Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-03 / 282. szám
f f T 1 / Munkavédelem és törvényesség Főügyészségi vizsgálat ipari szövetkezetekben A Tolna megyei Főügyészség a járási ügyészségekkel együttműködve vizsgálta megyénk tizenhárom ipari szövetkezetében a munkavédelem és a kártérítési gyakorlat törvényességének helyzetét. A vizsgálódás a tavalyi és az idei év első felére terjedt ki. E munka annál értékesebbnek tekinthető, mivel az ügyészi szervek a hibák feltárása után azonnal ismertették a teendőket mind a nagyobb biztonság, mind a dolgozók jogainak fokozott védelme érdekében. Valamennyi vizsgált szövetkezet rendelkezik munkavédelmi szabályzattal és munkavédelmi intézkedési fejlesztési tervvel. A szabályzatok többsége jó; kis hányada azonban már hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozik, sőt — elenyésző része — a jogszabállyal ellentétes. A Bonyhádi Vasipari Szövetkezet munka- védelmi szabályzata úgy rendelkezett, hogy a dolgozó üzemi balesetével kapcsolatos kárigénye elutasítása esetén közvetlenül a bírósághoz fordulhat. Ez tévedés. A vezetőség elutasító határozata ellen a szövetkezeti döntőbizottsághoz lehet jogorvoslatért folyamodni. OKTATÁS [ ELLENŐRZÉS NÉLKÜL Jóllehet, a balesetelhárítási tudnivalók oktatása minden szövetkezetnél serényen folyt, a lelkiismeretesség nyomaira nem mindenütt lehetett bukkanni. Magyarán szólva: hajítófát sem ér az olyan oktatás, amelynek eredményességéről visszakérdezéssel nem győződnek meg. Ez gyakori mulasztás. A Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezetnél arról feledkeztek meg, hogy a szabadságról, betegállományból visszatérő dolgozókat ismétlő oktatásban részesítsék. A Dunaföldvári Faipari Szövetkezetben a fiatalkorúak pontosan a negyed részét kapták annak az oktatásnak, amelyet a jogszabály előír. Jelesül: őket évente csak egyszer részesítették ismétlő oktatásban, pedig erre minden három hónapban sort kellene keríteni. Obskúrus „igazolások” történtek a Tolnai Asztalosipari Szövetkezetben. Igazolványukon az oktatáson részvételre kötelezett dolgozók közül többen saját maguk „igazolták”, hogy levizsgáztak. MIT ÉR AZ ÍROTT MALASZT? A biztonsági szemlékre körülbelül az a megállapítás érvényes, ami a szabályzatokra: vannak, de nem mindig érnek valamit... A Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezetnek a szekszárdi kórházban lévő fodrászüzletéről — például — visszatérő negatívumként tünteti fel a jegyzőkönyv, hogy a mentőláda erősen hiányos, a búrákon pedig (szabálytalanul, veszélyes módon) törölközőket, vállkendőket szárítanak. Ki a felelős, mikor kell végre cselekedni, — erről bem szól a fáma. A szövetkezetek érdekvédelmi szervei közül a KISZÖV az, amelynek munkavédelmi felügyelője gyakori célvizsgálattal, egész évre vonatkozó átfogó vizsgálattal törekszik a dolgozók minél biztonságosabb munkakörülményeinek megteremtésére, M74. december 3. A biztonsági előírások tiszteletben tartása gyakran a szövetkezetek ügyfeleinek is elemi érdeke. Példaként az kínálkozik, ami a Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezet bonyhádi fényképész műtermében történt. Ifjú házasok jelentkeztek esküvői felvételre. _ É. György fényképész fürgén' hozzálátott, hogy a kép elkészítéséhez szükséges állásba helyezze a fényszórókat. Abban a pillanatban, amint a derítő reflektorhoz ért, áramütés érte. A fényképész végigvágódott a padlón. Áramütés érte a vőlegényt is, aki a veszélyhelyzetbe került fényképész segítségére sietett. A vőlegény megúszta ennyivel, ám a fényképész ficam és törés miatt öt hétig volt táppénzes állományban. A csaknem halálos tragédiával végződő ügyben az ügyészség büntető- eljárást kezdeményezett. PATÓPÁLOS ÜGYINTÉZÉS Sajnos, az üzemi balesetek bejelentésének, nyilvántartásának kivizsgálásával kapcsolatban is akadt mit helyteleníteniük az ügyészségeknek. Többek között azt, hogy a szövetkezeti bizottság munka- védelmi megbízottja — munkahelyi elfoglaltsága miatt — körülbelül minden negyedik- baleset vizsgálatában nem tud részt venni. Azt szintén, hogy az üzemi balesetek hozzávetőleg tizenöt százalékát késedelmesen vizsgálják ki. A Bonyhádi Vasipari Szövetkezetnél — például — a március 12-én történt balesetről csak 25-én készült jegyzőkönyv. Három helyütt — a Szakály testvérek Építőipari, a Tolnai Asztalosipari és a Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezetnél — fedte fel a ügyészi vizsgálat, hogy vagy nincs baleseti napló, vagy ha van, nem vezetik ... Az üzemi baleseti nyilvántartás vezetésével a Tolna megyei Szolgáltató, a Dombóvári Faipari és a Földvár Gumiipari Szövetkezet maradt a törvényesség adósa. MEGTÉVESZTETTÉK A BIZTOSÍTÓT az üzemi balesetből ke kezett kártérítési ügyek ii zése a vizsgált szövetkéz« többségénél megfelelő. E: ben ^ minden alkalommal szólították a dolgozót kárt tési igényének érvényesítés Velük ellentétben a Bonj dl Vasipari Szövetkezet c azoknak küldött felszólít akiknek a szövetkezet ál pontja szerint (!) kártéi ]ar. E törvénysértő gyakc miatt a vizsgált időszakbar üzemi baleseti sérült k mindössze négy kapott fels; tast jogos igénye érvényes s ." ,Kurtán furcsán , inté el” kártérítési ügyeket a ; kaly testvérek Építőipari a Tolnai Asztalosipari Sző kezet. A dolgozó előtt szó hirdették ki — a jogor lat , lehetőségére figyelmezt nélkül! — a vezetőség rövi megfogalmazott határoz« amely többnyire még az utasítás okát sem tartalmi Sajátos gyakorlatot alak ki a BONY Cipőipari é Tolna megyei Festő- és La karbantartó Szövetkezet, előbbi vagyonbiztosítási s ződést kötött az Állami Bi sítóval. Ebben a Biztosít balesetből eredő károk n térítésére is kockázatot vál Ha a Biztosít«! bejelentéssel, fizetett. Ha nem értett egyet, nem fizetett. Ott a baj, hogy a szövetkezet sem fizetett; de még azzal is adós maradt, hogy a sérültet a jogorvoslat lehetőségére figyelmeztesse. Üzemi balesetekre vonatkozó szavatossági biztosítást kötött a Tolna megyei Festő- és Lakás- karbantartó Szövetkezet. Ennek alapján az Állami Biztosító téríti meg a dolgozónak az üzemi balesetből eredő minden anyagi kárát. A szövetkezet kár jelentést és adatközlést bocsát a Biztosító rendelkezésére, mellékeli a táppénzes papírokat is. A szövetkezet nézete szerint mindez igen kedvező, hiszen az Állami Biztosító egyetlen egyszer sem zárkózott el a fizetés elől. Az ügyészség nem érte be az elismerő nyilatkozattal... Gondosan, lelkiismeretesen átvizsgálta a baleseti jegyzőkönyveket, s megállapította, hogy az üzemi baleset bekövetkezéséhez nem egy ízben a dolgozó vétkes mulasztása is hozzájárult. Megállapította továbbá, hogy a Tolna megyei Festő- és Lakáskarbantartó Szövetkezet az Állami Biztosítónak több esetben a valóságnak meg nem felelő tartalmú kárjelentési adatlapot küldött; a Biztosító pedig — jóhiszeműen — a teljes kár kifizetése iránt rendelkezett. Könnyű belátni, hogy ez a gyakorlat mennyire nem ösztönöz senkit a munkavédelmi szabályok tiszteletben tartására. JOGÄSZNEMZET — JOGI TUDATLANSÁG Híreljük magunkról, hogy jogásznemzet vagyunk. Ki büszkén, ki rosszalva teszi ezt; az ízlésről kár vitatkozni. Vajmi kevéssé szolgálhatják azonban a jogszabályok a közösség — és az egyén — érdekeit, ha azokat nem ismerik, vagy nem alkalmazzák. A Tolna megyei Főügyészség tanulmány színvonalú vizsgálati összefoglalójának ismeretében megerősödött az a meggyőződésünk, hogy óriási jelentőségű a TIT — és más szervek — jogpropaganda-munkája. Egyebek mellett abból juthatunk erre a konklúzióra, hogy a vizsgált szövetkezetek közül csak minden második ismerte, és alkalmazta az objektív anyagi felelősségre vonatkozó szabályokat, elvi döntéseket. És ami az általános megelőzésre figyelemmel, egyszerűen elszomorító: egyetlen egy esetben vontak felelősségre kifogástalan törvényességgel balesetet szenvedett, annak bekövetkezésében vétkes dolgozót. A BONY Cipőipari Szövetkezet egyik dolgozója kiküldetésben leittasodott, és amikor az autóból kiszállt, ujját az ajtó odacsípte. Fájdalmas baleset; — fegyelmi büntetése mégis szigorú megrovás volt. A munkavédelmi, kártérítési jogszabályok — mondhatjuk így: — élethez szabott voltát bizonyítja, hogy a széles körű vizsgálat során egyetlen kérdés sem akadt, amelynek megválaszolása elvi iránymutatást igényelt volna. A különféle súlyú törvénysértések miatt az ügyészség egy ügyben büntető felelősségrevonást, kettőben vizsgálatot kezdeményezett. BORVÁRÓ ZOLTÁN
