Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD 1975. febr. 18. XXV. évf. 41. szám. ARA: 0,90 EL II város szellemisége Bócs-Kiskun megye „fővá­rosa" Kecskemét élő eleven példája annak, hogy egy fej­lődő megyeszékhely viszony­lag rövid idő alatt megteremt­heti, kialakíthatja a maga sa­játos szellemi arculatát, amely úgy helyi, hogy egyút­tal a magyar szellemi élet egészét is színesíti, frissíti, gazdagítja. A vidék nem fel­tétlenül jelent provincializ­must. Úgy tűnik, a valódi lo­kálpatriotizmus, a szűkebb ha­za szeretete, tisztelete rop­pant fontosnak tartja a hatal­mas iramú gazdasági mun­kát, a tudatváltozást művészi eszközökkel is „átvilágítani”, s a maradandóság számára az értékeket a múltat, a je­lent összegezni, megörökíteni. Ez a lokálpatriotizmus volt képes megteremteni Kecske­méten a főleg megyei szo­ciográfiát publikáló Forrás című folyóiratot, amely maga köré gyűjtve a műfaj néhány jeles művelőjét, az utóbbi években a szociográfia szelle­mi bázisává avatta mecéná­sát, a megyeszékhelyt. Több más megye, megyeszékhely díjak alapításával, s odaítélé­sével buzdítja, biztatja, vonz­za magához, ismeri el a ma­gas színvonalú alkotók helyi munkásságát, ezzé! egyfelől gyarapít, másfelől növeli ön­nön szellemisége rangosságót A lapokból, a folyóiratokból ilyen híreket olvashatunk: „Sze­ged felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmából Szeged város Tanácsa alkotói díjjal tüntette ki Szőke Mária új­ságírót, a Dél-Magyarország munkatársát” Vagy: „Az al­kotómunka elismerésekép­pen ismét kiosztották a Bács- Kiskun megyei Tanács által 1972-ben alapított művészeti díjakat. Pécsiné Acs Sarolta, a kalocsai Viski Károly Mú­zeum népművészettel foglal­kozó munkatársa, a helyi né­pi együttes vezetője, több év­tizedes munkásságával, gaz­dag életművével érdemelte ki a megbecsülést Diószegi Ba­lázs, Kiskunhalason élő festő­művész termékeny alkotómun­kájából a paraszt! élet, a kis­kunsági táj megörökítésére figyeltek fel.” IJyen és hasonló rangos anyagi, erkölcsi elismerésnek Tolnában nincs se múltja, se jelene. Az itt élő alkotókról hivatalosan aUg, vagy egyál­talán nem vesznek tudomást, s ez a körülmény jól tudjuk, nem vonz, sokkal inkább ta­szít Holott igazán volna kit s miért számon tartani, meg­becsülni. Gondoljunk csak az irodalomtörténeti, a helytör­téneti, a monográfiái, a szo­ciográfiai munkák megyehatá­rokon túl jól ismert, elismert szerzőire, a megyeszékhely 30 évét bemutató kötet szer­zői kollektívájára, a megyéből elszármazott írókra, költőkre. Igazán nem mondhatjuk, hogy Szekszárd és a megye javóra akár így, akár úgy el volnának kényeztetve. Annál nagyobb örömünkre szolgál, hogy a jövőt illetően a jelek szerint ezen a területen is változásokra számíthatunk. Bi­zonyság erre, hogy Mözsi Szabó István r.aota Szekszárd városától az első szekszárdi műtermes lakást Befejeződtek a szovjet—angol tárgyalások Magyar állásfoglalás a ciprusi kérdés rendezéséről A Kremlben konstruktív, tárgyszerű légkörben befeje­ződtek a szovjet—angol tár­gyalások; a felek a nemzetkö­zi helyzet és a kétoldalú kap­csolatok számos fontos kérdé­sét vitatták meg. Kifejezésre juttatták azt a kölcsönös álláspontot, hogy ki kell szélesíteni az egyenjo­gúságon és a kölcsönös elő­nyökön alapuló konkrét, sok­oldalú együttműködést A tárgyalásokon szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Alekszej Koszigin, a Minisztertanács elnöke. Nagy-Britannia részéről Ha­rold Wilson miniszterelnök és James Callaghan külügymi­niszter vett részt A tárgyalások eredményeit összegezve a felek aláhúzták a kölcsönös megértés, a biza­lom és az együttműködés megszilárdítására irányuló tö­rekvésüket, azt a szándéku­kat, hogy megvetik egy új szakasz kezdetét a Szovjet­unió és Nagy-Britannia kap­csolataiban, a két ország né­peinek javára, a nemzetközi béke és biztonság megszilár­dítása érdekében. Harold Wilson, Nagy-Britan- nia miniszterelnöke rendkívül sikeres moszkvai tárgyalásai után sajtóértekezletet tartott a szovjet fővárosban. A Kremlben hétfőn Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Ha­rold Wilson, Nagy-Britannia miniszterelnöke aláírták a „szovjet—angol közös nyilat­(Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Távirati Irodát il­letékes helyről felhatalmazták az alábbiak közlésére: A Magyar Népköztársaság kormánya és népe megdöbbe­néssel fogadta a hírt, hogy a ciprusi török közösség vezetői egyoldalúan lépéseket tettek önálló állam létrehozására a sziget török csapatok által el­foglalt részén. Ez a lépés el­lentétes a Ciprusi Köztársa­ságra vonatkozó ENSZ-hatá­rozatokkal, súlyosan veszé­lyezteti a szigetország függet­lenségét és területi egységét, s tovább élezi a feszültséget Cipruson és a Földközi-tenger keleti térségében. Ez az akció egybeesik bizonyos NATO- köröknek a sziget megosztásá­ra irányuló törekvéseivel. A Magyar Népköztársaság kezdettől fogva síkra szállt a Ciprusi Köztársaság független­ségének, szuverenitásának és el nem kötelezett politikájá­nak biztosítása mellett. Ismé­telten követelte valamennyi külföldi katonai erő haladék­talan kivonását Támogatta és támogatja Makariosz érsek kormányát és azt tekinti Cip­rus egyetlen törvényes kor­mányának. Biztosítani keil, hogy a ciprusi görög és török közösség külföldi beavatkozás nélkül, maga oldhassa meg a felmerült problémákat A ciprusi válság legutóbbi fejleményei ismételten bizo­nyítják, hogy csődöt mondtak a Ciprusra vonatkozó, Zü­richben és Londonban létreho­zott garanciális egyezmények és mindazon kísérletek, hogy a ciprusi kérdést a ciprusi nép érdekeivel ellentétben a NA- TO-országok szűkebb csoport­ja keretében oldják meg. A Magyar Népköztársaság úgy véli, hogy az ENSZ biz­tonsági tanácsának hatékony intézkedéseket kell foganato­sítania eddigi határozatai ha­ladéktalan végrehajtása érde­kében. A Magyar Népköztár­saság támogatja a Szovjetunió ezzel kapcsolatos javaslatát A ciprusi kérdés tartós, igaz­ságos megoldására az ENSZ égisze alatt összehívandó, az államok szélesebb körét kép­viselő konferencia lenne a leg­alkalmasabb fórum, ahol lehe­tővé válna a Ciprusi Köztársa­ság szuverenitását, független­ségét és területi épségét bizto­sító garanciális rendszer ki­dolgozása. (MTI) Zárszámadás Kaposssekcsőn és Madocsán Az egyesülés eredménye Hagyományosan Dombóvá­ron, a Puskin filmszínházban tartotta zárszámadó közgyűlé­sét a kaposszekcsői termelő- szövetkezet A vezetőség be­számolóját Máté Antal tsz- elnök tartotta, aki abból az alkalomból, hogy tíz évvel ez­előtt egyesült a csikóstöttösi, a jágónaki és a kaposszekcsői termelőszövetkezet, visszapil­lantott az elmúlt tíz évre is. A tíz év eredményeit vizsgál­va megállapította: a termelő- szövetkezetek tagsága akkor megfontolt és megalapozott döntést hozott. Döntésük he­lyességét igazolja a termelé­kenység emelkedése, a gazda­ság belterjessé válása, a ter­meléstechnológiai folyamatok korszerűsödése, a vállalati gazdálkodás színvonalának emelkedése, a belső irányítá­si rendszer jó megszervezése és nem utolsósorban a tagok életszínvonalának arányos és folyamatos fejlődése. Tíz évvel ezelőtt egyesülés­sel megteremtették termelő- szövetkezetükben az iparszerű mezőgazdaság alapjait Az 1972-es és 1973-as gazdasági eredményeik alapján egymás után kétszer nyerték el a Ki­váló szövetkezet címet A ter­melőszövetkezet dinamikus fejlődését a halmozatlan ter­melési érték és a halmozott termelési érték növekedése jellemzi a leginkább. A hal­mozott termelési érték 1965- ben 27 millió 76 ezer forint volt, 1974-ben pedig 117 mil­lió 415 ezer. A halmozatlan termelési érték tíz év alatt 18 millió »43 forintról 72 millió 940 forintra nőtt. árbevételük pedig 15 millióról közel 85 millióra emelkedett. A termelőszövetkezet fennállása óta az elmúlt évben érte cl a legmaga­sabb termésátlagot búzá­ból, mégpedig 53,8 mázsát hektáronként. őszi árpából 43,1, kukoricá­ból pedig 52 mázsát takarítot­tak be egy-egy hektárról. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a növénytermesz­tési ágazat 8,9 millió forint, árbevétele 4 millióval több a tervezettnél. A továbbfejlő­dés biztosítása érdekében be­léptek a bajai rendszerbe. A kukoricát, a pillangóst és a silókukoricát zárt rendszer­ben termelték. Céljuk: a munkafolyamatok teljes gépe­sítése, a kézi munkaerő és a nehéz fizikai munka minimá­lisra való csökkentése. Céljaik érdekében már az elmúlt évben is sokat tet­tek. Beruházásaik minden eddigit felülmúltak. Szá­rítóüzemet építettek 6,6 millióért, * vízrendezés 2,8 millióba került, 5,3 mil­A madocsai Igazság Terme­lőszövetkezet tagsága előtt teg­nap délelőtt a vezetőség szá­mot adott miként gazdálkod­tak 1974-ben. Volt miről be­szélni : küzdelmes, de sike­rekben gazdag évet hagytak maguk mögött a razdák. er­ről adott jelent st ScHeidl Lajos elnök az ünnepségen több mini lióért tőkés, 4 millióért pedig hazai termékből és szocialista importból gé­pet vásároltak. Ezen felül korszerűsítették a jágónaki sertéstelepet, a te­henészeti telep mellett épí­tettek egy növendékmarha- istállót, megkezdték az üzem­anyag-tároló telep építését E jelentős beruházásokat csak­nem teljes egészében saját ki­vitelezésben végezték. Az épí­tési ágazatuk jó munkáját nemcsak az épületek, de az 1,88 millió forint nyereség is dicsért. Gondoltak a jövőre Is. A fejlesztési alapra 7,7 millió forintot tettek. A részesedési és fejlesztési alap aránya így 65:35 százalékos, ami igen jó­nak mondható. A tagok ré­szesedése így is 934 ezer fo­rinttal magasabb az előző évi­nél és 1,9 millióval több mint az előző évi. Az egy napra jutó kereset az előző évi 104 forintról 110 forintra nőtt tag és a vendégek előtt, akik között ott találtuk Nőt Boldi­zsárt, a MÉM osztályvezető- helyonesét, dr. Szabó Piroskát a szekszárdi TESZÖV titká­rát, a környékbeli közös gaz­daságok vezetőit, a község je­les polgárait, köztük is első sorban a termelőszövetkezet oéháo/i még éiö alapító tag* Ezen felül nyereségrészesedést is fizetnek az eltöltött évek után. A munkadíj fél és öt százalékát kapják a tagok nyereségként öt százalék nyereségrészesedést kap az a tag, aki 1965. január ,2-án már tag volt A nyereségré­szesedésnek ezzel a módjával a hűséges, nehéz időkben is kitartó tsz-tagokat kívánják megkülönböztetett díjazásban részesíteni, akik rosszabb kö­rülmények között, kevesebb pénzért is lelkesen dolgoztak a termelőszövetkezetben. Az említett számok, tények nem tükrözik teljesen a ka­posszekcsői tsz eredményeit Azt viszont világosan mutat­ják: nagy eredményeket ért el ez a gazdaság. A tsz-ben ma már üzemszerű termelés folyik. Ez pedig vonzza a fia­talokat is. A termelőszövet­kezeti tagok átlagéletkora 46 év, a dolgozó tagok átlagélet- kora viszont mindössze 38 év. Ilyen átlagéletkorral is kevés termelőszövetkezet dicseked­het ját. Az MSZMP megyei bizott­ságát dr. Bősz Endre osztály­vezető-helyettes képviselte. Huszonöt éves a madocsai Igazság is, hisz 1949-ben kezd­ték ebben a községben a közös gazdálkodást annyi törés, öuktató után, ma már a me­(Folytatás a 2. oldalon) Számvetés a megye legnagyobb zöldség- és gyümölcstermelő közös gazdaságában

Next

/
Oldalképek
Tartalom