Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-03 / 258. szám
i Ezt hozta a hét a külpolitikában így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József; A héten volt húsz esztendeje, hogy Algírban kirobbant a francia gyarmatosítók élleni félkelés. Emlékszem, akkor még Párizsban „rendőri ügynek” tekintették a lázadás leverését. A belügyminiszter tartozott intézkedni. A történelem furcsa tréfája, hogy — Francois Mitterand-nak hívták. .. Néhány év múlva már az, aki az első rendőri egységeket küldte a felkelők ellen., maga is elismerte az algériai nép követeléseinek jogosságát. Mitterand ma már — tudjuk — a francia baloldal egyik vezető egyénisége, aki tisztes eredményt kétszer is elérve kétszer is megküzdött az elnökválasztási harcban, mint a baloldal közös jelöltje. Hét és fél évig kellett harcolnia és várnia az algériai népnek, míg eljutott a füg- ge'lenségig, az önálló állam megalakításának lehetőségéig. Pedig még viszonylag egyszerű volt a képlet, aránylag hamar kibontakozott a megoldás: egy gyarmatosító hatalommal szemben ott állott ősi földjén a tízmilliós algériai nép, amely számíthatott a szocialista országok támogatására és az egész haladó világ- közvélemény együttérzésére, de még egyik-másik Francia- országgal rivalizáló tőkés hatalom — ha nem is önzetlen — segítségére. Minderre azért érdemes ma visszaemlékezni, mert a szemünk előtt megy végbe egy másik új állam kialakulása, hosszú-hosszú harc vége felé: Palesztinára gondolok. Itt már sokkal bonyolultabb a képlet és nagyon nehéz megtalálni a kibontakozás módját, a megoldás lehetőségét. A palesztin nép nagy többsége menekült- táborokban Szíriában és Libanonban él, szegényen és elmaradottam A palesztinok nemzeti jogainak elismerését sokáig csak a szocialista országok és természetesen egyes arab országok adták meg. Az arab világban sem volt azonban egységes álláspont a palesztin kérdésben: elsősorban az a Jordánia, amelynek uralkodója az amerikaiak embere, próbált szembeszegülni a palesztin nemzeti követelésekkel. Nem egy esetben maga mögött tudhatta Fejszal királyt is, Szaúd-Arábia uralkodóját, s az utóbbi években egyre több bizalmas értesülés szivárgott ki Husszein király titkos kapcsolatairól Izraeliek.. A rabati Hilton Hotelben 20 arab ország és a Palesztin Felszabadítási Front vezetőinek hosszú' vita után sikerült meghátrálásra bírni az am- mani uralkodót és a palesztin ügy iránt kevés lelkesedést tanúsító más arab vezetőket: a létrejött ötpontos megállapodás elismeri a palesztin nép önrendelkezési jogát, azt, hogy a felszabaduló területeken önálló palesztin államot hoznak létre, a palesztin nemzet képviseletére pedig a Palesztin Felszabadítási Szervezetet tekintik jogosultnak. Jasszer Arafat személyes sikerének is minősíthető a rabati határozat. Ezt most már egy palesztin ideiglenes kormány megalakulása követheti. A történelmi analógia idekívánkozik: emlékszem, hogy az 50-es esztendők végén a GPRA-t, az algériai forradalom ideiglenes kormányát hányszor gúnyolták, fitymálták a párizsi polgári politikusok, milyen sokáig közölte csak idézőjelek között az ideiglenes kormány nevét a jobboldali francia sajtó... A PLO, a Palesztin Felszabadítási Szervezet most szerzi meg „politikai nemeslevelét. . Még hosszú az út a genfi tárgyalóasztalig s majd az önálló államalapításig, de bizonyos, hogy az < 1974 októberi rabati csúcs bevonult Palesztina történelmébe. Izrael részéről egyelőre a teljes elutasítás a válasz: Rabin miniszterelnök korábbi kijelentését, „csak a csatatéren vagyunk hajlandók találkozni a palesztinokkal”, a mostani hivatalos megnyilatkozások mégsem ismétlik így, teljes keménységében, harciasságában, hanem már enyhültebb formában. A nyugati sajtó arról ír, hogy most már az USA is azon van; be kell vonni a rendezésbe a palesztinokat... A hét másik nagy jelentőségű eseménye Schmidt nyugatnémet kancellár és Genscher alkancellár, külügyminiszter moszkvai—kijevi látogatása Kissinger befejezte teheráni tárgyalásait Hivatalos iráni tárgyalásainak befejeztével szombaton Teheránban sajtóértekezletet tartott Henry Kissinger amerikai külügyminiszter. Mint szavaiból kiderült, nem váltak valóra azok az amerikai remények, hogy rugalmasabb magatartásra késztethetik az iráni uralkodót az olajárak ügyében. Egy kérdésre válaszolva erre utalt Kissinger, amikor kijelentette: „Mielőtt alacsonyabb árakat érhetnénk el, előbb rögzíteni kellene azokat”. A sahhal folytatott megbeszélésein megvitatták azt az iráni elképzelést, amely szerint a nyersolaj árát a nyugati államokban uralkodó infláció alakulásának megfelelően emelni kellene. Kissinger ezzel kapcsolatban válaszolva hangoztatta, hogy senkinek sem állhat érdekében ilyen módon intézményesíteni az inflációt. volt. Még öt hónapja sincs, hogy az új vezetők Bonnban kormányra kerültek. E sorok írója ott volt a szövetségi parlament épületében, az ülésterem karzatán, amikor Schmidt bemutatkozó beszédét mondta. Az új kormányfő expozéjának egyik lényeges része az ’ NS3K „keleti politikájára” vonatkozott, nem ígért csodát, de az óvatos megfogalmazású mondatokból kiérzett, hogy az európai erőviszonyok tökéletes ismeretében lát ő is munkához. Nos, elég csak a bonni kormányszóvivőt idézni; a tárgyalások elősegítették a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődését, a gazdásági együttműködés bővülése pedig hozzájárul a Szovjetunió és az NSZK . közötti politikai bizalom növekedéséhez. _* ■ . A nyugatnémet kancellárt otthon belpolitikai gondok fogadták, a hamburgi szociáldemokrata városvezetők körében kitört a belháború, márpedig az északi Hansa-város egyben Schmidt személyes fellegvára is. A sajtó most közli a különböző gazdasági kutatóintézetek előrejelzéseit az idei télre, nos, sötét képet festenek a „gazdasági csoda ’ országáról ; egymillió munkanélkülivel számolnak! Ilyen körülmények közt különösen jelentősek Schmidt moszkvai megállapodásai, a milliárdos „csőüzlet” és a szovjet földgáz- szállítás. Sok tízezer embernek biztosítja mindez a munkaalkalmat és az NSZK energia- ellátását is javítani fogja Nyugat-Európa más országaiban is gondok felhőzik az uralkodóosztályokat: Francia- országban egyre hevesebb a sztrájkharc, amelyet a bányászoktól a postásokig egész sor szakmában megvívnak a dolgozók, Giscard d’Estaing elnök sakkhúzása, amellyel a baloldali pártok vezetőit személyes eszmecserére hívta, kudarcot vallott, sem Marchais, sem Mitterand nem lépte át az Elysée-palota küszöbét. Olaszországban annál sűrűbb a vendégj árás Leone köztársasági elnöknél: a kormányalakítási tárgyalások szakadatlan folynak. Talán most Mórának sikerül? Közlemény dr. Carlos P. Romiilo magyarországi látogatásáról Púja Frigyes külügyminiszter meghívására dr. Carlos P. ■ Romulo, a Fülöp-szigeti Köztársaság külügyminisztere 1974. október 30. és november 2. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A külügyminisztert fogadta Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ' A szívélyes légkörű megbeszéléseken a két külügyminiszter megvizsgálta a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében szükséges teendőket és mélyrehatóan megvitatta a közös érdeklődésre számot tartó legfontosabb nemzetközi kérdéseket. A miniszterek megállapították, hogy számos lehetőség van a két ország kapcsolatainak élénkítésére, különösen a kereskedelem, a gazdasági és a kulturális együttműködés terén. Mindkét fél törekedni fog a lehetőségek jobb kihasználására. A két miniszter kölcsönösen tájékoztatta egymást országa gazdasági és társadalmi téren elért előrehaladásáról. A két miniszter megelégedéssel állapította meg. hogy az utóbbi években kedvező változások mentek végbe a nemzetközi életben: az enyhülés a világpolitika fő irányzatává vált. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az enyhülés a világ minden térségére kedvező hatást gyakorol és kijelentették: a békés egymás mellett élés és a más orszal gok belső ügyeibe való be nem avatkozás Szellemében további, erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az enyhülés útiéban álló akadályokat elhárítsák. A két miniszter tárgyalt az európai biztonsági konferencián elért előrehaladásról. K Fülöp-szigeti külügyminiszter üdvözölte a magyar külügyminiszter megállapítását arról, hogy az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezése az egész emberiség érdekeit szolgálná, mert nemcsak Európa békéjét szilárdítaná meg, hanem hozzájárulna a feszültség csökkenéséhez, a konfliktusok megoldásához a világ más térségeiben is. • Megegyezett a véleményük abban, hogy Ázsia, a legnagyobb és legnépesebb földrész stabilitásának és biztonságának megteremtése elengedhetetlen feltétele a tartós nemzetközi békének. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták az 1973. január 27-én aláírt. Vietnammal kapcsolatos párizsi egyezmény minden érdekelt fél által történő maradéktalan végrehajtásának jelentőségét és szükségességét. Kiemelték, hogy kormányaik következetesen fellépnek a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló ENSZ- nyilatkozat haladéktalan megvalósítása mellett és határozottan elítélik a faji megkülönböztetés minden formáját. Aláhúzták, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni az általános és teljes leszerelés megvalósítása érdekében, ami •kiterjedne mind a hagyományos, mind a nukleáris fegyvereikre. A Fülöp-szigeti külügyminiszter mély elismerését fejezte ki a magyar külügyminisz- teimek azért a meleg fogadtatásért és szívélyes vendéglátásért. amelyben magyarországi tartózkodása során kíséretével együtt részesült. Meghívta a magyar külügyminisztert, hogy tégven hivatalos látogatást a Fülöp-szigeteken. A magvar külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. Elutazott Budapestről a Fülöp-szigeti Köztársaság külügyminisztere Dr., Garlos P. Romulo, a Fülöp-szigeti Köztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon, szombaton elutazott Budapestről. Kíséretében volt Luis Moreno-Saleedo, á Fülöp-szigeti Köztársaság párizsi nagykövete és FeMpe Mabi- langen nagykövet, a külügymi- ruszcer személyi kabinetfőnöke. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter és Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. 1974. november 3. Kifejezte továbbá reményét, hogy sikerülni fog ellenőrzés alá vonni az új olajárak hatását a világgazdaságra. „Ez is azt jelenti, hogy el kell ismerni az infláció hatásait az olajtermelő országokra” — mondotta. Kérdésre válaszolva valószínűsítette. hogy a jövő héten újabb közei-keleti körutat tesz a válságban közvetlenül érintett országok fővárosaiban. Biztosította a jelen levő újságírókat arról, hogy a rabati arab csúcsértekezletnek a palesztin kérdéssel kapcsolatos döntése nyomán az Egyesült Államoknak egyelőre nem áll szándékában felülvizsgálni közel-keleti politikáját. Szombaton délelőtt hivatalos programjának utolsó pontjaként Kissinger megbeszélést folytatott Husáng Anszari iráni gazdasági és pénzügyminiszterrel. Ezt követően bejelentették, hogy Irán és az Egyesült Államok közös bizottságot állít fel a politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllll**'*" Szálak, kötődések Szemlélődve álldogálok a Korzó Áruház ajtajában, a kirakatokat végiguntam, üdvözlöm az ismerősöket, köszönök, visszaköszönnek'. Szekszárd kis város, s némelykor igazán nehéz eldönteni, hogy látásból, vagy csak személyesen ismerjük egymást. Biztos, ami biztos, ne .mondják, hogy az ember felvág. A pontosan ismétlődő találkozások egy idő után amúgy is kiváltják az emberből legalább fejbiccen- tés erejéig a köszönéskényszert. Ezzel mintegy feloldódik a nehezen megfogalmazható restelkedés. az. hogy naponta látjuk egymást, s mégis úgy viselkedünk, mint az idegenek. Kedvelem a reggelek élénkségét, s ösztönösen leltárba veszem mindazokat, akikkel ilyenkor kötelező találkozni. Nem hiányzik senki, megvan mindenki. Jól van. Á főorvos úr ebben a percben halad át a zebrán, télben, nyárban, hidegben, melegben mindig egyformán, akár hozzá igazíthatnám az órám. Odább, a tejbárban kávéját issza a vén agglegény, kabátjáról lepöccinti a kiflimorzsát, és siet a hivatalába. Az ételhordó nincs nála, ma tehát vidékre megy, talán Nagydorogra, talán Ma- josra. Az üzletkötő befordul a sarki büfébe, hogy bekapja a duplát, s szót váltson az ügyeletes taxisofőrrel, a napot sörrel indító szobafestővel, a rumos teát szürcsölgető anyag- beszerzővel, meg a köpcös telefonszerelővel, aki itt várja, hogy összeverődjön a brigád. Jói van. Ma is látom a levéltár vezetőjét, hóna alatt elmaradhatatlan tömött aktatáska, a megyei könyvtár elgondolkodva lépkedő főnökét, a művelődési központ kora reggel serénykedő gondnokát, a szigorúan férfias tornatanárnőt, az Állami Biztosító nyugdíjas igazgatóját, a fiát, a menyét és vasárnapi magányos sétáin társát, Hoffman elvtársat. Megy a hosszú hajú varrónő, a pedáns Komáromi kartárs, szóval találkozom mindenkivel, valamennyi Ismeretlen és ismerős’ ismerőssel. o Teljes a leltár, nincs se többlet, se hiány. Végső soron mindig teljes, mert a kilépők helyére újak jönnek: a belépők. Halottak napja közeledtével diktálom a sorokat, s eszembe jutnak a kilépők. Egyenként távoztak, velük már majd legfeljebb az örök vadászmezőkön találkozom. Közöttünk éltek, velünk dolgoztak, s a munkába igyekvő reggeli sokadalomhoz tartoztak. Szekszárdra kerülve az első nagy megrendülés Bányai kar- társ távozásával ért. Még mindig úgy megyek el a régi benzinkút mellett, hogy körülnézek, hátha látom, s újból váltunk néhány szót az időjárásról, az új lakásról, erről- arról, úgy mint rég. Utána Juhász Ferkó ment el. Vele évekig együtt jártam a megyét, útra mindig hideg kosz- tot hozott, s örökké ügy Jé-
