Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-04 / 283. szám
» \ V t llttörőparlament után Cél: az iskolák és az űttöröszervezetek teljesebb kapcsolata A Szaktanácsadás- • v .. szellemi energia Hogyan értékelik az V. Országos Uttörőpariament tanácskozását, milyen tapasztalatokat, tanulságokat adtak a legfiatalabbak küldötteinek fórumán elhangzottak? — erről nyilatkozott Nyilas Dezső, az Oktatási Minisztérium általános iskolai osztályának vezetője az MTI munkatársának. Az úttörőparlament munkája is igazolta a meggyőződést, hogy ez a nemzedék is mindinkább élni tud az iskolai demokratizmus adta lehetőségekkel. Javaslataik, vitáik azt bizonyították : a pedagógiai szükségszerűség, hogy a növendékek számára folyamatosan kell biztosítani a pozitív, alkotó tettek lehetőségét, a társadalom érdekében végzett közösségi munka semmi mással nem pótolható örömét. Ugyanakkor az önkormányzati szervekben megfelelő fórumot kell teremteni arra, hogy a gyermekek sokoldalúan megvitassák a közösség és az egyének probléBeszéljünk, mert mint azt nem is olyan régen Reményi Endre, a KIOSZ országos központjának vezető munkatársa, a megyei tanács vb-ülésén mondotta, hazai viszonylatban a kontárok száma megegyezik a legálisan működő kisiparosok számával. Alapos okkal gyaníthatjuk, hogy ez a megállapítás házunk tájára is érvényes. Bár az az igazság, hogy ritkán értesül a közvélemény a kontárok felelősségre vonásáról. Arról hamarabb jön a hír, hogy a KIOSZ megyei, vagy helyi szervezetei ilyen meg ilyen számonkérést alkalmaztak kifogásolhatóan működő tagjaikkal szemben. Noha az az általános tapasztalat, hpgy a kisiparosság túlnyomó többsége a jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelően végzi tevékenységét. A porondon mégis ők vannak. Pedig alighanem sokat mond a szám, hogy a megye 2319 kisiparosa közül 45-öt „kellett szabálysértéssel sújtani az elmúlt négy év során. Ipari tevékenységgel összefüggő bűntett miatt 5 kisiparostól vonták vissza az iparjogosítványt. Határidő-elmulasztás, szakmailag kifogásolható munkáért négy év alatt 67 esetben kellett felelősségre vonást alkalmazni. Egyszóval a többség és a döntő, a meghatározó többség kifogástalanul látja el a szolgáltatásokban a kisiparosságnak szánt szerepet. Pont ezért lenne kívánatos, hogy a ma is tisztesnek nevezhető ipar gyakorlóinak jó hírnevét rontó kontárok egészségtelen túlszaporö- dása megállna. Illetve, mivel ez a megállás nem következik be magától, határozottabbá, folyamatosabbá és komolyabbá válna a kontárok felderítése, a kontárok felelősségre .vonása. A KIOSZ megyei szervezete — mely 9 alapszervezettel rendelkezik — évek óta kevés kontár megbüntetését kezdeményezte. Ezt elég sokszor vetjük a KIOSZ szemére, holott e feladat nem egyedül az övé. A kontárok nem kívánatos szaporodásában, esetenként elszemtelenedésében tudniillik, nem csak az engedély- lyel tevékenykedő kisiparosság érdekvédelmi szervezete marasztalható el. Hogy akkor még kicsoda? A helyi tanácsok és nem is mellékesen 1 A magánkisipar a szakigazgatás hatáskörébe tartozik. A kisipari szolgáltatások szervezése, ellenőrzése mint feladat olyannyira a községi tanácsoméit, elmondhassák igényeiket, elgondolásaikat, kritikájukat; hogy javaslatokat tehessenek a közösségi élet fejlesztésére, a gyermek személyre szóló megbízatásaira, segítésére. írj alapokra kell tehát helyezni a tanárok és a diákok közötti viszonyt. Ebben az összefüggésben olyan partnerkapcsolatot kell kialakítani a gyakorlatban, amelyben természetesen a fejlettebb személyiségé — a pedagógusé — a vezető szerep, de a munka stílusát a legteljesebb bizalom jellemzi —, hiszen csakis ez a szocialista pedagógiai módszer eredményezheti a fiatalok közéleti aktivitásának kiteljesedését is. — Természetesen az úttörő- parlamenteken elfogadott határozatokat, javaslatokat a minisztérium is, a pedagógusok is megvitatják, és határozatot hoznak saját munkájuknak, az egyes pedagógusok tevékenységének továbbfejlesztésére, amely előmozdíja a nevelők és ké, hogy például a kisipari ellátással is érintett lakosság és a kisiparosok számának háromnegyedére nézve a lakóhelyen történik az ügyintézés. A helyi tanácsok közigazgatási, igazgatási munkája ellen főbb vonalakban nincs is kifogás. Hatósági feladataikat kétségkívül jól látják el. De ... nem kielégítő a községi tanácsok ellenőrzése sem a legális, sem az illegális iparűzők vonatkozásában. Pedig, a helyi viszonyokat jól ismerő tanácsok, szakigazgatási szervek léphetnének fel leghatásosabban a kontárok ellen, lévén, hogy minél kisebb a település, annál köztudottabb, hogy kik azok, akik jogosítvány nélkül végeznek kisipari munkákat. Az elmúlt négy év során nevetségesen kevés kontárnak kellett a zsebébe nyúlnia megyénkben azért, hogy kifizesse a rá kivetett szabálysértési bírságot. Országosan sem különb a helyzet, kivált ha meggondoljuk, hogy vannak lefülelt kontárok, akik többször is szerepelnek a bírságolandók listáján, mint megrögzött visz- szaesők. Pedig nem egyszer és nem is kétszer történik meg, hogy a helyi tanácsokkal együttműködő KIOSZ közösen próbálja meg az ismert Illegális iparűzőket rábeszélni a jogosítvány kérésére, figyelmeztetve őket arra, hogy amit művelnek az törvénysértés, de mivel szakmai képzettségük van, a lakosságnak is szüksége van szolgáltató tevékenységükre, használják ki a legalizálás lehetőségét! Az eredmény nem valami reménykeltő, pedig a lehetőség a legalizálásra szinte tálcán kínálja magát. A megyében ma működő 2319 kisiparos 28,5 százaléka munka- és szövetkezeti tagsági viszony, illetve a nyugdíj mellett dolgozik. Az ipargyakorlásnak ez az útja sokkal nyitottabb, mint ahányan járják! — Jó lenne közüggyé tenni ezt a kérdést — mondotta nem is olyan régen egy, közéleti szereplése révén is közismert és mert ilyen, köztiszteletben álló kisiparosunk. Igaza van. Node közüggyé csak akkor tud felnövekedni valamely tennivalónk, ha az ügyben hivatali hatáskörüknél fogva elsőrendűen érdekelt szervek következetesebbek az ellenőrzésben, a kisipari ellátás szervezésében és a kontárokkal, jogtalan ipargyakorlókkal szembeni fellépéseikben! ~ ód. — az úttörőcsapatok együttműködését. Az országos úttörőparlament ösztönözte az oktatásügy vezetőit arra is, hogy megvizsgálják: milyen újabb lehetőségeket kínál a gyermekeknek a közművelődési intézményhálózat az órán kívüli közös ismeretszerzésre, nevelő munkára. Mindenütt napirendre kerül a tavaly elkészített iskolai házirendek ügye is, amelyekkel kapcsolatban megnézik, hogyan váltak be, kellőképpen tükrözik-e a fiatalok igényeit, s megfogalmazzák-e például a gyermekek jogait és felelősségét. Egészében tehát az V. Országos Uttörőpariament is hozzájárult a közösségi élet gazdagításához. Az oktatásügy vezetői és a nevelőtestületek számba veszik a felvetett országos és az egyes iskolákban megoldandó problémákat. Tervet készítenek a parlament javaslatainak megvalósítására. (MTI) Három műszak Tolnán A Tolnai Építőipari Szövetkezet dolgozói jelentős értékű munkafelajánlásokat tettek az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Éves tervüket, munkaverseny-vál- lalásuk teljesítése során, ötmillió forint értékű termék előállításával teljesítik túl. A munka jól halad', csupán az okozott korábban gondot, hogy egyes munkafolyamatokat a megfelelő gépi kapacitás hiánya miatt nem tudták a gyártás többi fázisának megfelelő Ütemben elvégezni. Ezt látva a dolgozók felajánlották, hogy azokon a gépeken, melyekből kevés van a szövetkezetben, a termelés folyamatossá tétele érdekében, három műszakban dolgoznak. Az éjszaka folyamán így elegendő alkatrészt állítanak elő, s a nappali két műszakban nem áll le egy percre sem a termelés. A szövetkezetnél korábban szokatlan harmadik műszakban, részt vesznek a vezetők is. Az éjszakai órákban ők irányítják a munkát. Tegnap délelőtt a Babits Mihály megyei művelődési központban Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megye szakpropagandistáinak, információs szakembereinek és szaktanács- adóinak napját tartotta a Magyar Agrártudományi Egyesület információs és szaktanácsadási szakosztálya, valamint a MAE Tolna megyei szervezete. Keserű János, az Állattenyésztési Kutatóintézet főigazgatója bevezetőként utalt jarra, hogy az élelmiszergazda- I ság számára a következetesen nyújtott, modern szaktanács- adás olyan, folyton megújuló szellemi energia, amely — végső soron — termelési eredményekben mérhető. Az agrár- információ fontosságának ismeretében szervezte a Magyar Agrártudományi Egyesület e témáról első eszmecseréjét Szakszárdon; ezt a tanácskozást Nyíregyházán, majd Szolnokon követi még kettő. Hazánkban jelenleg körülbelül hatezer szaktanácsadó működik. Munkájuk hármas bázisa: szakmai felkészültségük, hiva- tásszereteitük, egyéni tehetségük a tudás átadására. Sajnos, Magyarországon egyelőre nem megoldott a szaktanácsadók folyamatos képzése, jóllehet ennek gyakorlati előnyeiről több más állam már meggyőződhetett — A szaktanácsadás hasznosulásának alapfeltétele, a nagyüzemi gazdálkodás hazánkban adott, — mondotta Keserű János. — Bizonyságul talán elég annyit említenem, hogy úgyszólván röpke évek alatt nőtt hazánk évi kenyérgabonatermése 2,5 millió tonnáról 4,5 millió tonnára, kukoricatermése 3,6 millió tonnáról 5,9 millió tonnára, baromfihús-termelése 143 ezer tonnáról 244 ezer tonnára, tojástermelése 2,3 mdlliárdról 3,2 milliárdra. Szocialista hazánk ezekkel az eredményekkel a világelsők sorába küzdötte fel magát A mezőgazdasági termelés más ágazataiban csekélyebbek az eredményeink. Úgy vélem, az utóbbiak javításához nem csupán anyagiak szükségeseit, de agrárinformációnk korszerűsítése is. A továbbiakban az előadó kifejtette, hogy a modern ag- rárlnforxnációnak komplexnek kell lennie, hogy tömegméretekben hasznosan alkalmazhassuk az új ismereteket; a szaktanácsadás tehát ölelje fel a fajtakiválasztás, a technológia, az egészségügy és a fejlesztés kérdéseit Ez a helyes tendencia nyilvánul meg a különféle rendszergazdák nyújtotta szaktanácsadásban. Keserű János sajnálkozva szólott arról, hogy felsőoktatási tanintézeti szakembereinknek napjainkban alig öt százaléka vesz részt szaktanácsadásban, s hogy ez az arány a kutató- intézetek dolgozói részéről sem jobb. Keserű János felhívta hallgatósága figyelmét arra is, hogy a szaktanácsadásnak nem elegendő az újdonságok elterjesztésére törekednie. Mellőzhetetlen, hogy- a technikusok, a fizikai dolgozóik alapfokú ismeretekből is részesüljenek szaktanácsadásban. Elektronikus számítógéppel dolgozta fel a MÉM annak az igen széles körű tájékozódásnak adatait, amelyen arra keresett választ, hogy a mezőgazdasági szakemberek az ag- rárinfarmáció melyik formáját tartják a leghasznosabbnak. Érdekes módon: a szakiroda- lom a szakmai bemutató, a tanulmányút, a tapasztalatcsere mögé szorult ezen az értékrendlistán. A magyar agrárinformáciő fejlesztése érdekében Keserű János elsődlegesen a szakjelleg erősítését ajánlotta, továbbá a rendszergazdák és a kutatók szorosabb kapcsolatának megteremtését, a szaki nformáéi ó módszertanának kialakítását. A mezőgazdasági szakemberek számára megszívlelés- re méltó Keserű Jánosnak az a javaslata, hogy szakismereteik gyarapítását tekintsék munkájuk szerves részének, s hogy napi munkaidejük tíz-tizenöt százaléka legyen a tanulásé. B. Z. Kényelmesebb, korszerűbb munkahelyen A faddi termelőszövetkezetben eddig régi malomépületbcn. átmeneti elhelyezéssel termelt a gumisütő- és műanyagüzem. Közben a Győzelem üzemegységben könnyűszerkezetes elemekből felépült a? ÚJ üzemház, amelybe a» átköltözés megtörtént. Foto: Gott való Beszéljünk a kontárokról
