Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
T I I ! » GWOVICA Cvi 3000 köbméter fát ad a kerület munkák megbeszélése, aztán irány Bátaszék felé az országúton. Ha reménytelenül szakad az eső. akkor ezt a távot a menetrend szerinti autóbusz- szal teszi meg és a megállótól gyalog talpal fel a festői szép. ségű Gurovicára, ahol a lakatlan erdészház várja. Guro- vicától a Montenuovo hercegek valamikor nem sajnálták a pénzt. Valóban szép, kétszobás erdészlakot építtettek itt. Ütban a házakból, tanyák, ból irifien is. onnan is köszönnek az erdésznek, hiszen Jankó Sándor kerületvezető húsz esztendeje dolgozik Gurovicán, de ebből csak kilenc évet töltött valóban odakinn. Egy csepp együttérzés sincs benne, amikor Simon Menyhért születését emlegetjük, ezt az ügyesen megírt, de lényegében fejlődésellenes novellát. Az erdész életében rengeteg a szépség, kevés a romantika és sok a termelőmunka, amit így. ingázó módon is el lehet végezni. — Amikor a kislányom iskolás lett, — mondja — úgy döntöttünk a feleségemmel, hogy 'törik-szakad beköltözünk Szekszárdra. Remeteségből nem lehet iskolába küldeni egy gyereket. A kislány azóta már tanít Sióagárdon. Múlnak az évek, de ez a kerületvezetőn alig- alig látszik, mert azért az erdész élete még ingázó módon is egészséges. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság bá_ taszéki erdészete gurovicai kerületének területe 507 hektár. 90 százalékban lombos fák — tölgy, bükk, cser, gyertyán, hárs, akác — tizedében tűlevelű. Éves átlagban huszonnégy személynek ad kenyeret, nem is rosszat. A női dolgozók keresete 1800—3000 forint között mozog, a férfiaké 2500-tól 4800-ig terjed. — Ez természetesen nem valamiféle nemek szerinti megkülönböztetés, hanem azt jelenti, hogy a nehéz munkát végző fakitermelők, gépkezelők érthető módon jobban keresnek. „Üzemcsarnokuk” azonban az égbolt, amelyről jól tudjuk, hogy az idén hosszú hetekig többször volt szürke, felhős, Az elképzelés: keki színű egyenruha, a zubbony hajtókáján a szakmát jelző lombdíszítéssel. „Jáger”-kalap. szíjon függő oldaltáska, vállra vetett puska, esetleg távcső a nyakban. Az erdész sétál az erdőben, ismer minden fát, bokrot, a vaddisznók dagonyázó helyét, a vadváltókat. Lába nyomán ott a kitünően idomított vadászkutya, lehetőleg vizsla. Lakása természetesen kinn van a rengetegben, ahol nem kell félni környezeti ártalmaktól és gyöngyvirágtól lombhullásig lehet gyönyörködni a természet csendjében. Az udvarban anyátlan őzike nevelkedik, az egész kép felett pedig rózsaszínben játszó tejfehéren gomolyog a romantika köde. Ha még egy ilyen sort leírunk, a valóságot jól ismerő valószínűleg vattacukor után kiált... Az erdész, aki ingázó A valóság: sportos öltözék, vízhatlan anorák. Az erdész kora reggel beszáll városi lakásánál a Trabantba és felhajt a Kerékhegyre. Itt a traktorosok dolgoznak, telepítéshez készítik elő a talajt. Eligazítás, a A lakatlan erdészház esőkönnyeket síró. mint nap. sugaras. Üzemi konyha nincs. Ha váratlanul nagy eső szakad le, be lehet menekülni az erdészházba, ahol a konyha a kerületvezetői iroda, vagy bőrig lehet ázni odakinn. Kinnjártunk idején még a négy- kerék-meghajtásos GAZ kocsi is erőlködött, amikor meg akartuk közelíteni a fakitermelők munkahelyét. — Nem látványos munka, — véltük. % — Nem az. Inkább előrelátónak mondanám. Az erdőbecslés. pontosabban fatömeg- becslés. amit most végeznem kell. azt szolgálja, hogy kijelöljük, hol kell majd megkezdeni a fakitermelést 1976-ban. Ez törzsenkénti átmérőmegállapítást igényel, aprólékos mé- ricskélést. Arra, hogy valahol Gurovica felett mi történik az erdőben, édeskevés szekszárdi gondol. Ä gurovicai kerület végzi azonban a Kálvária. Bottyén-hegy, Kerék-hegy erdősítését is, ami itt van a szemünk előtt. A kerületvezető elkomoro- dik: — Sajnos túlságosan! Kimegyünk a helyszínre. A Kálvária oldalát nem mondhatnánk. hogy megszépítette a remélhetőleg mielőbb megszűnő új beépítés, de a csúcs körüli részen kiképzett teraszok 5—10 év múlva gyönyörűek lennének — ha hagynánk. Az utat elzáró sorompók szinte kivétel nélkül kidöntve, a csemeték ezrei letaposva. A szekszárdi parkok általunk is sokszor szóvá tett rongálása óvodások kedves játékának tűnik ahhoz mérten, ami itt történt és történik. Mintha konok tudatossággal törekednénk arra, hogy mihamarébb minél rosz- szabb legyen Szekszárdon a levegő, ne nőjenek meg a város zöld tüdejét jelentő erdők. — Ez rosszabb, mintha kecskecsordákat szabadítanánk ide legelni! A teraszokon le-fel mászkálok lába úgy tömöríti a talajt, akár az úthenger, megfosztja a levegőtől a drága csemetéket. Körültekintünk a Kálvária csúcsáról. Valahol jobbra, távol van Gurovica. Előttünk, mögöttünk a város és körülöttünk az erdők, melyeket nemcsak a gurovicai kerület dolgozóinak kellene védeniük, ORDAS IVÁN GOTTVALD KÁROM2 i Az erdőben nincs üzemi kon 'ia A kirándulók pusztításai
