások után ismét jobboldali puccskísérletekkel kellett szembeszállni. Az MKP ezúttal is az építés programjával vívta meg az ütközetet. Szeptember fr-áa, a választó tői függetlenül, jelentős váltó-' zást várnak és azt remélik, hogy március 20-ig beérkezik a megye általános iskoláiból annyi jelentkezési lap, ahányra a szakiskola számít ahhoz, hogy két évfolyamot indíthasson ősszel. Sajnálatos, hogy eddig még megyehatáron kívülről több volt a jelentkező, mint Tolna megyéből. A megye középiskolai rangra emelt szakiskolája szívesen látja a Baranya, So_ mogy, Bács-Kiskun megyéből érkező növendékeket is, de a kívánatos mégis az lenne, ha a várt 75—80-as létszámot dörw- tően Tolna megyeiek alkotnák. Az idén nagyon sokat segített az egészségügyi szakiskolának a Tolna megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet, mely fennállása óta tett már egyet és mást a pályairányítás érdekében. Mint azt megtudtuk, két párhuzamos első osztály indul. A hallgatók olyan egységes egészségügyi szakképesítést kapnak 3 éves szorgalmi idejük alatt, mely azonos értékű a szakközépiskolában megszerezhető szakképesítéssel. A végzősök általános ápolónők és asszisztensek lesznek és szakdolgozóként kezdhetik hivatásuk gyakorlását, majd 10 hónapos ráképzéssel további 12 szákra szakosodhatnak. Mi több, a szakiskola elvégzése után két év időtartama alatt — természetesen akkor már munka mellett — szerezhetnek érettségi bizonyítványt is azok, akik kedvet éreznek., a tanulásra. A Tolna megyei Egészségügyi Szakiskola tehát sokat vár a felvételi korhatár le-, szállításától. Mit várhatunk mi, akik a szűkebb haza lakos, ságát alkotjuk? Azt, hogy zömmel olyan Tolna megyei kislányokkal népesül be az új tanévtől a szakiskola, akik itt maradnak a megyében gyakorolni az egyik legszebb és legnőiesebb hivatást.. sokat követő héten, a Hősök- terén hatalmas tömeggyűlésen ismertette kormányprogramját. Az első pont így hangzott: „Haladéktalanul be kell fejezni, mégpedig október 31-ig, a Magyar Nemzeti Bank és a nagy magánbankok államosítását.” Ismeretes, hogy az építő- programra megmozdult tömegek ereje elsöpörte a jobboldal akcióit. Október 24-én a miniszter- tanács elfogadta a bankok államosításáról szóló törvény- javaslatokat, amelyeket november 21-én, ugyanaznap, amikor az Országos Nemzéti Bizottság a Pfeiffer-párt feloszlatását javasolta, az országgyűlés is egyhangúan megszavazott Ezzel a legfontosabb pénzintézmények s velük több mint száz fontos iparvállalat, mintegy 30 000 munkással, az állam irányítása alá került. Ez a kiemelkedő jelentőségű esemény, kapcsolatban a vele egyidőben lejátszódó politikai változásokkal, adta meg az alapot arra, hogy '1947. december 19-én, az MKP Politikai Akadémiáján elhangozhassák: „Magyarország népi demokrácia”. Következik: Ez aztán, az ünnepi KŐSZEGI FRIGYES <J) III. A reakció igazi arca 1975. február 18. A nép tulajdonában
