Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
1 Státusa: oktató kórház * . r * t Kérdés és felelet — öt dunántúli kórház — A POTE- kezdeménjezle KORÁBBAN írtunk arról, hogy a kis kórháznak 1400 ágya miatt sem számító Tolna megyei Balassa János Kórház új feladatokat kapott oktató kórházként, amennyiben gyakorló teret biztosít a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatóinak. Akkor emlékeztettünk arra a sok éve zajló vitára is, mely itthon és országhatárainkon messze túl is az elméleti és gyakorlati képzés minőségi, mennyiségi különbözősége miatt robbant ki. Világszerte dúlt ez a vita, mely máig sem csillapult szenvedélyességében, mivel szédítő gyorsasággal növekszik valahány tudományág ismeretanyaga. Ebből adódik, Hogy a tegnapi tudás sokszor nem felel meg a mának, vagy csak kis túlzással: amit reggel még ismeretben teljesnek hiszünk, egy dél körül világgá röpített tudományos szenzáció hírére összeomlik. Szinte mindennap újjá kell születnünk, ha nemcsak befogadni kívánjuk, hanem alakítani is a .világot. De ne szaporítsuk a szót. A kérdés, hogy miként lehetne általánosabb képzettséggel rendelkező orvosokat nevelni nem most és nem is csak egy-két évvel ezelőtt vetődött fel először. De az orvosképzés hazai reformjának első lépéseként a Pécsi Orvostudományi Egyetem munkálta ki a kérdés legkézenfekvőbb válaszát és kezdte el egyenértékűként kezelni az elméleti és gyakorlati oktatást. így lett a megyei kórházból oktató kórház, amelynek osztályain az orvosnövendékek a szorgalmi idő felét az elméleti felkészült- gégét élővé tevő gyakorlati tapasztalatok megszerezésére fordíthatják. MIÉRT VOLT SZÜKSÉG erre az „újításra”? A fent leírtak magyarázzák ezt, de mert semmi értelme a köntörfalazásnak: az eddigi gyakorlat, az, . hogy az orvosutánpótlást biz-1 tosítandó medikusaink és me- i dikáink szigorlókként töltöttek egy évet a gyakorlatban, idő-* szerűtlenné vált. Ráadásul konzerválta is azt a kifogásolható állapotot, mely a világszerte' zajló vita megállapításái sze-' rint az elméleti fölkészültséget kiáltotta ki egyedül üdvözítő-’ nek. A nyaranta esedékes ápo- - lástani gyakorlatok sem biZo-. nyúltak elegendőnek, így a fiatal orvosok. pályakezdése nem vált könnyebbé. Az azonnali képességet az önálló munkára csak a legkiválóbbak tudták fölmutatni- mindjárt -a. pályakezdés elején. S olyan szakmáról, hivatásról lóvén szó, aminek tárgya az ember,' a régi képzési rend felmondta szolgálatot, hogy kezdetét vehesse az a reform, ami az egyetem és az arra alkalmasnak ítélt kórházak együttműködésén alapul. IV-ed, V-öd és Vl-od éves hallgatók a szorgalmi idő felét töltik az egyetemén az elméleti tudás megszerzésével, majd amikor ebből sikeres vizsgát tettek, megkezdik gyakorlati fölkészülésüket az oktató kórházakban, ahol a gyakorlatból vizsgáznak. Kezdetben a pécsi megyei, a kaposvári, a szombathelyi és szekszárdi kórház kapott feladatot az orvosképzés reformjában. Nemrég értesülhettünk arról, hogy belép a gyakorlati képzésbe a nagykanizsai kórház fs, tígy-összesen öt -dunántúli kó»ház -osztja - meg a POTÉvval-'azt a\íei adatot. amit korábban ,,csak. ,-az.--egyetemi klinikák végeztek.., ;%-A GYAKORLATOZ!*) HALLGATÓK. -scsopQStlfetsgáma ,egy- egy ■■osjháiyoh évagy-h. reitójgiő- iptizetbén:-nem, több «légnél. Biztósítottgbb .tehát; a- gjja-kör- latf.egsf-- szintreviám’eléáe az elméleti fölkészüléssel. = Az. sem mhlló!