Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

I I J Moiif ideals „Bravó, Bulgária! 99 r Reggeltől estig áramlik a lá­togatók tömege „Az ember és világa” címmel • Montrealban megrendezett nemzetközi ki­állítás pavilonjai között. Egye­seket Irán és Mexikó egzoti­kus művészete köt le, másokat a francia kiállítás érdekel, vagy az „Ez a furcsa, furcsa világ!” pavilonban bemutatott i,havasi embert" és „repülő csészealjakat” csodálják. Há­rom csarnokot azonban szinte mindenki meglátogat: Bulgá­ria, a Szovjetunió és Csehszlo­vák iát kiállítását. Általános vé­lemény szerint a szocialista or­szágok nemcsak a legérdeke­sebb kiállítási tárgyakkal sze­repelnek, hanem mindenkinél jobban tükrözik „Az ember és világa” jelszót. Bulgária 1969 óta vesz r»s/.t rendszeresen a montreali ki­állításon. Ennek ellenére saj­nos még ma is sok észak-ame­rikai és nyugat-euvópai láto­gató akad, aki teljes földrajzi és történelmi tájékozatlanság­ról tesz tanúbizonyságot: gyak­ran kérik meg a bolgár pavi­lon „idegenvezetőit”, mutas­sák meg a térképen, hol he­lyezkedik el Bulgária ... Idén a bolgár pavilon bejá­rata fölött hatalmas szám függ: „30”. A kiállítás az or­szág felszabadulása óta eltelt harminc év eredményeit mu­tatja be. Három évtized nem volt hosszú idő az ősi balkáni nép életében, de ezt a rövid periódust jelentős változások fémjelzik. A kiállítás látogatói képet alkothatnak a bplgár kultúrád­ról is, amelyet nemcsak fény­képek és filmkockák mutat­nak be; naponta három alka­lommal ad műsort a Szredec Képi Együttes, Jordanka Hrisztova táncdalénekesnő, a Kackov bábművészcsoport és a Cömbo Szófia Zenekaf. Két év múlva Montrealban rende­zik meg az olimpiát, s ez Kü­lönleges aktualitást ad a bol­gár sportolók világ- és olimpiai versenyeken, szerzett, _ kiállított díjainak. A pavilon vendégkönyvé­nek bejegyzései nagy; sikerről tanúskodnak: „Az önök;kiállí­tása a legjobbak: közül való. Fantasztikus!” — Susanna Sloan, Montreal; „Remek, hogy ennyi fényképet, mutat­nak-be a,dolgozó emberekről” — Victor Dobclk, Winnipeg; A bolgár pavilon tipikus szo­cialista országot mutat be, aholnagy; figyelmet‘#fordíta- nak;a kultúrára;:-az egészség­ügyre,'a sportra, szélesebb ér­telemben a nép jólétére” — Jeanr Pierre Terry; „Bravó Bulgária!” BUDAPRESS—SÓ­IT APRESS). Életek megrántó ja ? a% atkakai Homérosz szerint a bor el­űzi a bajokat és gondokat, megörvendezteti az ember lelkét, egészségessé, virulóvá iteszi a testét. De az ókori "ember alkoholizmusa jófor­mán összehasonlíthatatlan napjaink alkohol iránti szen­vedélyével. A régi rómaiak ugyanis csak bort, esetleg sört fogyasztottak. — Az al­kohol valójában akkor kez­dett igazán veszélyessé vál- .ni az emberiség számára, amikor az arabok feltalálták a bordesztillálást. A közép­kor óta ugyancsak megsok­szorozódott az alkoholos ita­lok választéka. Ma akárme­lyik falusi, városi élelmiszer- boltban, presszóban vagy vendéglőben több tucat al­Moszkva új rendőrségi autói Moszkvának és Münchennek már nem csak az a közös voná­suk van, hogy mindkét városnak „M” a kezdőbetűje. Rö­vid idő óta a két város főútvonalain egyforma típusú rend­őrautók közlekednek. Ami viszont az Isar-partján az utcák megszokott képéhez tartozik, az még a Gorkij utcában új­ból és újból feltűnést kelt (felvételünk). Az egyik szakkiál­lítás alkalmából Moszkvába, k üldött nyolc 520 és S,0 S típusú BMV rendőrségi autó annyira megtetszett a szovjet köze­geknek, hogy azonnal átvették és üzembe helyezték mind a nyolc gépkocsit. koholtartalmú italt talál a vásárló a tíz-egynéhányféle boron kívül... Kétes leleményesség Kínában fél évezreddel ez­előtt kiirtották a szőlőültet­vényeket, hogy visszaszorít­sák az alkoholizmus terjedé­sét. A leleményes kínaiak fölfedezték: rizsből is lehet pálinkát főzni! A rizsföldeket viszont , már nem lehetett pusztasággá tenni... — Az Amerikai Egyesült Államok­ban 1919-ben • bevezették a prohibíciót, a szeszes italok előállításának és forgalomba hozatalának állami tilalmát. Erre fölleadült a szeszcsem­pészés, háromszorosára növe­kedett a szeszforgalom, ug­rásszerűen terjedt a bánéi, tizmus, gengszterek ezreinek lett biztos jövedelemforrása a rablott. lopott, külföldről > ti­tokban behozott szesz, uton- útfélen „bögrecsárdákban” mérték az alkoholos italokat. Tizennégy évvel később Roosevelt elnök megszüntette a prohibíciót. Egyébként se­hol a világon nem vezetett eredményre a szesztilalom. Mi az alkoholizmus ? Az Egészségügyi ABC sze­rint : „alkoholtartalmú italok mértéktelen fogyasztása kö­vetkeztében kialakuló állapot, amely súlyos helyzetbe hoz­za az egyént 'és környezetét. Az alkohol — már aránylag kismértékben fogyasztva —• az egészséges ember lelki éle­tében, magatartásában is vál­tozást okoz. Az idült alkoho­lista egészségi állapota pedig súlyosan romlik... Az alko­holista a családjával, környe­zetével szemben gátlástalan­ná válik. Elhanyagolja köte­lességét. munkáját. Családi élete szétzilálódik, munka te!- jesítménye megromlik, és e.r. ivászat közben szerzett rossz társaság a tiűnözés, az erköl­csi fertő vagy az elmegyógy­intézet felé sodorja az akarat nélküli embert.. Csak egy húszast.., Rendőri . kísérettelérkezett a gy-i kórház elmeosztályára egy fiatalember. £ Fekete, ke­rek képű fiú, amint jobb ke­zével a cigarettát a szájához emeli, ujjai® tövén p tetováló látszik: PIÁTI:.-* * • fjg. ■— Mikor kezdték inni? $sl —.Nyolcadikos voltamé Miért iszol? . st . f •— Apám bortermelő volt. bőven termett a szőlő. Az öregapám és az apám min f dig mondta: a bor egészsé ges, attól tisztul az ember vére. t%, *— Miért kisér a- rendőr? — Újévkor a haverommal • kizsebei tünk egy - srácot. Inni akartunk.-ti _ Erre kellett a gyerek pénze? ! Azt mondtad, van ' otthon bor elég. *, — Ivem akartunk - a haver ­ral kigyalogolni h, hozzánk. | Nagy hó. hideg volt és mész­f sze. ." ^ — Tudod, hogy - ez közön * séges rablás? Meghökken: — Csak egy húszast vet.- - tünk el tőle..; ■%. A fiatalembert a. bíróság kötelező alkoholelvonásra, né- ■i hány hónap börtönbüntetésre ítélte (KULCSÁR) , űf (Folytatjuk) Gerencsér Miklós s Acsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye A börtönt ígérő hang sem csorbította bátorsá­gát. Éppen olyan élesen fogalmazott lapjában, mint korábban. Változatlanul magányosan, küz­dött, noha a széles néptömegek bizalmát, helyes­lését tudhatta maga mögött. A politikai élet köz­vetlen küzdőterén pedig egyre szaporodtak ellen­ségei. Mind gyakrabban és mind hangosabban is­mételték a vádat, hogy a magántulajdon szent­ségére tör, létalapjától akarja megfosztani a bir­tokososztályt. Támadóinak rohama sikerrel jári.v 184!) végén betiltották a Munkások Újságát. Közben folyt az egész nemzet élet-halál harca a császári seregek intervenciója ellen. Menekül-/ nie kellett Pestről a kormánynak, a képviselő­háznak. Táncsics az év utolsó estéjén 'kapta a felszólítást, hogy haladéktalanul utazzék Debre­cenbe. Még az éjszaka folyamán elérték Szolno­kot vonaton, majd 1849 újév reggelén szekérrel folytatták az utat. Teréz gyermeket várt, túl volt terhessége félidején. Rettenetes hidegben, útta- lan utakon szekereztek, mire január 3-án elér­ték Debrecent, az ideiglenes fővárost. Bármiképp változott a hadihelyzet, bármilyen politikai légáramok járták át időről időre a köz­életet, Táncsics változatlanul kitartott eredeti, radikális plebejus nézetei mellett. Úgy okosko­dott, lapjának betiltása csak Budapestre vonat­kozik, tehát elhatározta, hogy Debrecenben újra megjelenteti. Ám a cívis városban minden te­kintetben mostoha körülmények uralkodtak, így a nyomdaiparban is. A kormány Kolozsvárról hozatott sürgősen nyomdászokat, hogy legalább a hivatalos lapot és a nélkülözhetetlen kiadvá­nyokat megjelentethessék. Táncsics ennek ellené­re kiadta a magyar hírlapirás egyik érdekes ter­mékét, a Debreceni Vásárfiát. Vérbeli politikai — 76 — röpiratok voltak ezek, szerzőjük kíméletlenül os­torozta a visszás tüneteket, akár a drágaságról, akár a lapulásról volt szó, vagy éppen a Habs­burgokkal való kiegyezési hajlandóságról. Jó­hiszeműségében néha tévedett Egy alkalommal megtámadta Jókait, aki pedig nem adott okot er­re. Táncsics javára legyen mondva, tévedését el­ismerte. Annyi gyász után megint megérhette a szülői boldogságot. Éppen a nagy nap évfordulóján, március 15-én született kislánya; noha sok min­denben eltért véleménye Kossuthétól, mélysé­ges tisztelet élt benne a függetlenségi harc vezér­politikusa iránt, ezért .a leánykát Lajoska névre keresztelték. Apai öröméből újabb erőt merített küzdelmeihez és .minél jobban radikalizálódott a kormány, annál odaadóbhan támogatta. A leg­teljesebb helyesléssel ünnepelte röplapjain 1849. április 14-ét, a trónfosztás napját. Természete­sen, mint képviselő ott volt a református nagy­templomban és megszavazta a Habsburgok trón­fosztását. Rövid időre úgy tűnt, a hádiszerencse is a nemzetu.ügy mellé áll. A harctéri sikerek ered­ményeképp visszaköltözhetett Budapestre a kor­mán}', amelyet az országgyűlés szintén követett. De Miklós orosz cár beavatkozása megpecsételte a függetlenségi küzdelem sorsát. A túlerővel többé nem birkózhatott meg a hadsereg, és ro­hamosan közeledett a katasztrófa pillanata. Jú­lius 3-án és 4-én a kormánynak ismét menekül­nie kellett. Most Szegedet jelölték ki ideiglenes fővárosnak. Táncsics a legutolsó menekültekkel, július 8-án hagyta el Pestet családostól. Mire Szegedre ért, a kormány és az országgyűlés megint székhelyet változtatott, Aradra költözött. És már nem volt megállás. Kossuth átruházta Görgeyre a teljhatalmat, és a következő lépés a világosi fegyverletételhez .vezetett. Táncsics szemtanúként élte át az ország tra­gédiáját. Családját Aradon helyezte átmeneti biztonságba, ő maga a világosi táborban, siratta a bukást. Végignézte, hcgyayl váltak meg fegy­vereiktől a szabadságharc katonái. Az utolsó pillanatig magányos m-radt a poli­tika színpadán. Egyetlen jfolitikustársáról sem tudta, hova lett, merre mentette életét. Mind­össze annyit tudott, hogy a közeli Bohus-kastély- ban intézi Görgey a fegyverletételt a cári gene­— 77 — ralisokkal. Egyébként a tábor lefegyverzett ka­tonái magúk közé tartozónak vélték, ezért neki is adtaik fél font húst, amikor felosztották élel­mezési készleteik: maradékát. Ott, a világosi me­zőn főzte meg belőle vacsoráját Táncsics Mihály. 22. Némán, könnyező szemmel járkált a táborban egy honvédtiszt és adott neki néhány ezüst tíz­es húszforintost, mivel a Kossuth-bankók ön­magukban is veszedelmet hozhattak tulajdono­sukra. Táncsics ebből a gesztusból értette meg igazán, hogy minden elveszett, nem marad más számára, csak a bujdosás. Még a fegyverletétel napján, augusztus 13-án a maga főzte vacsora el­költése után késő este megindult a hadifogollyá lett katanatomeggel. Gyula felé sodródott a tá­bor, erre terelte a’cári-katonaságból mindenütt jelen lévő sűrű őrség., Pankotáig vánszorgott a be­láthatatlan tömeg,* ott aztán ■elnyugodhattak éj­szakára a szabad ég alatt. Reggel sikerült meg­szöknie, mivel civil- ruhát viselt. Ölmos, lidérces élmények során át vergődik vissza Aradra, ahon­nan gyorsan szökteti családját Gyulaváriba, Os- váth Imre református tisafceleteshez. A császá­riak máris megkezdett hajtóvadászata elől az életösztön diktálta vakmerőséggel nyert egérutat. Annál inkább sietnie kellett,- mart' sokan felis­merték, noha levágatta szakállát. Osváth Imre nagylelkű és kockázatvállaló a Táncslcs-család érdekében. Azzal próbálja segí­teni a halálos veszedelemben forgó forradalmárt, hogy rendelkezésére bocsát nyolcvan hold földet, kis házikóval, Gyulavári egyik határréczében, Erdőgyarakon. De amilyen alkalmasnak látszik a terv, olyan nehéz betartani. Éppen mert a buj­dosók a legeldugodtabb helyeket keresik, Erdő- gyárakon is megfordulnak. Mendemonda kere­kedik, gyanút fog a tanyavilág népe. Amikor pe­dig Szacsvay Imre, szintén. volt képviselő erre . vetődik, végképp megszűnik a titok titok marad­ni. Szacsvay javasolja, jelentkezzen önként — még mindig jobb néhány- észtendeig sáncmunká­ra ítéltetni, mint a bujdosásban vergődni. (Folytatjuk) — 78 — •*&&& i*g**ar<*ri'>*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom