Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-05 / 233. szám
1 Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka r (Folytatás az 1. oldalról J sében és a vízvezeték-hálózat bővítésében elmaradtak tervük időarányos teljesítésében. Ezt tervszerűbb munkával, jobb koordinációval fokozatosan pótolniuk kelL — A tanácsok többsége a költségvetési eszközeivel is évről évre tervszerűbben, ki- egyensúlyozottabban gazdálkodik, biztosítja a több mint 16 ezer intézmény zavartalan működését A másik sokat vitatott téma, a tanácsok pénzmaradványainak megítélése. A viszonylag magas — mintegy 3 és fél milliárd forint — év végi fejlesztési pénzmaradvány egyik oka kétségtelenül a helyenként túl óvatos gazdálkodás és a feladatok elvégzésének hiányos előkészítése. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a maradvány mintegy 1800 tanács és több mint 10 ezer intézmény között oszlik megs Másrészt sok tanács — a lakosság egyetértésével — olyan fejlesztést tervezett, amelynek megvalósításához több évig kell pénzt gyűjtenie. A nagyobb arányú pénzmaradványképződés elkerülése érdekében ugyanakkor indokolt megvizsgálni, hogy milyen formában lehet a tartósan fel nem használt pénz egy részét központilag szabályozott módon átmenetileg átcsoportosítani a tanácsok között — A törvény növelte a helyi tanácsok hatáskörét az intézmények létesítésében, fenntartásában, vezetőik kinevezésében. A törvénytervezet parlamenti vitájában, de később, a végrehajtás során is volt olyan aggály, hogy a községi tanácsok nem tudnak majd megbirkózni ezzel a feladattal. Mo§t már megállapítható, hogy helyes volt a hatáskör leadása. — Az eddig széles körűen kibontakozott eredményes gazdasági koordinációban még sok a kiaknázatlan lehetőség — mondotta Papp Lajos államtitkár. — A tanácsi ügyintézés törvényesnek mondható. Az évenként kiadott több mint másfél ' millió határozatból a jogorvoslat folytán megváltoztatott határozatok aránya alig haladja meg az összes határozat 1 százalékát. Ez az arány Viszonylag kedvező, mégis évenként mintegy 20 ezer ügyfelet érint. flz igazgatási hatáskörök felülvizsgálata — Az utóbbi években«megtörtént az igazgatási hatáskörök felülvizsgálata és leadása. Ma már az ügyek több mint 80 százalékát helyben intézik, ami előnyösebb a lakosságnak, jobb feltételeket teremtett az ügyintézéshez, mert a nagyobb helyismeret birtokában, megalapozottabb döntéseket lehet hozni. A törvény rendelkezéseinek megfelelően kialakult a tanácsoknál a hatósági tevékenység ellenőrzésének belső rendje. A végrehajtó bizottságok titkárai ezt jól ellátják. Tovább kell azonban javítani a külső Szervszeti változások .— Ä törvény végrehajtásának eredményeihez hozzájárultak azok a szervezeti változások, amelyek az utóbbi években történtek. Ezek közül az egyik legfontosabb a közös tanácsok szervezése volt. A közös tanácsok elősegítik a települések anyagi és szellemi erőforrásainak hatékonyabb fel- használását és színvonalasabb tanácsi munkát tesznek lehetővé. A társközségekben szükséges azonban a közéleti érdeklődés, tevékenység fokozottabb figyelemmel kísérése és ösztönzése, ami nemcsak a tanácsok, hanem valamennyi helyi szerv feladata. Jelentős szervezeti változás volt a járási hivatalok kialakítása. A járási tanácsok megszüntetése többekben aggályokat keltett. Most már megállapítható, hogy a törvény rendelkezése helyesnek bizonyult. A járási hivatalok létrehozása lehetővé tette a községek önállóságának fokozását. — A törvényt a tanácsi dolgozók nagy érdeklődéssel és kedvezően fogadták, túlnyomó többségük megértette és magáévá tette céljait, becsületes helytállással, munkakedvvel vesz részt végrehajtásában. Az utóbbi időben több intézkedés történt a tanácsi dolgozók fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésére, élet- és munkakörülményeinek javítására. A tanácsoknál is 44 órás lett a munkahét, növekedett a jutalomalap, a községekben lakásépítési kedvezméfeladatok helyi végrehajtását, teljesítsék hivatásukat, a lakosság szolgálatát. Meggyőződésem, hogy egy év híján negyedszázados tevékenységük eredményei megfelelő biztosítékot is nyújtanak erre — mondotta befejezésül Papp Lajos államtitkár. A vitában elsőnek dr. Gon- da György Vas megyei képviselő, a Vas megyei Tanács elszervek munkájának ellenőrzését, így Q szövetkezetek tevékenységének törvényességi felügyeletét, az egyesületek felügyeletét, a lakosság érdekvédelmét szolgáló ellenőrzési munkát, elsősorban az árellen.- őrzést, mert ez is gyenge pontja a tanácsok munkájának. Jelentős munka volt a tanácsok hatáskörének felülvizsgálata. Ez azonban csak egyik feltétele az ügyintézés korszerűsítésének, a bürokratizmus csökkentésének. A másik, nem kevésbé fontos feltétel az eljárások egyszerűsítése, az ügyintézés idejének rövidítése. nőké szólalt fel, aki az ország- gyűlés , jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának véleményét tolmácsolta, majd Homor Imréné (Komárom megye), Csema Sándor (Baranya megye), S. Hegedűs László (Pest megye) után Daradics Ferenc, Tolna megyei képviselő, a bonyhádi járási pártbizottság első titkára szólalt fel. Daradics Ferenc felszólalása 1974. október 5, nyékét kaptak, javultak a munkahelyi körülmények és a továbbtanulási lehetőségek. Jelentős és időszerű intézkedés volt a tanácsi dolgozók bérrendezése, amely várhatóan elősegíti a képzettebb és stabilabb apparátus kialakítását, a vezetés színvonalasabbá tételét Ennek jelei már most is tapasztalhatók. — A tanácsok tevékenységének fejlesztése érdekében növelte a törvény a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala feladatkörét és felelősségét. A hivatal fő feladata a Miniszter- tanács tanácsokat irányító, ellenőrző munkájában -és tevékenységük törvényességi felügyeletében való közreműködés. Munkánk során arra törekedtünk, hogy biztosítsuk a tanácstörvény következetes végrehajtását. A minisztériumokkal összhangban kialakítottuk a fővárosi és a megyei végrehajtó bizottságok rendszeres és átfogó ellenőrzésének rendjét. A törvény hatályba lépése óta a fővárosban és 12 megyében végeztünk vizsgálatot, 5 megyében pedig utóvizsgálatot. Ennek során ellenőriztük a tanácstörvény rendelkezéseinek érvényesülését, a tanácsok munkájának hatékonyságát. A vizsgálat tapasztalatait az érintett végrehajtó bizottságnál és országosan is hasznosítottuk. 5 — A tanácsok tagjaiban és dolgozóiban megvan a határozott szándék, hogy megfeleljenek a növekvő követelményeknek. Ma már minden lényeges feltétel adott ahhoz, hogy a tanácsok munkája folyamatosan fejlődjék, eredményesebben valósítsák meg az állami Daradics Ferenc Á tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót jónak, reálisnak tartom. A tör-' vényt 3 éve hoztuk, de nem 3 évre, hanem meghatározatlan hosszú időre. Nyilván a beszámoló egy hosszú folyamat kezdetéről, 3 év tapasztalatairól adhat számot. E: viszonylag rövid idő alatt egy sor szervezeti, hatásköri változtatást kellett bevezetni mind a testületi, mind az apparátusok munkájában. A változásokat meg kellett ismertetni, elfogadtatni a tanácsi szervek dolgozóival és a lakossággal. A törvény végrehajtásából adódó feladatok közül ez sem tekinthető befejezettnek. A hatáskörök általában lefelé, a helyi tanácsokra irányuló átcsoportosítása nagymértékben növelte az önállóság, a felelősség és a demokratizmus szélesítésének a feltételeit — mondotta. Jelentősen bővült az érintkezés a lakossággal, az úgynevezett népszerű és népszerűtlen témákban. Többször kell igent is, és nemet is mondani. A valóságnak megfelel az az értékelés, hogy tanácsi szervezetünk — általánosítva — a törvény szellemében és' értelmében jól áll helyt, él a lehetőségekkel és végzi feladatát. Az általánosítás —■ mint mindig — egyedi, szélsőséges eseteket is takar. Különbözik a munka minősége apparátusok , között, apparátuson belül és sokszor még egy személy • esetében is, — amikor többségében jól elvégzik feladatukat, de — nem jelentős számban — még törvénysértő határozat is születik, vagy hosszadalmas, bürokratikus az eljárás, stb. Valahogy úgy vagyunk, mint az építkezésekkel ;■ épül évente 80 ezer lakás, melynek kis hányada selejt. De ez' a kis hányad nagyobb súlyt kap a közvélemény előtt, mint a nagy többség, a jó. Adódik ez azért, mert van gyenge, alacsony színvonalú, rossz munka is. Mindenkinek joga és kötelessége a maga módján és eszközeivel harcolni, fellépni a hibák ellen. A káderpolitikai elveinkben jól vannak megfogalmazva a követelmények. A szakmai' képzettség színvonala az, ami • a legkonkrétabban kimutatható, számon- kérhető és megszerezhető. Ez nagyon lényeges a jó, tartalmas, színvonalas munkához. Jelentős a fejlődés e téren az elmúlt 3 évben, és jelentős az érdeklődés napjainkban a különböző szakmai képesítések megszerzésére a követelményeknek megfelelően. Az e területen végbemenő fejlődésnek tudható be az, hogy jobban tudnak eligazodni a törvények, rendeletek, utasítások, határozatok sokaságában. Mind kevesebb törvénysértő döntés, határozat születik, cspkken az ilyen jellegű panaszok, fellebbezések száma. Viszont a szakmai képzettség fejlődésének hatása nem jelentkezik kellően az ügyintézés egyszerűsítésében, az átfutási idő csökkénésében. Szórványosan találkozunk a szakmai szemlélet túlzásaival, merevségeivel Problémát jelent az, hogyS tanácsakadémiákon és egyéb tanfolyamokon hosszú évek során kiképzett — főleg alsóbb szintű — vezetők sokasága nem számít szakképzett-; nek, mivel nem tudta mindenki letenni a kiegészítő vizsgákat. A politikai követeimé-' nyék tekintetében is jelentős a fejlődés, ami részben adatokkal is mérhető, másrészt az általános fejlődésből következtethető. Mégis, megítélésem szerint, a tanácstörvény végrehajtásával kapcsolatos meglévő hiányosságok többsége, egyrészt a káderek politikai képzettségének hiányára, vagy annak alacsony színvonalára vezethető vissza, másrészt a rátermettség, szervezőkészség, modor, kezdeményezőkészség, új iránti fogékonyság, következetesség, tárgyilagosság^ őszinteség, a szó és tett egysége, önzetlenség, erkölcsi, morális tisztaság problémádra. De még lehetne sorolni azokat a követelményeket, normákat, melyek a szakmai ismereteken túl alkalmassá, vagy hiányuk alkalmatlanná tesznek embereket arra, hogy a közügyet valamilyen szinten szolgálják. Gyakorlatilag ezen tényezőktől függ, hogy helyén van-e a testületi munka, hogyan dolgozik a szakigazgatás, megvalósul-e, szélesedik-e a szocialista demokrácia, hogyan valósulnak meg a községpolitdkai tervek, hogyan tudnak mozgósítani, közügyet csinálni a közügyből. Éppen ezért, véleményem szerint a szakmai követelményeken túl, többet kellene tenni mindenkinek e követelmények teljesítésért. A pozitív tulajdonságok tudatos fejlesztéséért, a negatív tulajdonságok ellen. Mint problémát szeretném felvetni a szakigazgatási tevékenységen belül a szabálysértési munka értékelését. Ezen belül is két szempontot bírálok, kifogásolok. Egyik az,' hogy egyértelműen pozitívnak ítélik a feljelentések számának a növekedését. A másik, hogy ugyanúgy ítélik meg az egy főre eső bírság nagyarányú növekedését. Egyik tanácsi beszámolóból olvastam töb bek között azt, hogy jó a szabálysértési munka, mert míg 1971-ben az egy főre eső bírság ’220,— Ft volt, ez 1973-ban 550,— Ft-ra emelkedett. Lehet, hogy rossz a hasonlat, de ez egy kicsit azt jelenti, mintha a bíróságok munkáját a kiszabott átlagévvel értékelnénk. Szerintem az értékelésnél az alapvető szempontnak az állampolgári fegyelemre való nevelésnek kellene lenni, és (Folytatás a 3. oldalon.) Gáspár Sándor, Sándor József, Csetcrki Lajos és Losonczi Pál az országgyűlés szünetében.
