Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

T I I ! » GWOVICA Cvi 3000 köbméter fát ad a kerület munkák megbeszélése, aztán irány Bátaszék felé az ország­úton. Ha reménytelenül sza­kad az eső. akkor ezt a távot a menetrend szerinti autóbusz- szal teszi meg és a megállótól gyalog talpal fel a festői szép. ségű Gurovicára, ahol a la­katlan erdészház várja. Guro- vicától a Montenuovo herce­gek valamikor nem sajnálták a pénzt. Valóban szép, két­szobás erdészlakot építtettek itt. Ütban a házakból, tanyák, ból irifien is. onnan is köszön­nek az erdésznek, hiszen Jan­kó Sándor kerületvezető húsz esztendeje dolgozik Gurovicán, de ebből csak kilenc évet töl­tött valóban odakinn. Egy csepp együttérzés sincs benne, amikor Simon Menyhért szü­letését emlegetjük, ezt az ügyesen megírt, de lényegében fejlődésellenes novellát. Az erdész életében rengeteg a szépség, kevés a romantika és sok a termelőmunka, amit így. ingázó módon is el lehet végezni. — Amikor a kislányom is­kolás lett, — mondja — úgy döntöttünk a feleségemmel, hogy 'törik-szakad beköltözünk Szekszárdra. Remeteségből nem lehet iskolába küldeni egy gyereket. A kislány azóta már tanít Sióagárdon. Múlnak az évek, de ez a kerületvezetőn alig- alig látszik, mert azért az er­dész élete még ingázó módon is egészséges. A Gemenci Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság bá_ taszéki erdészete gurovicai ke­rületének területe 507 hektár. 90 százalékban lombos fák — tölgy, bükk, cser, gyertyán, hárs, akác — tizedében tű­levelű. Éves átlagban huszon­négy személynek ad kenyeret, nem is rosszat. A női dolgozók keresete 1800—3000 forint kö­zött mozog, a férfiaké 2500-tól 4800-ig terjed. — Ez természetesen nem valamiféle nemek szerinti megkülönböztetés, hanem azt jelenti, hogy a nehéz munkát végző fakitermelők, gépkeze­lők érthető módon jobban ke­resnek. „Üzemcsarnokuk” azonban az égbolt, amelyről jól tudjuk, hogy az idén hosszú hetekig többször volt szürke, felhős, Az elképzelés: keki színű egyenruha, a zubbony hajtó­káján a szakmát jelző lomb­díszítéssel. „Jáger”-kalap. szí­jon függő oldaltáska, vállra vetett puska, esetleg távcső a nyakban. Az erdész sétál az erdőben, ismer minden fát, bokrot, a vaddisznók dagonyá­zó helyét, a vadváltókat. Lába nyomán ott a kitünően idomí­tott vadászkutya, lehetőleg vizsla. Lakása természetesen kinn van a rengetegben, ahol nem kell félni környezeti ár­talmaktól és gyöngyvirágtól lombhullásig lehet gyönyör­ködni a természet csendjében. Az udvarban anyátlan őzike nevelkedik, az egész kép felett pedig rózsaszínben játszó tej­fehéren gomolyog a romanti­ka köde. Ha még egy ilyen sort leírunk, a valóságot jól ismerő valószínűleg vattacukor után kiált... Az erdész, aki ingázó A valóság: sportos öltözék, vízhatlan anorák. Az erdész kora reggel beszáll városi la­kásánál a Trabantba és felhajt a Kerékhegyre. Itt a traktorosok dolgoznak, telepítéshez készí­tik elő a talajt. Eligazítás, a A lakatlan erdészház esőkönnyeket síró. mint nap. sugaras. Üzemi konyha nincs. Ha váratlanul nagy eső sza­kad le, be lehet menekülni az erdészházba, ahol a konyha a kerületvezetői iroda, vagy bő­rig lehet ázni odakinn. Kinn­jártunk idején még a négy- kerék-meghajtásos GAZ kocsi is erőlködött, amikor meg akartuk közelíteni a fakiter­melők munkahelyét. — Nem látványos munka, — véltük. % — Nem az. Inkább előrelá­tónak mondanám. Az erdő­becslés. pontosabban fatömeg- becslés. amit most végeznem kell. azt szolgálja, hogy kije­löljük, hol kell majd megkez­deni a fakitermelést 1976-ban. Ez törzsenkénti átmérőmegál­lapítást igényel, aprólékos mé- ricskélést. Arra, hogy valahol Gurovica felett mi történik az erdőben, édeskevés szekszárdi gondol. Ä gurovicai kerület végzi azon­ban a Kálvária. Bottyén-hegy, Kerék-hegy erdősítését is, ami itt van a szemünk előtt. A kerületvezető elkomoro- dik: — Sajnos túlságosan! Kimegyünk a helyszínre. A Kálvária oldalát nem mond­hatnánk. hogy megszépítette a remélhetőleg mielőbb megszű­nő új beépítés, de a csúcs kö­rüli részen kiképzett teraszok 5—10 év múlva gyönyörűek lennének — ha hagynánk. Az utat elzáró sorompók szinte kivétel nélkül kidöntve, a cse­meték ezrei letaposva. A szek­szárdi parkok általunk is sok­szor szóvá tett rongálása óvo­dások kedves játékának tűnik ahhoz mérten, ami itt történt és történik. Mintha konok tu­datossággal törekednénk arra, hogy mihamarébb minél rosz- szabb legyen Szekszárdon a levegő, ne nőjenek meg a vá­ros zöld tüdejét jelentő erdők. — Ez rosszabb, mintha kecs­kecsordákat szabadítanánk ide legelni! A teraszokon le-fel mászkálok lába úgy tömöríti a talajt, akár az úthenger, megfosztja a levegőtől a drága csemetéket. Körültekintünk a Kálvária csúcsáról. Valahol jobbra, tá­vol van Gurovica. Előttünk, mögöttünk a város és körülöt­tünk az erdők, melyeket nem­csak a gurovicai kerület dol­gozóinak kellene védeniük, ORDAS IVÁN GOTTVALD KÁROM2 i Az erdőben nincs üzemi kon 'ia A kirándulók pusztításai

Next

/
Oldalképek
Tartalom