Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-21 / 272. szám
Beszélgetés dr. Szilez Ákos megyei főügyésszel Tolna megye törvényességi Helyzetéről a közelmúltban tájékoztatta a megye) tanács tagjait dr. Szilez Ákos, megyei főügyész. Lapunk munkatársa most felkereste és kérte, hogy néhány kérdésre válaszoljon. Dr. Szilez Ákos eleget tett kérésünknek, így a beszélgetésről az alábbiakban tájékoztatjuk olvasóinkat. — Hogyan ítéli mag Tolna megy« törvényességi helyzetét? — Az utóbbi négy év alatt a törvényesség helyzetét be- folvásoló körülmények kedvezően alakultak. Ennek, valamint az egyre színvonalasabb jogalkalmazásnak hatására a szocialista törvényesség erősödött. Itt elsősorban az MSZMP X. kongresszusán hozott határozatok végrehajtása nyomán a jogi életben is megindult fejlődést kell említeni, amely az állami élet és a hatásági munka erősítését, a szocialista demokratizmus szélesítését. valamint rén gazdaságunk fejlesztését segítette. Több új jogszabály született, vagy módosult. Ki kell emelnem az alkotmány módosítását, melyben az ügyészi munkára is meghatározó az a rendelkezés, mely szerint: „Az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa és feladatkörében eljárva megtartassa.” Az állami élet és a hatósági tevékenység erősítését szolgálja az új tanácstörvény, ezzel párhuzamosan a bírósági és ügyészségi szervezeti törvények. A társadalmi igények követelték a Büntetőtörvénykönyv, a Polgári Törvény- könyv és a polgári eljárási jogszabály módosítását, illetve új büntetőeljárási törvény megalkotását. A jogalkalmazás színvonalát, abban a politikai célok megvalósítását, biztosítja az Elnöki Tanács határozata a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről. Az a tapasztalatom, hogy a szocialista törvényesség folytonos erősítésére igény van. Egyúttal törekvés tapasztalható az igény feltételeinek biztosítására is. — Az alkotmány értelmében lóhát az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák. Ennek érdekében felügyeleti vizsgálatokat tartanak. Mit mutatnak ennek a tapasztalatai? — Az ügyész az általános törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva ellenőrzi a Minisztertanácsnál alacsonyabb szintű államigazgatási hatóságok általános érvényű rendelkezéseit és a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseit. Jogai kiterjednek ezen túlmenően, a bíróságon kívüli jogvitát intéző szervek, valamint a gazdasági és egyéb szerveknek a munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonnyal ösz- szefüggő egyedi döntéseire, továbbá a jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseire. Ennek során ellenőriztük — többek között — a lakásügyi, építésügyi és pénzügyi igazgatásra vonatkozó jogszabályok érvényesülésének törvényességét. a szabálysértési hatóságok munkájának törvényességét, az egészségvédelmi és balesetelhárítási jogszabályok ha- tályosulásának törvényességét, a tanácsi panaszintézés törvényességét és még számos más témát. Általános törvényességi felügyeleti munkánkat annak a jogpolitikai célnak a szolgálatába állítottuk, hogy elősegítsük az állam- igazgatási szervek hatósági tevékenységének törvényességét, védjük az állampolgárok jogos érdekeit. Elmondhatom, hogy az elmúlt időszakban is jó munkakapcsolat alakult ki a megye tanácsi és ügyészségi szervei között. A vizsgálatokat rendszeresen utóvizsgálat is követte, amelynek alan’-'n ugyancsak megtettük a s - -ges intézkedéseket. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy megyénkben a tanácsi szervek, intézmények, gazdálkodó szervek határozottan törekszenek a törvények betartására. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a közelmúlt időszak is ne vetné fel a maga megoldásra váró. a törvényességet érintő kérdéseit. “ Min! említett«, az «imáit időszakban jtótos ál íoqszabály született. Hogyan biztosítható ezek egységes értelmezés« és alkalmazása? — Eltekintve a kezdeti bizonytalankodástól és eseti tévedésektől, megállapítható, hogy a még viszonylag fiatal jogszabályaink értelmezése és gyakorlati alkalmazása is többnyire megfelelő. Kedvező, hogy a megve igazságügyi és tanácsi szerveinél — nem utolsó sorban a gazdálkodó szerveknél — rendszeressé váltak az új jogszabályok ne"!s- merésére irányuló intézkedések, jogszabály-ismertetések, konzultációk. Hasznosan segítették ,ezt a tudományos ismeretterjesztő szervek és a Magyar Jogász Szövetség szakmai ankétiai és tudományos tanácskozásai. A jogszabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében kifejtett erőfeszítéseket azonban ' folyamatossá kell tenni, hiszen esetenként azonos szervek között is tapasztalható, hogy különböző fokon egymástól eltérően értelmezik és alkalmazzák a jogszabályokat. — Moqállaoíthatá-o,. hogy nőtt a törvénvnsséq botortól« iránti lelelősségérxet? — Igen. Elsősorban a megyei tanács és annak végrehajtó bizottsága tűzött rendszeresen ülései napirendjére a törvényesség kérdéseivel foglalkozó anyagokat. Így többek között a tanácsülés foglalkozott a törvényesség elősegítését célzó intézkedési tervekkel. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a hatósági tevékenység törvényességének tapasztalatait a szakigazgatási szerveknél folytatott felügyeleti vizsgálatok tapasztalatait, a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályok érvényesülését és nem utolsó sorban a fiatalkorúakra vonatkozó, azok bűnözésének megelőzését célzó rendelkezések betartását. A megye két városának tanácsi testületi szervei ugyancsak ' gyakran foglalkoztak az elmúlt időszakban törvényességi kérdésekkel. Helyes törekvés tapasztalható e vonatkozásban a nagyközségi tanácsok testületi szerveinek munkájában is. A törvényességért való fokozottabb felelősség érvényesül abban is, hogy rendszeresebbé és alaposabbá váltak az alsóbb tanácsi szerveknél végzett vizsgálatok, ezeket általában megfelelő beszámoltatás követi. További példaként megemlíthető, hogy a Bonyhádi Járási Hivatal mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági osztálya is megbeszélésre hívta össze a termelőszövetkezeti jogtanácsosokat és ezen azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a szövetkezeti jogtanácsosoknak milyen szerepük van a törvényesség megtartásában és megtartatásában. — Ar új tanácstörvény a tanácsok véarehajtó birofó^ai és sznkiqarrrsntási srervei részére széles körű felünveleti és ellenőrzési jogkört biztosított. Hogyan látják ezt el? — Az e tárgykörben végzett ügyészi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kezdeti bizonytalankodás után e tevékenység színvonala javult, bár az alaposság és következetesség tovább javítandó. Erre utal. hogy elsősorban az ipari szövetkezetek feletti felügyeleti tevékenység törvé- nvessége tárgyában végzett vizsgálat sok hiányosságra és esetenként formalitásra derített fényt. Volt ahol törvény- sértő rendelkezést hagytak jóvá. Az ügyészség több ízben kezdeményezte, hogy az állami törvényességi felügyelet keretében a szakigazgatási szerv maga tárja fel a törvénvsértő Intézkedéseket. Ilyen felkérésre folytatott vizsgálat alapján derült fény például arra, hogy egy szövetkezetnél 14 hónap óta nincs betöltve az elnöki tisztség. felügyelőbizottság nincs, illetve á bizottság csak a korábban megválasztott elnökből áll, tagok nélkül. Az illetékes járási hivatal elnöke azonnal intézkedett a törvény- sértő helyzet megszüntetése érdekében. — A polqárl pere) ügyekben milyen a törvényesség helysete? — Rendszeresen figyelemmel kísérjük ezeket is. Az utóbbi időbén külön is vizsgáltuk a jogtalan nyerészkedési törekvések ügvét. Az esetek túlnyomó többségében az ilyen perek magánszemélyek között keletkeznek. Gyakoriak a magánszemély és különböző szocialista gazdálkodó szervezetek közti perek is. Egészen ritka, de előfordul olyan eset is. hogy szocialista szervezetek (pl. mg. tsz és vállalat) között keletkezik ilyen per, illetve nyilvánul meg a hará- csolási, jogtalan haszonszerzési törekvés. Több éves tapasztalat szerint a tisztességtelen haszonszerzést, harácSolást célzó igény-érvényesítés általában burkoltan jelentkezik, a nyílt törekvés igen ritka. A harácsolási és tisztességtelen törekvések rendszerint kisajátítási perekben, lakbér és más helyiség bérének megállapítása, lakás-használatbavételi díj és ingatlan tulajdonjogának megállapítása iránti perekben fordulnak elő. Külön figyelmet érdemelnek a kisajátítási, kártalanítási perek. Jogpolitikai elv az, hogy minden állampolgár — törvényes keretek között — reális kártalanításhoz juthasson. Ezért a kisajátításoknál a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása a leglényegesebb. Esetenként a társadalmi érdek sérelmét eredményezi az, hogy a korszerűtlen lakóházak, gazdasági épületek értékelése irreális. Az ilyen ügyekben indított perek jelenleg költség- mentesek, nemcsak a peres illetéket, hánem a szakértői költséget is az állam fedezi a per kimenetelétől függetlenül. Talán jó lenne lehetőséget adni a bíróságnak ahhoz, hogy a nyilvánvalóan túlzott igényekkel fellépő és a rosszhiszeműen perlekedők terhére az alaptalanul okozott költséget megítélje. — A bűnüldözési tevékenység ton vényessége az ügyészség fontos feladata. Főügyész elvtárs szerint r-*t mutat a megyei kép? — A bűnüldözési munka értékelésénél a bűnözés helyzetéből és alakulásából kell kiindulni. Tolna megyében az összbűnözés alakulása 1972-ig — az országoshoz hasonlóan — emelkedést, maid 1973-ban az 1972. évihez képest az országosnál is jelentősebb csökkenést mutat. Itt a vagyon elleni bűncselekmények képezik az elkövetett bűncselekmények többségét. A személyi tulajdon elleni bűncselekményekre jellemző a kárt szenvedettek nagyfokú gondatlansága és hanyagsága. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket az ellenőrzés elmulasztása, a jogtalan vagyonszerzési és harácsolási szándék teszi lehetővé és motiválja. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban kell rámutatni arra, hogy a kár többsége a népgazdaság szövetkezeti szektorában és elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sérelmére keletkezett. E területen a megelőzést a szövetkezetek megyei szövetségeinél működő revizori irodák tevékenységének alaposabbá és hatékonyabbá tétele, de főleg az jelentené, ha a szövetkezetek vezetősége a revizori irodák javaslata alapján a vagyonvédelem érdekében minden szükséges intézkedést megtenne, adott esetben élne a felelősségre vonás, sőt az elkövetett visszaélés feljelentésének lehetőségével is. Megyénkben is a közlekedési bűncselekmények képezik a vagyon elleni bűnözés után a bűncselekmények második nagy csoportját. Az elemzésnél nem hagyható figyelmen kívül, hogy megyénkben ez év első félévében is 1200-zal, — ezen belül 1000 db személygépkocsival — növekedett a gépjárművek száma. Különösen kiemelkedő a Szekszárd városban forgalomban lévő és nyilvántartott gépkocsik száma. A megyeszékhelyen az ország összes városai közül a legtöbb gépkocsi van forgalomban a lakosság számarányához képest. Nem véletlen tehát, hogy a bűnözési statisztikában a közlekedési bűn- cselekmények körében Tolna megye — a megyék között — az ötödik helyet foglalja el. A gépjárművezetők felelőtlensége, figyelmetlensége, mellett nagyon gyakoriak az alkohol hatása alatt lévő gyalogosok által előidézett közlekedési balesetek. Az egyébként erőteljes és hatékony közlekedési jogpropagándát ki kellene terjeszteni a gyalogosok közúti fegyelmének a fokozására is. — A közvélemény nagy figyeleav mel kíséri az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények alakulását, a felelősségre vonási gyakorlatot ás annak köreik ni etess egér. —• Elmondhatom, hogy 9 bűncselekmények szúrna már 1972-ben is jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest. 1973. évben a csökkenés tovább tartott. Jelentősen csökkentek az ilyen bűncselekmények a paksi, a tamási és a bonyhádi járásban. A szigor azonban továbbra sem indokolatlan, ami mind a következetes rendőri intézkedésekben, mind a hatékony bírói felelősségre vonásban is megnyilvánul. A bűnözés helyzetéről ösz- szefoglalóan megállapítható, hogy Tolna megye a megyék között közepesen fertőzött területnek tekinthető, azonban Szekszárd, a vidéki városok között a fertőzötíebbek közé tartozik, mig Dombóvár a kevésbé fertőzött városok közé sorolható. A járások közül a szekszárdi és a pa!:s= járás jelentősebben, a többi járás kevésbé fertőzött területnek minősül. A bűnözési adatok egyébként azt bizonyítják, hogy Tolna megyében a közrend és közbiztonság szilárd. — Úgy tudjuk, hogy a bűnüldözési) munka körében külön foglalkoznak CD gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének helyzetével. Erről mit mondanak 6) tapasztolatok? — Mindenekelőtt megállapítható, hogy Tolna megyében sem a gyermekkorinak, sem a fiatalkorúak bűnözése nem gyakori és megyénkre a galeri-bűnözés nem jellemző. A gyermek- és fiatalkorúak az esetek többségében vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, használati tárgyakat vagy élvezeti cikkeket lopnak, ennek érdekében gyakran erőszakhoz is folyamodnak. Előfordult a jogtalan használat célzatával elkövetett járműlopás, garázdaság, testi sértés, a magánlaksértés és gyakori a közlekedési vétség is. Ezekből arra kell következtetni, hogy a fiatalkorban lévő személyek nevelésére, ezzel a bűnözés megelőzésére kell nagyobb gondot fordítani. A megyében működő állami és társadalmi szervek, valamint gyermekvédő intézetek tevékenysége hatékony ugyan, de további intézkedések szükségesek mind a megelőzés^ mind a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermek- és fiatalkorúak felkutatása érdekében, t — Egyetért« főügyész elvtárs a» zal, bogy a beszélgetés összegezése» ként megái lapítsuk: a negatív jele» ségek ellenére is tovább erősödött a törvényesség és a megyében működő állami, társadalmi és gazdálkodó szervek eredményes erőfeszítéseket tettek az elmúlt négy évben is a törvényes rend biztosítására. — Igen, de bővítsük ki azzal, hogy az eddigi hiányosságok felszámolása csak úgy válik lehetővé, ha minden intézmény, szerv és minden állampolgár megtartja és megtartatja a törvényeket. — Köszönjük a beszélgetési. EEEESZ! 1*74. november Sic A szocialista törvényesség erősödött
