Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-22 / 273. szám
Fokozódó közélett aktivitás Napirenden: ax egyetemi-főiskolai hallgatók kommunista nevelése Több hangszert vásárolunk Legkapósabb a gitár —■ Gondok ax alkatrésx-ellátásban Néhány év óta állandóan A Központi Bizottság a párt ifjúságpolitikájának általános kérdéseiről, — 1970. februárjában — majd az állami oktatás helyzetéről és feladatairól — 1972. júniusában — mélyreható elemzés alapján olyan határozatokat fogadott el, amelyek az egyetemeken és a főiskolákon folyó oktató-nevelő munka elveit, feladatait, keretét és tartalmát is hosszú időre meghatározzák. Az azóta eltelt időszak eredményeit és a továbblépés lehetőségeit ösz- szegezték legutóbb az illetékesek, erről tájékoztatták Szőke Sándort, a Magyar Távirati Iroda munkatársát. Az összegezésből kiderül, hogy máris megmutatkoznak azok az eredmények és kedvező változások, amelyeket a párthatározat nyomán tett intézkedések hoztak. Az ifjúság kommunista nevelése szempontjából is jelentős, hogy az egyetemeken és a főiskolákon megnövekedett a hallgatók közéleti aktivitása, amelyhez megfelelő keretet teremtettek számukra. Az egyetemek és főiskolák új szervezeti és működési szabályzatai biztosítják az intézmények vezető testületéiben a hallgatók részvételét is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezető testületének, az egyetemi tanácsnak például 30 százalékát a hallgatók adják, a Budapesti Műszaki Egyetem 52 tagú egyetemi tanácsában 9 hallgató foglal helyet. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, az ifjúság képviselői FELELŐSSÉGTELJES MUNKÁT VÉGEZNEK a hallgatókat érintő kérdésekben reálisabb döntések születtek, mégpedig élénkebb viták, alaposabb mérlegelés után. Tovább szélesedett az egyetemi hallgatók önkormányzata a KISZ érdekvédelmi tevékenysége révén. Jelentős szerepe van a KISZ-szervezeteknek az állami támogatások, szociális ösztöndíjak odaítélésekor, a menzai ellátás ellenőrzésében, a diákotthonok — kollégiumok — vezetésében. Az egyetemek és a főiskolák belső életében fontos aktivizáló szerepe van a tudományos diákköröknek, amelyek egyre inkább az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását szolgálják. A fokozódó közéleti aktivitás részeként országos mozgalom bontakozott ki az elmúlt években az egyetemi KISZ- szervezetek kezdeményező közreműködésével a fizikai dolgozók gyermekeinek megsegítésére, a tanulási feltételeikben fellelhető hátrányok megszüntetésére. Az egyetemista diákok előkészítő tanfolyamokat szerveztek a fizikai dolgozók gyermekei számára, tanulmányi táborozásokat rendeznek „levelező tanfolyamokat” tartanak számukra. Hasonló tevékenységgel segítik a szakmunkásképzés színvonalának emelését is, a vidéki kisiskolák gondjainak csökkentéséhez pedig társadalmi munkával — például kollégiumépítéssel — járultak hozzá. Az egyetemi, főiskolai ifjúság, kommunista nevelésének eredményeiben fontos szerepet játszott az OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA JELENTŐSÉGE. Ez természetszerű is, hiszen az egyetemeken, főiskolákon az intézmények jellegénél, rendeltetésénél fogva a nevelés legfontosabb része az oktatás, a tananyag világnézeti tartalma és meggyőző ereje. Különleges szerep jut ebben a marxizmus —leninizmus oktatásának. Ezért a párt- és az állami szervek egyaránt megkülönböztetett figyelmet fordítanak a marxizmus oktatásának színvonalára, eredményességére. Az 1972-es párthatározat az egyetemi és főiskolai marxizmus-oktatás fogyatékosságaira is rámutatott, így bírálta azt elvontságáért, azért, hogy a szocializmus építése, és a nemzetközi helyzet által felvetett és az ifjúságot érintő problémákra nem reagál kellő meggyőző erővel. Azóta jelentős változások indultak meg a marxizmus—leninizmus oktatásában is. Módszertani értelemben : szélesedett a tanulócsoportos oktatás, amely az oktatók és a hallgatók közötti intenzívebb, személyesebb jellegű kapcsolatokra ad módot. Kibontakozott és a diákok körében népszerűvé vált a speciális kollégiumok rendszere, amelyek könnyebben kapcsolódnak a fiatalok politikai-világnézeti érdeklődéséhez. A marxizmus—leninizmus oktatásának tartalmáról pedig megállapítható, hogy az utóbbi években közelebb került a szocializmus gyakorlatához, a korábbinál meggyőzőbben ad választ napjaink világnézeti, társadalmi kérdéseire. Az elemzésekből az is hangsúlyozottan kiderül, hogy az ideológiai-politikai nevelés feladatai ma már nem kizárólag a marxizmus—leninizmus oktatóira hárulnak: az egyes szaktárgyak nagy tekintélyű tudós előadóinak rendkívüli lehetőségeik vannak arra, hogy személyes meggyőződésük, világnézetük érvényre juttatásával világnézetileg formálják hallgatóikat. Tudományos életünk egészét nagyfokú társadalmi, közéleti aktivitás jellemzi, és ez az egyetemi oktatók személyes példája révén is nagy nevelő erő. növekszik a hangszerek iránt megnyilvánuló kereslet. A megyében a Tolna megyei Népbolt Vállalat szekszárdi sport-, játék- és hangszerboltja foglalkozik a zeneszerszámok árusításával. Kékesi Imréné, üzletvezető mondotta el, hogy amíg a bolt 1972-es forgalmának mindössze 20, addig a tavalyi év forgalmának közel 40 százalékát tette ki a hangszerek árusításából származó bevétel. A zene iránti közérdeklődés sajátos módon, a hangszerek forgalmazásában is nyomon követhető. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején a legkapósabb cikk a tangóharmonika volt, míg két-há- rom év óta a különféle gitárok a listavezetők. Az idén már közel száz gitárt adtak el. Egyre nagyobb és szélesebb körben érdeklődnek a népzene iránt, ezért napjainkat akár a népzene reneszánszának is nevezhetjük Citerából tavaly még csak ötven fogyott. Ha az ellátás nem akadozott volna, az év eddig eltelt hónapjaiban legalább száznak akadt volna gazdája. Ami az egyik legértékesebb hangszert, a zongorát illeti, az ellátás jó. Az idén már 18-at adtak el, s még kettő érkezését várják, amelyekre a vevők már megvannak A zongora ára típusától függően 18—25 ezer forint között váltakozik, de az üzletben mégsem ez a hangszer az, amelyért a legtöbbet kell fizetni. Néhány év óta rendszeresen árusítanak elektromos orgonát. Ezeket elsősorban a közületek vásárolják. Az idén három keltei, s valamennyi a tanácsok házasságkötő termébe került. A karácsony közeledtét máris érezni lehet a gyermek- hangszerek forgalmán- A jó zenei előtanulmányokra alkalmas hangszerek közül különösen kapósak a kis méretű — s árban is elfogadható — tangó- harmonikák, xilofonok, száj- harmonikák. Az idén jelent meg az üzletben először a gyerekeknek készített elektromos orgona, 1800 forintért. Ebből is jó néhányat eladtak már az év folyamán. Mivel a zeneszerszám is meghibósodhat, elengedhetetlen szükség van a különféle hangszer-alkatrészekre. Sok gondot jelentenek ezek a cikkek, mert ezekből az ellátás közel sem nevezhető a legjobbnak. Nagyon kapósak lennének a gitárhúrok, dobbőrök, ha lennének, de nincsenek. Végezetül a vásárlókról érdeklődtünk. Honnan és kik nyitnak be az üzletbe hangszervásárlási szándékkal? Mint a bevezetőben említettük, a megye egyetlen üzlete, ahol hangszereket árusítanak. Érthető, ha vásárlónak számít az egész megye, de nem ritka az sem, amikor a megye határain túliak keresik fel az üzletet. Nemrégiben például az egyik Baranya megyei termelőszövetkezet vásárolt itt teljes dobfelszerelést a zenekarának. De sokan érkeznek vásárolni Somogyból — Bács-Kiskunból is. Az elmúlt egy-két évben különösen megnőtt a közületi vásárlók száma. A megye jó néhány termelőszövetkezete biztosította már zenekarának a megalakuláshoz elengedhetetlenül szükséges zeneszerszámokat. De rajtuk kívül a törzsvásárlók körében tartoznak a megyében működő zeneiskolák, művelődési központok is. Ami pedig az idei évet illeti, rekordra számítanak. A bolt dolgozói úgy vélekednek, hogy az üzlet egész évi forgalmának legalább felét teszi ki a hangszerárusítás, ez pedig több, mint négymillió forintot jelent,- vj ~ Gerencsér Miklóst Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye így omlik össze szempillantás alatt a nagy ábránd irodalmi sikerről, anyagi talpraállásról. Ehelyett marad a tíz forint adósság Juliska húgának, meg a teljes kilátástalanság. De nem lenne Stancsics Mihály, ha beadná derekát a bal- szerencse miatt. Veszteségéért azzal kárpótolja magát, hogy szellemi javakat gyűjt folytatandó pesti tengődésében. Szenvedélyesen beleássa magát Rousseau Társadalmi Szerződés című munkájába, ennek nyomán kap kedvet a többi francia haladó elme tanulmányozására. Miközben végzi a gimnáziumot, filozófiát is tanul. Eltökéli, birtokába jut a francia nyelvnek olyan fokon, hogy gond nélkül megérthesse a forradalmi gondolkodók műveit. Kapóra jön ismeretsége Lemouton tanárral. Bármily gyér a jövedelme, az utolsó filléreit is képes feláldozni a nyelvleckékért. 9. Lemouton tanár látta, hogy nem akármilyen tanítvánnyal akadt össze. Tapasztalván Stancsics Mihály igen kiterjedt ismereteit, szorgalmát, nyelvészeti érdeklődését, együttműködést ajánlott neki lakásért és élelmezésért, szótárkészítő vállalkozásában. Nehéz volt ugyanis grammatikai okok miatt közvetlen magyar-német szótárat szerkeszteni. Lemouton úgy okoskodott, hogy igen megkönnyítené a nyelvtanulást, ha a magyar és a német közé iktatnák a latint. Felkérése tehát arra vonatkozott, hogy közösen alkossák meg a magyar—latin—német szótárt. Mihály megérti a feladat közhasznúságát, s a reá jellemző eltökéltséggel párját ritkító mun— 31 — kabírással veti magát a szótárszerkesztésbe. Éjt nappallá téve dolgozik, gyorsan halad előre, bár az iskola némi elhanyagolása árán. önfeledt serénykedése közben alig veszi észre, hogy Lamou- ton tanár feléje se néz. Esze ágában sincs francia leckéket adni, a terhes, aprólékos szógyűjtéshez pedig végképp semmi kedve. Nyilvánvalóvá lett, szellemi rabszolga kellett neki a lehető legcsekélyebb ellenszolgáltatásért. Igaz, Mihály számos szép tehetsége jó adag naívsággal keveredett, azonban neki sem volt nehéz átlátni Lemouton úr szándékán. Követelte, vagy fizessen neki havi harminc forintot a tanár, vagy legyen rajta az ő neve is társszerzőként a leendő szótáron. A tanár egyik kérését sem teljesíti, útjaik tehát elválnak. Kárpótlásul a fiaskóért, nyugalmasan végezheti el a gimnázium nyolcadik osztályát. Röszler szerkesztő négy fiát tanítja, ezért kap havi harminc forintot — majdnem jómódúnak nevezheti magát ennyi pénz birtokában. Kedvezőbbre fordul sorsa közben, az a szerencse éri, hogy megismerkedhet Vörösmarty Mihállyal, az általa oly nagyon tisztelt kiváló reformkori költővel. Aligha merte volna gondolni, hogy az ünnepelt poéta szinte nyomorog. Szalay László, a nemzeti megújulás egyik érdemes alakja kérte, vegye meg öt forintért a Zalán futása kötetét, hogy a költő tudjon ebédelni. Stancsicsot valósággal megrázta az eset, egyenesen Vörösmartyhoz sietett, leróni tiszteletét és személyesen kifejezni nagyrabecsülését pénzecskéje megosztásával is. Közben tágul ismeretségi köre. Miként Vörösmarty Mihállyal, úgy számos közéleti kiválósággal, a nemzeti megújulás becsben álló alakjaival hozza össze Pesthez kötött sorsa. De senkihez nem dörgölődzik. Járja a maga útját, gondosan őrzi önállóságát, miközben érdeklődése a szellemi és politikai élet valamennyi rezdülésére kiterjed. Tartósnak látszik szolid, de biztos megélhetése. A gimnázium utolsó osztályának végzése közben lelkiismeretesen foglalkozik tanítványaival, egyúttal minden szabad idejét a szótárszerkesztésbe öli. Merész gondolattal úgy döntött, ön— 32 — állóan készíti el és adja ki a magyar—latin— német szótárt. Már jócskán túl van a munka felén, amikor elhatározta, hogy nagylélegzetű munkájához összegyűjti a tájszókat az ország színmagyar vidékein. Szándékához anyagilag, meg önbizalom dolgában is komoly ösztönzést adott egy alig remélt siker. Malagecz Antal miskolci jogász pályázatot hirdetett saját költségén, felkérve a pályázókat, hogy munkájukban a nemzeti nyelvről értekezzenek, ötven forint jutalmat szánt a legjobb mű honorálására. Stancsics Mihály benyújtotta „A Magyar nyelv” című munkáját és övé lett az ötven forint. Pénze az igényeihez képest elegendő, útikedve fékezhetetlen, gyönyörű a nyárelő 1830-ban: semmi nem tarthatta vissza Mihályt attól, hogy megismerje végre mindama tájakat, túl a Tiszán és Erdélyben, ahol magyarul beszélnek. Hasztalan emlékezett a bakonyi utazás szomorú végződésére, meg az összes eddigi utazásainak viszontagságaira. Csak a szépre, a jóra, a várható nagyszerű élményekre gondolt, ha erőt vett rajta az úti láz. Frissen, gyermeki boldogsággal indult el szógyűjtő vándorlására a Nagy-Alföldön át Erdélybe, az immár 31 esztendős Mihály. Sokat remélt Debrecentől, hiszen tudja, menynyi kézműves mesterség virágzik ebben a gazdag, színes életű, paraszt-patrícius városban. Elképzeli, milyen rengeteg eredeti kifejezést gyűjt majd össze a különböző foglalkozások fogalomköréből. Meglepettsége, csalódása igen nagy, amikor tapasztalja, hogy a magyarságára oly sokat adó Debrecenben fülfájdítóan rossz német kifejezésekkel illetik a különböző mesterségek szerszámait, műveleteit. A szakmai beszédben föllelhető zagyvaságok annyira elveszik a kedvét a cívisvárostól, hogy egyéb nevezetességeire sem kíváncsi, pedig máskülönben a vérében van az érdeklődés. Várad felé veszi útját, ama híres városba, amely az Alföld peremén áll, azon a ponton, ahol a Sebes-Körös valósággal a sík földre zuhan. Innen írta nevezetes versét a Budára siető Janus Pannonius, megénekelvén az ősi város áldott gyógyvizeit. Csak természetes, hogy Mihály is kipróbálja a Félix-fürdőt, a Sebes-Körös partján fakadó hűs forrásokat. (Folytatjuk) — 33 —
