Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

A kongresszusi irányelvek tükreként A szocialista tervgazdálkodás eszköze Megkezdődtek a pártértekezletek Tolna megyében (Folytatás a 1. oldalról) A felszólalások többsége a gyakorlat oldaláról vizsgálta az elmúlt időszakot A járási pártbizottság a jövőre vonat­kozóan sok segítséget kapott az elhangzott hozzászólások­ból. Felszólalt Szerényi Sándor, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja is. Rámutatott arra, hogy az országos politika eredmé­nyes végrehajtásának elenged­hetetlen feltétele a párt veze­tő szerepének erősítése min­den szinten. „A politika mil­liók sorsa” — hivatkozott Le­nin mondására. Milliók érde­kében tevékenykednek a kom­munisták és ilyen méretű fe­Állami építőipari vállalat Ezen a napon került sor a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál is a pártérte­kezletre. Az értekezlet elnök­ségében foglalt helyet és fel­szólalt Rúzsa János, a szekszár­di városi pártbizottság első tit­kára is. A bészámoló kiemelte, hogy a négyéves munka értékelésé­ben a pártbizottság irányítása alatt lévő valamennyi alap­szervezet, de úgyszólván vala­mennyi párttag részt vett. Megtörtént a beszámoltatás a végzett munkáról, és ugyan­akkor a párttagság hangot adott annak a véleményének, hogy egyetért a párt politiká­jával, helyesli azt és tenni is kész érte. A kongresszusi dokumentu­mok a legteljesebb egyetértés­sel találkoztak, s hangsúlyoz­A belügyi pártszervezetek küldöttértekezlete Varsó 'Budapesti nspok lelősség kell hogy áthassa cse­lekvésüket. Nagy figyelmet kell arra fordítani — hangsúlyozta Sze­rényi Sándor —, hogy : párt­tagjaink megfelelj enek a - szo­cialista erkölcs követelményei­nek, a szocialista erkölcsi nor­mák szerint éljenek és dolgoz­zanak, mert csak így tudnak példát mutatni népünknek. A vita után került sor a 49 tagú pártbizottság megválasz­tására. A pártbizottság első ülésén megválasztotta a tizen­egy tagú végrehajtó bizottsá­got és a tisztségviselőket. A járási pártbizottság első titká­rának Tatár Lajost, titkárá­nak Szakái Lászlót választotta, ták a vállalat kommunistái, nogy pártunk politikájának megvalósítása, valamint a kongresszusi irányelvek siker­re vitele valamennyiünk leg­fontosabb feladata, mert ez 'egyet jelent nemcsak az egyé­ni érdekek kibontakoztatásá­val, hanem a vállalati érdek sikerre vitelével is, és így szolgálja az egész társadalom továbbfejlődésének ügyét; A vitában nyolcán szólaltak fel. A pártértekezlet tisztség- viselői elvégezték munkájukat A küldöttek megválasztották a 29 tagú pártbizottságot és az öt küldöttet a városi pártérte­kezletre. A pártbizottság ez­után saját soraiból megválaszt tóttá a héttagú végrehajtó bit zottságot, s annak titkárát Ru~ bányi János elvtársat. A küldöttek elismeréssel szól­tak a pártbizottság tevékeny­ségéről, egyetértésüknek adtak hangot pártunk politikája iránt. I A pártértekezlet megválasz­totta a 29 tagú pártbizottságot, majd a pártbizottság saját ke­beléből a héttagú végrehajtó bizottságot, A BM-pártbizott- ság titkára Balogh István elv­társ lett. A feladatokat, bármilyen oldalról közelítjük is meg, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül a világgazda­ságban jelenleg végbemenő folyamatokat. Az ellentétesen ható és egymást felerősítő kedvezőtlen hatásokat. Azt, hogy egyrészt a növekvő nyersanyag- és energiaárak tovább emelik a hazai ter­melés nem éppen alacsony költségszínvonalát. Másrészt a tőkés válságjelenségek és im­portkorlátozások hatására mind nehezebbek a verseny, az értékesítés feltételei. „A gazdasági munka 1975. évi fő feladata a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének javítása” — hangsúlyozza az idei tervről