Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

Lendítő erő a kongresszusi és felszabadulási verseny 1974megyénk gazdasági éleiében A megyei párt végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén át­tekintette Tolna megye 1974. évi gazdasági fejlődését. E feladatok a központi és helyi határozatok révén szervesen kapcsolódtak a X. kongresz- szuson megszabott tennivalók, és a IV. ötéves terv teljesíté­séhez. Jelenleg még nem állnak ugyan rendelkezésre a gazda­sági élet minden területéről a végleges adatok, de az eddigi eredmények ismeretében és a Várhatók figyelembevételével megállapítható, hogy a megye gazdasága —■ jórészt a terve­zettnek megfelelően — a terv­időszak negyedik évében is jelentős mértékben fejlődött. Sőt, egyes területeken igen di­namikus volt a fejlődés. Az eredmények megszületésében igen nagy szerepe van a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenynek, a szocialis­ta brigádok áldozatos munká­jának. A versenyvállalásokat a kollektívák és egyének álta­lában teljesítették, esetenként túlteljesítették. Az ipari termelés A megye ipari üzemei az éves termelésfejlesztési fel­adataikat teljesítették. A szo­cialista ipar termelésének ti­zenegy százalékos növekedése hasonló mértékű, mint a tervidőszak korábbi éveiben volt. Az ipar fejlődési üteme meghaladta az országos átla­got és megfelelt a megyében tervezettnek. A legdinamiku­sabb — 18 százalék feletti — növekedés a szövetkezeti ipar­ban következett be. Jelentős — a jóval nagyobb* arányt képviselő — minisztériumi ipar közel tíz és a tanácsi ipar nyolcszázalékos termelésnöve­kedése is. A termelésnöve­kedéssel együtt járt az értéke­sítés növekedése, így a kész­letek nem gyarapodtak. A megye szocialista ipará­ban 1974-ben a foglalkoztatot­tak átlagos állományi létszá­ma 32 800 volt, ami az előző évihez viszonyítva négyszáza­lékos, — az előző évinél na­gyobb — növekedést jelentett. A termelékenység több mint hat százalékkal nőtt. Ennek növekedési ütemét tekintve a tanácsi ipar áll az első helyen, 13 százalékkal. Megyénk szocialista ipará­ban a termelésnövekedésnek G2 százaléka származott a ter­melékenység javulásából, ez némi csökkenést mutat az elő­ző évihez viszonyítva. Leg­kedvezőbb a helyzet a tanácsi iparban, ahol a termelés- növekedést teljes egészében a termelékenység javulása ered­ményezte. 1974-ben továbbra is dina­mikusan nőtt az exportált áruk értéke. Megközelítette az 1,3 milliárd forintot. Ennek 57 százalékát a könnyű-, míg 35 százalékát az élelmiszeripari termékek képezték. A vizsgált időszakban foly­tatódott a megye iparának fejlesztése. A kiemelten kezelt paksi atomerőművön kívül megkezdődött a Simontomyai Bőrgyár — a puhabőrgyártás fejlesztését célzó — mintegy 321 millió forintos rekonstruk­ciója, az AFIT Vállalat dom­bóvári gépkocsikarbantartó 1975. január 18. állomásának, valamint az Oxigén és Disousgázgyártó Vállalat dunaföldvári csepp- folyósoxigén-gyárának kivite­lezése. Ezenkívül a tervezett ütem­ben folyik a Csavaripari Vál­lalat dombóvári gyárának, az RBMV szekszárdi új gyárá­nak, a Bonyhádi Zománcgyár leszabórészlegének kivitelező, se. A tervezettnek megfelelő­en folyik az atomerőmű beru­házásának előkészítése és ütemesen haladnak az elő­munkálatok is. Az illetékes szerv elfogadta a Szekszárdi Húskombinát megépítését, így az előkészítő munka már itt is folyik. El­kezdődött a tejüzem re­konstrukciójának program- előkészítése. A beruházások te_ rületén általános élénkülés ta­pasztalható, mely azonban a korábbi évek lemaradását nem pótolja. Nagyobb elhúzódások a célcsoportos lakás-, egészség­ügy és oktatási célt szolgáló beruházásoknál vannak. Az építőipar helyzete A megyében 1974-ben növe­kedett a beruházási igény. Az építőipari szervezetek növel­ték termelésüket, de az igé­nyek és kapacitások között a feszültség ennek ellenére nőtt A megyeszékhelyű építőipar saját építési-szerelési munkái­nak értéke meghaladta a 950 millió forintot. Jelentős, hogy a minisztériumi építőipar a korábbi visszaeséssel szemben újra növelte a termelést Kedvezően alakult a terme­lékenység a megye építőipari szervezeteinél. Az egy építő­ipari munkásra jutó építőipari termelés 12 százalékkal na­gyobb mint 1973-ban volt A termelékenység növekedése az építőipar minden szektorában igen közel áll az átlaghoz. A termelékenység ilyen mértékű növekedése biztos forrás a termelés növekedésénél és azt teljes egészében fedezte is. A mezőgazdaság A megye mezőgazdasága 1974. évben — a kedvezőtlen őszi időjárás ellenére — a tervezettnek megfelelően fej­lődött és az országos átlagot meghaladó ütemű növekedést mutat. Továbbra is dinamiku­san fejlődött a növénytermesz­tés, de az állattenyésztés terü­letén — különösen a szarvasmarha-program meg­valósításának beindítása kö­vetkeztében — is számottevő eredmények születtek. A megye mezőgazdasági üzemei 346 ezer hektáron gaz­dálkodtak. A szántóterület ve­tésszerkezetében kisebb válto­zás következett be. A búza ve­tésterülete az előző évek csök­kenő tendenciájával ellentét­ben növekedett. A cukorrépa vetésterülete továbbra is — ha kismértékben is, — de növek­vő, ugyancsak minimálisan növekedett a zöldségfélék ve­tésterülete. A szántóföldi növések többsége termésátlagban ás a megtermelt termékmennyiség­ben is felülmúlta az előző évit. A búza 44,5 q/ha-os termés­átlaga — ami évek óta tartó növekvő tendencia eredménye — 10 százalékkal több mint 1973-ban volt. Ugyancsak nőtt a rozs, a cukorrépa, a lucerna, és a burgonya termésátlaga is. A kedvezőtlen őszi időjárás hatására a kukorica termésát­laga kis mértékben, a napra­forgóé jelentősen csökkent. A megtermelt mennyiség az elő­ző évihez viszonyítva általá­ban a termésátlagok változá­sait követte. Búzából közel 28 000 vagon, kukoricából csaknem 40 OOo vagon, cukor­répából majdnem 9000 vagon, lucernából pedig több mint 11 000 vagon termett. Az őszi növények betakarí­tása — a kedvezőtlen időjárás miatta — igen nehéz helyzet elé állította a mezőgazdasági üzemek dolgozóit. Csak a nagy arányú társadalmi összefogás eredményeként vált lehetsé­gessé a munkák elvégzése, a megtermelt termények meg­mentése. A társadalmi összefo­gás igen szép megnyilvánulása mutatkozott meg az őszi me­zőgazdasági munkák idején, melynek anyagi haszna mellett ugyancsak jelentős a társadal­mi-politikai kihatása is. A kö­zös összefogás mellett a ter­mények jelentős részét sike­rült megmenteni, de a kár így is meghaladja a 200 millió fo­rintot. Az őszi vetéseket sike­rült viszonylag időben, a le­hetőséghez mérten jó minő­ségben elvégezni. Az állattenyésztés fejlődését elsősorban a szarvasmarha- és a sertésállomány változása mutatja. A december 31-i szarvasmarha-állomány 77 000 darab, a tehénállomány pedig 30 500 darab. A sertésállo­mány 440 000 darab, míg