Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
! 1 > 1 magazin agazin ‘magazin Rózsalevél, muskátli és nyolc férj a menükártyán liléim esési gondok a rovarházban A Fővárosi Állat- és Növénykertben a közelmúltban nyílt meg — a rovarház „utódaként” — Európa legmodernebb viváriuma. Most, a téli hónapokban mintegy 10—15 ezer hazai és külföldről „importált” lakója van a kitűnően felszerelt létesítménynek. A „főbérlők” gerinctelen állatok, többségükben különböző rovarok és pókszabásúak, közöttük száz és ezer szám távoli földrészekről, messzi országokból érkezett állatok. Étrendjük összeállítása és a nélkülözhetetlen ételkülönlegességek beszerzése nem csekély gondot okoz a vivárium dolgozóinak. — Főleg a téli időszakban küzdünk nagy beszerzési nehézségekkel — mondja Szalkay József, a vivárium vezetője. Itt vannak például a különböző fajú botsáskák, amelyek — sajnos — nagyon válogatósak: egy részük csakis szeder-, málna vagy rózsalevelet hajlandó fogyasztani. Ellátásukat úgy sikerült megoldanunk, hogy felkutattuk a budai hegyeknek azokat a részeit, ahol télen is zöl- delő bokrok élnek. Az állatkert gépkocsija hetenként kétszer ezekről a helyekről szállítja a „sáskatáplálékot” a jó étvágyú, de ínyenc kosztosoknak. Ráadásul a szederleve- lek meglehetősen szúrósak, csúnya sebeket okoznak, tehát „betakarításukhoz” speciális vastag kesztyűkkel is fel kell szerelnünk magunkat. — Van azután olyan sáskafajunk is, amely kizárólag tölgy levelet eszik, Hosszú kutatás után sikerült felderítenünk Budapesten egy örökzöld tölgyfát. Ezt olyan nagy becsben tartjuk, hogy helyét hivatali titokként kezeljük. — Táplálékként szerepel a muskátli is. Egy kisebb sáskacsalád — 150—200 . madagaszkári szárnyas botsáska — telente, egyéb tápláléka mellett,' 300 cserép muskátlit is elfogyaszt. — Könnyebb a dolgunk a csótány- és bogárfélékkel, az afrikai rózsabogarakkal, az egyiptomi gyászbogarakkal, a tücskökkel. Részükre ugyanis naponta „vitamintálat” szolgálunk fel. Van ebben a reszelt almától, a sárgarépáig és a friss túróig sok minden, még egy kis hús is. — A vivárium lakói között sok a ragadozó. Közéjük tartoznak a skorpiók és a pókok is. ök többnyire eleven rovarokkal táplálkoznak. A nagyobb skorpiók és a madárpókok „menükártyáján” időnként fiatal egerek és kisebb gyíkok is vannak. A lakoma ilyenkor öt-hat óráig is eltart. A jóllakott skorpió azután három-négy hétig semmit nem eszik. (Mellesleg: a skorpiók és madárpókok akár egy évig is kibírják eleség nélkül.) — A legkülönösebb étrenddel azonban minden bizonnyal az Amerikából származó Fekete özvegy nevű félelmetes hírű pókfajta dicsekedhet. Bár átlagosan csupán egy évet él, ez idő alatt hat-nyolc férjet is felfal. Természetesen csak „ráadásként”, mert fő táplálékát aa apróbb rovarok és tisztkukacok jelentik. KOFFÄN ÉVA Madarak telepítette Yadgyümölesösék a zalai erdőkben Zala megyében kereken 90 000 hektáron találhatók — nagyobbrészt fenyő, bükk és tölgy — erdők. Bár az erdőművelés, a fakitermelés egész éven át tart, az igazi erdei munka eaekben a betekben kezdődik. Az erdők fahozama nagyon sokféle, következésképpen fel- használásuk is változatos. Meglehetősen ritkák, éppen ezért megkülönböztetett bánásmódban részesülnek a színes anyagú vadgyümölcsfák, közülük is első helyen a vadcseresznyék. Telepítésükről a madarak „gondoskodnak” a magok vagy a cseresznyeszemek elhull atásávaL Valaha a bútor- asztalosok legkeresettebb fája volt, most a bútoripar ismét felfedezte. A zalai erdőkből évenként mintegy 300 köbmétert termelnek ki, s az elsőd- íege* feldolgozás után asztal. szék és fotelláb késéül belőle. A vadgyümölcsfák ranglistáján a második hely a vadkörtét illeti meg. Már csak azért is nagy a becsülete, mert a vadcseresznyénél is kevesebb van belőle. Az évenkénti termelés körülbelül 50 köbméter. Kemény, sűrű szövete finom megmunkálási lehetőséget biztosít és külön előnye, hogy nem vetemedik. Ezért vadkörtefából készülnek például az olyan „kényes” holmik, mint a logarléc farészei. A zalai erdők facsaládjának értékes tagja a juhar, amely csak 80—90 éves korban vágásérett Ez a hazánkban előforduló fafajok közül a legselymesebb, s e tulajdonsága tette alkalmassá arra, hogy „kézközeibe” kerüljön; belőle készül ugyanis a ceruza, TÓTH ANTAÜ A SKÖT AZ ORVOSNAK Doktor úr, únom az életet. Adjon valami mérget! — Strichmnt parancsol vagy arzént? .<■ — Melyik az olcsóbb? GYERMEKSZÁJ — Papa! Ha egy kutya kolbászt lopott, lehet még belőle rendőrkutya? •. — Papa, igaz, hogy az állatok minden évben új bundát kapnak? — Igen -fiacskám. De ne mondd meg a mamának! EGYSZERŰ GYÓGYMÓD — Hogyan sikerült a feleségedet kigyógyítani az idegességéből? — Egyszeri, az orvos azt mondta neki, hogy ez már az öregség jeie. Bohóciskola Az Állami Artistaképző Intézetben a világon elsőként indítottak bohócképzc tanfolyamot Tantárgyaik között akrobatika, dzsessz-baieít. pantomim, zsonglőrgyakorlat, ének- és zeneelmélet, beszéd echnika, cirkusztörténet is szerepel. A jövő tanévben már külföldi hallgatója is lesz a budapesti bohóciskolának. Képünkön; Czinerman Éva és Czinerman. Rózsi első éves bohócjeiöltek a trapézon. (MTI-fotó: Benkő Imre felvétele — KS) A gyilkos álom Az amerikai rákkutató társaság igen sok kísérleti alany statisztikai adatára hivatkozva, aggasztó összefüggést talált az alvási idő és az infarktus okozta hirtelen halál között „Aki hozzászokott ahhoz, hogy naponta 9 órát vagy még ennél is többet aludjék, minden valószínűség szerint sokkal inkább ki van téve az infarktusrveszélynek, mint aki csak 7 órát vagy még annál is kevesebbet alszik”. Trópusi emlék gyakorlati hasznosítása Egy repülőtársaság vezér- igazgatójának felesége m^g-- kérte az egyik pilótát, hogy legközelebbi dél-amerikai útjáról hozzon valami trópusi emléket ajándékba. A pilóta egy papagájt hozott magával. Nagy volt az öröm a vezér- igazgató családjában — mindaddig, amíg a papagáj fennhangon elkezdte kiáltozni j „Magasabb fizetést a repülőtéri alkalmazottaknak ... Magasabb fizetést a repülőtéri al-j kalmazottaknak...” ■ ■ - :i x ~ Eltűntek a kiűzök Szomorú idők járnak néhány kiveszőben lévő állatfajtára Franciaországban. A hiúzok például egy idő óta teljesen eltűntek az országból, >. ft-» Franciaországból Boutissain parkban. (Franciaország nemrégiben 12 bölényt importált Lengyelországba . Á deneversult Harc a húsárak emelkedése és az infláció ellen? Peter Dwyer ausztráliai zoológus véleménye szerint mi sem egyszerűbb ennél. Elegendő, ha lemondunk a borjúsültről és a disznóhúsról és ezentúl a repülőfarkasok ízletes húsát fogyasztjuk. A kedélyek megnyugtatása végett közöljük: a repülőfarkas tulajdonképpen hatalmas denevér, szárnynyílása, több mint egy méter. Súlya a hizlalj; tyúkéval egyenlő. _ ; Ausztráliában; különösen Queenslandban és New W»lesben millió számra élnek a repülőfarkasok. Egy 1970-ben készült olasz filmben (rendezője Luigi Zampa, főszereplői pedig Alberto Sordi és Claudia Cardinale) is szerepeltek. Sordi egy olasz munkást alakít, akinek az a feladata, hogy megjavítása az óriásdenevérek megrongálta villany- és telefonvezetékeket. Kisebb rokonaiktól eltérően ugyanis a repülőfarkasoknak nincs kifinomult Kradar”-készülékükí ínyencfalat ? ennélfogva nem ismerik fel az útjukba kerülő akadályokat. A repülőfarkasok: nemcsak azzal okoznak kárt a gazdaságnak, hogy megrongálják a vezetékeket, hanem — imvel gyümölcsevő állatok — meg- dézsmálják az epei- és man- góültetvényeket is. Egyes településeken az ausztrál hatóságok úgy igyekeznek megmenteni a termést, hogy néhány cent „vérdíjat" tűznek ki egy-egy repülőfarkas fejére. Az ország gazdasága tehát kettős hasznot húzna abból, ha Ausztrália lakossága rászokna a repülőfarkasok húsára. Mind ez ideig azonban csak az őslakók vallják, hogy a hamuban sült, vagy szárnyával és belsőségeivel együtt megsütött óriásdenevér „valóságos ínyencfalat”. A nyugati bevándorlók azonban — annak ellenére, hogy néhány vendéglőben rendszeresen szerepel az étlapon a „repülő- farkas roussettas” neve, hallani sem akarnak róla, hogy megkóstolják a denevérsültet. SKÓT ISKOLÁSAI« — Ivánka, mi a különbség a villám és a villany között? — A villám ingyen van, de a villanyért fizetni kell. A spanyol—francia határi! „átlépő” hiúzok egyikét nemrégiben agyonlőtték. Ugyancsak orvvadász végzett egy vemhes bölénnyel a Ä rendőrség most keresi a két „gyilkost”, akikre azonban legfeljebb félmillió lírának megfelelő pénzbírságot’ számolnak ki büntetésül. Patkányirtás — hormonnal Az urbanizáció és az intenzív agrártevékenység egyre nehezebbé teszi a patkányok , ellenj harcot. Leszűkül ugyan a patkány élettere, de a nagy mennyiségben felhalmozódó városi és mezőgazdasági hulladék még nagyon. sok patkánynak nyújt „megélhetést”. A zárt települések és istállórendszerek kialakítása megnehezíti az amúgy is rendkívül élelmes, szapora és kiváló alkalmazkodóképességű faj pusztítását. Ezért minden új módszer nagy előrehaladást jelenthet az emberi szempontból sem veszélytelen rágcsáló elleni harcunkban. Az angol biológusok új mód- . szere reménykeltő. Olyan •. ivari hormont állítottak elő, amelynek segítségével a patkányok kémiailag sterilizálhatok. Ez a védekezési mód azért is előnyös, mert megoldódik a patkányellenes harc addigi alapproblémája, az ugyanis, hogy az irtást túlélő egyedek a számukra megnövekedett élettérben a szokásosnál is gyorsabban szaporodnak. Az ösztrogén-készítményt úgy próbálták ki, hogy két kísérleti patkánykolónia egyikével 8 héten keresztül etették a takarmányba kevert hormonkészítményt, míg a kontrollcsoport hormonmentes takarmányt kapott. Fél év múlva a kezelés egyértelműen kedvező eredményt hozott: a kezeletlen, 2 hímből és 2 nőstényből álló csoport 55 állatra szaporodott, míg a hormonnal kezelt ■ csoportban fél év múlva mindössze 2 hím maradt élet* ben, az is zsugorodott ivarmiriggyel. A laboratóriumi kísérleteket szeméttelepeken is ellenőrizték. Egy 500—1000 egyedből álló patkánykolónia fél év múlva a felére csökkent, egy év múlva pedig teljesen kipusztult. Ahhoz azonban, hogy ez a hormonkészítmény széleskörűen alkalmazható legyen a kemosterilizáció útján való patkányirtásra, még átfogó vizsgálatokkal kell feleletet keresni arra a kérdésre is, vajon a hatóanyag hogyan befolyásolja a patkányok életterében velük együtt éíő, vagy éppen azokat pusztító állatfa»' jók élettevékenységét
