Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

t * 1 r '(Folytatás a L oMaírSŰ seivel, hiszen ezek döntően be­folyásolják minden egyes or­szág dolgozó népének helyze­tét és jövendő sorsának ala­kulását. Európa kommunista és munkáspártjainak joga, egyben kötelessége is számon tartani földrészünk történeté­nek tapasztalatait, éppen úgy, mint szembenézni a ma és a jövő kérdéseivel. Jövőre, 1975-ben a népek megemlékeznek 1945. május 9.- ről, arról a történelmi napról, amikor az antifasiszta koalí­cióban egyesült Szövetségesek képviselői előtt a megvert Hitler-fasiszták Berlinben alá­írták a feltétel nélküli meg­adásról szóló okmányt. Ezzel a nappal egy rettenetes korszak zárult le és új lap nyílt Euró­pa történetében. A fasizmus elleni harcban hozott mérhe­tetlen áldozatok nem voltak hiábavalóak. A megváltozott európai erőviszonyoknak kö­szönhető, hogy az elmúlt har­minc év alatt, ha volt is nem­egyszer feszült és kiélezett helyzet, az újabb háborút si­került megakadályozni: béke yolt. és van Európában. Ma, a társadalmi haladásért és a békéért vívott harc ered­ményeképpen, Európa és a világ fejlődésének olyan sza­kaszában vagyunk, amikor a reakció, a háború, a hideghá­ború erői visszaszorulnak, ami­kor a nemzetközi erőviszonyok a szocialista világrendszer, a hemzeti jogaikért küzdő né­pek javára alakulnak. A nemzetközi viszonyokat a politikai enyhülés előrenyo­mulása, a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének térhódítása jellemzi. A nem­zetközi erőviszonyok változá­sának, a békét kívánó néptö­megek akaratának hatására a vezető tőkésországok uralkodó körei is kénytelenek mind reá­lisabban megközelíteni az em­beriség sorsát érintő politikai kérdéseket. A világpolitikai változások, a békét következe­tesen védelmező szocialista prszágok harca, valamint sok polgári politikus reális hely­zetfelismerése tükröződik a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatai­nak normalizálásában, fejlődé­sében és nagy horderejű meg- ' ájlapodásaiban is. Kétségtelen, hogy az utób­bi években Európában jutot­tunk a legmesszebbre a má­sodik világháborút követően nyitva maradt kérdések lezá­rásában, s azon az úton, hogy földrészünkön tartóssá tegyük a békét és a biztonságot. A szocialista országok következe­tes erőfeszítése és a másik oldalon a kérdések reális megközelítése eredményezte a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, valamint Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köz­társaság közötti államszerződé­sek létrejöttét, ugyanúgy, mint a Német Demokratikus Köz­társaság elismerését a NATO- orsz&gok, valamint a Német Szövetségi Köztársaság diplo­máciai elismerését a szociaäis- ta országok által. Ezek jelen­tős lépések voltak a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok kapcsolatai rendezésének és a kölcsönös előnyökkel járó fejlesztésének útján. A hely­zet ^pozitív fejlődése tette, le­hetővé az európai biztonsági konferencia összehívását, mun­kájának megkezdését és bizta­tó alakulását ugyanúgy, mint a bécsi tárgyalások megkezdé­sét a Közép-Európában lévő fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének céljából. i Mindezen tényezők együtte­sen kedvező feltételeket jelen­tenek ahhoz, hogy az európai kommunista és munkáspár­tok, eleget téve történelmi küldetésüknek, állhatatosan és 1974. december 20. sikerre! fbfytassik erőfeszíté­seiket a haladás és a béke ér­dekében, azért, hogy Európa az itt élő népek igazi ottho­na, a béke és a biztonság földrésze legyen. Bizonyos, hogy az európai kommunista és munkáspártok, ámelyek a múlt­ban is teljes felelősségüket át­érezve küzdöttek, azt teszik ma is, ennek megfelelően fog­nak a jövőben is cselekedni. A második világháború sö­tét éveiben, amikor a világ első szocialista állama, a Szov­jetunió a fasizmus elleni küz­delem fő terhét viselte, Eu­rópa kommunista pártjai, a kommunisták dacolva a legva­dabb fasiszta terrorral is és vállalva minden áldozatot, munkásosztályuk és népük igaz fiaiként harcoltak, és nem keveset tettek a nácizmus megsemmisítéséért. A második világháborút követően, a hi­degháború feszült éveiben, amikor a Szovjetunió, a Var­sói Szerződés szervezetében tömörült szocialista országok az állampolitika síkján küz­döttek az enyhülésért, a biz­tonságért, a békéért, maguk mellett tudhatták a néptöme- gek szolidaritását, az európai Országok jelentős társadalmi rétegeinek és tényezőinek tá­mogatását. Elévülhetetlen érdemei van­nak az európai helyzet ked­vező fejlődésében a kommu­nista pártoknak, amelyek földrészünk minden országában síkraszálltak és lankadatlanul küzdöttek és küzdenek a béke védelmezéséért; egy biztonsá­gosabb és jobb Európa meg­teremtéséért. Az európai kommunista és munkáspártok egy része szo­cialista országban, az új, szo­cialista társadalom felépítését vezetve munkálkodik, más ré­sze tőkés országban, a kapita­lizmus általános válságának, jelenlegi súlyos krízisének vi­szonyai között tevékenykedik. Pártjaink tehát á legkülönbö­zőbb feltételek között élnek, harcolnak, közvetlen társadal­mi és politikai céljaink en­nek megfelelően nagyon kü­lönbözőek. De közös célunk az európai béke és biztonság megteremtése és megszilárdí­tása, közös feladatunk mind­annak elvégzése, ami szüksé­ges e célok eléréséhez. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az európai biztonsági értekezlet második, genfi szakasza mi­előbb befejeződjék és a jövő év első felében Helsinkiben a legmagasabb szinten sor kerül­jön és eredményesen záruljon a harmadik, befejező szakasz. Elő kell segítenünk, hogy a politikai rendezést az európai katonai helyzet enyhülése kö­vesse, és megnyíljon az út az érdemlegesebb leszerelési in­tézkedések előtt. Előre kell lépnünk a különböző társa­dalmi rendszerű európai or­szágok kapcsolatai rendezésé­nek és fejlesztésének útján, hogy a valóban kölcsönös elő­nyökkel járó gazdasági, tudo­mányos és kulturális kapcso­latok bővüljenek Európa min­den népe, egész lakossága ja­vára, a szocialista országok, a haladás erői azért küzdenek, amellett vannak, hogy a vitás nemzetközi kérdések ne harc­tereken, hanem tárgyalóasz­talnál oldódjanak meg. Mind­ezért annak tudatában harco­lunk, hogy ezzel nemcsak földrészünk népeinek egyete­mes érdekeit szolgáljuk, . ha­nem, hogy mindez egyúttal számottevően hozzájárul a többi földrész népei nagy és égető kérdéseinek jobb megol­dásához, a világhelyzet javí­tásához, a világbéke megte­remtéséhez. A jelenlegi nemzetközi hely­zet kedvező irányzata évtize­dek szívós és következetes harc eredményeként alakult ki, s n^m ajándékként hullott a népek ölébe. A harc nem ért véget, az enyhüléssel szem­ben állók nem hátrálnak könnyen, még óriási munka áll előttünk, hogy a béke, a biztonság és az együttműkö­dés programját hiánytalanul megvalósítsuk és a társadalmi haladás érdekeit szolgáljuk vele. Céljainkat képesek vagyunk elérni. Földrészünkön vannak a munkásosztály legrégibb harci osztagai; az európai testvérpártok 25 millió kom­munistát tömörítenék soraik­ban; az európai szakszerveze­teknek 150 millió tagjuk van, s nem utolsó sorban, Európá­ban kilenc szocialista ország van. A szocialista országok az állami politika síkján, össze­hangolt akciókkal küzdenek a feszültség csökkentéséért. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásában nagy szerepe van a két világrészre kiterjedő ha­talmas Szovjetuniónak, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, amely következetesen küzd a XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszabású béke­program megvalósításáért. Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekez­letére az a feladat vár, hogy feltárja a nemzetközi fejlődés új kérdéseit, értékelje földré­szünk megváltozott helyzetét, körvonalazza azokat a tenni­valókat, amelyek valóra vált­ják Európa népeinek a társa­dalmi haladásra, a béke és biztonság megteremtésére irá­nyuló törekvéseit. Mindezen kérdéseket a testvérpártoknak annak tudatában kell vizsgál­niuk, hogy munkájukra nagy várakozással tekintenek Euró­pa haladó, demokratikus erői, a munkásmozgalom különbö­ző pártjai, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek. Ma már kevesen vitatják, hogy a munkásosztály alig több, mint egy évszázad alatt a világ legnagyobb történelem- formáló politikai erejévé vált. Ennek egyik oka, hogy a kom­munisták minden országban a munkások, a dolgozók érde­keinek meg nem alkuvó, leg­következetesebb képviselői, a legáldozatkészebb h_azafiak. A másik oka, hogy a kommunis­ta pártokat a proletár interna­cionalizmus eszméi, a szolida­ritás egységbe tömörítik, s együtt harcolnak közös cél­jaikért. Az európai helyzetből adódó további feladataink meg­oldása, magasztos céljaink el­érése is megkívánja, hogy egy­ségünket tovább erősítsük, együttműködésünket elmélyít­sük. Mint ismeretes, a Kommu­nista Intemacionálé történel­mi küldetését betöltve, évtize­dekkel ezelőtt megszűnt, moz­galmunknak már régen nincs központja, sem vezető pártja, s nem is szükséges, hogy le­gyen. 'A testvérpártok harcedzett, sok tapasztalattal felvértezett, önálló pártok, amelyek maguk alakítják ki saját politikáju­kat és határozzák meg tenni­valóikat. Ez így természetes, így van jól, de a harcunkhoz nem elegendő. A harc meg­kívánja, hogy a testvérpártok képviselői időnként találkoz­zanak, s kicseréljék forradal­mi tapasztalataikat, eszmecse­rét folytassanak nemzetközi kérdésekről és összehangolják akcióikat. Közös világnéze­tünk, időnkénti széles körű találkozóink és eszmecseréink teszik lehetővé, hogy megta­láljuk a közös nyelvet és a közös fellépés lehetőségét minden haladó és békeszerető erővel, a népek közös ellen­sége, a nemzetközi imperializ­mus ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt elvi álláspontja e kér­désben közismert. A mi pár­tunk meggyőződésből és gya­korlati tapasztalataiból kiin­dulva, támogatja és a jövőben is támogatni fogja a testvér­pártok sokoldalú tanácskozá­sait. Mély meggyőződésünk, hogy a testvérpártok közötti kapcsolatoknak ez a formája nélkülözhetetlen fóruma az elvtársi vélemény- és tapasz­talatcserének a testvérpártok akcióegysége erősítésének. Most ismét összegyűltünk, hogy fontos ügyben tanács­kozzunk. Meggyőződésünk, hogy a testvérpártok most is az azonos elvi alakokon, nyílt, alkotó vitában alakítják ki a közös politikai platformjukat. Bizonyára megállapodnak majd azokban az intézkedésekben, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a berlini értekezlet ered­ményesen végezze munkáját. Mi amellett vagyunk, hogy a berlini értekezlet közös állás­pontot alakítson ki az euró­pai helyzet legfontosabb kér­déseiről és összefüggéseiről, a béke, a biztonság, az együttr működés 'és a társadalmi haí ladás ügyének közös feladat tairól. Az együttesen kidolgo­zandó dokumentumok, ame-i lyekkel az értekezlet a közvé­leményhez fordul majd, bizo­nyára sokrétű és sokféle ten­nivalót foglalnak majd maguk­ban. Meggyőződésünk, hogy a megvalósításukért folytatott: küzdelemben minden párt önállóan, saját határozatai alapján, a körülményeinek és feltételeinek legjobban megfe­lelő módon és formában, de a közös ügy iránti felelősségtől vezérelve fog részt venni. A közös ügyért együtt kell har­colnunk, oly módon és annak tudatában, hogy az egyes kommunista pártok sikerei, vagy nehézségei hatással van­nak az egész mozgalom fejlő­désére és viszont, a mozgalom egészének eredményei az egyes pártok helyzetére. Az erős eu­rópai kommunista mozgalom képes rá, hogy eredménnyel küzdjön földrészünk békéjé­nek, biztonságának megszilár­dításáért, s ez növelni fogja az e harcban részt vevő min­den egyes testvérpártunk be­csületét és tekintélyét saját hazájában. Kádár János ezután a töb-j bi közt a következőket mon­dotta : A mi pártunk, dolgozó né­pünk kiemelkedő események­re készül: a Magyar Szocialista Munkáspárt márciusban esedé­kes XI. kongresszusára és 1975. április 4-re, hazánk fel- szabadulása 30. évfordulójá­nak méltó megünneplésére. A XI. kongresszus elkészíti majd pártunk tevékenységének mérlegét, meghatározza a szo­cialista építés soron következő feladatait és programba fog­lalja távlati céljainkat. Ha-: zánk felszabadulásának 30, évfordulója alkalmat szolgál­tat az emlékezésre, arra, hogy felidézzük a kommunisták és más haladó erőknek a magyar nép szabadságáért vívott hő­sies, áldozatos harcát. Alkal­munk lesz rámutatni, hogy a magyar nép szocialista vív­mányai elválaszthatatlanok a nemzetközi kommunista moz­galom, a szocializmust építő testvérnépek, mindenekelőtt felszabadítónk, a Szovjetunió internacionalista, sokoldalú tá­mogatásától. • • Illést tartott a Tolna megyei Tanács Munkaprog ram jóinak megfele­lően, tegnap délelőtt Szekszór- don -tartotta évi utolsó ülését a Tolna megyei Tanács. Az ülésen részt vett Király Ernő, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tit­kára, Soltész József, az OVH osztályvezetője, Karászi Kálmán, a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság vezetője, továbbá új megyei tanácstagként Illés János, aki a megyéikhez január 1-vel csatlakozó Attala és Kapospula választókörzetének a képviselő- je. A megyei tanács elnökének, Szabópál Antalnak, a lejárt ha­táridejű vb-határozatakról szóló jelentését, majd az interpellá­ciókra adott válaszokat követően tárgyalta meg a megyei tanács szűkebb pátriánk távlati vízgaz­dálkodási tervét. Tolna megye területének fel­színe igen változatos, hiszen víz­folyások által szabdalt löszdom­bok sorozatából áll. Talaja öntö­zésre alkalmas, de domborzati és talajviszonyainkból adódóan je­lentős mértékű a talajlemosódás, azaz a felületi erózió mellett az árkos erózió is. Időjárásunkat napfénybőség, alföldi jellegű, szélsőséges hőmérsékleti viszo­nyok, közepes csapadék jellem­zi, időnkénti zá porokkal, felhő- szakadásokkal. Vízkészletünk — lévén, hogy a szomszéd megyék­ből lépnek át — közös vagyont jelent a szomszédos megyékkel. A gondok úgyszintén közösek számos vonatkozásban. A me­gyét keleten határoló Duna- szakaszon, különösen jelentősek belvízvédelmi feladataink. A Ka­pos- és Nádor-csatorna ugyan­csak számos vízrendezési és ár­vízvédelmi gondot ró ránk. A napirend vitájában igen szép számmal kértek szót a me­gyei tanács ülésének résztvevői. Dr. Ordas József Szekszárd ivó- vízellátásának és szennyvíztisztító- ka paritásának javítását sürgette, majd pedig Simontornya víz­ellátásának ismert gondjaira hív­ta fel ismételten a figyelmet. Temesi Mátyás megyei tanács­tag megyénk hatodik és lezárva tartott hévizű kútjának lehetősé­geiről beszélt, azt javasolva, hogy az illetékesek végeztessék el a szükséges gazdaságossági számításokat, hiszen vízgondja- írvk ismertek. A kút több millió forintba került és kihasználatlanul áll. Füzesi Pál tanácstag azt han­goztatta, hogy a tanácsoknak és a területükön működő gaz­dálkodó szervezeteknek együtte­sen kellene megoldaniok egyes vízellátási és csatornázási felada­tokat. Majd arról beszélt, hony időszerű lenne megvizsgálni azok­nak a községeknek a helyzetét is, amelyek rendelkeznek vízmű­vel, de fürdővel nem. Példa­ként Bonyhódot említette. Soltész József, az OVH osztály- vezetője elismeréssel szólt a víz­gazdálkodás távlati tervéről, majd a vízgazdálkodási társu­latok szerepéről beszélve arról szólott, milyen nagy szükség van e társulatok kapacitásának nö­velésére. Karászi Kálmán, a Közép­dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője hosszan beszélt ártól, hogy Tolna megye vízgazdálko­dását az elmúlt évek során a di­namikus fejlődés jellemezte. A fejlődés tényei közül... Növeke­dett az árvízvédelmi biztonság a töltések megerősítésével; el­készült az egyik legnagyobb du­nántúli árvízvédelmi beruházá­sunk, a Sió-torkolati mű, illetve árvízkapu: javult a települések ivóvízellátása, minden meglévő gond ellenére is. Karászi Kálmán elismerően szólt vízgazdálkodási távlati tervünk reális elhatározá­sairól. A vitában elhangzott kérdések­re Sipőcz Győző osztályvezető­helyettes válaszolt, majd Szabó­pál Antal, a megyei tanács elnö­kének javaslatára a megyei tar nács azzal hagyta jóvá vízgaz­dálkodásunk távlati tervét, hogy az a vitában elhangzottakkal és a szóbeli kiegészítéssel korrigál­va kerüljön végleges kidolgozás­ra. A megyei tanács ezután foglal­kozott művelődési és szakmunkás- képzési bizottsága tevékenységé­nek értékelésével, majd jóvá­hagyta 1975. évi munkatervét és tudomásul vette art a tájékozta­tót, mely a megyei tanács végre­hajtó bizottságának jövő évi muakatervét tartalmazta. A testü­let ezen az ülésén hagyta jóvá a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jövő évi munkatervét is. A bejelentések megtárgyalását követően Füzesi Pál megyei ta­nácstag interpellált a leromlott állagú nagymónyaki művelődési ház ügyében, segítséget kérve az intézmény felújításához, amit a nagyközségi közös tanács egye­dül nem tud megoldani. Az év utolsó tanácsülésének végeztével Szabópál Antal kö­szönetét mondott a megvei ta­nácstagoknak egész évi áldoza­tos munkájukért

Next

/
Oldalképek
Tartalom