a kocaállomány 42 000 darab. A növekedés az összállománynál 3, a kocaállománynál pedig 4 százalék. A korábbi évektől nagyobb a fejlődés az állat- tenyésztés termelésének növe­kedésénél is, elsősorban a ser­téshús és a tejtermelés terü­letén. A megye mezőgazdasága ál­lati termékek közül vágómarha és vágóbaromfi kivételével többet értékesített, mint az előző évben. Vágómarhából 11 800 tonnát, mely 4 százalék­kal kevesebb, a vágósertésnél 39 OOO tonnát, mely viszont 33 százalékkal több az 1973-ban teljesítettnél. Tehéntejből 10 százalékos, tyúktojásból 7 szá­zalékos a felvásárlás növeke­dése. A növénytermesztési hoza­mok további fejlődésének je­lentős tartaléka az öntözéses gazdálkodás. A megye ilyen irányú kedvező adottságait a nagyüzemi gazdaságok jelen­leg még csupán kis mértékben használják ki. 1974. évijén négy állami gazdaság 519 és 43 mezőgazdasági termelőszövet­kezet 2205 hektár területen öntözött összesen. Az öntözött terület mezőgazdasági terület­hez viszonyított aránya 1,2, il­letve 2,2 százalék volt, á jö­vőben ezzel a lehetőséggel jobban kell élni. Az életkörülmények A megye gazdasági ágaza­taiban 1974. évben is tovább folytatódott a foglalkoztatot­tak átrétegeződése. Az építő­iparban az előző évek növek­vő tendenciájával szemben csökkenés következett be, mely azonban nem zavarja egyelőre a meglévő műszaki kapacitás kihasználását. A foglalkoztatottak növekedése ellenére, kisebb településeken foglalkoztatási problémák je­lentkeztek, melyek azonban már nem az egyén, vagy a család megélhetésének prob­lémájaként vetődnek fel. En­nek a munkaerőnek a jövőbe­ni munkába állításánál a szo­ciálpolitikai szempontok mel­lett a hatékony foglalkozta­tást is figyelembe kell venni. A lakosság főbb forrásokból származó pénzbevétele megkö­zelítette a 4,5 milliárd forin­tot, ami 10 százalékkal több mint az előző évi volt. A tel­jes pénzbevételi forgalmon belül legerőteljesebb növeke­dés a mezőgazdasággal kap­csolatos bevételeknél követke­zett be. A bér- és bérjellegű jöve­delmek átlagos növekedésében jelentős szerepet játszott az állami költségvetési szervek­nél az 1974. június 1-i közpon­ti bérrendezés. A megye kiskereskedelmi hálózata által lebonyolított áruforgalom a negyedik ötéves tervidőszak egyes éveihez vi­szonyítva 1974. évben nőtt a legdinamikusabban, ezzel együtt a kínálat jobban igazo­dott a kereslethez, némileg csökkent a hiánycikkek aránya az év utolsó néhány hónapjá­tól eltekintve. A teljes kiske­reskedelmi forgalom (folyó áron) 1973. évhez viszonyítva 12 százalékkal emelkedett és elérte a 4275 millió forintot Az árufőcsoportokon beiül a forgalom sorrendjében a ve­gyes iparcikkek, az élelmisze­rek és élvezeti cikkek, vala­mint a ruházati cikkek követ­keznek. Az átlagon belül leg­dinamikusabban (20 százalék­kal) a vegyes iparcikkek for­galma emelkedett Az élelmi­szereknél pedig 9 száza\k. A vegyes iparcikkek forgalmának tartósan dinamikus növekedé­se eredményeként a vegyes iparcikkek forgalmának rész­aránya évről évre nő, míg a másik két árufőcsoport forgal­mának részaránya fokozatosan csökken. Az arányeltolódás az életkörülmények javulását mutatja. Az életkörülmények alaku­lásánál lényeges szerepet ját­szik a lakásellátottság helyze­te. Az elmúlt évben 1652 la­kás épül a tervezettnek meg­felelően, de a célcsoportos la­kásoknál az elmúlt évek le­maradását nem sikerült pótol­ni. A lemaradás zöme Szek- szárd városban van. Bővült az óvodai és bölcső­dei férőhelyek száma, de a megye két városában és a kiemelt településeken a fe­szültségek továbbra is megma­radtak. Az 1974. évi eredmények, és a dolgozó kollektívák áldoza­tos munkája megfelelő biztosi, tékot jelent az 1975. évi fel­adatok megvalósítására, a ne­gyedik ötéves terv sikeres végrehajtására. (Folytatjuk)., A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság ötven brigádja, 400 dolgozó, 2 millió 200 ezer forint értékű vállalást tett az MSZMP XI. kongresszusa, s hazánk felszahadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A ta­vasz óta eltelt hónapok során vállalásukat jelentős mérték­ben túlteljesítették. Két és fél millió forinttal növelték a gaz­daság bevételét. Ebben az ősz- szegben a legnagyobb volu­ment a fakitermelés és az -ér­tékesítés képezi. Közel egymil­lió forintot jelentett a többlet- termelés és többletértékesítés* Az exportra küldött- papírfa mennyiségét növelték oly mó­don, hogy a termelékenység növeléséből származó többlet- termelés mellett az alacso­nyabb rendű választék rová­sára, körültekintőbb osztályo­zással növelték az értékesebb fa mennyiségét. így másfél ezer köbméterrel több papír­fát küldtek exportra. A kongresszusi munkaverseny- mozgalomban a Dombóvári UNL VERZÁL Ipari Szövetkezet 14 rész­legének 480 dolgozója vett részt. A munkaverseny első fordulójá­ban, melyet a szövetkezetnél áp­rilis 4-én zárnak, a lakossági szolgáltatások körében végzett tevékenységük értékét a terve­zett 4,8 millió helyett, 5 millió­ra akarták teljesíteni. A dolgo­zók jó munkája eredményeként ezt a vállalásukat már az év végére 300 ezer forinttal túltel­jesítették. Munkájuk azért is igen jelentős, mert ez az eredmény kis összegekből tevődött össze. A lakosság számára végzett szolgáltatás volumenének növe­lése mellett ígéretet tettek két­ezer ára társadalmi munka vég­zésére. Az elmúlt év során en­nek több, mint másfélszeresét, 3024 árát teljesítettek. Ez alatt a gunarasi fürdőben és a köz­ponti telepen utat építettek, rendszeresen gondozták a város egyik játszóterét, $ 1800 fát ül­tettek. • A Tolna megyei Népbolt Vállalat bonyhádi bútorboltjá­nak „Petőfi” szocialista bri­gádja is jelentős munkaver- seny-felajánlást tett a kong­resszus tiszteletére. Ennek tel­jesítése során a bolt dolgozói a takarékosság szempontjait figyelembevéve a bútorok át­csoportosításával felszabadítot­tak egy raktárt, mely több ezer forint bérmegtakarítást eredményezett Munkájukat úgy végezték, hogy a válasz­ték nem csökkent, hanem bő­vült Különösen az alacsony árú gyermekbútorok választé­kát növelték. A nagyközség új óvodájában a fekvőbútorokat, asztalokat, székeket pedig díjmentesen ki­javították. • A kongresszus tiszteletére S Bátaszéki Fémipari Szövetkezet­ben a szocialista brigádok tag­jai beindították a „tízperces“ mozgalmat Vállalták, hogy mun­kakezdés előtt tíz perccel meg­érkeznek munkahelyükre s igy a munkaidő kezdetére már a gép mellett állnak. Ez különösen a több műszakos termelésben járult hoz. zá jelentős mértékben a szövet­kezet kiemelkedően jó eredmé­nyeihez. Vállalták, hogy öt szá­zalékkal túlteljesítik éves tervü­ket. ígéretüket teljesítették, s változatlan létszám mellett a tervezett 33 millió helyett közel 38 millió forint értékű terméket í állítottak elő,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom