Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-18 / 15. szám
Korszerűsítették a katonai igazgatás területi szerveit Szűcs Ferenc vezérőrnagy tájékoztatója Ä megyei kiegészítő parancsnokságok bejáratánál nemrég új táblákkal cserélték fel a régieket, s új névvel: megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság. De nem csupán a „cégtábla” változott. Az államigazgatás korszerűsítésének részeként, az államigazgatás területi rendszeréhez igazodva, azok szervezeteivel együttműködve végzik a katonai igazgatással, a honvédelmi kötelezettséggel, a hadkiegészítéssel, azonfelül a területvédelemmel össze, íüggő feladatokat. A katonai Igazgatás korszerűsítéséről, a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok munkájáról Szűcs Ferenc vezérőrnagy vezérkari főnökhelyettes adott tájékoztatót. — A megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok 1974. október 1-vel alakultak meg. Illetékességük és hatáskörük a honvédelmi kötelezettséggel összefüggésben a lakosság széles körét érinti. Irányítják a hadköteles korba lépők összeírását, katonai nyilvántartásba vételét, a szolgálatra alkalmasság előzetes megállapítását. Szervezik a sorkötelesek sorozását, segítik a honvédelmi előképzést, intézik a katonai főiskolákra, hivatásos tiszt- helyettesi iskolákra jelentkezők ügyeit, a tartalékállományba helyezést, végül pedig a hadkötelezettség felső korhatárának elérése után az elbocsátást. Mindezekkel együtt széleskörű érdekvédelmi feladatot is ellátnak a sorkötelesekre, • tartalékosokra, valamint a katonai szolgálat teljesítése során megrokkantakra, a meghaltak hozzátartozóira kiterjedően. A sorkötelesek bevonulási fegyelme kiváló — mondotta Szűcs vezérőrnagy — viszont a bevonulok egy részére és családjára — szociális körülményeik miatt nagv terhet ró. Ezért a nős, családos katonákat — lehetőség szerint — a lakóhelyükhöz közeli csapathoz vonultatják be, és családi segéllyel támogatják az ellátatlan hozzátartozókat, amelynek összege elérheti a két és fél ezer forintot. A fokozott gondoskodást fejezi ki az egyszeri leszerelési segély, 1000—2400 forint közötti összeggel. I A segélyek folyósításával kapcsolatban, miután sokan nincsenek tisztában a jogszabályokkal, elmondotta a vezérkari főnökhelyettea: — A bevonulási segélyt a munkahely, a családi segélyt az illetékes tanács, a leszerelési segélyt a hadsereg folyósítja. A népesedéspolitikai elvekkel függ össze az a miniszteri parancs, amely szerint a két. vagy több gyermekes katonákat egy évi szolgálat után leszerelik. A haditechnika fejlődése megköveteli a katonáktól a magasabb műveltséget, a nagyobb szakmai tudást. Ennek fejlesztését a hadsereg a maga eszközeivel is segíti. A művelődési, valamint a munkaügyi minisztériummal kötött együttműködés alapján a katonai szolgálat ideje alatt a fiatalok harmincnyolc szakmában szerezhetnek képesítést, további harmincötben pedig szakmai gyakorlatot. A katonai igazgatás hatáskörébe tartozók másik népes csoportja a tartalékos állomány. Ennek egy részét időnként továbbképzésre, gyakorlatokra behívják. Szűcs vezérőrnagy elismeréssel nyilatkozott a tartalékosok kötelességtudatáról, helytállásáról, s az érdeküket szolgáló intézkedésről, amely szerint a katonai szolgálat időtartama alatt olyan fizetéskiegészítést kapnak, amely megfelel a munkahelyükön szerzett keresetnek. A hadkötelezettség felső korhatárának elérését követően „obsitos búcsún” bocsátják el az érintetteket a tartalékosok állományából. Több helyen társadalmi szervek közreműködésével rendeznek megyei, vagy helyi ünnepségeket ebből az alkalomból. Szűcs Ferenc vezérőrnagy befejezésül az új parancsnokságok bővített feladatait ismertette: a területvédelemmel kapcsolatos feladatokat, amelyeknek zöme most van kidolgozás alatt. Lényege: az illető terület katonai védelme az illetékes párt-, állami, gazdasági, társadalmi szervekkel együttműködve a katonai és a termelési feladatok ősz- szehangolása. BOGNÁR ISTVÁN Kései szövetkezés Annáit, aki egyikét gyerekkel eltöltött már néhány esztendőt albérletben, aligha lehet szívvidámitóbb kérdést fej tenni mint, hogy kíván-e fellebbezni a vég re-va lakára jogérvényesen megkapott lakáskiutalás ellen. Gondolkodhat felette, hiszen a fellebbezési határidő a határozat kézhezvételétől számított 15. nap. Per- ., sze ezt a lehetőséget tulajdonképpen helyes biztosítani, hiszen valóban akadhat, aki 'kifogást emel, mert mondjuk kétszobás la- jí kost remélt és ások másfél szobást kapott Az illető azonban, aki- nek kiutalását láttam, tökéletesen elégedett volt a részére bizto- Sj sított tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakással, és költözni sze- retett volna, nem fellebbezni. Ebbéli szándéka január tó-ón, ami- |f kor ezeket a sorokat írom, változatlan. _ ||'( Kiutalása — hetven valahányad magával — a szekszárdi if Mészáros Lázár utcában felépült második házba szál, melyet eny- iff he lokálpatriotizmussá I szeretünk „toronyháznak” nevezni. Ne foglalkozzunk most az építkezés, felszerelés részleteivel, hiszen a lap terjedelme véges. A kiutalás megérkezett 1974. december 3- ón. Ismerősöm megszerezte a szükséges OTP-papírokat, sietett leszurkolni a saját takarékossága és atyaíisága segítségével ösz- szegyűjtött 23 300 forintot, és várakozó álláspontra helyezkedett. Most is ott van. időköziben módja volt számatvetni azzal, hogy ha megéli, tisztes nyugdíjas lesz, mire az utolsó részletet lefizeti. Ez rendjén is van, hiszen a 35 évi részletfizetés óriási kedvezmény, ami, ha nincs, ritka lottószerencsére van szüksége valakinek, hogy 212 000 forintot egyösszegben lefizessen. 13 nappal később, egy hétfői napon, délután három árakor megalakult a szövetkezet, mely kimondta a Belvárosi Lakásfenntartó Szövetkezethez való csatlakozását. A lakásszövetkezet tagjai, tehát a tulajdonosak, ekkor szereztek tudomást arról, hogy; 1. 9 emeletes, vagyis újmódi kifejezéssel éhre: W) szintes házukban házfelügyelői lakás nincs. 2. Az eredeti tervek szerinti két liftből csak egyet szenrftek fel, art is késve. 3. Ezt a liftet a költözködésnél használni nem szabad. A „kocogj magasra!" mozgalom keretében viszont a lépcsőház üdvösen igénybe vehető, annál is inkább, mert lépcsőit olyan magasra méretezték, mint Simán bán lakótornyában az egykori pallér, a XIII. században. 4. A kisebbik lift aknáját emeletenként elfalazták, így nén- den emelet 8 lakásához járui egy váratlan fülke, amiben hagymát éppúgy lehet tárolni, mint sötétkamrát berendezni. 5. Ä lift működtetéséhez vizsgázott kezelő kelL Ennek, pontosain ezekhez — hiszen 3 műszóik ellátása szükséges — fizetést 'krill adni, SZTK-t fizetni és pihenőt biztosítóim. Lehetne még sorolni néhány apróságot A szerintünk is késve alakult szövetkezet tagjaiban (főleg a VII—IX emeleten lakókban) felmerült például az a kérdés, hogy az egyetlen lift révén nem csökkent-e lakásuk használati, megközelítési értéke? További kérdésként eszükbe jutott, hogy az ilyesforma szövetkezés révén az a leginkább kiszolgáltatott, aki a magáéba óhajt költözni, vagyis, aki a pénzt adja. Informáltsága változatlanul minimális, hiszen küzd és próbára teszi idegeit olyan kósza hírek megemésztésével, minthogy időközben az egyetlen lift ts elromlott (tönkrement, leszakadt, átalakították tejcsárdává?) volna. Ha a híreknek hinni lehet, a Mészáros Lázár utcai második toronyházba rövidesen, ebben a hónapban be lehet költözni. Városszerte azonban még szépszámú iaikás épül, köztük nem egy szövetkezed is. Jó lenne okulni a példán, hogy a majdani la-kók „szövetkezése” legalább azoknál ne így történjen, hanem időben, megnyugtató módon, és kinek-kínéit (a pénzéért) teljes jogvédelmet nyújtva. (ordas) Magára csavarta a poítorócot, és bebújt a szénába, jó mélyen. Eszébe jutott a kutya: akikor tellett volna hívná, amikor az előbb kivi lágoeodott. Bár az igaz, sötétben is eltalál ide a kutya, ha akar. Azért kutya. Csak ez az: honnan tudja, hogy a gazdája ide jött vissza? Még szag után sem keresheti a domboldalon a sok kódorgás miatt. S nem tudhatja azt egy oktalan állat, hogy ez a vacak éjjeli szállásnak készült. Nem akar ódzott kikecmeregni megint a boglyából, és csak fektében füttyögött, szólitgatta a kutyát. De semmi nesz a közelben. Lehet, végképp ei- bitiangolt: kár volna érte pedig. 8. Ezék már csak reggel jönnek a rakományért. Az volna a szüret, ha mindent eldughatna addig. Szépen be lehetne pakolni a boglyák aló apródoniként az egészet, az eszcájgot is, mindent. De nem ér az semmit, ha úgysem jön értük soha. Mert idegen országba nem lehet csak úgy, szabadom átjárni. Ilyenkor persze, ha menekülés van. Négy rejtekhelyét készített idáig, de azt mind odahaza, Magyarországom. Azokat akármikor megtalálja. Miskolcon van az első rejtekhely. Egy boros- pincáben, az Avas oldalában. A kéttornyú templomnál kell fölmenni a hegyre, onnan a legközelebb. Azt az egyet nem szabad elfelejtenie, hogy zöldre van festve a léckerítés; több zöld kerítést nem látott a környéken, csak ezt. Azaz drótkerítés van zöld is, de ez csak léc. Maga a pmcetulajdanos sem találná meg egyhamar azt a rejtekhelyét, mert boranam jutna eszébe, hogy ahol le van deszkázva az ászokfa egy darabon, ott a rejtekhely a deszka alatt. Egy hosszúikás faláda, telis-tele zseblámpaelemmel. Lehet az talán ezer is. De ha ezer nincs, száz hiztexsan van. Világíthatnak vele otthon, ki tudja, meddig; se petró, se gyufa nem kell hozzá. Csak villanykörte. Kár, hogy nem próbálta ki, világít-e az elem azzal a nagy villanykörtével, mert olyant keríthetett votoa azóta akármennyit; Pesten még a fiélrehelyre is be van vezetve a villany. Ki van fordítva a sarkából a pinceajtó, és a léckapun is letörve a zár. („Hacsak azóta a tulajdonos— — gondolta. — De nem hiszem én, mit féltsen, azt a két beütött fenekű hordót? Csak azt nyerné vele, ha lelakatolja, hogy megint feltörik, van-e banne bar. Es honnan volna bor, leghamarább ősszel lesz szüret...”) Az lesz az első dolga, hogy az elemes ládát hazamenekíti. Nemigen van petró a háznál, már a front előtt sem lehetett kapni, az olajmécsest hozta le az apja a padlásról. A másik rejtekhely egy városiban van. Nem volt rá esze, hogy megkérdezze a város nevét. Könnyű lesz megtalálni, mert ott van, közvetlenül a Duna-parton, nem nagyon messze Pesttől; odáig látszottak este a fényszórók. És ha ■más nem is, Magda nénje tudja, melyik ez a város, 'mert amikor Henrikkel Németországba menekült, ott bízta rá őt a szállásadó asszonyra, Stefii nénire. Kivetkőzött Stefi néninél egy német katona; ruhája, géppisztolya, felszerelése, mindene német volt, beszélni is németül beszélt, csak a ci- vilruhában kezdett magyarul beszélni. De olyan jól, senki sem foghatta volna rá, hogy német Es nem is igazi német volt, mert ott valahol laíkott, egy környékbeli faluban. Német pénzzel fizetett a házi néninek is a crvLlruháért, s azt mondta (magyarul): — Tegye csaik el, jóassaony, meglátja, sokat fog még ez érni— Volt az udvaron egy kerekes kút, s az a kivetkőzött katona oda hajította be a géppisztolyát. Hajagáit még egyebet is a kútba — nem látta jód a kdozetajitó hasítékán, miket hajigál —, biztosan a töltényeket. SS. Másnap reggelre eltűnt a háziból a katona. Stefi néni meg elment sorba állni. Kigondolta ő ezt, még lefekvés után. LeoJdoz- ta a kert végében fekvő, szétszáradt csónakról a vasmacskát, és rögtön az első merítésre sikerült kihaiásznia a kútbcJ. a géppisztolyt. Hiába merigetett azután, a töltényeket nem sikerült. Nagyon sajnálta pedig a töltényeket. Akár volna, akár se töltény nélkül a géppisztoly. A disznóól padlása tele volt karatékkal — szétszedett eszváta, nyüst, gereben, kendertiló, gu- zSalyok — oda dugta el a zsákmányt a kaoatok közé. Lehetne azzal a géppdsztoOiyal nyálra is vadászni. Van már töltény — Pesten — bele való. Pár esztendő múlva meg hasznát veheti majd a katonaságnál; lehet, még csillagot is hamarább adnak úgy, ha viszi a géppisztolyt. Mert a magyaroknál ritka a géppisztoly, még puska se igen jut mindegyüknek. Bár az is igaz, addigra még gyárthatnak eleget, mire ő sor alá kerül, meg a háborúiban is eihányódik, addig a sok fegyver, szerteszét az országban, az elhalt meg a kivetkőzött katonáktól. Mindegy, a géppisztoly akkor is géppisztoly lesz. Csak más az, ha egy katona fegyveresen vonul be; arról a fegyverről sem a hadseregnek kell legalább gondoskodni. Pesten van a harmadik rejtekhely. Amikor Gnisáékat elvezette a nőikhöz, ő is ott hált, a nőknél; egy külön szobában, az öregasszonnyal. De másnap hiába kereste Gnisát ott is, a szálláshelyen is. Mindenki elment, az egész szakasz. Teljesen üres volt az épületi Sietős lehetett nekik, ha azt a ládát ott felejtették. A major szobájában találta a ládát; azelőtt ő sohasem járt ebben — a parancsnoki — szobában. Biztosan hadizsákmány volt, ezért őrizte maga a parancsnok. A nagy sietségben aztán nem volt rá figyelmük. (Folytatjuk) 36.