szóló kormány- határozat első mondatä. S ez a kiindulópont. A konkrét té­ma pedig: hogyan szolgálhat­ja az egyensúlyi helyzet javí­tását hatásosan a gazdaság- irányítás rendszere? „A be­vált alapelveket érvényesítve gazdaságirányításunkat — mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét — jobban mai és holnapi feladataink, céljaink szolgálatába állítjuk; működé­sét javítjuk”. E megállapítá­sokat már az MSZMP kong­resszusi irányelveiben olvas­hatjuk. A gazdaságirányítási rendszer, lényegét tekintve, tehát nem változik sem az idén, sem a jövőben. A részletek, a módszerek, a hangsúlyok azonban időről időre fejlődnek, változnak. Azért, mert semmiféle irá­nyítási rendszer nem lehet tö­kéletes és befejezett. Hiszen az ismeretek, a tapasztalatok gyarapodnak, a szabályozó eszközök, az irányítási ' mód­szerek a gyakorlat próbakövén csiszolódnak. De a feladatok szintén változnak, más és más követelményeket tá­masztva. Az új és tartósnak 'ítélt külgazdasági helyzetben pedig a régi feladatok is más megvilágításba kerültek. A gazdaságirányítás re­formját követően helyesen hangsúlyoztuk a minőségi vál­tozást, a hatáskörök decent­ralizálását a vállalatok meg­növekedett anyagi érdekeltsé­gét és önállóságát. S úgy tűnt, hogy a gazdasági sza­bályozás, a vállalatok érdek- ütközése révén a helyi törek­vések szinte automatikusan a központi akarat, a népgazda­sági célok szolgálatába állít­hatók. Később — sorozatos erőfeszítések nyomán — nyil­vánvalóvá vált. hogy ez nem is olyan egyszerű feladat. De végül is sokat javult a terv- szerűség. A népgazdaság egy­séges irányításának erősíté­sére létrehozták az Állami Tervbizottságot, megalkották a tervtörvényt, s az irányítási rendszer tovább fejlődött. Az elért szinttel azonban nem le­hetünk elégedettek. Ismét az MSZMP kong­resszusi irányelveit idézzük: „A népgazdaság fejleszté­sében a szocialista tervszerű­ség érvényesítése alapvető je­lentőségű feladat. Ezért a központi tervező szervek és a vállalatok tervezésének erő­sítésére, az érték- és meny- nyiségi mutatók, valamint a tervcélok és eszközök tel­jesebb összhangjára van szükség.” E megállapítások időszerűségét nem egyszerűen a készülő új ötéves tervek ad­ják, hanem az új helyzetből adódó feladatok is. Közismert, hogy napjainkban és a követ­kező években sem a nyers­anyag-, és energia-, sem a fejlesztési források nem bu­zognak olyan mértékben, mint korábban. Csak a nagyobb tervszerűség . biztosíthatja . a korlátozott lehetőségek opti­mális hasznosítását, a dinami­kus gazdasági növekedést, az életszínvonal folyamatos eme­lését. így már 1975-ben H“1*: tézkedések szolgálják a kie­melt állami nagyberuházások tervszerű megvalósulását, il­letve közülük kilenc létesít­mény határidő előtti üzembe helyezését, valamint a terme­lési készletek csökkentését. A vállalatok, a szövetkezetek, in­tézmények széles körét érinti a szigorú anyag- és energia­takarékosság. Ez részben ön­kéntesség, a február 15-ig ki­dolgozásra kerülő helyi intéz­kedési tervek alapján való­sul meg. De új termékforgal­mazási intézkedések, kontin­gensek révén központilag is gondoskodnak arról, hogy az energia- és anyagimport ne haladja meg a tervezett mér­téket. A termékforgalmazási intézkedéseket és a kontingen­seket, a fizetési mérleget leg­inkább befolyásoló üzem- és fűtőanyagokra, kohászati, pa­píripari, vegyipari termékekre dolgozták ki. A felhasználás­tól, az árviszonyoktól, az idő­járás alakulásától függően az irányító szervek központi ope­ratív intézkedéseire is sor ke­rülhet az esztendő folyamán. Bár a gazdaságirányítás rendszerében változatlanul a közvetett .módszerek, a sza­bályozó eszközök a meghatá­rozóak, de vitathatatlanul nö­vekszik a közvetlen irányítás szerepe, az operatív beavatko­zás lehetősége. Igaz, meghatá­rozott célokkal, és korláto­zott körben, ám több vállalat­nál és szövetkezetnél mégis a gazdálkodás lényegét, egé­szét érintve. S mindezt nem valamiféle szubjektív meg­fontolás sugallja, hanem az ésszerűség, a gazdasági szük­ségszerűség. A népgazdasági célkitűzések valóra váltása, a szocialista tervgazdálkodás erősítése ugyanis a közvetett és közvetlen irányítási módszerek rugalmas kombi­nációját igényli a jelenlegi gazdasági helyzetben. Milyen legyen a vállalatok, a szövetkezetek magatartása? „Arra kell törekedni, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállósága és ezzel járó fe­lelősségük a népgazdasági ér­dekeknek megfelelően fejlőd­jék” — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága az 1974-ben kialakult hely­zetet értékelő és az idei fel­adatokat körvonalazó decem­ber 5-i határozatában. E megállapítások az öntevékeny, kezdeményező és felelős szo­cialista vállalati magatartást, gazdálkodást szorgalmazzák. A fokozott hatékonyság az ésszerű takarékosság, a nagyobb rugalmasság követel­ményei csakis helyi öntevé­kenységgel elégíthetők ki. Az energia- és anyagkontingen­sek, illetve a termékforgalma­zás központi előírásai is el­sősorban az önálló vállalati és szövetkezeti döntéseken ke­resztül befolyásolhatják a gazdálkodás célirányosságát. Úgy, hogy minél kevesebb anyag- és energiafelhaszná­lással minél több kiváló mi­nőségű, valamennyi 1 piacon versenyképes termék készül­jön. A követelmények szinte egyik napról a másikra, ug­rásszerűen növekednek. Mind | a vezető, mind a munkás I csak új módszerekkel és új I szemlélettel képes csak fel­zárkózni hozzájuk. A helyzet- felismeréshez és a határozott j cselekvéshez impulzust, báto­rítást adhatnak a központi irányítás felerősített elemei, megelőzve, kivédve az utóla­gos kényszerű intézkedések káros hatását. KOVÁCS JÓZSEF 1975. február 2. A belügyi pártbizottság irá­nyítása alá tartozó alapszer­vezetek küldöttei is tegnap tartották értekezletüket. A kül­döttek tanulmányozták a párt- bizottság négyéves beszámoló­ját, megvitatták a végzett munkát és a tapasztalatokból levonták a szükséges következ­tetéseket. A pártértekezleten részt vett és az elnökségben foglalt he­lyet Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára. Február 10 és 16 között „Budapesti napokat” tartanak Varsóban. Ezzel a lengyel fő­városban is megkezdődnek a hazánk felszabadulása 30. év­fordulója tiszteletére szerve­zett rendezvények. A . gazdag kulturális műsort az operettszínházban magyar művészek felléptével sorra ke­rülő gálaest nyitja meg. A lengyel állami zsidó színházt- ban két estén Darvas Iván felléptével előadják az „Egy őrült naplója” c. Gogol-íhono- drámát. A fővárosi kultúrház- ban ünnepi előadás keretében Radványi Géza „Valahol.. Eu­rópában” című játékfilmjét vetítik. A varsói magyar in­tézetben költészeti és zenei estét tartanak. A történelmi múzeumban „Budapesti képek, utcák és emberek” címmel művészeti kiállítás nyílik. A . „Budapesti napokon” részt vesz a budapesti FővárQsi Tanács küldöttsége is. Szerelik a vásárcsarnokot A szekszárdi piac korszerűsítését öt évvél ezelőtt kezdték. Az első ütemben elkészítették a Teszkerv áruházát, s ta­valy ősszel a második ütemhez fogtak. Eszerint itt egy köny- nyűszerkezeíes csarnokot építenek. A mült héten megkezd­ték a csarnok vázának összeszerelését, majd ez után a fa­lazást végzik el, ugyancsak új építési-szerelési anyagokkal. Végül, a piac rendezésének harmadik ütemében a pavilon­sorok végleges elhelyezése, felépítése következik. Úgy hogy ez év végére a szekszárdi piac végleges formája kialakulhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom