Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
! Koszorúzás! ünnepségek a Hagy Október évfordulóján Ahogy ez országban mindenütt, mégyeszeríe és Szekszárdion ás tisztelettel emlékeztek meg a dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójáról. Tegnap a délutáni órákban a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműnél és az alsóvárosa temetőben lévő hősi emlékműnél elhelyezték a kegyelet koszorúit. A megyei, városi, és járási pártbizottság nevében K. Pápp József, a Miagyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizotts^Tának tagja, a megyei pártbizottság első ritkára, Rúzsa János, a Székszárd városi pártbizottság első titkára és Tatár Lajos, a Székszárd járási pártbizottság első titksára helyeaste el a pórt koszorúját Megkoszorúzták: a Felszabadulás téri emlékművet tam- bov megyei vendégeink Sz. B. Prokugyin vezetésével. Elhelyezték koszorúikat a megye és város párt-, társadalmi és gaTirtaraitgii szervezeteinek képviselői is. A megye pártszerveinek kosza, „j-i tv. fapp ja-sef, a Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára és Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára helyezte el, ünnepség művelődési Az esti órákban került sor a városi ünnepségre a Babits Mihály megyei művelődési központban. Az elnökségben helyet foglalt K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Sza- bópál Antal, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. Rúzsa János, a Szek- szárd városi pártbizottság első titkára, Császár József, Székszárd város Tanácsának a megyei központban elnöke, Sec. B. Prokugyin vezetésérvel tambovi vendégeink, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok parancsnokai, valamint megyénk és városunk társa- dakná, gazdtaisá^ életóéneik ki« valóságai. Az ünnepi ülést Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg. Utána dr. Nedók Pál, a városi pártbizottság tagja, a váróéi tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédét. Dr. Hédik Pál beszéde Bevezetőben szett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világot formáló jelentőségéről, hamgsúlyocva, hogy az októberi forradalom nemcsak az orosz nép, hanem az egész világ számára felvázolta a szó- ainüsta fejlődés útját. — Az első szocialista állam megalapításával létrehozta a forradalom nemzetközi bázisát, amely az első pillanattól kezdve a szocializmusért, fl haladásért a nemzeti felszabadulásért és a békéért küzdő erők legfőbb támasza, segítője. — A szocialista forradalom megteremtette az új demokrácia létrejöttének lehetőségét, a proletariátus hatalmát. Az ember, ember lett a sző legiga- zíbb és legnemesebb értelmében. — Az évforduló alkalmából mi is ■— az emberiség más haladó erőivel együtt — hálánkat juttatjuk kifejezésre a Nagy Október hőseinek, a szovjet nép fiainak, a t z^nin alkotta Szovjetunió Kommunista Pártjának. A továbbiakban Nedók Pál arról besszélt, milyen hallatlan jelentősége volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak hazánk történelmében. 1919- ben az orosz példa nyomán, a magyar nép is lerázta a föld- birtokosok és tőkések igáját, megteremtette a munkáshatalmat, amely ha csak rövid ideig élt is, de példájává lett a jövő történelemformálásának. Ezután részletesen beszélt mind a Szovjetunió, mind hazánk gazdasági és társadalmi fejlődéséről, amely az elmúlt 30 évbein bekövetkezett. Szólt arról a következetes békepodi- ti'káról, amelyet a Szovjetunió és a szocialista tábor folytat. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer legfontosabb feladatának tekinti a (Folytatás az 5. oldalon*) Népünk történelmi jelentőségű vívmányukat mondhat magáénak Óvári Miklós rádió- és televízióbeszéde övári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, szerdán rádió- és televízióbeszédet mondott, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából. — A forradalom 57. évfordulóját ünnepeljük — mondotta bevezetőben. — A forradalomét, amely megteremtette a nagy többség, a dolgozó osztályok hatalmát, amely bebizonyította, hogy a különböző nemzetiségű dolgozók testvérisége le tudja győzni a háborút, erősebb az uralkodó osztályok által szított nemzeti gyűlölködésnél. A Nagy Októbert köszöntjük, amely a marxi-lenini elmélet és a forradalmi gyakorlat egyesítésével először mutatta meg, hogy a munkásosztály meg tudja rendíteni a rendíthetett lennek hitt tőkés világot, képes az egész dolgozó nép ösz- szefogására és vezetésére, utat tud nyitni egy új, igazságos társadalom felé. 1917. novembere óta —- Majakovszkij szavával — az emberiség közvetlen teendőjévé vált a szocializmus, és ezzel új korszak nyílt a világtörténelemben. — Az egykori Oroszország elnyomottjainak elemi erővel kirobbant forradalma, amelyet a bolsevikok lenini pártja vezetett diadalra, az emberiség évezredes Vágyainak, oly sokszor meggyalázott, sárba tiport eszményeinek valóra váltását írta vörös zászlajára. Győzelme ezért lett az emberiség jobbik és nagyobbik felének reménye, de ezért lett mindmáig a nemzetközi tőke és minden haladásellenes erő vad támadásának célpontja is. Október győzelme meggyorsította a társadalmi baladás folyamatát — Az októberi forradalom győzelmével létrejött munkásállam évtizedeken át egyedül viselte a világ békéjéért és haladásáért vívott, sok áldozatot követelő harc fő terhét. Döntő szerepe volt abban, hogy a világ megmenekült az emberiség és az emberiesség legnagyobb ellenségétől, a fasizmustól. A Szovjetunió léte, népének tudatosan és öntudatosan vállalt áldozatai lehetővé tették, hogy a világ számos nemzete nemcsak elnyerte szabadságát, hanem meg is tudja védelmezni azt, mert ma már nincs védtelenül kiszolgáltatva az imperializmus kényének- kedvének. —- ötvenhét év alatt nagyot változott a világ, október győzelme meggyorsította a társadalmi haladás folyamatát. A szocializmus, amelynek — már születése másnapján — közeli bukását jósolták ellenségei, korunk megdönthetetlen realitása lett; vonzó példa és biztos támasz az egyetemes emberi haladásért küzdő erők számára. Létrejött, megerősödött a kommunizmust és a szocializmust építő szabad népek közössége, a szocialista világrendszer. Az egész világot átfogó munkásmozgalom olyan erővé vélt, mellyel a tőke urai — akár akarják, akár nem — kénytelenek számolni. A gyarmati rendszer összeomlott. — Az imperializmus 1917. november óta — történelmi mértékkel mérve — védekezésre, visszavonulásra kényszerül. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy még ma is képes egyes népeknek súlyos károkat, mérhetetlen szenvedéseket okozni. — A haladó emberiség mindmáig érzi a chilei tragédia sebeit. De érzi azt is — bárhogy tobzódik is a reakció —, hogy az emberiség jövőjét egyre kevésbé tudja befolyásolni az imperializmus. Chilében a haladó erők — hisszük és tudjuk: ideiglenesen — vereséget szenvedtek, de azóta Portugáliában kártyavárként omlott össze Európa legrégibb fasiszta rendszere, Görögországban megbukott a katonai junta. A harc még nem ért véget, de a demokratikus erők jelentős sikereket értek eh — Október azért válhatott világtörténelmi jelentőségű eseménnyé, mert tartós érvényű válaszokat ad az emberiséget foglalkoztató legfontosabb kérdésekre. — Napjainkban, amikor a tudomány és a technika gyors fejlődésének vagyunk a tanúi, mind élesebben merül f^l a kérdés: tudunk-e okosan, emberhez méltóan élni ezekkel az új lehetőségekkel 7 Sikerül-e megakadályozni egy új, minden eddiginél pusztítóba világháború kirobbantását? Sikerül-e a népek, az egész emberiség javára hasznosítani a teremtő munka eredményeit? Tudunk-e földünkön olyan igazságos, elnyomástól és kizsákmányolástól mentes világot teremteni, ahol a népek szabadon, békében és barát-' Ságban élnek, ahol minden ember számára megadatik az alkotó munka öröme, a képességek kibontakozásának lehetősége, s ahol megvalósul az egyén és a közösség érdekeinek harmóniája? — Ezek a kérdések foglalkoztatják ma a haladó emberiséget, mindazokat, akik az imperializmus embertelen világából, az egyén kizsákmá- nyoltságának, a közösségi élet elsorvadásának világából keresik a kiutat. S ezekre a kérdésekre adnak mindmáig ható, meggyőző, egyre érvényesebb és biztatóbb válaszokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi, s ad feleletet ezeknek az eszméknek a valóra válása. Joggal bízhatunk a béke híreinek győzelmében — Olyan korba értünk el, amikor a történelem tapasztalataiból okulva, egyre több éa több nép ismeri fel, hogy a kapitalizmussal szemben a szocializmus jelenti a jövőt; a szocializmus és a társadalmi haladás egymástól elválaszthatatlan. — Az interkontinentális rakéták, a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek, a termonukleáris fegyverek korában mind nyilvánvalóbbá válik az összefüggés október és a világ sorsa közt. Ha ma béke van, s erőnk tudatában joggal bízhatunk a béke híveinek győzelmében, ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy ötvenhét évvel ezelőtt megtört az imperializmus egyeduralma földünkön, s létrejött az az erő, amely nemcsak megalkotta, hanem érvényre is tudja juttatni a békés egymás mellett élés politikáját, s ezzel az egész világon minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt a társadalmi haladáshoz. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségét hamar megértették a világ haladó munkásai, és Lenin szavaival élve „még gyakrabban nem is annyira megértették, mint inkább forradalmi osztályösztönükkel megsejtették, megérezték”. — Így volt ez hazánkban, Magyarországon is. Jogosan lehetünk büszkék arra, hogy a magyar munkásosztály elsőként valósította meg a gyakorlatban is a világszerte elterjedt jelszót: „Kövessük Oroszország példáját!” A Tanácsköztársaság 133 napja fényes bizonyítéka annak, hogy népünkben termékeny talajra leltek a forradalom eszméi. •— A magyar munkások, parasztok, katonák és értelmiségiek nagy tömegei megértették és megérezték, hogy az októberi forradalomban és a polgárháborúban nemcsak Oroszország népeinek sorsa dől el, a harc értük is folyik. A magyar internacionalisták, akik Ukrajna, Közép-Ázsia' és Szibéria távoli tájain vívtak hősi harcot a fiatal Szovjet-Orosz- országra törő belső és külső ellenséggél, ugyanazért a2 ügyért harcoltak, mint a magyar Vörös Hadsereg katonái, akik magyar földön védték az intervenciós, ellenforradalmi hadseregekkel szemben nemcsak a magyar munkásosztály hatalmát, hanem a szocializmus egyetemes ügyét is. Joggal írhatta e forradalmi napokban Tóth Árpád: Szerényen $ mégit segítve simul: • kicsiny, árva magyar jaj-patak é messzecsengő nagy moszkvai árba, mely most tisztára mossa a világot..; — 1919-ben a magyar forradalmat leverte az idegen katonai túlerő. De 1945-ben, történelmünk sorsfordító tavaszán az októberi forradalom vörös csillagos katonái űzték ki hazánkból a fasiszta hordákat. Először történt meg nemzetünk életében, hogy egy had(Folytatás az 5. oldalon). 1974. november % »