Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

r I / * vtlkg CTotgyjtBffB: ^ TOLNA MEGYEI népújság A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK 1974 dec. 20« XXIV. évf. 297. szánk ARAI 0.B0 Ff Megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok budapesti találkozója Budapesten csütörtökön dél­után két óraikor megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok 1975 első felére tervezett konferenciáját edő- Ikészítő találkozó. A Gellert Szállóban 28 európai testvér­párt delegációi foglaltak he­lyet a tárgyalóasztalnál. A Magyar Szocialista Mun­káspártot az alábbi küldöttség képviseli: Riszku Béla, a Po­litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Pullai Árpád, a KB titkára, dr. Be- necz János, a KB külügyi osz­tályának vezetője, Horn Gyu­la és Varga István, a külügyi osztály helyettes vezetői. A találkozót Giancarlo Pa- jet.ta, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság tit­kára nyitotta meg. Üdvözlő beszédet mondott A Magyar Szocialista Mun­káspárt kezdettől fogva nagy­ra értékelte és támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Küldöttségünk részt vett a varsói konzultatív tanácskozá­son, amelyet 28 testvérpárt e kérdés megtárgyalására 1974. október 16-ra hívott össze. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Pártunk nagy megelégedéssel értesült a varsói tanácskozás kitűnő légköréből, arról a nagy horderejű és teljes egyetértés­ben hozott döntésről, hogy 1975. első felére Berlinbe ösz- szehívták az európai kommu­nista és munkáspártok érte­kezletét. Kétségtelen, hogy erre a döntésre a helyzet megérett és a testvérpártok berlini találkozója az európai kommunista és munkásmoz­Ä megnyitó ülés után a ta­lálkozó résztvevői folytatták a munkát. galomnak, az európai népek­nek a haladásért és a békéért folytatott harcában nagy és fontos esemény lesz. Nagy megtiszteltetés szá­munkra, hogy a testvérpártok a berlini értekezlet előkészí­tésére hivatott mostani, újabb találkozó színhelyéül a Ma­gyar Népköztársaság főváro­sát, Budapestet választották. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és tagsága; ä szocializmus! építő magyar nép nevében tisztelettel köszöntőm a test­vérpártok képviselőit, a ta­nácskozás minden részvevő­jét. Szívből kívánom, kísérje teljes siker fontos munkáju­kat, ős mint szívesen látott vendégeink, érezzék jól magu­kat nálunk. Európá kommunista- és munkáspártjai saját országuk munkásosztályának szülöttei, eiszakíthatatlanul gyökereznek országúik társadalmában és a dolgozó tömegek érdekeit, tö­rekvéseit fejezik ki. Ezért fog­lalkoznak szükségszerűen most is az európai helyzet alakulá­sának legéletbevágóbb kérdé* (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János beszéde Az idei eredmények és tanolságok mélyreható elemzése alapién készítettük elő az 1975. évi tervet és költségvetést Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtök délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozá­séin részt vett Lasonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kál­lai Gyula, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bi­zottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akk­reditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöike nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szőlő jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az ország- gyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoz­tatta a képviselőket arról, hogy a Minisztertanács megbízásából Foluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Nép- köztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot, amelyet megvitattak az ország- gyűlés állandó bizottságai, s kézhez kaptak a képviselők is. Az országgyűlés ezután elfogadta a napirendet.- Eszerint az ülésszak a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésiről szóló törvényjavaslatot vitatja meg. Ezután napirend szerint megkezdődött a költ­ségvetés tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos expozéja Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, expozéjában a többi közt a következőket mondot­ta: A megszokott időpontban — az év végén — a megszokott feladattal ült össze az ország- gyűlés: a következő esztendő költségvetésének meghatáro­zásáfa. A törvényhozók fele­lősségét jelenleg több körül­mény fokozza. Egyfelől az, hogy a IV. ötéves tervünk be­fejező esztendejének gazdasá­gi feladatairól döntünk, más­felől pedig, hogy a külső gaz­dasági feltételek gyors válto­zásai és szokatlan alakulásai bennünket is érintenek, követ­kezésképp ezekkel számol­nunk kell. Élénk gazdasági évet ha­gyunk magunk mögött, ame­lyet még gondjainkkal és jö­vőbeni feladatainkkal egybe­vetve is eredményesnek ítél­hetünk. Az eddigi adatokból már megállapítható, hogy 1974-ben termelésünk többle­tének forrása majdnem teljes egészében a termelékenység emelkedése. Nemzeti jövedel­münk 6 százalékkal több az 1973. évinél, a tervezett 5 szá­zalékos növekedéssel szemben. A fogyasztás és a felhalmozás is magasabb az előirányzott­nál. Külkereskedelmi forgal­munk ugyancsak gyorsabban bővült a tervezettnél, s beil­leszkedésünk a nemzetközi munkamegosztásba a kapcso­latok minden területén dina­mikusnak mondható. A tervet túlhaladó gazdasá­gi növekedést és az életszín­vonal emelését a fogyasztói árak tervezett 2 százalékos nö­vekedése mellett értük eL Ezt közvéleményünk bizako­dóan értékeli: ebben az év­ben a lakosság 9 milliárd fo­rinttal gyarapította takarék­betéteit. Közismert, hogy ugyanakkor a fejlett tőkés or­szágokban 12—15 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, sőt, egyes államokban 20 százalék­kal is. Két tényezőnek köszönhet­jük, hogy gazdaságunkat egyenletesen fejleszthetjük és fogyasztói árainkat szabályo­zott szinten tarthatjuk. Az egyik a szocialista tulajdonvi­szonyokra épülő tervezés és szabályozás, a másik, hogy külgazdasági kapcsolataink és kereskedelmünk nagyobb ré­szét a szocialista országokkal folytatjuk. A szocialista országok kö­zötti együttműködésben sem hagyhatók figyelmen kívül a világgazdaság tartósabb irány­zatai, így például egyes nyers­anyagok hiánya, vagy az árak változása. Most is számítha­tunk arra, hogy az árváltozá­sok a világpiaci áraknak e tartós irányzataiból indulnak ki, mellőzve a konjunktúra elemeit, s tekintetbe veszik az egyes országok termelési és kereskedelmi szerkezetének alakulását, a kölcsönös érde­keket Szélesek a gazdasági kapcso­lataink a világ többi részével, a nem szocialista országokkal is. A nemzetközi politika eny­hülő, békésebb légköre kedvez ezeknek a kapcsolatoknak. Nyersanyag- és energiaszük­ségletünk egy részét a tőkés és a fejlődő országokból sze­rezzük be. Szükségesek azok a technikai berendezések, ame­lyeket ott vásárolunk. Termé­szetes, hogy sok terméket ex­portálunk is ezekbe az orszá­gokba. Mindez azzal jár, hogy a tőkés világpiacon bekövetke­zett jelentős változások az áru­forgalom, a beruházások, a termelési kooperációk és a pénzügyi elszámolások révén hatnak gazdaságunk belső fo­lyamataira is. A tőkés világpiacon az utób­bi években — s kiváltképpen ebben az esztendőben — az árak rendkívül gyorsan és nagymértékben emelkedtek. Különösen megdrágultak az olaj, a vegyi anyagok és a műtrágya, a szója, a cukor és a papír. E termékekből mi is számottevő mennyiségben vá­sárolunk a tőkés országokból. Fontos exportcikkünknek, a húsnak az ára — átmenetileg — csökkent, és a Közös Piac diszkriminációs tilalma miatt értékesítési nehézségeink is keletkeztek. Ezzel szemben például -a búzánál és a kuko­Pártunk Központi Bizottsá­ga ez év december 5-i ülésén a kongresszusi irányelvek szel­lemében meghatározta a jövő évi népgazdasági terv fő elő­irányzatait. A Központi Bi­zottság az 1975-ben előttünk álló legfőbb feladatnak a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sát tartotta. Ezeket figyelem­be véve, a jövő évi terv azt ricánál — amelyből ez évberi is jelentős eladásunk volt —• az árak emelkedése volt jel­lemző. A feldolgozott termé­kekből több a kivitelünk, mint a behozatalunk. Ezeknek az árai is emelkedtek, de kisebb mértékben, mint a nyersanya­goké és az energiahordozóké, összességében importár-veszte­ségeinket az exportárak nye­reségei csökkentették, de kö­zel sem ellensúlyozták. A vi­lágpiaci árak e számunkra kedvezőtlen változásai a tőkés viszonylatú külkereskedelmi mérlegben hiányt idéztek elő. Gondjainkat azonban nem volna helyes csak a világpia­con bekövetkezett változások­ra visszavezetni, hiba lenne, ha nem vennénk észre azokat a tényezőket és összefüggése­ket, amelyek korántsem hatá­rainkon túlról erednek. Gaz­dálkodásunk már ismert gyen­geségei most űj megvilágítás­ban, élesebben jelennek meg! — mondotta a többi közt a pénzügyminiszter, majd így folytatta: Az idei eredmények és ta­nulságok mélyreható elemzése alapján készítettük elő az 1975. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést. tűzi ki célul, hogy a beruhá­zások dinamikája nagyjából azonos ütemű legyen az 1974. évivel. A fogyasztás tovább bővüljön, de az ideinél vala­mivel kisebb mértékben. A készletek ne haladják meg a termelés és forgalom által valóban indokolt mértéket. A terv ezen céljaival összhang­ban az ipari termelést — idei­j (Folytatás a 3. oldalon) i a népgazdasági terv és állami költségvetés fontosabb előirányzatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom