Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-19 / 16. szám

A népfront a járásokban Lendítő erő a kongresszusi és felszabadulási verseny Gazdasági ieladaiok 1975-ben Tegnap közöltük, hogy az 1974. évi gazdasági fejlődést hogyan értékelte a megyei párt végrehajtó bizottság. Most az 1975-ös évre elfoga­dott feladatterv néhány gon­dolatát ismertetjük. A Központi Bizottság 1974. decemúar lu-i ha....'^..aLa a gazdasági munka fő feladatát a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában jelöli meg. Többek között kimondja: „Szükséges, hogy a termelés és felhasználás arányában jelen­tős változás következzék be, mérséklődjék a felhasználás növekedésének üteme. A ter­melésben a szerkezeti változá­sok gyorsítását kell előtérbe helyezni, hogy nagyobb meny- nyiségben állítsunk elő min­den relációban exportképes, illetve tőkés import helyette­sítésére alkalmas termékeket. Következetesen korlátozni kell a gazdaságtalan és a szükség­letnek meg nem felelő terme­lést. A gazdálkodás minden területén növelni kell a haté­konysági követelményeket. A belső tartalékok feltárására konkrét intézkedések kidolgo­zására és következetes érvé­nyesítésére van szükség. Álta­lánossá kell tenni az anyagi és pénzeszközökkel való taka­rékoskodást”. Megyénkben is az 1975. évi gazdálkodási tervek készíté­sénél olyan intézkedések meg­tétele szükséges, melyek elő­segítik az igények és lehetősé­gek reálisabb összehangolását, az anvag. és munkaerőforrá­sok takarékosabb felhaszná­lásit, a g-.„Jusdgi struktúra korszerűsítését. A megye ipari termelése az országos átlagtól dinamiku­sabban fejlődött az elmúlt év­ben. Az 1975. évi termésnö­vekedésnek a tervekben és a megvalósulás során is szigo­rúan összhangban kell lenni e népgazdasági igényekkel a készletre való termelést vissza kell szorítani. A terme­lés növekedésének üteme is igazodjon a hazai és export­igényekhez. Elő kell segíteni a kereslet­hez való jobb alkalmazkodást, a termelékenység dinamiku­sabb növekedését, a termékek minőségének javítását, a költségek csökkentését, a gaz­daságtalan termelés visszaszo­rítását. A negyedik ötéves terv épí­tési ellegű előirányzatai, vala­mint a megyében jelentkező építőipari beruházások szük­ségessé teszik az építőipari termelés dinamikusabb növe­lését. Az építőipar területén elő kell segíteni az építések átfutási idejének rövidítését, az építőipari munka minősé­gének javítását, a költségek növekedésének mérséklését. Nagy gondot kell fordítani a lakásépítések meggyorsítására, valamint a termelő jellegű be­ruházások hatur.dőre való el- kész’t^c^-e. A kémeit beruhá­zások kivitelezésében részt ve­vő építőipari egységek tevé­kenységének koordinálását megkülönböztetett módon kell végezni. A megye mezőgazdaságában megvan annak a reális lehe­tősége, hogy a termelés nö­vekedése 1975. évben elérje a 4—4,5 százalékot. A termelés — a merve adott­ságait figyelembe véve — még joooan igazodjon a népgaz­dasági igények kielégítéséhez. A cukorrépa termőterületét 2GOO hektárra indokolt növel­ni. Az elmúlt évinél nagyobb területen szükséges termelni dohányt, napraforgót, zöldség­féléket. A takarmánytermesz­tésen belül növelni kell a fehérje volumenét és ará­nyát. A tömegtakarmány ter­mesztésénél a számításokon alapuló termelést kell foly­tatni, azt szem előtt tartva, hogv erv-erv területről m,riél több hús, illetve tej kerüljön gazdaságosan előállításra. Az állattenyésztésben is lehetséges az elmúlt évektől gyorsabb ütemű növelés. Következetesen érvényesíteni kell a fejleszté­si tervekben előirányzott lét­számnövelést, az egy tehénre jutó tejhozam emelését, a hizlalás hatékonyságának ja­vítását, a korszerű tenyésztői munkát, A szarvasmarha- ágazatban el kell kezdeni a szakosítás végrehajtását. A háztáji gazdaságok zöldség-, gyümölcs-, hústermelési lehe­tőségét maximálisan ki kell használni. Az 1975. évi termelési és beruházási munkákhoz kap­csolódó személy- és teherszállítási feladatok végrehajtása, valamint az ál­talános utasforgalom megkí­vánja a munkaszervezés to­vábbi korszerűsítését, a jár­műpark jobb kihasználását, a rakodás gépesítésének fejlesz­tését. Tovább kell javítani az együttműködést a szállító vál­lalatok és a szállíttatok között. Kiemelten kezelendő a paksi atomerőmű beruházásánál je­lentkező szállítási feladatok megoldása. Ésszerűsítéseik, a lehetséges fejlesztések fel- használásával javítani kell a postai szolgáltatásokat, — el­sősorban a telefonhálózatnál. Nagy gondot kell fordítani a terület- és gazdaságfejlesztési munkákra is. A beruházási igényeket gazdasági és társa­dalompolitikai céljaink alap­ján szükséges rangsorolni. A folyamatban lévő beruházások közül kiemelten indokolt foglalkozni az RBMV szek­szárdi gyára, a szekszárdi szol­gáltatóház, a Simontornyai Bőrgyár, a Csavaripari Válla­lat, a Pátria Nyomda, a ZIM bonyhádi gyára beruházásának gyorsításával. Szekszárdon a városban folyó lakás, egész­ségügyi, oktatási és kereske­delmi jellegű beruházások ha­táridőben történő megvalósí­tása az egyik legfontosabb feladat. Bonyhádon és Dombóváron fontos, hogy a két településen a művelődési otthonok építése 1975. e1Vo7^ődiön. . 1975. évben fontos követel­mény a tervek készítésénél, valamint a termelés és gaz­dálkodás irányításánál az ésszerű takaréWság Az anyagi-erkölcsi ösztönzők megfelelő alkalmazásával elő kell segíteni az energiával, anyaggal, általános költségek­kel való takarékosságot. A me­zőgazdasági üzemekben külön feladatként jelentkezik a szak­szerű takarmányozáson, mű­trágya- és növényvédőszer- felhasználáson keresztül a ta­karmány, ezen belül is a fe­hérje, a műtrágya, illetve a növényvédőszer „pazarlás” megszüntetése. A gépkocsik megfelelő karbantartásával, az üzemanyag szakszerű kezelésé­vel ugyancsak jelentős meg­takarítás érhető el. Az épít­kezések jó előkészítésével, kö­rültekintő kivitelezési munká­val, törekedni kell az építő­anyag-pazarlás megszüntetésé­re. Különösen nagy gondot kell fordítani a tőkés eredetű nyersanyagokkal való takaré­kosságra, a használt anyagok és gépek hatékony felhaszná­lására. Törekedni kell a tőkés importból származó nyers­anyagoknak és gépeknek ha­zai, illetve szocialista import­ból eredővel való ésszerű ki­váltására. Az ésszerű takaré­kosságot érvényesítem kell az igazgatási és ügyviteli munka területén is. A belső tartalékok feltárásá­ban nagy szerepé van, az * üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy igen sok lehetőség van a közép- és kisüzemekben, is. A termelés, gazdálkodás min­den területén nagy gondot kell fordítani, a gazdaságtalan ter­melés felszámolására, a költ­ségek csökkentésével, vagy in­dokolt esetben a termelés szer­kezetének változtatásával. A termelékenység növelését, a gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozását kell elősegíteni a munkanormák folyamatos karbantartásával, az anyag­mozgatás szervezettségének, gépesítésének javításával, a termelőberendezésak jelenle­ginél jobb, hatékonyabb ki­használásával. Sok tartalék rejlik még a műszakszámak növelésében, a gépállások csökkentésében, a munkaidő-alap jobb kihaszná­lásában. A gazdasági élet szinte va­lamennyi területén van javíta­nivaló a veszteségidő csök­kentésében. A termelési, gazdálkodási, valamint a fejlesztési felada­tig irányítása, szervezése mel­lett nagy gondot kell fordítani a munkaerő-gazdálkodásra. A gazdálkodás hatékonyságának növelése szükségessé teszi, hogy korszerűsödjön a mun­kaerő-gazdálkodás, beleértve természetesen a munkaerő- képzést és -továbbképzést is. Az életszínvonal 1975. évi emelésére vonatkozó előirányzatok teljesítésében nagy szerep jut a vállalatok­nak és szövetkezeteknek a he­lyes bér- és jövedelempoliti­kai alkalmazásán, a tanácsok­nak a lakás-, oktatási, egész­ségügyi, kulturálódási, szolgál­tatási és kereskedelmi ellátás javításán keresztül. Arra kell törekedni, hogy a rendelkezés­re álló anyagi eszközök fel- használásánál tervszerűség, következetesség és hatékony­ság érvényesüljön. A saját for­rásból származó bérfejlesztés­nek összhangban kell lenni a népgazdasági előirányzatokká!. Az A feladatuk, hogy a munka szerinti elosztást szolgálják. A gazdálkodó szervek továbbira is segítsék dolgozóik lakás-, bölcsődei, óvodai gondjainak megoldását, mind anyagi esz­közökkel, mind pedig a társa­dalmi erők mozgósításával. A kereskedelmi szervek a körültekintőbb árubeszerzéssel és -terítéssel törekedjenek az igény szerinti választék bizto­sítására. A megye dinamikus fejlő­dését a dolgozó kollektívák áldozatos munkája eredményezte, melyben nagy szerepe van a szocialista mun­kaversenynek, valamint a szo­cialista brigádmozgalomnak. Az 1975. évi feladatok sikeres megvalósítása ugyancsak meg­kívánja a munkáskollektívák mozgósítását, alkotókészségük felkarolását, a munkaverseny — a dolgozz hibátlanul — az újító- és ésszerűsítési moz­galmiakban lévő lehetőségek kiaknázását. A munkaverseny- mozgalmat, a szocialista bri­gádok vállalásait a legfonto­sabb népgazdasági és üzemi feladatokra szükséges irányí­tani. A népgazdasági tervfelada- tok megvalósításához megyénk gazdasági egységei és tanácsai is csak úgy tudnak eredmé­nyesen hozzájárulni, ha reális, végrehajtható terveket készíte­nek, melyék tartalmazzák a tartalékok feltárását, az ésszerű takarékosságot, és támaszkod­nak a dolgozó kollektívák vé­leményére, erejére. Az elmúlt napokban tanács-* kozott a Parlamentben a Haza­fias Népfont Országos Tanácsa. Napirendjén az MSZMP Köz-* ponti Bizottsága felkérésére a kongresszusi irányelvek megvita­tása szerepelt. A parlamenti tanácskozáson a népfront jellegének megfelelően sok szó esett a nemzeti egység­ről és a tennivalókról. Ahogy ez a vitában megfogalmazódott: A szocialista nemzeti egység erő­sítése arra kötelezi a népfront-* mozgalmat, hogy az együtt dol­gozó, együttélő, a különböző adottságok miatt más és más érdeklődésű és érdekeltségű em­berek gondjaival, sorsával is foglalkozzon. A népfront főtitkára a tenni-* valók között említette: „Jelentős azoknak az álla-mpplgároknak a száma, akik még a beépített és fejlesztésre kijelölt települések­től távol: tanyáikon, pusztákon, egyedülálló kisközségekben, vagy városi külterületeken laknak. Szükségesnek tartjuk, hogy en­nek a több százezer embernek a jövőjével a népfront rendsze­resen foglalkozzon." Ez a törek­vés tükröződött a parlamenti tanácskozáson, s az iránvelvek alaoián is ez a törekvés lelte- mezheti a népfront munkáiét: eljutni mindenkihez, megterem­teni az érdekeltséget a nemzeti egységben mindenki számára. Ebből a feladatból jelentős sze- reoet vóIlai-ho*nak a járási nép- fron tszervezetek. A tárás1! népfront tevékenysége kettős. A Hazafias Népfront me­gyei bizottságától kapott felada­tokat, iránymutatásokat továbbít­ja a községeknek, s emellett ter­mészetesen önálló politikai mun­kát, népfronttevékenyséqet vé» géz. A végzett munka felmérésekor az elmúlt év végén egyértelműen bebizonyosodott, hogy a járási népfrontbizottságok tevékenysége jelentős a közigazgatási egy­ségben. Sok munkát pedig csak a járási népfront segítségével, irányításával lehet elvégezni. t A járási népfrontok munkabi­zottságokban dolgoznak. A köz- ség politikai, a mezőgazdasági, a művelődéspolitikai, a béke és barátság bizottságok a maguk munkaterületén átfogóan ismerik az egész járás tennivalóit, s ha jól dolgoznak, akkor valóban ha­tékonyam segítik a községeket. Választások idején komoly sze­rep vár a népfrontra, de nem nélkülözhető a választottak tevé­kenységének segítésében sem. Napjainkban például a falugyű­léseken adnak számot a helyi vezetők a végzett munkáról, az elkövetkező tennivalókról. És ezeken a fórumokon nyilvánít véleményt a lakosság, mondja el kívánságait A járási népfront képviselője pedig ezt az alkal­mat nyílt fórumot használja fel arra, hogy megismertesse a he­lyieket a környék, a társközségek gondjaival, feladataival. Itt nyí­lik lehetőség arra is, hogy egy- egy nagyobb, vagy több telepü­lést érintő kérdésben, tennivaló­ban összefogásra hívja az embe­reket Ha a járási népfront gondjai, feladatai tükrözik a járás gond­jait feladóit — jó úton járnak. Jelszavuk ezért nem is lehet más: együttműködés a lakossággal, a pártszervezetekkel, a tanácsok­kal. Ez a módja, hogy mozgósító erővé váljék, bizonyíthatja létjo­gosultságát, munkájának fontos­ságát 1975. január 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom