Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

/ Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka [ (Folytatás az 1. oldalról) Á kölcsönös előnyök alapján sokoldalú gazdasági kapcsola­tot alakítottunk ki a fejlődő országokkal.. A fejlődő országokkal foly­tatott gazdasági kapcsolataink politikai feltételei tovább ja­vultak, államközi kapcsolata­inkban ■ a kedvező tendenciák voltak túlsúlyban. A békés egymás mellett élés politikájának valóra váltása érdekében, a kölcsönös érde­kek figyelembevételével, a tel­jes egyenjogúság biztosításával fejlesztjük kereskedelmi, gaz­dasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Külkereskedelmi forgalmunk dinamikusan fejlődött az el­múlt évek során. Ma már hosszú lejáratú kereskedelmi, műszaki-tudományos, termelé­si együttműködési megállapo­dások sora van érvényben. Partnereink általában felis­merték a szocialista országok által szorgalmazott hosszú le­járatú megállapodások előnye­it és azt, hogy Magyarország kereskedelmének a szocialista országokkal folytatott tervsze­rűsége és biztonsága kiegyen­súlyozott, kockázatmentes ke­reskedelmet jelent számukra is. A KGST-tagországok együttműködésének keretében megvalósuló nagyszabású célok tovább növelik a magyar pia­con a nem szocialista országok cégeinek szállítási lehetőségeit. A kölcsönös érdekek elisme­rését jelenti a legnagyobb ked­vezmény elve szerinti elbánás alkalmazása. Az általános 'vám- és kereskedelmi egyez­ményhez, a GATT-hoz történt csatlakozásunk komoly előre­lépést jelent ezen a téren. Biz­tosítja, hogy a magyar gazdál­kodó szervezetek külkereske­delmi tevékenységüket a vi­lágkereskedelemben általában érvényesülő feltételek mellett folytassák. Lehetőséget ad to­vábbá számunkra, hogy részt vegyünk azokon a sokoldalú tárgyalásokon, amelyeknek célja az áruforgalmat sújtó vámok csökkentése és az egyéb kereskedelmi akadályok meg­szüntetése. Az Egyesült Államok — po­litikai megfontolásokból — ed­dig nem tette lehetővé, hogy vállalataink a legnagyobb ked­vezmény elve alapján keres­kedjenek USA-beli vállalatok­kal. Ennek megfelelően termé­szetesen mi sem biztosítjuk az amerikai áruk számára a leg­nagyobb kedvezmény elve sze­rinti elbánást. Ez a helyzet ke­reskedelmi kapcsolataink fej­lesztésének jelenleg komoly akadálya. A nehézségek ellenére a tő­kés országokkal folytatott ke­reskedelem kilátásai kedvező­ek. Valós alapja a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének a békés egymás mellett élés nor­máinak- mind szélesebb körű térnyerése. Figyelemmel a nemzetközi életben végbement pozitív változásokra, joggal feltételezhető, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres lezárása és annak eredményei e folyamat­nak jelentős lendületet adnak, és a tőkés országok a velünk szemben alkalmazott kereske­delempolitikát — már csak sa­ját exportérdekeik miatt is — liberalizálják. A külkereskedelmi jog r külkereskedelmi tevékeny­ségre jogosult gazdálkodó szer­vezetek köre az elmúlt évek­ben jelentősen bővült. Külke­reskedelmi tevékenységet ma több mint 100 gazdálkodó egy­ség fejt ki, amelyek különbö­ző szervezeti formában. mű­ködnék. A külföldi vállalatok kereskedelmi képviseletére ál­lami képviseleti vállalatokat hoztunk létre. A törvényjavaslat a külke­reskedelmi jog megadásának csupán legfontosabb feltételeit határozza meg. A javaslatban megjelölt kereteken belül a gyakorlat az adott időszak gazdaságpolitikájától függően fog kialakulni. A külkereskedelem szerve­zeti rendszerében végbement változásokkal egyidejűleg lé­nyegesen megváltoztak a kül­kereskedelmi vállalatók és a kivitelre termelő, illetve a be­hozott, termékeket felhasználó belföldi gazdálkodó szerveze­tek gazdasági' és jogi kapcso­latai. a külkereskedelmi vál­lalatok és a termelő vállalatok szerződéses kapcsolataiban azok a formák váltak elsőd­legessé, amelyek megteremtik a szervezetek gazdasági érdek- azonosságát és amelyek bizto­sítják a termelésnek a külső gazdasági környezettel való kapcsolatát. Ezqk a formák ed­dig eredményesen szolgálták külkereskedelem-politikai cél­kitűzéseinket. Továbbfejleszté­sük azonban változatlanul fel­adat, és ennek érdekében a szükséges előkészítő munkála­tok széles körben megindultak, bevonva a tudományos élet képviselőit is. A külkereskedelem irányí­tása harmonikusan illeszkedik tervgazdálkodásunk rendszeré­be — folytatta Bíró József. — Az irányítás egyik fontos fel­adata, hogy biztosítsa minden államközi kötelezettségünk maradéktalan teljesítését. Eh­hez kölcsönös érdekek fűződ­nek. A rögzített kontingense­ket gazdálkodó szervezeteink­nek teljesíteniük kell. Ha erre nem kerül sor, a törvényjavas­lat megadja a kellő felhatal­mazást a szükséges állami in­tézkedések megtételére. A külföldi vállalatok számá­ra eddig is lehetővé tettük, hogy a magyar piacon üzleti tevékenységet fejtsenek ki. Ke­reskedelmi érdekeik tartós ápolására és előmozdítására magyar képviseleti vállalatokat bízhatnak meg. A külföldi vállalatok növek­vő piaci aktivitása indokolttá tette helyzetük törvényi ren­dezését. Ideiglenes itt-tartózko- dásuk idejére törvényes ren­delkezéseinkkel összhangban fejthetnek ki kereskedelmi te­vékenységet Tartós jellegű itt- tartózkodásukhoz, a külföldi vállalatok letelepedéséhez, képviseletek, irodák nyitásához hatósági engedély lesz szüksé­ges. Az eddigi lehetőségeket fenntartva most új jogokat adunk. Eddig ugyanis nem tet­tük számukra lehetővé, hogy Magyarországon képviseletet létesíthessenek, üzleti irodákat állíthassanak fel. Képviseletü­ket csupán az erre feljogosí­tott szervezetek, elsősorban az állami képviseleti szervezetek és vállalatok látták eL A vál­lalati képviseletek létesítése a külföldiek számára azonban nem korlátlan jog. Engedélye­zésükre akkor kerülhet sor, ha működésük a népgazdasági ér­dekekkel és külkereskedelmi politikánkkal összhangban áll; a tartós és szoros műszaki vagy gazdasági együttműködést elősegíti. Külföldi gazdasági tevékeny­ségünk bővülését jelenti, hogy kereskedelempolitikai céljaink elérése, valamint külföldi pia­ci szervezetűnk kiépítése érde­kében a magyar gazdálkodó szervezetek külföldön vállala­tokat alapítanak, illetve válla­lati érdekeltségeket szereznek. Külkereskedelmünk eredményei Külkereskedelmünk az el­múlt években jelentős eredmé­nyeket ért el. Forgalmunk di­namikusan növekedett. Keres­kedelmi mérlegünk 1972-ben és 1973-ban aktívummal zá­rult. A IV. ötéves terv 1975. év végéig várható teljesítése arról tanúskodik, hogy a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó célja­inkat elérjük. Eredményeink nem csupán a külkereskedel­mi vállalatok, hanem az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, egyszóval az egész népgazda­ság eredményei is. A világ- gazdaságban mutatkozó válság- jelenségek, a kereslet vissza­esése, az olajválság, a pénzügyi válság, a nagy arányú pénz­romlás —1 a szocialista orszá­gokkal folytatott gazdasági együttműködés erősödő kedve­ző hatása mellett is — hátrá­nyosan érinti külgazdasági kapcsolatainkat. A nyersanyag- árak nagymértékű növekedése miatt a behozatali árak a ki­viteli árakat jelentősen meg­haladják. E kedvezőtlen irány­zatokat csak munkánk haté­konyságának növelésével tud­juk ellensúlyozni. Bíró József befejezésül rá­mutatott: — A külkereskedelmi tör­vény megalkotása egyik eleme a jogalkotási programnak, amelynek célja, hogy a gazda­sági élet legjelentősebb kérdé­seit törvény szabályozza. A ja­vaslat ~ tartalma összhangban áll a párt és a kormány gaz­daságpolitikájával. A Minisz­tertanács nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja eL Kerkay Andorné (Fejér me­gye, 1. vk.), a törvényjavaslat előadója egyebek között arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy a kereskedelmi, valamint a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság e törvényterve­zetet sokoldalúan megvitatta, s alapos eszmecsere után egy módosító, s több szövegjavító, pontosító javaslatot fogadott el. A két bizottság úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett tör­vényjavaslat összhangban áll a párt és a kormány gazdaság- politikájával, jól illeszkedik más, gazdasági tárgyú törvé­nyeink sorába, segíti külke­reskedelmünk fejlődését, szol­gálja népünk jólétét, életszín­vonalának emelését. Ezért a törvénytervezetet a bizottságok elfogadásra javasolják. Szünet után Varga Gáborné elnökletével megkezdődött a törvényjavaslat fölötti vita. El­sőként Molnár Endre (Buda­pest, 57. vk.) a budapesti párt- bizottság titkára kért szót, majd dr. László Andor állam­titkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szólalt fel. Dr. László Andor felszólalása Képünk: dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter expozé­ját mondja, _ é vekben is gyorsan fog nőnk Kizárólag belső piacunkra támaszkodya el sem kezdhet­tük volna számos fejlesztési programunkat, mint például az autóbuszprogramot, az ole­finprogramot, az ' alumínium­ipar fejlesztését, a gyógyszer- gyártás bővítését, a szarvaS- marha-tenyésztés korszerűsíté­sét és növelését, stb. Ipari és mezőgazdasági termelésünk növekedésének tehát feltétele, hogy bővítsük világpiaci kap­csolatainkat. A továbbiakban rámutatott; a törvény egyenlő feltételeket ps lehetőségeket biztosít ha­zánk minden külkereskedelmi partnere számára. Mi — érde­keinknek megfelelően — azok­kal az országokkal építjük leg­inkább gazdasági kapcsolatain­kat, amelyeket a piac . nagysá­ga, a kapcsolatok tartóssága és biztonsága jellemez, ahol exportunkat teljesen egyenjo- gúan kezelik, minden hátrá­nyos megkülönböztetés nélkül. Ilyen piac mindenekelőtt a KGST, amely önmagában véve is megfelelő hátteret ad a nna- gyar népgazdaság fejlődéséhez. Tagállamaiban a világ népes­ségének 10 százaléka él és itt állítják elő a világ termelésé­nek több mint egyharmadát. Fennállásának negyedszázada alatt a tagországok fejlődése gyorsabb volt, mint a tőkés országok bármely csoportjáé: a nemzeti jövedelem nyolc­szorosára, az ipari termelés több mint tizenkétszeresére emelkedett. Ezzel a háttérrel biztonságosan léphetünk fel egyéb nemzetközi piacokon is. — A KGST-ben tömörült or­szágok politikai és gazdasági együttműködéséből kialakult fejlődés vetette meg az alap­ját annak, hogy a 70-es évek elejétől kezdve a tagországok­nak nemcsak az egymás közöt­ti, hanem a nyugati országok­kal folytatott külkereskedelme is gyors ütemben növekedhe­tett. — Hazánk számára is ez a gazdasági háttér adta és adja az alapvető lehetőségeket a más irányú kapcsolatok erő­teljes fejlesztéséhez — mor»J dotta, majd arról szólt, hogy a külkereskedelem előnyei ak* kor bontakoznak ki teljessé-: gükben számunkra, ha helyed sen választjuk ki a célokat^ amelyekkel részt veszünk a nemzetközi munkamegosztás­ban és ezeket magas színvonal- ion valósítjuk meg. . Dr. László Andor ezután arJ ról szólt, hogy a törvényjavas­lat a külkereskedelmi tevé^ kenységet mint az állami terv- gazdálkodás szerves részét, al kormány gazdaságpolitikája végrehajtásának fontos eszköz zét szabályozza. Ezért minősí­ti állami monopóliummá a külkereskedelmi tevékenység get, hogy ezáltal — az eddigi­ekben igazolt gyakorlatnak megfelelően — a külkereske­delem a legközvetlenebbül szolgálhassa gazdaságpoliti­kánk végrehajtását; Dr. László Andor az árfo^ lyampolitikánkról szólva el­mondotta : biztosítani kell a fo­rint stabilitását azáltal, hogy a tőkés világpiaci árszínvonal inflációs emelkedése és a vi­szonylag szilárd hazai árszín­vonal közötti különbséget a fo­rint megfelélő értékelésével el­lensúlyozza s ezzel a belső egyensúly egyik fontos ténye­zőjét erősítse. Ugyanakkor ár­folyampolitikánkban tekintet­tel kell lennünk külső egyen­súlyi szempontokra, fizetési mérlegünk megfelelő alakítá­sára is. A . vámpolitika eszközével kell küzdenünk a magyar áruk egyes piacokon történő diszk­riminálása ellen. ’ A továbbiakban kifejtette, hogy az ország külgazdasági érdekeinek védelme szempont­jából szoros a kapcsolat a kül. kereskedelmi és devizagazdál­kodási tevékenység között. Ezután Marton János Győr- Sopron megyei és Radnóti László Somogy megyei képvi­selő szólalt fel, majd ebédszü­net után Péter János elnökle­tével folytatódott a tanácsko­zás. Elsőként Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyette­se emelkedett szólásra. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese felszólalása 1974. október 4. Az államtitkár bevezetőben hangsúlyozta: — A törvényjavaslat a gaz­dasági tevékenység egvik fon­tos és mind jelentősebb körét szabályozza, hiszen hazánkban az egy főre jutó export 20 év alatt körülbelül tízszeresére emelkedett. Ez az ütem más országokéval összehasonlítva magasnak mondható. Az egy főre jutó kivitel a következő Magyarországon minden ne­gyedik dolgozó közvetlenül olyan árut termel, amelyet külföldön értékesítünk, és közvetve szinte kivétel nélkül minden dolgozó részese a ki­vitelre szánt termékek előállí­tásának. S a behozatalról még nem is szóltam, ha végiggon­doljuk, hogy hol és mennyien dolgoznak külföldön vásárolt nyersanyaggal, energiával, gé­pekkel, hogy mi a szerepe a fogyasztásban az importcik­keknek, bátran állíthatjuk: a külkereskedelmi tevékenység át- meg áthatja egész életün­ket, mindennapjainkat —mon­dotta. 'Folytatás a 3. oldalon.) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom