Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
Szavak és SS q 9S Q Környezetünk figyel bennünket Büntetlen előélet. Milyen sok mindent jelent ez a két sző. Milyen sokat és néha milyen keveset Mennyire nem Jehet e meg határozás alapján valóikét jellemezni, valakiről véleményt mondani. Büntetlen előéletű az a személy, akii nem vétett a jogi törvények ellen. Nem szállt szembe a Büntető Törvénykönyvben meghatározott paragrafusokkal. Nem követett el lakásbetörést, nem sikkasztotta el munkatársa pénzét nem ütött le ártatlan embereket az utcán, nem gyilkolta meg a barátját vagy a feleségét Vajon elég-e ennyi, hogy valaki tiszta, becsületes, törvénytisztelő embernek mondja magát? Ilyen sok vagy ilyen kevés kell ahhoz, hogy barátaink, hozzátartozóink, ismert és Ismeretlen em- bartá rsa ink tiszteletét elismerését kivívjuk ? Aki szándékosan befeketíti kollégáját valaki élőit, az tulaj-* donképpen nem követ el bűncselekményt. Az sem, aki a főnök szívéhez közelállót megjutalmazza, s a neki nem tetszőt sorozatosan „elfelejti" felírni a listára. Jogilag aligha lehet őt felelelősségre vonni ezért. De azok, akik mindezt észreveszek, regisztrálják, mégis azt mondják -róla: erkölcstelen. Vannak jogi normák, amelyeknek betartásáról paragrafusok, ítélkezőszervek, ítéletvégrehajtó közegek gondoskodnak. De vannak erkölcsi normák is. Környezetünk figyel bennünket Figyeli cselekedeteinket. És ítélkezik. Jől-rosszol, fügqóen attól, mennyire befolyásolja őket az a szubjektivitás, amelytől tulajdonképpen senki sem mentes. Vannak erkölcsi normáik, amelyeket nem foglaltak össze, s amely e nélkül is hat érvényesül s különböző kötelezettségeket ír elő. Ki-kitől mit fogad el és miért? Ki-kit javasol hová és kinek a kedvéért? Ki utazik külföldre? Ki kerül magasabb beosztásba? Ki hogyan viselkedik, hogy találja meg a hangot? Ki részesíti előnyben azt, aki erre nem érdemes? Soha nem ítéltek el még vezetőt, aki munkatársaival kímé- latlen, durva hangon beszélt (Néha még azért sem, ha valaki a beosztottját inzultálta.) Vajon azt jelenti ez, hogy ezért bárki — bármit megengedhet magának, bármi olyat ami nem meríti ki a Büntető Törvénykönyv paragrafusait? Vajon csak az a lo- ' amikor valaki belenyúl a másik zsebébe? És nem nyúlhat bele másként csak fizikailag? Va;on csak az a gyilkosság, ahogyan ezt a kifejezést a jogot hallgató egyetemi hallgatók meghatározzák? S nem gyilkol-e a közöny, a nemtörődömség, a cinizmus? Nem öli meg anyját-apját az, aki elfeledkezik róluk, aki kikapcsolja őket életéből? Az erkölcs nem azonos a joganl. Az erkölcs ennél több, ennél meqfoghataiílanabb, ennél s -gazóbb. A jogászok sok esztendeig tanulják, mi megengedhető és mi nem. Mi születésünktől halálunkig tanuljuk, s vajon megtonuljuk-e valaha is kitűnőre? Élünk, figyelünk, ítélkezünk. Magunkról enyhébben, másokról talán olykor túl szigorúan. Tudomásul kell vennünk: nemcsak a jog törvényei vonatkoznak ránk, hanem azok a törvények is, amelyek az emberi eqytirt- é'é-t nemesebbé, tisztábbá, becsületesebbé, őszintébbé teszik. Erkölcsünk íratlan, tiszta törvényei. BENDE IBOLYA 1 ......................... . .................... i T ía klub — 450 tag Ifjúsági klubok Dombóváron ' Szépen, mélyen búgott az orgona hangja a naki templomban. A muzsikával komoly ünnepélyesség áradt szét a herceg Esterházy által alapított épületben. Két fiatal állt az oltár előtt: Szabó László és Szabó Györgyi. Felhúzták egymás ujjára a karikagyűrűket, a pap stólával összekötötte a kezüket, mindkét részről elhangzott a boldogító igen, a násznép soraiból , egyesek időnként a zsebkendőt keresték a kis kézitáskákban — szóval mindenki érezte a pillanat, a nagy esemény jelentőségét. Mert lehet-e jelentősebb dolog két fiatal számára, mint az, amellyel egy életre összekötik sorsukat, közösséget vállalnak jóban és rosszban egyaránt? A szertartás tovább tartott egy óránál is. Utána boldogan, immár egymás oldalán lépett ki a nakl templom ajtaján Szabó László, a helybéli KISZ- alapszervezet titkára és Szabó Lászlóné, született Szabó Györgyi, a KISZ-alapszervezet gazdasági felelőse. • Hitkán tartanak olyan viharos tanácsülést Szakoson, mint amilyen Ez októberi volt. A községi közös tanács igazgatása alá tartozó helységekben — Szakoson, Nakon, Lápaíőn és Várongon — élő fiatalok és nők helyzetéről volt szó. Különösen az első téma váltott ki erős indulatokat. A tanács tagjainak döntő többsége elítélően nyilatkozott a naki esetről: arról, hogy a helybéli KISZ-titkár és a KlSZ-veze- tőség egyik tagja templomban kötött házasságot. — Kátyúba jutott Nakon a KISZ-szervedet, nem tudom, hogyan lábalnak ki — mondja a szakcsi tanácsházán Bödő Lajos, tanácselnök. Szerinte a templomi esküvő előtt le kellett volna váltani ICISZ-funkciójából a két fiatalt, és akkor azok nem min KlSZ-titkár és -gazdasági fe lelős mennek a templomba Ebben igaza van Bödő Lajos nak, csakhogy ezzel a lépéssel legföljebb a dolgok formai oldalán lehetett volna változtatni, nem pedig a lényegei azon, hogy Nakon a KISZ alapszervezet két legaktíval vezetője elképzelhetőnek tarl Ja a templomi esküvőt. • Régi parasztházból alakították ki a termelőszövetkeze' irodáját, ahol Szabó Lászlón' titkárnőként dolgozik. Bem. tatkozás után az elnök szobájába Invitál bennünket. — Gondolom, már sejti, miért jöttünk. — Két dolog miatt kereshetnek: az egyik: a KlSZ-szerve- zet, a másik a templomi esküvő. Más rossz fát nem tettem a ' Sz&bó László: Nem elvből mentem a templomba. , __Ügy érzi, rossz fát tett a t űzre? — Egyesek szerint. Persze az irtás dolog, hogy magammal hogyan tudrk e’ számolni. Egyébként térjünk a lényegre. Elmondom az előzményeket. Júniusban megnősült a férjem barátja. Templomi esküvőt tartottak, mi is hivatalosak voltunk. Nagyon szép volt. A tanácsi esküvő, viszont majdhogynem néma csendben, talán öt percig tartott. A végén az anyakönyvvezető odaszólt a vőlegénynek: „Józsi, hétfőn gyere be a papírokat kitölteni!” Nálunk tulajdonképpen akkor kezdődött a probléma, amikor kinyomtattuk a meghívókat. Többen megkerestek bennünket, elbeszélgettem a téesz-elnökkel és a termelőszövetkezet párttitkárával is Mondjam azt, hogy elítéltek : dolog miatt? Nekem viszont? a véleményem, hogy életem ben egyszer van ilyen alka lom, hát az szép legyen. Tu dók én olyan esetről, hogy a' ifjú pár végigülte a KISZ-es küvőt. aztán titokban a temp lomba is elmentek. Mi nem t kertek alatt lopakodtunk, hanem a Fő utcán mentünk végig. Szerintem ez becsületes dolog. — Mióta KISZ-tag? — Hat éve. — Véleménye szerint összefér az ifjúsági szövetség kommunista jeliege, meg a templomi esküvő, különösen álékor, ha vezetőkről van szó? — Nézze, én sok KISZ-es- küvőn vettem részt, szavaltam is. Lehet, hogy ezeket olyan szépen, vagy majdnem olyan szépen meg tudják rendezni, mint a templomit. Szabó Lászlóné ujjai között felparázslik a cigaretta, mielőtt a ,.adu”-val, a fő Bödő Lajos tanácselnök; Kátyúba jutott a KISZ-szervezet. — Tudomásom szerint Magyarországon vallásszabadság van. — Terme csakhogy a vallásosság és a KISZ-tag- ság nem egyeztethető össze. — A férje mit szólt a templomi esküvőhöz? — Az apósom párttag, nagyon ellenezte. S így volt a 'érjem is, de én megmondtam neki: vagy én, vagy a KISZ. — Mozgalmi vonatkozásban mire számit az esküvő után? —- A KISZ járási bizottságának ezek után valószínűleg nem lehetek tagja. A gazdasági 'elelős funkció az más. Ott az a fő, ki hogyan végzi a dolgát. Szabó László, naki KISZ- titlcárt a határban találtuk meg. A gépműhelyben dolgozik ugyan, de az őszi munkák idején traktorra ült. A barázda szélén váltottunk néhány szót. — Hát az biztos, hogy a KISZ tagsággal, az általam beteltek töltött funkcióval nem egyeztethető össze a templomi esküvő. Lehet, hogy nem elvből, sőt biztosan nem elvből mentem a templomba. Inkább csak azért, mert itt ez a szokás. — A szülei mit szóltak hozzá? A kérdésre egy türelmetlen vállvonás a válasz. — Ügy tudom, az édesapja e”-------S zabó Lászlóné; Szerintem ez becsületes dolog. — Hát ellenezte. Egyébként ha csak rajtam múlik, másként történik a dolog. — Véleménye szerint mj. következik ezután? — A titkárságról leváltanak, az biztos. Ha lehet azért továbbra is KISZ-tag maradok. Ha nem lehet... ? • Szabó László válaszának második fele ismét egy türelmetlen, vagy inkább elkeseredett vállvonás- ban veszett el. Nem akart a feleségére, a felesége akaratára hivatkozni. Talán nem is a családi béke kedvéért, hanem azért nem, mert bizonyára érzi, elsősorban az ő feladata lett volna az esküvő előtt megmagyarázni a menyasszonyának, hogy amit tesz, tesznek, milyen következményekkel jár a falu fiataljainak, egyébként sem valami példává tató mozgalmi életével apcsolatban. A szakcsi tanácson Bödő Lajos tanácselnöktől megkérdeztük, hogy most, amikor a viki fiatalok valószínűleg meg- 'voniák a bizalm-t Szabó Lászlótól és Szabó Lászlónétól, véleménye szerint ki tudná betölteni ezt a két funkciót. A kérdésre nem kaptunk konkrét választ. — Nehéz lesz az új KIS.Z- titkár dolga, az biztos. Korábban is voltak ott problémák, éppeq Szabó Lászlótól várt"k a mozgalmi élet fellendítését. Sajnos éppen ellenkezőleg történt. Szabó László és Szabó Lászlóné egyaránt azt bizonygatta a beszélgetések során, hogy nem meggyőződésből, hanem szokásból, meg — Szabó- né esetében — a pompa miatt tartottak templomi esküvőt, ök egyáltalán nem vallásosak, eddig sem jártak, ezután sem mennek templomba. Amikor Szakcson megnéztük a tanács nemrég elkészült szép tanácskozótermét, amelyet augusztusban adtak át, a falon egy — az úttörőparlamentről ottmaradt — jelmondat ötlött a szemünkbe: „A tettek beszélnek”. Így igaz ez Szabóék esetében is. GYURICZA MIHÁLY Komáromi Zoltán felvételei. „Az ifjúsági klub hasonló, vagy azonos érdeklődésű fiatalok társas együttlétét, szocialista nevelését, művelődését, kulturált szórakozását segítő olyan tevékenységi forma, amely programjainak kialakítását és azok végrehajtását a klubtagság öntevékenységével és aktív közreműködésével valósítja meg.’’ — ezzel, az OIOT 15/1972-es határozatából vett idézettel kezdődik az a tanulmány, melyet a Dombóvári városi KISZ-bizottság készített. A tanulmány célja a város ifjúsági klubjaiban folyó mozgalmi, nevelő és szórakoztató tevékenység értékelése. Kiderül belőle, hogy a megye második városában jelenleg három lakóterületi, három munkahelyi, két szakirányú és két diákklub működik — nyáron kötetlen, egyébként pedig kötött programmal. A klubmozgalom fejlődése Dombóvá- rott — ha a számokat nézzük — az elmúlt években ugrásszerű volt. Sajnos a minőség, a tartalmi munka esetében már nem ilyen egyértelműen pozitív a változás. Míg a fentebb szereplő idézetben a „szórakozás” kifejezés a tevékenységi formák között utolsó helyen szerepel, addig a dombóvári gyakorlatban fordított a helyzet: a klubok többsége egysíkú tevékenységet folytat, a programokban a szórakozás dominál. A féléves, illetve éves programok összeállításánál szava van a KISZ-nek is, azonban gyakran előfordul, hogy más a terv és más a tény; nem minden klubban valósítják meg a jó elképzeléseket. A városi KISZ-bizottság tavaly, Illetve az idén kezdett el intenzívebben foglalkozni a klubokkal, célul tűzte ki az ifjúsági szövetség befolyásának növelését. A KISZ és a klubok közötti együttműködés még eléggé kezdetleges, további fejlesztésre szorul. A tíz ifjúsági klubnak mintegy négyszázötven tagja van, többségük — 351 fiatal — a 14—18 éves korosztályhoz tartozik, huszonkét év fölött pedig mindössze harmincegyen vannak. A tagok többsége tehát tanuló, zömmel a két középiskolába jár. A klubtagok száma elmarad a lehetőségektől, ami elsősorban a propagandamunka rovására írható, de bizonyára közrejátszik ebben a tartalmi munka színvonala is. Mint a felmérés megállapítja: „Eredményesebb propagandával, színes programokkal válhat lehetővé, hogy a Hotel előtti platzon kevesebb fiatal lődörögjön.” A felmérés — amelyből bizonyára hasznos tapasztalatokat szerezhetnek nemcsak a KISZ-vezetők, hanem a város kulturális életének, művelődésének irányítói is — megállapítja, hogy Dombóváron az ifjúsági klubok lényegében betöltik hivatásukat. A városi KISZ-bizottság ezután is támogatja újabb klubok megalakítását, figyelemmel kíséri, segíti az ott folyó munkát, a KISZ- tagok és a KISZ-en kívüli fiatalok bevonását