Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
\ Óránként 200 kilométerrel Közgazdaság Készül a Szovjetunió új ötéves terve A SZOVJETUNIÓ a kilencedik ötéves terv befejező szakaszába lépett. A négy esztendőre vonatkozó előzetes adatok, a vezető gazdasági ágazatok fejlődésének magas és állandó üteme arról tanúskodnak, hogy sikeresen megvalósulnak a fő tervelőirányzatok és ezzel megteremtődnek a kedvező feltételek a következő ötéves terv még nagyobb és még bonyolultabb társadalmigazdasági problémáinak megoldásához. S míg az iparvállalatok, az építkezések, a szállító szervezetek kollektívái, a mezőgazdaság dolgozói nem kis erőfeszítéseket tesznek, hogy a kilencedik ötéves terv hajrájában tovább gyorsítsák a tempót, addig az ország tervező szervei, a minisztériumok és a főhatóságok a XXIV. pártkongresszus irányelveiből kiindulva, kidolgozzák a Szovjetunió új népgazdaságfej- lesztési tervét az 1976—1980 évekre. Az új, tizedik ötéves tervben a fő feladat ugyanaz marad, ami eddig volt: a szovjet nép anyagi és kulturális élet- színvonalának további jelentős növelése. Mint ismeretes, az SZKP XXIV. kongresszusa rámutatott, hogy a dolgozók jóléte lényeges növelésének irányvonala hosszú távon meghatározza az ország gazdaságfejlesztésének általános orientációját. Az új ötéves terv előirányzatainak az anyagi termelés minden ágát a népjólét növelésével kapcsolatos nagy feladatok megoldására kell irányítania. Nemcsak a növekedés mennyiségi meghatározásáról van szó, hanem a sokrétű probléma minőségi aspektusairól is. E célok elérése azonban már új alapon valósul meg. Az ország megnövekedett gazdasági és műszaki-tudományos potenciálja lehetővé teszi a termelés intenzitásának minden módon való növelését, valamint hatékonyságának fokozása közepette a komplex gazdasági problémák megoldását. Közéjük tartozik elsősorban az olyan nagyszabású tervekkel kapcsolatban már elfogadott határozatok megvalósítása, mint a mezőgazda- sági termelés fellendítésének komplex programja az OSZSZSZK nem feketeföldi övezetében, a Bajkál—Amúr vasúti fővonal megépítése, a juhtenyésztés fejlesztése Kazahsztánban, egy sor nagy iparvállalat építése a KGST- tagországokkal közösen. MINDEZEK a tervek komplex jellegűek, hatalmas gazdasági és társadalmi problémák megoldását foglalják magukban. így például az Oroszország! Föderáció nem feketeföldi övezetében végrehajtják a talajjavításnak, a termelési és szociális-kulturális objektumok építésének, a falusi települések rendezésének, az utak építésének kiterjedt programját Ennek a hosszú lejáratú programnak a teljesítése nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a legfontosabb mező- gazdasági termékek termelését ebben az övezetben két, két és félszeresére növeljék, hanem e nagy kiterjedésű vidék szociális arculatát is átalakítja, elő fogja mozdítani az egész szocialista gazdaság fellendítését A Bajkált az Amúrral összekötő, egész Szibériát átszelő fővonal megépítése elősegíti egy olyan új, nagy termelésiterületi komplexum kialakítását, amelybe fémkohászati, szén- és faipari, famegmunkáló és cellulóz-papíripari vállalatok, tömegfogyasztási, lak- berendezési és háztartási cikkeket előállító ágazatok üzemei tartoznak majd. A fővonal mentén új városok és települések épülnek, i ' ' Az új ötéves tervben különleges helyet foglal el az ország tüzelőanyag- és energetikai komplexumának további fejlesztése. Folytatódik a kőolaj- és földgáztartalmú nyugatszibériai körzet kiaknázásának az előző esztendőkben megkezdett komplex programja. Újabb fejlődésnek indul itt az agráripari komplexum, a szállítás, a lakás- és közműépítés. A KŐVETKEZŐ ötéves tervidőszakban folytatódik a kőolaj- és gázipar minden eszközzel való fejlesztése az ország európai részében is, ahol még távolról sem merítették ki ennek reális lehetőségeit. Ugyanekkor a szovjet közgazdászok úgy vélik, hogy a potenciális tüzelőanyag-készletek szerkezetében végbemenő változások következtében változásoknak kell történniük a szénipar javára. Ennek kedvez az olyan gazdag szovjet szénlelőhelyek feltárása, ahol a szén külszíni módszerekkel kitermelhető, kedveznek továbbá azok a távlati lehetőségek is, hogy szénből gáznemű és cseppfolyós tüzelőanyagot állítanak elő. A tizedik ötéves terv említett és sok egyéb előirányzatának megvalósításához óriási anyagi és pénzügyi erőforrások kellenek. Ezzel kapcsolatban egyes nyugati közgazdászok kételyüknek adnak kifejezést: van-e ereje mindehhez a Szovjetuniónak? A Szovjetunióban a szocialista építés sok évi tapasztalata meggyőzően bizonyítja, hogy a szovjet nép saját erejéből é!s eszközeivel sikeresen megoldja a nagy. szabású népgazdasági feladatokat. A szovjet gazdaság kolosszális természeti és műszaki-termelési erőforrásai, a hosszú időszakra szóló, szilárd és az egész országra kiterjedő tervekre alapozott fejlődés előnyei kedvező feltételeket teremtenek a komplex gazdasági problémák megvalósításához, köztük a keleti és az északi területek természeti kincseinek kiaknázásával kapcsolatos problémák megoldásához is.-.«* f UGYANEKKOR az ország előirányzott népgazdaságfejlesztési terveinek realizálásában a Szovjetuniónak okvetlenül figyelembe kell vennie a mai világ fejlődésének objek. tív törvényszerűségét, valamennyi állam egyre növekvő érdekeltségét a nemzetközi munkamegosztás előnyeipek kihasználásában a műszakitudományos haladás meggyorsítása, a nagy méretekben folyó, nagy hatékonyságú termelés kibontakoztatása céljából. S ez nem valamiféle kon- junktúra-jellegű megoldás, hanem a következetes szovjet irányvonal szerves tartozéka. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, nem egyszer hangsúlyozta, hogy manapság csakis széles körű nemzetközi munkamegosztásra támaszkodva lehet lépést tartani a korral, felemelkedni a műszakitudományos forradalom követelményeinek és lehetőségeinek szintjére. Ebből következik, hogy szükség van a !;öl- csönösen előnyös, nagy méretekben folyó gazdasági együttműködésre. Gleb Szpiridonov (APN—KS) Bulgáriában nagy lendülettel dolgoznak a Dragoman— Szófia—Plovdiv és a török határ mentén fekvő Svi- lengrad közötti korszerű vasútvonal tervein. A vonatok ezen a vonalon 160—20o kilométer óránkénti sebességgel közlekednek majd. A magas menetsebesség szilárd alépítményeket követel. Ezt a terep kiegyenlítése, a kanyarok kiiktatása is biztosítja majd. A talpfákat és síneket újszerű eljárással rakják le és így elmarad a vagonok kellemetlen rázkódása, ami egyébként a 160 km óránkénti sebességnél elkerülhetetlen. A forgalomba álló vasúti kocsikat különleges futóművekkel látják el. a vagonokat Bulgáriában gyártják, a mozdonyokat pedig Csehszlovákiától vásárolják. Az új vonalat a legmodernebb berendezésekkel szerelik fel. A forgalmat diszpécser irányítja SzófiábóL A vonat a Szófia—Plovdiv közötti, több mint 150 kilométeres távolságot egy óránál rövidebb idő alatt teszi meg. Az új vasút építése a Ti ötéves terv időszakában kéz. dődik. (BUDAPRE3S—SOFIA. PRESS) j ................— ' ■- 3 T evefarmok a Góbi sivatagban Mongólia teveállománya eléri a 700 000-et. A tevetenyésztés központja a Góbi sivatag. Az utóbbi években sokat tettek a mintegy 6000 tevetenyésztő munkájának megköny- nyítésére, életfeltételeik javítására. Több helyen tenyész- farmokat létesítettek, tudomá. nyos kutató munkát folytatnak a termelékenység emelése és a fajtajavítás érdekében. Ha riadó van, gondolkozni sem ér rá a katona — még a parancsnak sem, mert neki is parancsol a főparancsnok —, csak azt kapja össze nagy hirtelen, ami az orvé. Az már biztos, hogy riadó vol/t, azért tűntek el olyan egykettőre Grisáék. A kéménylyukhan rejtette el a ládát. Széles, nagy ajtaja volt, akár ő is bemászhatott volna. Irdatlan nehéz Láda volt, megvolt az egy mázsa is, alig bírt vele egyedül. Hosszú kartondobozok benne, mind telis-tele érmekkel. Tiszta új, csillag alakú meg kereszt alaikú érmek, amilyeneket a tábornokok viselnek meg a hadirokkantaik. Ha annak csak a fele arany, akkor is sok. T.ett a láda mellé két tár golyót, német géppisztolyba valót; ezt már napok óta rejtegette, még Grisa előbt is. Egy éppen alkalmas mélyedés volt a kémény- ajtó mögött, csak a törmeléket kellett belőle kikaparni. Tágított rajta annyit, hogy a láda bőven belefért, s mögé egy kis erőszakkal a golyóik. Le terítette az egészet kormos törmelékkel. Ha valaki benézne, semmiből sem gondolhatja, milyen kincsek vannak ott. Lett azután még egy rejtekhely, most legutóbb, vagy két héttel ezelőtt. De azt nehéz lesz megtalálnia. Valahol a hegyek közt van, két- három faluval errébb — esetleg néggyel, semmiképp se többel —, mint ahogy Grisáékait utolérte. Ott szerezte a kötelet is. Azt persze nem dugta el, rögtön a derekára csavarta, a nadrág alá. Így akár fényes nappal átmehet a fronton, nem érheti szerencsétlenség, nem foghatja golyó, sem semmiféle rontás. Parázsó nagymama minden ilyen babonásáig- 37. hoz ért — a halottak is jártak már nála, a lelkek, — és ő esküszik rá, hogy ez mindenre jó. Betegség ellen, rontások ellen, de még szerencsét is hoz. Elég egy nyúlfarknyi darab belőle — akkor ez hogyne volna elég, hatszor éri körül a derekát A faluban nem volt senkiinek, egy darab sem. De a szomszéd faluban ismert valakit nagymama, akinek volt. Legalábbis azt mondta rá, hogy annak csakis akasztott ember kötele lebet a birtokában, mert annak minden sikerül. És az a jő benne, hagy akármeddig megtartja a varázserejét Tudott egy emberről nagymama, aki egy előhasú üszőt adott egy nyúlfarknyi darabért, amelyet valamikor Rózsa Sándor köteléből vágtak. És még mindig szerencsét hozott. Pedig mikor volt az, amikor Rózsa Sándort akasztatták. Még nagymama M igen élt akkor. 9. Grísót a főparancsnok neve után találta meg. Baükénvnyüík Szinyicin — így hívták a főparancsnokot Abba az épületibe, ahol az aranyérmeket eldugta, még aznap idegen orosz katonák szállásoltak be. Nem valami barátságos társaság. Rögtön azzal kezdte az egyik, hogy elvette tőle a prémsapkát, amelyet Griisától kapott. Bőgött persze, a sapka után, és kiabált mindent magyarul, oroszül, ami a szájára jött. Mire a parancsnok — nem főparancsnok, még nem is májor, csak valami lejtymant — tolmácsot hívatott és kivallatta, hogyan került hozzá a sapka. És miféle Grisét emleget folyton ? — Nem az, hogy Grisa, de Paikőivnyik Szdnyl- oim is tudta, hogy ez a sapka az enyém! — sírta a tolmácsnak. — Akárhányszor találkoztam véle, és tisztelegtem is néki, igen! — FaLkóvmyik Szinyicin ? — Igen, Palkóvnyik! Vagyis főparancsnok 1 Nevették, és visszaadták neki a sapkát. Pedig, ha nem emlegeti Palkóvnyik Szinyicint, biztosan nem adják vissza. Persze, hogy tartottak a főparancsnoktól. Palkóvnyik Szinyicin a tankoknak is parancsolt, a tüzéreknek is, fölöt. te már csak a tábornok lehet. Vagy Sztálin. Maradhatott volna velük, és enni is kapott. De ezekkel nem barátkozott úgy össze. A nőkhöz sem vitte el őket, pedig egyre bíz. tatták, hogy hívjon fel hozzájuk magyar baris38. nyát. Később, amikor fufajkát ígértek neki, elvitte volna őket a nőkhöz, de már nem volt rá alkalom. Egy májor, aki a parancsnokuk volt, hívatta a tolmáccsal: szedje össze azonnal a holmiját, sindulhat Grisához. Három leponyvázott teherautó állt a téren, fellódították az egyikre, a lőszeres ládák közé. Mentek, mentek, ki a városból, s ki tudja, hány falun, városon keresztül. Majd elfagyott már keze-lába. Végre egy faluban leállt a sofőr, átadta őt két vörös karszalagos patrujnak. s azonnal indult tovább. Vagy Grisát ismerhette a májor, vagy Palkóvnyik Szinyicint, mert csakugyan ebben a faluban állomásozott a szakasz. Még az ismerős katonalányok is. Grisáék egy iskolaépületben voltak elszállásolva. Velük is maradt, és velük ment ezután a hegyekbe, ahol egy váratlan német támadás megint elszakította őket Egymástól. Közel volt a front a hegyekben, a tüzérek odáig lőttek. Ha rákezdték a Sztálin-orgonával, hányták a keresztet, és hangosan imádkoztak az asszonyok. Éjjelenként, amikor az ágyúzás abbamaradt, egv vakkanás sem hallatszott, mintha kihalt volna a falu. Sem éjjel, sem nappal, még hívás, ra sem merészkedtek elő a kutyák. Itt az iskolát sebesülteknek foglalták el. Grisáék házakhoz szállásoltak el. ö Grisával és három másik szerelővel egy faluszéli házban lakott. A tiszta szobát foglalták le kettőjüknek a padlón, szalmazsákon ágyaztak. Két öregasszony volt a háznál, meg egy totyogó kisfiú. Rongyos, fekete nagykendőbe bugyolálva, az ágy végénél, egy sarokban kuporgott az egyik asszony; csak a szemüvege meg az orra látszott ki a kendőből. A másik, soványka, őszülő hajú. olyan idős lehetett, mint Parázsó nagymama; vagy talán valamivel idősebb is. Némán, riadtan toporgott előttük, csak váratlan magyar szóra lobbant a szemében kíváncsiság. (Folytatjuk) 39.
