Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

Csak egy első osztályos taní­tónő a megmondhatója, hogy milyen sok önállótlan gyermek kerül be az iskolába. A test­nevelésóra előtti és utáni vet- kőzés bizony 20 perc időt vesz el az első hetekben. Gyakran megesik, hogy egy-egy, otthon agyonkiszolgált egykénél eltű­rik a mécses, amikor nem tud megbirkózni a cipő befűzésé­vel. Ügyesebbek, gyorsabbak a volt óvodások — a gyermekek 66 százaléka — és azoknak a nagycsaládoknak a gyerme­kei, ahol még kisebb testvér is van. Ott bizony a hatéves már nemcsak maga öltözik önál­lóan, hanem egy-két kistestvé­rét is öltözteti a reggeli haj­rában. Az önállótlan gyermek nem­csak az öltözködésben, hanem a mozgásban, a közlekedésben is határozatlan, bátortalanul felel, rajzol és ír. Sok szülő kérdezte tőlem; hogy hány éves korban kell elkezdeni az önállóságra ne­velést. Meglepődtek, amikor azt mondtam, hogy az egy-másfél éves gyermek már megfoghat­ja a kiskanalát és megpróbál­hat eljutni a szájáig — eset­leg egy kis irányítással — azzal a falat főzelékkel. Ugyan­csak ebben a korban bele- ügyeskedheti már a lábacská­ját a zoknijába — legfeljebb egy kicsit igazítunk rajta utó­lag —, belebújhat a cipőjébe. Tudom, mindez lassabban megy, mint gyorsan megetetni és felöltöztetni a gyerekeket, de később ez sokszorosan „kamatozik”, ha 1—2 évig ki­várjuk a munkafogásokkal való ismerkedés folyamatát, ami nem más, mint előkészü­let az élet feladataira, a mun­kára, az önállóságra. Csak gombolgassa az a kis kétéves a kabátját. Nem baj, ha félregombolja! Inkább két­évesen, mint hogy elsős korban kelljen odaállni a tanító néni elé, mint az én Jutkám tet­te, akit beszélni sem tanítottak meg helyesen a szülei, hiszen így kért: „Légy szíves, tessék begombolni a kabátomat”, ö volt az, aki még decemberben is szandálban akart iskolába jönni azokon a napokon, ami­kor testnevelésóra volt, mert annyira félt a magas szárú ci­pő befűzésétől. Egyetlen, agyonkényeztetett gyermek volt a családban, akit a szü­lein kívül a velük lakó nagy­mama is kiszolgált Fokozatosan kell megtaníta­ni a gyermeket a teljesen ön­álló evésre, öltözködésre, de ezzel még nem merült ki az önállóságra nevelés. Apróbb kis feladatokat is kell adnunk. Ahogy megérti, mondhatjuk már neki: „Hozd ide édesapa papucsát!”, vagy „Rakd a dobozba a kockákat!” Egyszerre mindig csak egy teendővel bízzuk meg! így pL nem jó: „Rakd a dobozba a kockákat és tedd a dobozt a játékpolcra!” Ez sok egyszerre. Először rakja helyre a kis épí­tőidomokat (ez is komoly munka neki), azután, ha ezt szépen megcsinálta, dicsérjük meg és most adjuk az újabb feladatot: „Tedd a dobozt a játékpolcra!” A játékok helyrerakását is egészen kis kortól kell megkö­vetelnünk. Ez is lényegesen több időt vesz igénybe, mint gyorsan összekapkodni és el­rakni a kis „zsibvásár"-t, még­is türelmesen ki kell várnunk, mert nemcsak önállóságra ne­velünk ezzel, hanem a gyer­mek rendszeretetét is megala­pozzuk. Amilyen rendet tart a játékpolcán 2—3 éves korban, olyan lesz később a tanulópol­ca, majd felnőtt korban a szekrénye, kamrája, íróaszta­la. A gyermek önállóságát szol­gálja, ha elküldjük vásárolni. Csak biztonságos útvonalon megközelíthető üzletbe küld­jük Iskoláskor előtt, s amíg nem tud számolni, kiszámított pénzzel és lehetőleg egyszerre csak egy dologért. Az otthoni munkában is se­gítsen. Hozzon be a kamrából két tojást, szórjon