Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
magazin agazin • agazin A „megetetett” félelem Ma már ismert tény, hogy az emlékezet speciális molekulákhoz kötődik. A megtanult cselekvés- és viselkedésmód agykivonattal egyik állatból átvihető a másikba. Kísérletes úton ma már azt is feltételezhetjük, hogy az agyvelőben kétféle emlékezet van: egy rövid és egy hosszabb, tartó- sabb. Ez utóbbiról feltételezhető, hogy az elraktározódó információk bizonyos speciális mekromolekuláknál sajátos változásokat hoznak létre. Már régebben megállapították, hogy állatoknál az egyedi emlékezet elraktározásáért az RNS, a faji emlékezetért pedig a DNS nevű anyag a felelős. Újabban patkányagyvelőből olyan kivonatot állítottak elő, amely sötétségtől való félelmet visz át egyik állatból a másikba. Hasonló hatást lehet kiváltani mesterségesen előállított hatóanyaggal is. Ez az anyag kémiai természetét illetően pepiid. Korántsem tisztázott azonban a kérdés, vajon hogyan hat a kivonat? Kutatók valószínűnek tartják, hogy bizonyos érzékelők az idegsejtekben tárolt információkódot le tudják pontosan olvasni. Erre a feltevésre, azaz ilyen kémiai érzékelők létezésére a halaknál végzett tanulási kísérletek során találtak bizonyítást. Frankfurtban és Berlinben halbiológusok kísérletezés' során megállapították, hogy a nehéz víz (a víz izotópváltozata, amelynek. molekulái deutériumból és oxigénből állanak) a hal egész testfelépítésében részt vesz. A deuterium- atomok növekvő aránya jobb tanulóképességgel és tartó- sabb emlékezőképességgel jár együtt. Mivel az emlékezetmolekulákban hidrogénhidak vesznek részt a molekulaszerkezetben, a nehéz víz esetében e hidak hidrogénjét deuterium-atomok helyettesítik. Az állatok eleszik előlünk a fehérjéket 180 millió tonna fehérjére van jelenleg szükség a világ népességének élelmezése céljából (napi 0,6 gramm egy felnőtt ember testsúlyának minden kilogrammjára számítva). Pontosan 180 millió tonna a világ fehérjetermelése. Csakhogy ebből 100 millió tonnát az állatok táplálására vagyunk kénytelenek felhasználni; azok pedig hús, tej, tojás stb. formájában csupán 25 millió tonna fehérjét szolgáltatnak vissza a számunkra. Az ember szempontjából a veszteség tehát évi 75 millió tonnára rúg. A fehérje pótlására két megoldás kínálkozik: egysejtű proteinek gyártása (például kőolajból), vagy a növényekben lévő fehérjék kinyerése — olyanokból, mint a szója, a kopra és egyebek, Minthogy jelenleg a kőolaj feletti heves viták elsősorban a kőolajról mint fűtőanyagról, s csak utolsó sorban mint táplálékról folynak, a fehérjepótlás feladata egyelőre főképp a mezőgazdaságra háruL Szárított joghurt Világszerte egyre nagyobb az érdeklődés a bolgár kiszelo mljako (joghurt) iránt Bolgár tudósok és szakemberek most keresik a módját, hogyan lehetne az egyébként csak néhány napig felhasználható joghurtot hosszabb ideig tárolni és nagyobb távolságra szállítani. Dr. Zdravko Micov és dr. Ászén ffoskov vezetésével egy tudományos kollektíva kidolgozta a szárított kiszelo mljako előállítási módszerét: por vagy tabletta formájában gyártják a készítményt Az új technológia részben a tejalvasztás klasszikus módszerén alapul, de később a megalvadt tejet fagyasztják és szublimálják. Az így kapott joghurt fehér por, melynek speciális savanykás, tejszerű íze és illata van. A készítményt légmentes csomagolásban hozzák forgalomba és közönséges szobahőmérsékleten is tárolható. A termék 95 százalék szárazanyagot, 29 százalék fehérjét, 38 százalék tejcukrot, 15 százalék zsiradékot 6 százalék tejsavót, 1,09 százalék kálciumot stb. tartalmaz. A KUTYA IS MEGÉRDEMELTE VOLNA Egy kanadai rendőr, John Scrimbour visszautasította azt a kitüntetést, amellyel a torontói hatóságok akarták megjutalmazni. Scrimbour nak ugyanis sikerült lakat alá tennie néhány veszélyes bűnözőt. A visszautasítás oka: a hatóságok nem tűntették ki ugyanazzal az éremmel Scrimbour kutyáját, „akinek” igen nagy szerepe volt a banditák lefülelésében. A szahalini prémállattenyésztő szovhozban ketrecekben nevelik az értékes állatokat. Mi okozza a leprát ? Idejében abbahagyta A neve M. Agajev, életkora 140 év, és mindössze egy évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Legutóbb 70 évvel ezelőtt voU beteg. A tiszteletreméltó korú azerbajdzsán öregúr fiainak, unokáinak és dédunokáinak száma összesen 160) a Pravda két újságírójának kijelentette: tavaly abbahagyta a dohányzást, mivel feleségének véleménye szerint árt az egészségének. Ismertette étrendjét: hús. sajt, zöldség és aludttej. Itala csupán a tea és a tej. Van; aki rágja a körmét, mert ezzel tudja csak levezetni a benne dúló feszültséget, mások viszont hosszúra növesztik, mint például egy 31 éves calcuttai fiatalember. - Balkezéről 1962. március 19. óta nem vágta le a körmét, mutatóujján 31 centiméteres köröm „díszeleg”. A fiatalember speciális hálószerű védőtokkal óvja ujjvégeit. A hatalmas körmöket naponta több ízben fényesíti, olykor lakkozza is. Az ilyen köröm természetesen óriási luxus, csak az engedheti meg magának, aki — mint a calcuttai fiatalember — nem kényszerül dolgozni. Talán ez a magyarázata anT nak, hogy a hosszú és nagyon ápolt köröm számos országban, de elsősorban Indiában mindig is a gazdagság és az előkelőség szimbóluma volt. Indiában mindig igen nagy jelentőséget tulajdonítottak a körömápolásnak. Az indiaiak kőrömholdja sokkal nagyobb, mint más népeké. A négereknek egyáltalán nincs körömholdjuk és a néger—fehérember házasságából született gyermekek is körömhold nélkül születnek. Genetikai jelenséggel állunk szemben, amelyet semmiképpen sem lehet befolyásolni. Ezzel szemben lehet gyorsítás ni a köröm növekedését megfelelő táplálkozással, vagy röntgenbesugárzással. Nagyon sok ember kisujján és mutatóujján egyáltalán nincs körömhold, amit aggasztó tünetnek kellene tartanunk, ha igazat adunk azoknak az orvosoknak, akik szerint: minél több körömholdja van valakinek, annál egészségesebb és annál nagyobb az életereje. Az egészséges embernek legalább nyolc, jól látható és tiszta körömholdja van. Egyáltalán nincs, vagy csak a hüvelykujján van körömholdja annak, aki több fertőző betegségen esett át, j Csökken a méhek száma A németországi almatermés, a burmai napraforgó-betakarítás és a tunéziai méztermés idei gyengesége egyaránt annak tulajdonítható, hogy az egész világon csökkent a méhek száma. A bonni méhészeti intézet igazgatója, Wilhelm Drescher professzor véleménye szerint a növények beporzásához szükséges méhek száma az elmúlt tíz év folyamán 11 százalékkal, vagyis 200 milliárd- dal csökkent. Egyes vidékekről nyomtalanul eltűntek a méhek. Ez a jelenség az Apimondia (Méhészek Nemzetközi Szövetsége) véleménye szerint elsősorban a mezőgazdasági területek csökkentésének és a rovarirtók fokozottabb használatának tulajdonítható. A leprát okozó baktériumot nem tehetjük teljes egészében felelőssé a rettenetes betegség valamennyi következményéért Éppen ellenkezőleg. Úgy tűnik, hogy az idegeket és a bőrfelületet a beteg szervezete által termelt antitestek támadják meg. Erre a következtetésre jutott egereken végzett laboratóriumi kísérletek nyomán három angol kutat/» Ismeretes, hogy számos betegség — reuma, sclerosis multiplex — a szervezet immunológiai rendszere tévedésének tulajdonítható. A szervezet ugyanis megtámadja saját szöveteit, mintha azt* idegen betolakodók lennének. Ennek az elméletnek az alapján Crawford, D. H. L. Evans és £, M. Evans feltételezte, fi&rulkodik<e ■raleamii’öl cs körömhold ? Több mint 80 ezer nercprémet adnak el 1974-ben az államnak a Szahalin-félszige- ten lévő „Szolovjovszkij” szovhoz prémállattenyésztői. A szovhoz telepén mind«» munkaigényes folyamatot, köztük a táplálék előkészítését és adagolását is automatizálták. A szovhoz termel jí kapacitása állandóan bővül. Nemrég adták át a több ezer prémes állatot befogadó új egységeket. A szahalini nerc, a prémek királynője, külföldön is nagy keresletnek örvend. A prémek 40 százalékát a Londoni Szőrmeaukcióra szállítják. hogy ugyanez játszódik le a lepra esetében is. Az idegek súlyos károsodása nem esik egybe a leprabaktérium összpontosított támadásával. A kutatók véleménye szerint, amikor ezek a baktériumok megtámadják a leprás beteg periférikus idegeit, felszabadulnak apró mielin-részecs- kék, amelyek az idegek védelmét szolgálják. Ezeket a mielin-részecskéket a szervezet idegen molekulaként kezeli és olyan antitesteket termel, amelyek a későbbiek során még az érintetlen mielint is megtámadják. Nercek a szahalini prémállattenyésztő szovhozban. ■■ {Fotó; V. Tyitov felvétele — APN — KS) Whisky és éhínség Azt mindenki tudja, hogy sört és számos más szeszes italt gabonafélékből állítanak elő. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy az amerikaiak elfogyasztotta italmennyiséghez felhasznált gabonával körülbelül 40—50 millió embert lehetne táplálni. Ezt az adatot a Harvard egyetem táplálkozástudományi tanszékének munkatársa, Jean Mayer hozta nyilvánosságra. Felszólította honfitársait, hogy csökkentsék a szeszesital-fogyasztást, hogy több gabonát juttathassanak a rászoruló országoknak. Prémek
