Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-22 / 273. szám
r 1 Gázos úgy Fokozatosan javul a propán-butángáz-ellátás Húszmillió palack évente —- Újabb üzem épül Algyőn — Kevés a tároló Magyarországon másfél millió propán-bután gáz-fogyasztót tartanaik nyilván és körülbelül 80 ezerre tehető ae engedélyre várók száma. Nem csoda tehát, ha a pébé-gáz-ellátás gyakori beszédtéma a lakosság körében. A közelmúltban sok volt a panasz, hogy akadozott a szállítás és a fogyasztók csak késve kapták meg a palackokat. A kiesést Százhalombattán egy berendezés okozta, amelynek műszaki hibája miatt, április és szeptember között hatezer tonna gázzal kevesebb juthatott a lakosságnak. Napjainkra a telepeken ismét folyamatosam cserélik' a megüresedett palackokat. HÚSZ SZÁZALÉK AZ IMPORT A lakosság életszínvonalá- mak és lakáskultúrájának növekedésével, a hétvégi házak gyarapodásával párhuzamosan növekedett nálunk a propán- bután gáz iránti igény, hiszen a gáz használata kevesebb fáradsággal és kevesebb szennyeződéssel jár, mint a hagyományos tüzelésé. 1965- bem még csak 279 ezer, 1970- bem már egymillió-háromszázezer, napjainkban pedig több mint másfél millió háztartásban használnak pb-gázt, amelyet a kőolaj finomítók melléktermékeként, a földgáztól leválasztva nyernek. A forgalomba kerülő pto-gáz mintegy 80 százaléka hazai eredetű, 20 százalékát pedig a Szovjetunió szállítja. Az igények megfelelő kielégítését elsődlegesen a hazai termelési kapacitás és az import mennyisége befolyásolja. Logikus lenne a kérdés, hogy miért nem importálunk többet, hogy megoldódjanak a gondok. Jelenleg még akikor is bajos lenne több pb-gázt vásárolni, ha mondjuk a Szovjetunió növelni tudná a szállításokat. Kicsiny ugyanis a tárolókapacitás, és gyakran gondot okoz a szállítás is, mivel kevés a vasúti tartálykocsi. Hazánkban hót tároiótelep működik, napi 800 tonnás kapacitással. Ilyen feltételek mellett 80—85 ezer palack kerülhet ki a cseretelepekre naponta, s ez évente körülbelül 20 millió gázpalack forgalmát jelenti. Jelenleg körülbelül 1600— 1700 cserélőhely van az országban, s rajtuk kívül 1200 úgynevezett minicserehely, ahol egyszerre 20—25 palackot tartanak csak. A kisebb . településeiknek ez a forma felel meg a legjobban. Bár a Kőolaj- és Gázipari Tröszt irányítása alá tartozó vállalatok mindent megtesznek a jobb ellátás érdekében, jelenleg még így is csak két falura jut egy cseretelep. FORDULÓPONT 'Ä Jelzések szerint forxMö- poinítjához érkezett hazánkban a propán-butángáz-ellátás. 1975-ben Algyőn is befejezik a ítélt a megyei bíróság Hiányos oktatás — súlyos baleset Á Mecseki Szénbányák egyik üzemében kapta a megyénkben lakó Sárközi Kálmán vájár feladatul, hogy kísérjen el egy húsz csilléből álló szerelvényt. Nem sokkal indulás után a szerelvény utolsó csilléje leaikadt; ezt a bányász körülbelül száz méteren tolta a többi után. A csiUesor váratlanul megállt, ekkor Sárközi megpróbálta az addig tolt csillét felkaposofliná. Ebben a pillanatban indult visszafelé a mozdony. Ennek következtében a bányász jobb kezének két ujja beszorult, és összeroncsol ódott. A balesetből a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak csaknem 15 000 forint kiadása származott Az SZÍ ennek megtérítésére határozattal kötelezte a Mecsek- Vidéki Szénbányákat. A határozat hatályon kívül helyezése iránt indított pert a Szekszárdi Járásbíróság dr. Gujás István tanácsa tárgyalta. Sajnos, egyáltalán nem ritkaság, hogy a vállalatok jogi képviselői 'kizárólag a sérültet okolják a baleset bekövetkezéséért. Ez alkalommal is ez történt. A bíróság a Mecseki Szénbányák védekezésével szemben tényként állapította meg, hogy többszörös munkavédelmi szabályszegés előzte meg a bajt. így — például — a mozdonyvezető elmulasztotta, hogy a tolatás megkezdése előtt jelzést adjon. A járásbíróság úgy találta, és ezt ítéletében (kifejezésre is juttatta, hogy a perben szereplő munkahelyen dolgozók munkavédelmi képzettsége nem érte el a jogos követelmények szintjét. Mindezekre figyelemmel a járásbíróság elutasította a Mecseki Szénbányák ikeresetét. A Szekszárdi Megyéi Bíróság polgári fellebbviteli tanácsa a járásbíróság ítéletét jogerőre emelte. nagy kapacitású kiválasztóberendezés szerelését, s ez azt jelenti, hogy a következő egykét évben minden igénylő kaphat propán-butángáz-haszná- ilatra engedélyt. A jövő évtől — elvben — csupán a tárolótér és az elosztóhálózat szabhat határt a fejlődés ütemének. A várható forgalomra készülve, négy töltőtelep újjáépítéséhez kezdenek hozzá. A szállítás gyorsítására konténeres polaekszáliíitással kísérleteznek; az új algyői telepről a 10-es számú Volán speciális kocsikkal számítja a palackokat. Eddig elsősorban a lakosság juthatott pb-gázhoz, de jelentős fogyasztónak számított az üdülőhelyeken a vendéglátó- ipar, és általában az idegen- forgalmat ellátó magánkereskedelem. A gáz mennyiségének növekedésével már számolni lehet közületi fogyasztóik bekapcsolásával is, sőt, engedélyezik a pb-gázzal működő vízmelegítők, fűtőberendezések használatát is. A Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat például már ki is alakította 25 literes palackkal működő úgynevezett Siesta fűtőberendezést, amelynek első szériája körülbelül 3 ezer darab — már forgalomban is van. A propán-bután góz használatához szükséges kellékek eddig nem szerepeltek a hiánycikkek listáján. A Zománc- ipari Művek tűzhelyei mellett megtalálhatók a lengyel, , román és NDK-beli (készülékek is. Eddig még nem volt panasz az Alumíndumáru'gyár palackjainak hiányára sem. A várható gyors ütemű igénynövekedés azonban előrelátásra, körültekintésre figyelmeztet. Kereskedelemnek és 'gyártó vállalatoknak valamint a forgalomba hozóknak közösen kell felkészülniük, hiszen 1980- dg a jelenlegi évi 230 ezerről, körülbelül 350—360 ezer tonnára növekedik a felhasználható propán-bután gáz mewnyiKAPALYAG IMRE Kiadvány Bölcske művelődést körképe Sűrű egymásutánban látott napvilágot a megyei művelődési központ két módszertani kiadványa; egyik Szekszárd- Szőlőhegy, a‘ másik Bölcske művelődésének helyzetével foglalkozik. Mindkettő szerző- je Dér Miklósné. A füzetkék gondos, szívvel végzett munkát takarnak, elárulják, hogy akik születésükről gondoskodtak, fontosnak tartják a közművelődés ügyét megyénkben. így aztán a két kiadványt szívesen olvassák azok a köz- művelődési szakemberek, akiknek kezébe kerül, haszonnal is, hiszen viszonyíthatnak. Hogyan van máshol, hogy ál! másutt a művelődés szénája? Többre a módszertani kiadvány nem is apellálhat, bár az elképzelhető lenne, hogy legalább az érdekelt települések könyvtáraiban hozzáférhetnének az érdeklődők a füzetekhez. • A község művelődési intézményekkel való ellátása kedvező, mozija, művelődési háza, könyvtára van. A művelődési ház jól felszerelt, szakképzett vezetője van. Ám a jó körülmények a pénzügyi feltételek kedvezőtlenségét nem tudják kiegyensúlyozni; az állami támogatás és a vállalati támogatás még a béralapot sem fedezi. A művelődési háznak saját bevételéből kellene biztosítani a működési kiadások 46 százalékát. Így aztán „kénytelen előnyben részesíteni az ún. ,biztos’ azaz kasz- szasikert hozó előadásokat. A differenciáltabb ízlést is kielégítő, színvonalasabb, kevesebb látogatót vonzó és alacsonyabb bevételű rendezvények fogadását pénzügyi korlátok nehezítik." Igaz, később olvashatjuk, hogy a helyzet változott, a megyei tanács központi keretéből negyvenezer forint jutott a bölcskei intézménynek. (De ahová nem jut?) . -,„***; A művelődésnek központja, szervezője és összefogója a községben (legalábbis elvileg) a művelődési ház. Minden intézmény, munkahely kell, hogy 1975. április 4-re A tervek szerint 1975. április 4-re befejeződik a dombóvári tejüzem negyvenmillió forintos rekonstrukciója. Jelenleg két 50 köbméteres tartály, a víztároló és a vastalanító építését végzi a tejüzem kőműves brigádja. Foto; K, Z, gondoljon kulturális feladat tokra is. Hogyan történik ez Bölcskén? Az ezzel a kérdéssel foglalkozó részleteket emeltük ki, aktualitásuk és fontosságuk miatt. A tanulmány az általános iskolában és a két helyi üzem- üzemben vizsgálja a terveket, Nézzük az üzemeket; X termelőszövetkezetben tíz pontban foglalták össze a vállalt feladatokat Tanfolyamok gazdaságpolitikai és vezetéselméleti kérdésekről. Állattenyésztési akadémia, növényvédelmi előadás- sorozat, dolgozók iskolája 14 jelentkezővel, szavalóverseny, néptáncműsor, augusztus 20-i munkás-paraszt találkozó, vetélkedő Bulgáriáról, kirándulás Harkányba és Hévízre. Az állattenyésztési akadé-i miából tíz helyett három előadást tartottak meg az érdeklődés hiánya miatt, a növényvédelmi előadássorozat elmaradt, a szavalóverseny elmaradt, a vetélkedőn a termelő- szövetkezet csapata nem jelent meg. a szocialista brigádmozgalomról szólva — 13 brigád, 130 fő állt versenyben — a dolgozat megállapítja, hogy az », __értékelés egyetl en támpontja a vállalás teljesítése. S mivel a — vezetők által — jóváhagyott vállalások munkateljesítmények, annak mérhetősége hajlamosít arra, hogy azok teljesítésével eredményes a versenyben való részvétel. Így leszűkül a követelmény, s a tanulás és kul- turálódás csak üres jelszóvá^ járulékos elemmé válik.” Nem valami vidám kép. És a Mezőgép Vállalat! bölcskei üzemében? Kevesebbet vállaltak, minta termelőszövetkezetben, de azokat teljesítették. Szocialista brigádjaik vállalásai között is nagyobb teret kapott a kultúra, bár a teljesítésben felfedezhetőek a formális vonások, Rokonszenves a vállalat igazgatójának kijelentése: „A kulturális igényeket fokozni szeretnénk és ennek kielégítését elsősorban a községi művelődési házzal közösen kívánjuk megoldani.” Ez az útja a termelőüzemekben az élénkebb kulturális élet kialakításának. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a termelőszövetkezetnek nehezebb a helyzete, mint az ipari vállalkozásoknak: dolgozóinak elfoglaltsága nem szorítható bele nyolc órába, és évszakonként változik igénybevételük mennyisége is. A dolgozat továbbiakban részletesen foglalkozik a művelődési ház szerepével a községben, a lakosok viszonyával a művelődési otthonhoz, javaslatokat tesz a jelenlegi gondok megoldására. A megyei művelődési központ módszertani munkájának jó formája ez a két tanulmánnyal indított sorozat. Még hasznosabb lesz, ha nem marad magában a szőlőhegyi és a bölcskei füzet: olyanok követik, amelyek szakmai szigorral és hozzáértéssel elemzik , megyénk községeinek művelődési állapotát.-g 1974, november 32!,
