Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-21 / 272. szám
A f v f i o népújság ifjúsági foUQlQ Te mi lessel? ■ . . az ő véleménye Az én szakmám: kirakatrendező Az általános iskola nyolcadik osztályában fogalmam sem volt arról, mi legyek. Szerettem az irodalmat, a matematikát is — meséli magáról Tarjányi Katalin kirakatrendező. — Két lehetőség közül kellett választanom, vagy gimnáziumba, vagy a kereskedelmi szakközépiskolába megyek. — Hogyan döntöttél? ■— A kereskedelmi szakközépiskola mellett, mert az szakmát is ad. A négy év alatt a gyakorlati foglalkozásokon boltokban dolgoztunk. Áruátvételt, raktározást tanultunk, elméleti oktatásban részesültünk, de eladók is voltunk. Általában szerettem minden tantárgyat és a tanárokkal sem volt soha problémám. A gyakorlati órákon legszívesebben eladó voltam, mert örültem, ha szép áruval és az emberekkel foglalkozhattam. — Mikor jutott eszedbe először, h#>gy kirakatrendező légy? — Az iskolában mi voltunk a dekorációs osztály. November 7-e alkalmából minden évben versenyt rendeztek az osztályok között. Ezt általában mi nyertük meg. Harmadikban egy ruházati üzletben dolgoztam, ekkor határoztam el, hogy kirakatrendező leszek. — Mit szóltak az elhatározásodhoz a tanárok? — Először csodálkoztak, aztán támogattak és javasoltak is az iskolába, ahová első évben nem vettek fel. Az volt az oka ebnek, hogy a kereskedelmiben nem tanultunk művészettörténetet, rajzot. Ezért mentem el a Népbolt Vállalat dekor-részlegébe dolgozni, és közben tanultam. A második nekifutásom sikerült. A szekszárdi kereskedelmi szakközép- iskolából még ketten jelentkeztek kirakatrendezőnek. Mind a hárman elvégeztük az iskolát és a szakmában dolgozunk — Nem lettél hűtlen a kereskedelemhez ? — Nem érzem magam hűtlennek, hiszen a kirakat a kereskedelem reklámeszköze és a kirakatrendezés nem öncélú. • Az emberek érdeklődését kell felkelteni az árun keresztül, a ^ forgalomnövekedésben ennek , ’is szerepe van. Az emberek szeretnek nézelődni és csak • utána vásárolnak. A kirakatnál figyelembe kell vennünk, ki- q hez szól és hogy a kirakott áruknak színe, formája harmonikus legyen. • — Továbbtanulásra van-e lehetőség ? f — Kereskedelmi szakemberként alkalmaznak, a vállalat _ javasolhat a közgazdasági ® egyetem reklámpropaganda szakára, amit levelezőn szeret- ® nék majd elvégezni. Dolgozni szeretek, a kirakatot mindig • megnézem, a szüleim otthon megdicsérnek egy-egy jól sike- _ rült munkámért. De én annak ® örülök a legjobban, ha a nézők közül valaki vásárolni is • betér — mondja és kis mackót helyez el a játékbolt kiraka- ® tában. Mert ez a kirakat a _ gyerekeknek készül, a kicsik- • nek, akik már várják a Tél- ^ apót. — veress — w A tervek szerint másutt is Neurózis, szorongás, A KISPOLGÁRISÁGRÓÉ, LAJTAI TAMÁS ELADÓ A ma kispolgára a látszat kedvéért igyekszik cselekedni. Erején felül költekezik, hogy gazdagnak mutatkozzon, vagy legalábbis olyannak, amilyen emberről azt hiszi, hogy életformájában, környezetében „extra”. Emeletes házat épít, mert az a „divatos”, habár két szobában lakik, a többire nincs is szüksége. Autót tart, de van olyan esztendő, hogy bele sem ül, mert nem utazik sehová. A céltalan vagyont gyarapítják ezek az emberek, és közben nem jut energiájuk az értelmes életre. Arra sem, hogy felismerjék, hogyan lehet értelmesen élni... Sohasem önmaga igényeit használják mérceként, mindig másokhoz akarnak hasonlítani. Azok, akiket én kispolgároknak nevezek, mindig búsás borravalót adnak, mert azt hiszik, ha nem, annak látszanának, amik valójában... Ha részletre vásárolnak, nagy titokban teszik, szégyellik. A fiatalok között is elég sokan vannak, akik elindulnak a kispolgárrá válás útján. Főleg azok között, akik egyszerűen átveszik azt, amit a környezetükben élő felnőttektől látnak. De vannak olyan dolgok is, amik éppen a fiatalokra jellemzőek: például, hogy külsőségekkel, divatos holmikkal kívánják kendőzni „lelki mosdatlanságukat”. Köztük is akadnak olyanok, akik elvesztik saját maguk mércéjét, és olyannak kívánnak látszani, mint divatos kortársaik... • ••••• és a tied ? feszültség Fodrászbemutató a műszergyárban A Tolna megyei Szolgáltatóipari Szövetkezet KISZ-alapszervezetének ifjú szakmunkásai bemutatót tartottak a szekszárdi műszergyárban, Az új divatirányzatról, az új hajvágásról, a „Sasson"-ról és a hajpakolásokról volt szó. Utána a jelenlévők közül a három fodrász választott magának egy-egy modellt és a szóban elmondottakat gyakorlatban is bemutatták. Közben egy kozmetikus a bőrápolásról beszélt q dolgozóknak, tanácsaival látta el a nőket és a férfiakat a mindennapi bőrápolással kapcsolatban. Ezt követően kérdéseket tettek fel a négy fiatalnak, akik szívesen válaszoltak tudásuknak és képességeiknek megfelelően. A Tolna megyei Szolgáltatóipari Szövetkezet KISZ-fiataljai első alkalommal tartottak vállalatnál ilyen bemutatót, de nem tekintik befejezettnek a kezdeményezést. Más vállalatokat is szeretnének meglátogatni. Cslgi Erzsébet KISZ-titkár A szekszárdi filmbarátok A nyári szünet után ismét működik a „Nagyvilág” művészmozi pinceklubjában a íilmbaráti kör. Deli Erzsébet helyett Szász Ernő lett a klub vezetője, ö már gyakorlott amatőrfilmes, több alkotását mutatta be a klubfoglalkozásokon. Tőle érdeklődöm, milyen terveik vannak az év hátralévő részében. Tehát Szász Ernőé a szó: — Évadnyitó klubtaggyűlé- sünk szeptember 18-án volt. Ekkor közösen megterveztük a filmklub programját. Mindenki elmondhatta javaslatait, ötleteit. A legjobbakat csoportosítottuk, dátum szerint egyeztettük, és összeállt a klub programja. Ebben jelentős szerepet kapnak a közös mozilátogatások, és az utána következő viták. Programunkban legutóbb a Hószakadás, Egy nő a hajón és az lllumináció című film szerepelt. Különböző előadások is elhangzanak a klubban, természetesen a filmekkel kapcsolatban. Katona Gyula a filmkészítés technikájáról beszélt, a filmgyárból meghívott vendégünk, aki ott rendezőasszisztens, új, most készülő filmekről, érdekes történetekről mesélt. Igen jól szórakoztunk, kötetlen beszélgetés volt, és remek hangulat. A látvány logikája című B. Nagy László-könyvet ismertette Liszicza István, Lugosi György a film és zene kapcsolatáról beszélt. — Közös programot szerveztünk a Húszon felüliek klubjával. Ok már régi ismerőseink. Többször jártunk náluk és ők is voltak már a mi pinceklubunkban. — Természetesen filmeken kívül mással is foglalkozunk. 15—20 főből áll a törzsgárda. Jól összeszokott, lelkes társaság. Vidámak vagyunk. Az előadások után szól a zene, táncolunk, névnapot ünnepelünk, útibeszámolókat tartunk. Tervezünk egy Mikulás-estet, mindenki kap ajándékot, s természetesen a szilveszterre is készülünk már műsorral, játékokkal. — Az 1975-ös programot majd januárban állítjuk össze. Addig is szeretettel várunk mindenkit a művészmozi pinceklubjában, minden szerdán 18 órától 21 óráig! 1974. november 21. Nagy Vendel A körömrágás rossz szokás Dolgozatírás, felelés, gondolkodás közben Rossz szokás... majd leszokik róla — legyintenek egyesek, amikor valahol a gyermek körömrágására terelődik a szó. Lehet, hogy igazuk is van. No, de sajnos, a felnőttek között is elég gyakori ez az egészségtelen, rossz szokás. Persze ők is gyerekkorukban kezdték a körömhasogatást és velük is megpróbáltak mindent, hogy leszokjanak róla. Először csak korholták, talán meg is verték, de nem használt. Aztán kesztyűt húztak éjszakára a kezükre. Le is rágták becsülettel. Akkor bekenték az ujjúkat valami keserű, csípős, vagy egyéb anyaggal. Az sem használt. .. és most itt vannak felnőtten, komoly tekintélyes emberek, tövig rágott, gusztustalan, formátlan körmökkel, tömpe ujjakkal. Egyesek szerint a körömrágás az ujjszopás természetes következménye. Nem merném állítani! Az ujjszopás a csecsemő egyik természetes adottságának, a szopóreflexnek a vadhajtása. A csecsemő mindent a szájába dug, természetesen az ujját vagy az öklét is, de akkor még nem rághatja, mert nincs is foga. A körömrágásnak nem a szopóreflex, hanem a kisgyermek félelmére épülő ideges feszültség az oka, ami később, felnőtt korában is kínozhatja. A neurózis, a szorongás, a feszültség kialakulása ma már tisztázott és az is kézzelfoghatóan bizonyítható, hogy az iskolás gyermek dolgozatírás, felelés, gondolkodás és valamilyen egyéb szellemi megterhelés alatt rágja a körmét legkitartóbb módon. Sőt a felnőtt is! Az ideges feszültség mellett bizonyít az is, hogy ha a felnőtt keze szennyezett, — olajos, festékes, kormos, piszkos —, és tudatában van, hogy a szájába nem veheti, képes az egyik körmével hasogatni a másikat, hogy idegességét levezesse. Egy szó, mint száz: az orvosok, a pszichológusok és pedagógusok ma egyöntetűen elismerik, hogy a körömrágásnak ideges feszültség az oka, ami főleg akkor jelentkezik köröm- rágás formájában, ha valaki idegességét palástolni igyekszik. A nevelő és a lélekvizsgáló a körömrágásnak magatartásbeli hátrányát emlegeti. Az orvos egészségügyi veszedelmeiről beszéL. Ilyenek: a bélfertőzések, a bélférgesség és az emésztési zavarok, amelyeket a köröm alatt megbúvó baktériumok, gombák és féregpeték okoznak, illetve gennykeltők, amelyek a feltépett körömágy apró sérülésein át jutnak a szervezetbe. Mi hát a körömrágás megelőzésének vagy le szoktatásának célravezető módja? A feszültség, a félelem, az idegesség enyhítése és céltudatos oldása. Olyan nyugodt légkör megteremtése, ami a figyelem más irányba terelésével annyira lefoglalja az embert, hogy nem is marad ideje arra, hogy önmagával, feszültségével, félelmével foglalkozzék. Ilyen körülmények között a körömrágást minden egyéb figyelmeztetés és korholás nélkül önmagától elhagyja gyermek és felnőtt egyaránt. ... és érdemes, mert a körömrágás veszedelmes, rossz szokás. Dr. B. L. Teszt és totó Verseny Dombóváron A Dombóvári Egészségügyi és Vasútforgalmi Szakközépiskola 3. évfolyamának osztályai között Arany János-ver- seny zajlott le. ötfős csapatok indultak. Először I3+I tesztkérdést tartalmazó totót kellett kitölteni a versenyzőknek, majd Arany János életével kapcsolatos villámkérdésekre kellett válaszolni. Az első három helyezést elért versenyző a szervezők által saját kezűleg készített oklevelet, és minden versenyző csokoládé jutalmat kapott. T. M, ifi. Jantner János rajzq
