Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

Befejeződtek a magyar—bolgár szakszervezeti tárgyalások A magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa meghívásá­ra január 23—27. kösött Miso Misevnek, a bolgár szakszerve­zetek központi tanácsa elnöké­nek vezetésével szakszervezeti küldöttség tartózkodott Ma­gyarországon és tanácskozáso­kat folytatott a magyar Szak- szervezetek Országos Tanácsa küldöttségével, melyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára ve­zetett. A bolgár küldöttséget fo­gadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára is. A szívélyes elvtársi és test­véri barátság, kölcsönös meg­értés légkörében lezajlott ta­lálkozás során a küldöttségek tájékoztatták egymást az or­szágaikban folyó szakszerveze­ti munkáról, megvitatták a két szakszervezeti mozgalom együttműködésének aredmé- nyeit, tapasztalatait. A bolgár küldöttség kedden elutazott hazánkból. A Könnyűipari Minisztérium intézkedései a termékek minőségének javítására A termékek minőségéről tár­gyaltak a napokban a Könnyú- . ipari Minisztérium vezetői ér­tekezletén. Az előterjesztett je­lentés megállapította: a re­konstrukció során meghonoso­dott új technológiák, az új anyagok elterjedése nyomán korszerűbbek a gyártmányok, számos termék élettartama nö­vekedett, esztétikai megjele­nésük szebb, felhasználásuk gazdaságosabb. A könnyűipar jobban kj tudja elégíteni a hazai lakosság igényeit, ex­portja versenyképesebb. A korszerűsítések lehetővé tették, hogy összességükben növeked­jék a termékek minőségének színvonala, de emellett he­lyenként nem kielégítő a tech­nológiai fegyelem és a szer­vezettség; a szakképzettség .hiánya és egyéb okok miatt a technológiai fejlesztés nem mindig jár együtt kellő minő­ségjavulással. A múlt évben megjelent mi­nisztertanácsi határozat értel­mében a könnyűiparban is meghatározták azokat a tenni­valókat, amelyekkel biztosít­ható a magasabb minőségi kö­vetelmények kielégítése. Erre vonatkozóan miniszteri rende­letét és irányelveket is készí­tenek elő. Rögzítették a minőségszabá­lyozás ágazati alapelveit. Ezek szerint a termelő osztatlan fe­lelősséggel tartozik az általa gyártott és forgalomba hozott termékek minőségéért, s kö­vetelmény, hogy hibás minő­sítésű termék ne kerüljön for­galomba. A fogyasztókat tájé­koztatni beli 3 gyártmányok használati tulajdonságáról, ke­zeléséről, és az esetleges pa­naszokat a kereskedelemmel együtt kell rendezni, a hibás termékek vásárlóit kártalaníta­ni kell. A minisztérium ható­sági jogkörével élve ellenőriz­teti, illetve befolyásolja a ter­mékek és a szolgáltatásék mi­nőségét, a minőségszabályozási rendszer működését. A belke­reskedelemmel együtt intéz­kednek arról, hogy szigorúbb legyen az áruátvétei. Már a beruházások Idején gondos­kodni kell arról, hogy a gyárt­mányok kellő minősége bizto­sítható legyen. Meghatározták a m'nőségellenőrző szervek, kutató-, fejlesztőintézetek fel­adatait, és azt is, hogy máként ösztönözzék a vállalatokat, s tegyék a 'bérezésnél még érde­keltebbé a dolgozókat a kifo­gástalan termékek gyártásá­ban. Hangsúlyozták: a takaré­kosság fontos feltétele, hogy körültekintőbben tervezzék meg a nyersanyag, minőség és késztermék rendeltetésének összhangját, így mind a minő­ségrontás, mind pedig a pa­zarlás elkerülhető. (MTI) Számvetés a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Szervezetének 1974. évi munkájáról TOKIÖ Miki Takeo miniszterelnök a parlament interpellációs vitá­jában kijelentette: kormánya arra törekszik, hogy mielőbb megkösse Kínával a béke- és barátsági szerződést. Japán külügyminisztérium! források ezzel összefüggésben hangsú­lyozzák, Mijazava külügymi­niszter és Miki Takeo minisz­terelnök megállapodott, lehe­tőleg még a parlament május végéig tartó rendes ülésszakán ratifikálják a szerződést. UJ-DELHI Uj-Delhiben nagyszabású tüntetés zajlott le az amerikai nagykövetség épülete előtt. A felvonulók tiltakoztak az ame­rikai vezető körök fenyegeté­sei miatt, amelyek szerint az Egyesült Államok fegyveres intervencióhoz folyamodhat az arab olajtermelőkkel szemben. Tiltakoztak továbbá azért, mert az amerikaiak továbbra is beavatkoznak Dél-Vietnam és Kambodzsa belügyeibe, megsértve a párizsi megálla­podásokat. A tömegtüntetés az országos békebizottság és más haladó szervezetek felhívásá­ra zajlott le. EILA V Jichak Rabin izraeli mi­niszterelnök elutasította Szá­dat elnöknek azt a korábban elhangzott javaslatát, hogy Iz­rael egy békemegállapodás fe­jében ürítse ki a megszállt arab területeket. A miniszter- elnök, aki az Izraelt támoga­tó amerikaiak egy csoportja előtt mondott beszédet az Aka- bai-öböl partján fekvő Eilat- ban, egyértelműen leszögezte, hogy kormánya semmiféle bé­kemegállapodás kedvéért nem hajlandó visszatérni az 1967-es határok mögé. Azt állította, hogy az egyiptomi elnök leg­utóbb elhangzott javaslataiban nincs pozitív elem a közel-ke­leti probléma megoldására. Rabin a továbbiakban elmon­dotta, hogy kormánya 2,5 mil­liárd dolláros gazdasági és ka­tonai segélvért folyamodott az Egyesült Államokhoz. (Folytatás az 1. oldalról) Részt vett a tanácskozáson — többek között — dr. Madár József, a Magyar Vöröskereszt Országos Központjának mun­katársa, valamint Czvetics Ivánka, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának munkatár­sa is. A megyei vezetőség ülésé­nek részvevőit dr. Horváth Jenő főorvos, a Vöröskereszt megyei vezetőségének elnöke köszöntötte, majd Dulai Ká- roiyné, a Vöröskereszt me­gyei szervezetének titkára adott szóbeli kiegészítőt ahhoz az írásos jelentéshez, mely a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Szervezetének 1974. évi tevékenységéről szólt. A beszámoló elhangzását kővetően számosán jelentkez­tek szólásra a megyei vezető­ség tagjai és a Vöröskereszt Országos Központjának képvi­selői közül, hogy elmondják véleményüket és vitára bo­csássák az 1975. évi munkára vonatkozó javaslataikat is. Ez utóbbiak azért bírnak különös jelentőséggel, mert a IV. kongresszus határozatainak végrehajtásában elérkezett a Vöröskereszt a félidőhöz. Idő­szerű tehát mérlegelni, hogy e fontos társadalmi szerveze­tünk — melynek tagja a me­gye lakosságának a 7 százalé­ka —, eddig miként teljesítet­te vállalt feladatait A vitában részt vevők az egészségügyi felvilágosítás helyzetének alakulását kedve­Az Indiai Kommunista Párt X. kongresszusa kedden foly­tatta munkáját. Előző nap a küldöttek meghallgatták Rad­zőnek tartva sürgették a még hatékonyabb egészségnevelő, felvilágosító munka formáinak kidolgozását. Számosán kifogá­solták például — a népesedés- politikai határozatok végrehaj­tásából fakadó tennivalók kap­csán — a családtervezés isme­reteinek esetenként megnyil­vánuló hiányosságait, Illetve a fogamzásgátló eszközök kiter­jedt használata körül tapasz­talható tájékozatlanságot. Dr. Madár József, az önkéntes véradó mozgalom Tolna me­gyei eredményeiről szólt az elismerés hangján. Mások meg­oldást sürgettek az alkoholiz­mus elleni küzdelem ismert problémáira azt hangoztatva, hogy az e munkában tevé­kenykedő társadalmi bizottsá­gok minden erőfeszítése köz­derűbe és közönybe fullad. A szervezeti élet egyes kérdései­ről szólva többen is javasolták a vöröskeresztes alapszerveze­tek évenkénti minősítését, melyre sort lehetne keríteni a minden év végén lezajló alap­szervezeti beszámoló taggyűlé­seken. Az elmúlt év munkájáról szóló jelentés elemzésén túl e2en az ülésén vitatta meg és hagyta jóvá a Vöröskereszt megyei vezetősége 1975. évi munkatervét is. Ebben igen előkelő helyet foglal el annak a számvetésnek az elkészítése, mely a szervezeti élet alakulá­sáról rajzol képet a Magyar Vöröskereszt Országos Titkár­ságának felkérésére. zsesvara Rao-nak, a párt or-' szágos tanácsa főtitkárának be­számolóját az ország belpoliti­kai helyzetéről. Az IKP kongresszusa Etiópia ébren 11. Katonák beszélnek Etiópiában most a katonák kezében van a hatalom. Tisz­tekből, tábornokokból és köz­legényekből áll az a százhúsz tagú, magát ideiglenesnek mondott tanács, amely kormá­nyozza az országot. A császár detronizálása után hivatalosan is katonai junta lépett a trónt „istentől származó jogán” bi­torló négus nyomába. Afrikai országról lévén szó, egyáltalán nem megleipő, hisz’ földünknek ezen a részén, az úgynevezett harmadik világ tizenhat álla­mában vannak uralmon a ka­tonák. A katonák diktatúrája szükségszerű is ebben, a vál­tozásokat tekintve mindenképp forradalmi helyzetben. Az már kevésbé szükségszerű, és ezt sokan hangoztatják, főváros­ban, vidéken egyaránt, hogy az elnök személyén kívül a tanács többi tagjáról jóformán sem­mit sem tudni, hogy kik ezek a katonák és miféle emberek. Úgyszólván teljesen árnyék­ban mozognak. — Pedig egyáltalán nem fan­tomok — válaszolja az újság­írók kérdésére egyik alkalom­mal a rehabilitációs bizottság helyettes vezetője, Tessema ez­1975. január 29. redes. Reális hatalmat képez­nek. S ami fő, hatalmukat csupán arra kívánják felhasz­nálni, hogy a feudális autokra­ta rezsim után Etiópiában megszülessék a demokratikus rendszer, amelyben majd a nép is elfoglalhatja méltó he­lyét a hatalomban. Arra a kérdésre pedig, hogy a katonák képeseik lesznek-e egyedül végrehajtani az ország életének demokratizálását, új­jászervezését, Tessema félre­érthetetlen nemmel válaszolt — Éppen ezért hirdettük meg mo6t a „Cselekvő részvé­tellel az új Etiópiáért” nem­zeti mozgalmat Szeretnénk, ha diákok, tanárok ezrei indulná­nak vidékre, hogy az új esz­mék befogadására feltörjék a parlagot Rájuk vár, hogy ta­nítsák, neveljék a rendkívül elmaradt falusi lakosságot Néhány kiragadott mondat csupán egy sajtónyilatkozatból. Egyik estén hosszúra nyúló vitában etióp ismerősöm, az erdőgazdaság főosztályvezetője, tömören így jellemezte a ha­talom jelenlegi dilemmáit: — A katonák valóban mes­teri módon vonták ki a for­galomból „isten kiválasztott­ját”, a négust. De sikerül-e va­jon a forgalmat is új irányba terelni? Hogy a régi, szűk utak helyett, amelyeken jóformán csak az arisztokrácia közle­kedhetett, tudnak-e most oly Reggeli tanácskozás a honvédelmi minisztérium udvarán. széles sztrádákat építeni, ame­lyen a nép is elférhet. Találkoztam parasztokkal jártamban-keltembea az etióp felföldön. Nyomorukat látván kérdeztem: Mit szeretnének? Mire vágynak? Az egyik: bé­relt főid helyett saját birtokot, a másik: kevesebbet kelljen fizetni a földesúmak. (Előfor­dul, sőt igen gyakori, hogy a bérlő paraszt a termés 75 szá­zalékát is oda keü, hogy adja a főid tulajdonosának.) A fő­városban beszélgettem munka­nélküliekkel: ők mit szeretné­nek. Munkát, munkát — is­mételgették. A diákok polgári kormányt, alkotmányos demok­ráciát emlegettek. FöOd, mun­ka, népi hatalom — ezt vár­ják a katonáktól. Az Idén szeptemberben, né­hány héttel újév után — itt az új esztendő szeptember 11-én kezdődik — azután, hogy a császártól épp csak megszaba­dult az ország. Addis Abebá- ban soha nem tapasztalt lel­kesedéssel köszöntötték a ta­vasz érkezését, ünne­pét. Uj tavasz kezdetét ünnepel­tük — mondja az etióp napi­lap egyik szerkesztője. A Masz­kái az idén igazi nemzeti ün­nepünkké vélt. Néhány héttel az emlékeze­tes ünnep után nekem úgy tűnik, mintha kissé elszállt volna a büszkén említett kez­deti mámor. Mintha egyre több arcon lehetne felfedezni a nyugtalanság kérdőjeleit, a tü­relmetlen várakozás feszültsé­gét. És most hová, merre? Elő­re, Etiópia! — és az emberek ismételgetik is: Etiópia tak- dem! De hát mit takar a tö­mör jelszó? VALRÓ MIHÁLY (Következik: Egy félbe ma­radt interjúd

Next

/
Oldalképek
Tartalom