kukoricát a csirkéknek, vigyen be egy po­hár vizet a nagypapának, ön­tözze meg a növényeket stb. 5—6 éves gyermek segítsen rizst, babot válogatni, borsót fejteni. Mindehhez nagy türelem kell és az, hogy dicsérettel biztas­suk. Világért se nevessük ki, ha a bal cipőjét húzza a jobb lábára, mert még bátortala­nabbá és ügyetlenebbé ten­nénk, s legközelebb bele se merne fogni a cipő felhúzásá­ba. DR. GERGELY KÁROLYNÉ Központi üléses lakások növényei A sz obanö vények számára tóiéin a legtontosabb a fény és a megfeleljő hőmérséklet biz­tosítása. A hangsúly, mindiga fényen van. Amennyiben he­teken át nem süt 'ki a Nap, a szobanövény fennma­radása szempontjából káros a magas hőmérséklet. A gyakori öntözés követhe-ztáben növek­szik, fejlődik, de a fényhiány miatt hosszú, sápadt (úgy mondják: etiolált) hajtásokat, leveleket fejteret. Ezek esetleg később lehulilaxiak és nem les* dekoratív a növényünk. A központi fűtáses lakások­nál még sárrá sincs lehetőség, hogy ablakközelbe helyezzük el növényeinket, hiszen a fűtő­testek rendszerint az ablak alatt helyezkednek el. A fenti tényezők mellett a száraz le­vegő is nehezíti a növények helyzetét. Mi hát a megoldás? Olyan növényeket tartsunk a lakásban, amelyek ezt, a nö­vény számára mostoha környe­zetet is elviselik. Nézzünk ezek közül néhányat. Hosszú, zöld leveleivel éve­ken át díszíti a lakást a kuko­rica-levél (Aspidistra elatior). Akkor szép a növény, ha nagy cserépben 25—30 levele van. A gondozásánál egyetlen sar­' ......."f k alatos kérdés van: úgy ül­tessük, hogy a húsosán meg­vastagodott gyökerei (rizómái) a talaj felszínén helyezkedje­nek el. Mindiamnydunk által Ismert az anyósnyelv, a saanzavéria (Sansevieriia). Azt már keve­sebben tudják, hogy az általá­nosan elterjedt hosszú, zölden márványozott levelű fajon kí­vül még nagyon sok változata van. A törpe változatnak is van ezüstösen tartózott és sár- gacsíkos fajtája. Érdekesek az elfekvő vagy a széles levelű, alacsony növésű példányok. Olyan fajta is van, amelynek a levélkeresztmetszeite majd­nem kör alakú. (S. cylindrical A tarka levelű növények kö­zül említésre méltó a ldorofi- tum (Chlorophyfeum) egyik vál­tozata. Hosszú indákon csüngő kis növónykéivel nagyon mu­tatós. A pletykáiéi ék (Tnadescan- tiia) is jól bírják a lakások szá­raz levegőjét. Sajnos rövid éle­tű növények. A cserép felőli végükön megszáradnak a leve­lek és így elveszti díszértékét. Ilyenkor a hajtáscsúcsokról tovább lehet szaporítani. A csüngő növények közé tartoznak a f'lodend rém ok. Né­hány fajtájuk központi fűféses lakásban is megmarad. Ilye­nek: Philodendron scandens, Ph. laoiniatum, Ph. bipirmati- fidum, stb. A túl alacsony (15 Celsius fok alatti) hőmérsék­leten károsodnak. Mint kúszó­növények, nagyon alkalmasak a lakások merev vonalainak feloldására. iMFIOK r™ 4 s G 7 ö 5 10 11 íz n Vt is m ~ür V ü ¥7 2.0 ü w~ •zz ü [25 m Vt 25 fi I(T — m 28 £9 m bO 31 SÜSS M 32. bh 35 36 11 37 so m ÜT n hO ül S3 H hh 45 m m Í6~ hl ht ü W . <50 a sí i _ 1 E 51 S3 5*t ■ m 55 13 57 56. m SS H bO GÍ~” 61 .ül &h ■ ■ 6í £7 a éö C3 H 70 71 rT Ti a 7h 75 W □ U Egy Bartók’ által lejegyzett feil­sőlregí népdal két . versszakát idézzük: Keresd meg a tűt,; én meg a gyűszűt, hadd varrtam meg a babámnak a perkál ingét.. A második versszak a kereszt- rejtvény vizsz. 1., függ. 14., 19 és L soraiban olvasható össze folya­matosan. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első sora (zárt beta: T): 15. Kiengedi a kezéből. 16. zivatarban veszélyes „ide” állni. n. A mák termése, lé. Marokkó fővárosa. 21. „Enni, ... jól tudok” (Petőfi). 22. a szín és a neon vegyjele. 24. Község a szombathelyi járásban. 26. Kérdő­szó. 27. Fűszer, amely ásvány. 28. Járom. so. Az ilyen hús úgyszól­ván élvezheteüen. 32. Kicsinyítő. 33. Házsártos, kötekedő. 35. Káyé- márka. 37. Egyik végtagja. 39. Névutó. 40. Erősen fog. 42. A Vol­ga mellékfolyója. 44. Az egyik szülő. 46. Gárdonyi-regény cím­szereplője. 47. Lapos sütemény. 4$. Ibolyka. 91. Az erő lakhelyé. 52. Svájci kanton, magyar község. 53. Tenger Ausztrália északi partjai­nál. 55. Római rézpénz. 57. Kávé­márka. 59. Állami bevétel. 60. Morse-hang. 6L Magyar Tudomá­nyos Akadémia. «3. Európai nép. 05. Shave ... souit = SOS (OÜE). 60. lró. újságíró, régész (Ferenc, 1879—1934). H. Peru indián őslakói TO. Moro, olasz politikus személy­neve. 72. Maszk. 74. Az egészen kis gyermekek énekének jellegze­tessége. 78. Aida szerelme. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet utolsó sora (zárt betűk: ó, T). 2 Megelé­gelő. 3. Hitvány ló. 4. A vaj gyártás mellékterméke. 5. Szintén ne. 6. Hangtalan vásár! 7. vagyis. 8. Tő­kés vállalati forma. 9. a tó jegé­nek. Jellegzetes hanggal történd megrepedése. 10. Növény (ford.). 11. Egészen friss. 12. Német írócsa- lád. 13. Alattomosan gonosz. 14, Az idézet viásoűik sora (zárt be­tűk: D, AJ). 19. AZ idézet herma-, dik sora (zárt betű: T). 2». Egye­sületben van. 23. Szófaj. 25. cson­ka szobor. 28, Zamata. 29. Hordó- ümtérték. 31. csatornánk. 33. Ga­bona mérésére szolgáló faedény, 34. Község Baranya megyében. 36, Gyermektápszer. 38. Egyik alkat­része a csoroszlya. 41. Mesterséges» nyelv. 43. Mosőszermárka. 45. . . „ Novák Vilmos. 48. Korszak: 50 Te­hergépkocsi-márka. sí. Cikk szer­zője. 53. Állát' fejdísze. 54. Jürgens. 58. Hosszú, vállra vetett, női sál. 58. Ilonka. 60 Ha megta­nulta volna... 62. Maros-parti város. 64. csukó 65. Folyékony zsiradék. 67. Márka. 6®. Kanári egynemű betűi. 70. A hirtelen feJ- eszmélés szava. 71 Gót betűi. 73. 900 római számmal. 75. Az akti-i mium vegyjele. Megfejtésül beküldendő a nép­dal második versszaka. 1974. de­cember 23-ig levelezőlapon, a Me­gyei Művelődési Központ 7:01, Szekszárd, Pf.: 15. cinre, a leve­lezőlapra kérjük ráírni. REJT­VÉNY. A helyes megfejtést be­küldők között g db könyvet sori «ólunk ki. Az 1974. december 1-i kereszt­rejtvény helyes megfejtése; — Az már nagy dolog, ha valaki megváltoztatja a véleményét, ez ugyanis azt jelenti, hogy van mit. Könyvjutalmat nyertek: Korsós Józsefné 7000 Tamási, Deák F. u, 17., Lacza István 7100 Szekszárd, Remete u_ 6., Méhes István 7020 Dunaíökivár, Paksi u. 3.. Rausch Henrikné 7150 Bonyhád. November 7. u. 12., székely Józsefné 2290 Dombóvár. Dózsa Gy. u. 1/a. A könyvelőét poétán küldjük A SZEREK Fenyődíszek Arany, ezüst, vagy színes sztaniolból, esetleg alufóliából 4—5 cm átmérőjű körlapokat vágunk, ezeknek a kerületét három, négy, vagy ötszögűre hajtogatjuk. Az egyes körlapo­kat aztán a behajtott szeleted egymáshoz ragasztásával ösz- szerakjuk. A háromszögűekből 4 darab, a négyszögűekből 6 darab, az ötszögűekből 12 da­rab fólialapot ragasztunk ösz- sze. A csillogó-villogó gömb­formákat cérnaszállal függeszt­jük a fenyőfára. Ablakkert pletykái élékkek FODOR BÉLA 1974. december 15c «« Önállóságra nevelés D

Next

/
Oldalképek
Tartalom