£és szempont ■tferm/szete- seri#.Tfogy -a,. képírás* 'új rehjijé lehétőv.é tés'íi'a'-szigoriöéy.- -elbánását. >: • -., r,'i - J ,» ■ . Mindent-egybevetve' a PQ.'TE kezdeményézése»éd£ig. ^eyjSiii,, s mint ezt-örömmel :;t-ihállhattuk, a Tolna4 megy el-kórház-oktatóként - beváltotta -a hozzá ,- fűzött reményeket,., űhha: ném könnyedén; hiszen, nem lcdpott- új - státusokat,, fölszereléseket, segítséget például az orvosnő-, vendékek elhelyezésére.tlpiedig. rászolgálna, hiszen rei&felteté-í sének megfelelően gyógyít,* ne.-; véli szakorvosi utánpótlásunkat és újabban része van az egyetemi szintű orvosképzésben is. Eleddig ennek ellenére nem kapott lehetőséget — mint ezt említettük — személyi és tárgyi feltételeinek javítására a kórház, melynek oktató kórházként rendezetlen mindmáig a jogi helyzete is. Bízzunk benne, hogy ez. a rendezetlenség nem tarthat soká és az a 80—100 — később ennél jóval több — orvosnövendék, aki itt tölti egyetemi éveinek csaknem a félét, a jelenleginél is kedvezőbb körülmények között szerezhet gyakorlati jártasságot,- bonthatja ki képességét az önálló munkára! rt- . *.,. — li —T* . Tolna megyei diák klubok a (elsőfokú oktaiási intézményekben Beszélgetés Vida Jánosnéval, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettesével A klubokat a megyei ifjúságpolitikai alapból támogatjuk, a megyei tanács illetékes osztályainak megbízottja részt vesz a programok összeállításában. Arra törekszünk, hogy minden évben sor kerüljön egy tájékoztatásra —- főként a végző Hallgatók számára — a megyebeli elhelyezkedési lehetőségekről, de közreműködünk a megyébe irányuló kirándulások szervezésében, lebonyolításában - is. A kapcsolatok fenntartásával, szorosabbra fűzésével végső célunk a megye szakember-ellátásának javítása. —. Mi indokolja azoknak a diákkluboknak a létét, melyek az ország számos felsőfokú oktatási intézményében a Tolna megyei Tanács anyagi és egyéb jellegű támogatásával működnek! — Az utóbbi években, mint mindenütt, Tolna megyében is megnőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek iránti igény. Számos területen igy lesz ez a következő ötéves tervben is. Például az óvodákban, általános iskolákban azután is dolgoznak majd képesítés nélküli nevelők. Mindez arra inspirál bennünket, hogy szorosabb kapcsolatot létesítsünk az egyetemekerj, főiskolákon tanuló Tolna megyei diákokkal. A kapcsolattartásnak különböző formái alakultak ki, ezek közé. tartoznak a már említett diákklubok. Hasonló célt szolgálnak az évenként — mindig más városban — megrendezendő Tolna rhégyéi diáknapok. Legutóbb idén tavasszal, Pécsett került sor érré a rendezvényre. A diáknapokon a párt-, tanácsi és KISZ- vezetők tájékoztatják a megyénkben diákokat a megye fejlődéséről, az elhelyezkedési lehetőségekről éS' mjndérnellett, vagy éppen ezzel, megkísérlik bennük feltámasztani, ébren tartani az egészséges lokálpatriotizmust. — A kluboknál maradva: ezekkel kapcsolatban mi a megyei vezetés célja?-*— Egyrészt együtt tartani a fidtalókaf,' másrészt segíteni szabad idejük hasznos eltöltését, szakmai fejlődésüket, a megyével kapcsolatos tájékozódásukat. — Ez utóbbin kívül van-e a megyének közvetlen „haszna” a diákklubok támogatásából, segítéséből? — Képviselőik meglátogatják a megyebeli középiskolákat, tájékoztatják- a fiatalokat a felvételi vizsgákról, a felvételi esélyekről. Segítenek a felkészülésben, leveleznek, instrukciókat adnak. — Az on véleménye szerint betöltik-e hivatásukat ezek o ■klubok? — Az elmúh másfél esztendő, amely alatt az ilyen jellegű klubélet szervezettebbé, intenzivebbé vált, túlságosan kevés ahhoz, hogy határozott igennel vagy nemmel • válaszolhatnék. Ennek ellenére eredményesnek tartom a klubok.tevékenységét és véleményem szerint mindenképpen hozzájárulnak — később talán még inkább — ahhoz, hogy megyénkben több legyen a megfelelő felsőfokú . végzettséggel rendelkező szakember. ; — gy — Leonardo da Vinci naplója Az UNESCO Courier című folyóirat külön számot szentel Leonardo da Vinci kéziratainak. A reneszánsz zseniális művészének, filozófusának és tudósának többkötetes naplója közvetlen halála után gyűjtők kezébe került, majd az idők folyamán elveszettnek hitték. A madridi nemzeti könyvtárban 1965-ben egy átrendezés során megtalálták a napló két kötetét, amelyekbe Leonardo da Vinci 15 éven át írta be feljegyzéseit. A két kötetet téves katalogizálás folytán addig más címszó alatt tartották nyilván. Az összesen 700 oldalt tartalmazó füzetek anatómiai rajzokat, gépterveket, természet- tudományi, ballisztikai tanulmányokat, a hangszerek sajátosságairól készített észrevételeket tartalmaznak. A leletet a XX. századi történettudomány egyik legjelentősebb felfedezésének tartják. Az UNESCO Courier közli Leonardo da Vinci legjelentősebb kéziratait, amelyek másolatát sokéves tanulmányozás és rendszerezés után idén ősszel adták ki. HÁROMMILLIÓ FORINT A TAMÁSI TERMÁLFÜRDŐ KORSZERŰSÍTÉSÉRE A tamási termálfürdő főépületének korszerűsítéséről hozott határozatot szerdán a nagyközségi közös ianács. Hárommillió forintért öltözőt és orvosi rendelőt, a kicsiknek játszóteret építenek, a területet parkosítják. Jövőre felépül két elárusítópavilon. A távlati tervek között szerepel az egyik medence téliesítésa Tükörképünk villanásai Az érkező tanácstalan. Értekezletre hívták, de az. ismeretlen épületben nem tudja merre, hova menjen. Mit tesz ilyenkor az ember? Kérdez, mint hősünk is. de az első szembejövő válasza kedvezőtlen: . — Értekezlet? Azt sem tudom, hogy van-e egyáltalán — mondja, aktacsomójával továbbrobogva. Hősünk mindezek után megindul az első emelet irányába, vele az az asz- szony is, aki szem- és fültanúja volt az előbbi párbeszédnek. A lépcső legfelső fokán a férfi megáll. Pillantásával kíséri az előbb még mellette haladó nőt, aki biztos mozdulattal nyit be egy ajtón. Bent emberek ülnek. — Egy pillanatra, asszonyom! Itt lesz az értekezlet? — Igen. — Maga is erre jött? — Hát persze. — Szólhatott volna az előbb mondja szemrehányóan a férfi. A nő mosolyog. — Mi vagyok • én, talán információs iroda?! Most érezzük csak, mit jelent a szilárd tető a fejünk felett, mit a kellemes meleg, amikor odakint szél fúj és eső- csíkok kígyóznak a busz ablakain. A távolsági járat pilótája indexéi, majd fékez, hogy beállhasson a megállóba. Egy leszálló van, fiatal férfi, aki néhány pillanat alatt kint terem a zuhogó esőben. Helyette bőrig ázott nő lép fel és indul a jármű belseje felé. A kalauz — hangja valahonnét a „magasból” érkezik. — Ez távolsági járat, ha nem látta volna az oldaltáblán. — Ki nézi azt ilyen komisz időben? — így az asszony. A kalauz még magasabbról: — Csakhogy nem visszük ám el. Ez nem helyi járat. Az asszony erre már megszeppen. — Csak a végállomásig mennék. Nézze, még egy kalicka sincs ebben az istenverte megállóban. — Nem tehetek róla. Tessék leszállni! A nő-szomorú és engedelmes. Elhagyja a megváltásként érkezett buszt. A kalauz dühös és az ide vágó utasításokból idéz. Az utasok hallgatnak. Csak szemük árulja el. hogy tudnának mondani egyet és mást. Kár. hogy nem mondana^'- .>,■ © A család most költözik-ú j,“kétszobás * OTP-öröklakásba. Ki ^csodálkozik azon, hogy a több évig tartp'bspórolás után nem plüssbevonatú fotelek, egyéb bútorköltemények sorjáznák* Ijp,, .a-' teherautó platójáról? Senki.„ü l, H-né azonban nem 1 bízik ebben, . s-i,a régi, vedlett bútorzatot .fkin*\rá&atja-4fc\ a függőfolyosón. • — Holnap vendégek* jönnék. Csak nem képzeled, hogy ezekkel fogadom-, őket?! — mondja a férj épek, akrttieg-t adóan bólint és tovább .pakoL ! r Másnap H-né előremegy a TépcSőhá- zig. Panaszkodni az ' első kézfogással kezd:- r — Micsoda emberek. .vannak! Nem tudom ki a szomszédom, de hogy pimasz, az biztos.- Képzeljétek, oda rakta a kopott holmiját a‘ lakásunk, elé. És pont most; amikor á bútórszállítókát _ várjuk az új garnitúrával o Jótett helyébe jót várj . —. tanultuk annak idején és hittük is. Felnőtten szerzett ismereteink a tétel ellenkezőjét bizonyítják gyakran. * Mint ez a példa- is ... " Z-né kisfia szép, okos. egyszóval cuki kis kölyök. K-né. a szomszédasszony amatőr fotós. Mi sem kézenfekvőbb, mint az, hogy lefotografálja a kis Z-t. Fotografálja hetente, kéthetente, meztelenül és ruhában, de lankadatlan szolgalommal. Munkájáért köszönet járt. K-né nem is vár többet, mert szenvedélye a fotózás» ___ T örténik pedig, hogy • hosszabb-rövi- debb idő elteltével Z-ék autótulajdonosok lesznek. Z-né rövidesen autóval szállítja a fiát a bölcsődéig. K-né, az amatőr fotós is arra jár.. A kislányát viszi bölcsibe, gyalogosan, vagy babakocsival. Z-né erről nem vesz tudomást, újabban nem is köszön, legfeljebb méltóságteljesen biccent. Mígnem ismét történik valami. Z. Péterke elesik. Az orvosi ellátás után olyan, mint egy kis frontharcos. — Zsuzsika — szólt Z-né K-néhoz. — Nem lépnél át egy pillanatra hozzánk a masináddal? Szeretném, ha Péterke viszontláthatná magát nagykoráéban is ebben a hatalmas gézkötésben. ■ K-né veszi a gépet: Kattanás, csette- ,nés, jöhet a laborálás. — Kösz — csicsergi Z-né — nem leszek hálátlan. Majd együtt megyünk kocsival a bölcsibe.'Tudod, mint eddig. — -Hogyne — válaszol nevetve K-né. Miközben arra igondol: Ahol nincs, ne —•keress! Pistike - az-autóról mesél óvodás tárt 'sainak. — Engem apuci hoz, itt szállók ki az ovi i előtt. Minekünk Trabantunk van, kék és piros üléssel... Nektek nincs-is,.* — De van! De van!— kiált közbe Pétiké. — Minekünk is Trabantunk van, és annak- hat kereke van, meg egy sá- ,tor a hátuljában ... A-csodálkozó tekintetű Gáborka ellen- állhatatlán • kényszert érez. hogy ő is beszéljen. — A másik mamának — nagyanyját hívja így — van böccéje, meg cocája. És a papának van pacija, a Kicsi r*;g a Pöttyös. Általános derültség. — A paci nem autó — mondja ki az ítéletet Pistike. — Buta vagy. .Gáborkával ezután vagy félóráig nem játszik senki. Utána folytatódik a vi- háncoló bujócska, fogócska, mintha mi sem történt volna. A kiközösítés még csak fél óráig tartott. A tény azonban így is tény: nehéz emberré cseperedni. SARGA JÖZSEF ,
