Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

I f T efejezödött az országgyűlés űszi ülésszaka f (Folytatás a 2. oldalról) hogy azok legyenek arányban a szabálysértések súlyával. A törvény végrehajtásának anya­gi feltételeihez: általában kis és nagy települések esetében is sokat panaszkodnak a pénz­eszközök hiányára, nagy nyo­mást gyakorolunk felsőbb szer­vekre pénzeszközök megszer­zéséért. Ennek a'z esetek nagy többségében reális, jogos okai vannak. Mert jelentősek a kü­lönbségek ellátottság tekinte­tében a települések között, de még településeken belül is. Nagyon sok példát tudnék fel­hozni az igények jogosultságá­ra, nemcsak növekedés, ha­nem a szinten tartás aspektu­sából is. Ugyanakkor évente tízmil­liók maradnak megyei szinten elköltetlenül. Adódik ez főleg abból, hogy a kisközségeknek saját bevételi forrásaikbólévd­— Országgyűlésünk olyan időben tárgyalja a tanácstör­vény végrehajtásának tapasz­talatait, amikor egész dolgozó népünk pártunk XI. kongresz- szusára és hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulójára ké­szül, amikor elért eredmé­nyeink számbavételével és to­vábbi feladataink meghatáro­zásával foglalkozunk — kezd­te. beszédét Borbándi János. Eredményeinkben jelentős sze­repe van szocialista államunk­nak, melynek politikai alapja a munkásosztály és a paraszt­ság szövetsége, feladatait pe­dig a lakosság, a dolgozó mil­liók közreműködésével és tá­mogatásával végzi. Ezen belül a tanácsok is részesei, formá­lói' eredményeinknek. Munká­juk összetett, sokirányú, kap­csolatban van egész társadal­mi életünkkel és politikai rendszerünkkel. Ezért a ta­nácstörvény tapasztalatainak az országgyűlés plénumán tör­ténő értékelése szerves része összegező munkánknak, melyet napjainkban a politikai, a tár­sadalmi, a gazdasági és a kul­turális élet különböző terüle­tein végzünk. — Több mint három év el­teltével elegendő tapasztalattal rendelkezünk, hogy megálla­pítsuk: a tanácstörvény be­vált, jól szolgálja tar sadalmi céljainkat, időtállóan szabá­lyozza a tanácsok működését, eredményesebbé tette munká­jukat. Ma már a tanácsok létesítik, tartják fenn és irányítják az. alsó- és középfokú oktatási, a közművelődési, az egészség- ügyi és a szociális intézmé­nyeket. ök gazdálkodnak az állami költségvetés oktatási előirányzatainak 78 százaléká­val. az egészségügy céljait szolgáló anyagi eszközök 78 százalékával. Hatáskörükbe tartozik a kommunális beruházások 74 százaléka és csaknem az egész állami lakásberuházás. 1974- ben csaknem 39 milliárd fo­rint fejlesztési alappal gazdál­kodnak, s emellett mintegy másfél- milliárd forint értékű társadalmi munka szervezésé­vel növelik a helyi lehetősége­ket. Az utóbbi években a tanácsi igazgatási tevékenység, a ható­sági munka színvonala javult, közelebb került a lakossághoz, és sok tekintetben egyszerűb­bé vált. Ebben jelentős szere­pe van a kormány 1971-ben hozott határozatának, amely rögzítette az igazgatási tevé­kenység egyszerűsítésének és javításának feladatait. ken keresztül kell gyűjteniök egy-egy feladat megvalósítá­sára. Több okból jó volna eze­ket az összegeket összevonni és folyamatosan felhasználni. Ezért javasolom olyan jogsza­bály alkotását, mely lehetővé teszi a megyei tanács közre­működésével ezen pénzek ösz- szevonását, illetve tanácsok közötti kölcsönzését. A létesít­mények megvalósításának sorrendjét az érdekelt taná­csok szerződéses megállapo­dással döntenék el. Ismételten szeretném ki­hangsúlyozni, hogy a tanács- törvény végrehajtásáról szóló beszámolót jónak tartom és1 elfogadom — mondotta Dara­dics Ferenc. Ebédszünet után elsőnek Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese emel­kedett szólásra* — Bürokratikus jelenségek azonban továbbra is előfordul­nak a tanácsoknál és az állam­igazgatás egyéb ágazataiban. Ezzel nem békülhetünk meg, mert a legegyszerűbb állam- igazgatási ügy is a bosszúsá­gok forrása lehet, ha elintézé­se felesleges utánjárást igé­nyel, ha az állampolgár rideg­séggel, bürokratikus formalitá­sokkal találkozik, vagy a segí­tőkészség hiányát tapasztalja. — A tanácsok központi irá­nyításának törvénybe foglalt új rendszere segíti az össz­társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek, az országos és a helyi érdekek összhang­jának megteremtését. A ta­pasztalatok alapján összegez­hetjük azokat a módszereket és törekvéseket, amelyek a ta­nácsok központi irányítását jellemzik. Ezek között a leg­lényegesebbek : a tanácsok nép­képviseleti-önkormányzati sze­repkörét tiszteletben tartva to­vábbfejleszteni a központi irá­nyítás kialakult új formáit és tartalmát, általánossá tenni a jogszabályok útján történő irá­nyítást és növelni az ellenőr­zés szerepét és hatékonyságát. A minisztériumok és a taná­csok kapcsolata eredményesen fejlődött. Az ágazati érdekek és célok területi érvényesíté­sében a minisztériumok általá­ban jó partnerekre találtak a tanácsokban, és ez megfordít­va is igaz. Az együttműködés azonban — a kedvező Összkép ellenére — nem mindig zavar­talan. — A tanácsok központi irá­nyításával kapcsolatban még két, egymással összefüggő kér­désről kívánok szólni. Az egyik a hatáskörök leadása, a másik pedig az ellenőrzés prob­lémája. A hatáskörök leadásá­nak folyamata szükségszerű velejárója volt az állami irá­nyítás fejlesztésének és egy­ben államéletünk demokrati­zálásának. Több száz hatáskör került a tanácsokhoz, elsősor­ban a helyi tanácsokhoz. Lé­nyegében elértük a magunk elé tűzött célt, a döntési szin­tek közelebb kerültek a helyi lakossághoz. Azzal azonban, hogy a döntési szintek az ügyekhez és az emberekhez közelebb kerültek, a feladat­nak csupán az egvik részét végeztük el. A másik, a nehe­zebb része: bizonyítani, hogy ahová az új hatáskörök kerül­tek, ott a megfelelő személyi és tárgvi feltételek is kiala­kuljanak a gvors. hatékony, törvényes döntésekhez. — Az jffazgpt.ési hatáskörök és hatósági jogkörök leadása leginkább a városi és községi tanácsok feladatait növelte meg. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gya­korlati végrehajtás nem volt, s nem is lehetett zökkenőmen­tes, hanem ellentmondások kö­zepette ment végbe. A megyei tanácsok a törvény végrehaj­tásában eredményes munkát végeztek, s jól látják el össze­kötő szerepüket a kormányzat és a helyi tanácsok között. — Állami ellenőrzésünk — beleértve a tanácsi ellenőrzést is — általában betölti hivatá­sát, hozzájárul a törvényes rendhez, segíti társadalmi és gazdasági céljaink elérését. Je­lentős szerepe van a hibák fel­tárásában, a kedvezőtlen ten­denciák jelzésében. Fogyaté­kossága ugyanakkor, hogy nem elég áttekinthető, túlságosan bonyolult és nem kellően összehangolt. A különböző szervek által alkalmazott, gyakran eltérő szempontok és módszerek az ellenőrzésben szükségesek és nem kifogásol­hatók. Az viszont igen, hogy esetenként elmarad az ellen­őrzés, formális elemekkel ta­lálkozunk, s előfordul az egyes cselekmények szubjek­tív — nem egyszer a jogsza­bályoktól vagy az erkölcsi nor­máktól eltérő'— megítélése is. — Azt a kérdést, hogy ered­ményesen folyik-e a tanácstör­vény végrehajtása, úgy is fel­tehetjük: milyen eredménnyel és hogyan hajtják végre a ta­nácsok a szocialista építésben reájuk háruló feladatokat. A kérdést most az országgyűlés tette fel, s az erre adott válasz az előterjesztés, a szóbeli be­számoló és a Minisztertanács véleménye szerint is pozitív. A tanácsok jól éltek megnöveke­dett önállóságukkal, eredmé­nyes, megbízhatóan működő egységei szocialista rendsze­rünknek és egységes állam- szervezetünknek. Mindezek alapján a törvény végrehajtá­sáról szóló államtitkári beszá­molót a Minisztertanács nevé­ben támogatom és a tisztelt or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlom. A vita végeztével Apró An­tal megadta a szót dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének, aki válaszolt a kép­viselői hozzászólásokra, javas­latokra. A sokoldalú vita, a hozzá­szólások megerősítették: a tör­vény helyes alapelveket mon­dott ki, megvalósítása jó úton halad, s ez biztató a jövőre nézve is. Dr. Papp Lajos kö­szönetét fejezte ki az ország- gyűlésnek az értékes észrevé­telekért, javaslatokért, s köszö­A Német Demokratikus Köz­társaság nemzeti ünnepe, a né­pi demokratikus állam meg­alakulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken délután az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága és á Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, dr. Tí­már Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­netet mondott a hozzászólá­sokban is példaként említett szép eredmények kimunkálói­nak: a megbízatásokat nagy felelősségérzettel ellátó tanács­tagoknak, az odaadással dolgo­zó tanácsi dolgozóknak és tiszt­ségviselőknek, s nem utolsó­sorban annak a sok százezer embernek, aki társadalmi mun­kában segítette — segíti — a tanácsok tevékenységét. — Jövőre lesz 25 esztendeje — mondotta végezetül dr. Papp Lajos —, hogy az or­szággyűlés megalkotta az első tanácstörvényt. Csaknem ne­gyedszázad elteltével szerény­telenség nélkül állapíthatjuk meg, hogy a tanácsrendszer kiállta az idők próbáját, a ta­nácsok politikai rendszerünk MOSZKVA Befejezéshez közelednek az őszi betakarítási munkák a Szovjetunióban. A legfrissebb statisztikai adatok szerint már 111,7 millió hektárról, vagyis a vetésterület 92 szá­zalékáról betakarították a kenyérgabonát. A szakemberek elégedettek a betakarítási munkák mene­tével. Becsléseik szerint az idén is legkevesebb 200 millió tonna lesz a gabonatermés és valószínűnek tartják, hogy a tavalyi rekord mögött ez lesz a Szovjetunió második legnagyobb terméseredménye. Tavaly 222,5 millió tonna ga­bonát takarítottak be a kol­hozok és a szovhozok. NEW YORK Púja Frigyes külügyminisz­ter csütörtökön ebédet adott a szocialista országok ENSZ- küldöttségel vezetőinek tiszte­letére. Külügyminiszterünk ugyan­csak csütörtökön megbeszélést folytatott Iszmail Fahmi egyip­tomi külügyminiszterrel, az ENSZ-közgyűlés napirendjén szereplő, valamint a két orszá­got kölcsönösen érintő kérdé­sekről. A találkozón részt vett ra, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára, Roska István külügyminiszter-helyet­tes, Duschek Lajosné, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak titkára, Kelemen Lajos, Budapest főváros Tanácsának elnökhelyettese, a KISZ Köz­ponti Bizottságának képvise­lői, továbbá az Ikarus Karosz- széria- és Járműgyár számos párt- és állami vezetője, a tár­sadalmi, tömegszervezetek, az eredményesen dolgozó mun­káskollektívák több képviselő­je. Az elnökség tagja volt Ger­hardt Reinert, a Német De­mokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövete is. Az NDK és a magyar him­jelentős alapintézményeivé váltak. A tanácsi dolgozókban megvan az elhatározás, hogy feladatukat még jobban meg­ismerve, készülve a párt XI. kongresszusára, hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­jára, még eredményesebben dolgozzanak a szocializmus felépítésén, a lakosság szolgá­latában. Az országgyűlés vitája ehhez jelentős segítséget adott. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés dr. Papp Lajosnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolóját egyhangú­lag tudomásul vette. Az országgyűlés őszi ülés­szakát Apró Antal zárszava rekesztette be. Holtai Imre, a Magyar Nép­köztársaság és Ahmed Eszmat Abdel-Madig, Egyiptom állan­dó ENSZ-nagykövete is. WASHINGTON Az Egyesült Államok kor­mánya a következő napokban drasztikus energiatakarékos­sági rendszabályokat kíván életbe léptetni és általuk a kőolaj-behozatalt csökkenteni. John Sawhill, a szövetségi energiaügyi bizottság vezető­jének egyik javaslata szerint a benzinre gallononként (3,78 liter) 20—30 centes külön adót akarnak bevezetni. Tekintve, hogy az Egyesült Államokban jelenleg a benzin gallonja 50—55 centbe kerül, a terve­zett intézkedés 50 százalékos áremelésnek felel meg. TOKIÓ Tokióban pénteken baráti találkozóra került sor a japán parlament két házában műkö­dő japán—magyar baráti kép­viselői csoport és az Inter­parlamentáris Unió tanácsko­zásán részt vevő magyar kül­döttség között. A találkozón jelen volt Kono Kenzo, a ja­pán törvényhozás felsőházának és Maeo Sigeszaburo, a parla­ment alsóházának elnöke is. nusz hangjai után Bánki Zsu­zsának, a Vígszínház művész­nőjének szavalata következett, majd Sarlós István, a nagy gyűlés elnöke mondott meg­nyitó szavakat, s átadta a szót dr. Tímár Mátyásnak, a nagy­gyűlés szónokának. Tímár Mátyásnak, a Köz­ponti Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyette sének nagy tapssal fogadott szavai után Gerhard Reinert nagykövet emelkedett szólásra. A nagygyűlés Sarlós Ist­ván zárszavával ért véget, majd színes kultúrműsor kö­vetkezett a pilisvörösvári né­met nemzetiségi együttes tag­jainak tolmácsolásában. • Az ünnepséget az Interna­cionálé hangjai zárták. (MTI) Bcrhándí Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszéde Huszonöt éves az NDK Xagygyűlés az Ikarus-ban Brezsnyey Franciaországba utazik Moszkvában bejelentették, hogy Valéry Giscard d’Es- taing francia köztársasági elnök meghívására Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára december 5-től 7-ig munkalátogatást tesz Franciaországban. A francia köztársasági elnök hivatala pénteken délben szintén bejelentette Leonyid Brezsnyev látogatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom