Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-25 / 250. szám

4 A / Ülést tartott a Minisztertanács P (Folytatás az 1. oldalról) takarítás egész társadalmunk fontos ügyévé vált. A mező­gazdaság dolgozóin kívül üze­mi munkások, katonák és diá­kok ezrei kapcsolódtak be a munkába. Részt vállaltak a magyar társadalom gondjából az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó szovjet alakulatok ka­tonái is. A felvásárló és szál- Mtóvállalatok is köndtekintő intézkedéseket tettek a siker érdekében. Dicséret illeti mindazokat, akik ebben a ne-; héz munkában helytálltak. A Minisztertanács megálla­pította, hogy az egyhónapos esőzés miatt bekövekezett ké­sést a betakarításban és az őszi vetések elvégzésében jó munkaszervezéssel sem lehe­tett még megszüntetni, de szer­vezett munkával és a társada­lom további jelentős segítsé­gével — minden alkalmas időt kihasználva — lehetséges a termés betakarítása, mely a jövő évet megalapozza. A Minisztertanács ezért kéri a lakosságot, a gazdaiségok, va­lamint az őszi munkákban érintett vállalatok dolgozóit, hogy felelősségteljes munkával biztosítsák az őszi .mezőgazda­sági munkák sikerét Határozat az újítómozgalomról A kormány az Országos Ta­lálmányi Hivatal elnöke, va­lamint az igazságügyi, a pénz­ügy- és a munkaügyi minisz­ter előterjesztésére — a Szak­szervezetek Országos Tanácsá­val egyetértésben — határoza­tot fogadott el az újítómozga- lomról, az újítók erkölcsi _ és anyagi elismeréséről. Egysége­sen szabályozta az újítások in­tézését a gazdasági élet egész területén, megszabta az újítá­si javaslatok elbírálásával, hasznosításával és díjazásával kapcsolatos jogokat és kötele­zettségeket, A ruházati ipar rekonstrukciója A könnyűipari miniszter be­számolt a ruházati ipar re­konstrukciójának eddigi vég­rehajtásáról, amely megfele­lően halad. A kormány felha­talmazta az Országos Tervhi­vatal elnökét, a pénzügye és a könnyűipari minisztert, hogy a szocialista országokból szár­mazó gépek zavartalan beszer­zése érdekében kezdjék el a rekonstrukciós program folyta­tásához szükséges további be­ruházások előkészítését. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjeszté­se alapján a , kormány meg­tárgyalta a ' Tokaj-hegyaljai borvidék erőteljesebb fejlesz­tését. Ennek érdekében az ér­tékesebb területeken történő telepítések ösztönzésére ki­emelt támogatást határozott el. A támogatási feltételek .mind a telepítési területek nagysá­gát, minid a telepítések idő­tartamát tekintve a borvidék sajátos körülményeihez alkal­mazkodnak. A munkaügyi és az oktatási miniszter, valamint a Szak­szervezeték Országos Tanácsa főtitkárának javaslatára, a kormány határozatot hozott az üzemi munkások tanulási szándékainak rendszeres _ fel­méréséiül. valamint a képzé­sükhöz és továbbképzésükhöz szükséges üzemi tanácsadás megszervezéséről. Az egységes módszerekkel történő felmé­résre a nagyüzemi munkások körében először 1975-ben ke­rül sor. A Minisztertanács megtár- , gyalta a munkaügyi, az egész­ségügyi és a pénzügyminiszter előterjesztését a csökkent munkaképességű dolgozók re­habilitációjának továbbfejlesz­téséről. A kormány — a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­val egyetértésben — úgy hatá­rozott, hogy 1975. január 1-től a bedolgozókra, bedolgozói szövetkezeti tagakra és a ma­gánmunkáltatóknál dolgozó csökkent munkaképességűekre is kiterjeszti a rehabilitációs rendszert. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnöké­nek az árvízi helyzetről és a megtett intézkedésekről szóló jelentését. A folyók felső sza­kaszán, a Bodspg kivételével — ahol változatlanul nehéz az árvízvédelmi helyzet —a rend­kívüli áradás csökkent. A Mi­nisztertanács megállapította, hogy a védekezésben részt ve­vő szervek időben hatékony intézkedéseket tettek. A kor­mány elismerését fejezte ki a példás helytállásért mindazok­nak, akik a védekezésben részt vettek. A Minisztertanács megtár­gyalta az állami ifjúsági bi­zottság elnöke, valamint az oktatási és a pénzű év-miniszter előterjesztését az ifjúsági tör­vényinek a gyermekekre törté­nő hatékonyabb alkalmazásá­ról, nevelési feltételeinek javí­tásáról és az úttörőesa-oatok rendszeres támogatásáról. A jövőben a kulturális és turisz­tikai kedvezményeket fokoza­tosan kiterjesztik az általá­nos iskolásokra. Növelik a kul­turális és soortoélokra fordít­ható összegeket. A mozgalmi nevelő munka személyi feltéte­leinek biztosítására a «rendsze­res iftúvezetői munkát végző fiatalok tevékenységét fi sve- lembe veszik a pedagőguskén­z.ő intézetekben történő felvé­telnél. A kormány megtárgyalta és Jóváhagyólag tudomásul vette a feedvezménves szakszerveze­ti üdültetésért fizetendő téríté­si díi:.ak új rendszeréről és az üdüléshez nyújtott állami tá­mogatás egves kérdéseiről szó­ló előterjesztést. .Tamuáir l-től a SZOT az üdülőépületek mi­nőségétől és a szolgáltatás színvonalától függő térítési di­ánkat «vezet be. A díjak eme­léséből származó összeget eüső- <?nrha,Tt. a naevcsaltádosok pí- bonésének elősegítésére és az ellátás színvonalának fejlesz­tésére kell felhasználni. Ha­sonló Inifégkedésne kerül sor a vállalati és intézményi üdülé­si térítési díjakkal kapcsolat­ban. , Munlíaverseny Ä Minisztertanács tárgyalta a XI. kongresszus és a fel- szabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibontakozó mun­kaverseny helyzetét. Megálla­pította, hogy a versenyvállalé- sok és azok teljesítése elősegí­ti a IV. ötéves terv eredmé­nyes teljesítését. A vállalatok egy részénél azonban a ver­senyfelajánlások olyankor is a termelés mennyiségének növe­lésére irányulnak, amikor a «többlettermelés elvonja a nyersanyagokat más fontos «termékektől. Ezért a kormány felhívta a miniszterek és a vállalatok figyelmét arra, hogy a dolgozók kezdeménye­zését elsősorban a gazdálko­dás hatékonyságának fokozá­sára, az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésére, a ter­mékek minőségének javítására, selejtmentes termelésre, az anyag- és energiatakarékosság­ra. a munkaidő jobb kihasz­nálására irányítsák. A kormány ezután egyéb Qgyéket «tárgyalt. (MTI) l # ] Kissinger i Moszkvában tárgyal Csütörtökön a moszkvai Kremlben Leonyid' Brezsnye\f, az SZKP KB főtitkára és And­rej Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, megbeszélést tartott Henry Kissingerrel, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterével, az elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadójával, a szovjet—ame­rikai kapcsolatok továbbfej­lesztésének távlatairól. Az AF1T segít 0 mezőgazdaságnak A. XIV. számú AFIT Válla­at szekszárdi két üzemegy égének dolgozói vállalták iogy a hét valamennyi mun :anapján soron kívül meg avítják a mezőgazdaságbai lolgozó személy-; és kis te lergépkocsikat. A benzinkú nögött lévő szervizben pedij 1 hét végén, szombatonként :ste hatig, vasárnap szintéi eggel nyolctól este hat óráii igyeletet tartanak, mikor el ősorban a mezőgazdaságbai lolgozó ján-oflvek hibáit or ■osoljáík. Ebben a szerviz­ien dolgozik a Május 1 •socialists címért küzdő bri ád, melynek tagjai ezenkí- ml felajánlották, hogy ha . nezőgazdasáíi üzemekben iá a szerelők nem tudnál dobén megjavítani a hibá; árműveket, társadalmi mun iában elvégzik a szüksége: zerelést. Ha a termelőszö retkezetek jelzik, hogy ke rés a szerelőjük, a brigác agjai, ha kell, akár a szán óföldön is megjavítják a: Iromlott gépeket. Az AFIT a bejelentések©' elephelyén, és a 12—195-öi zekszárdi telefonon várja. Kongresszus Yvryben Csütörtök esti kommentárunk". Alig múlt el két esztendő a Francia Kommunista Fárt legutóbbi kongresszusa óta, ám az országban ki­alakult új helyzet szükségessé tette az újabb, rendkí­vüli tanácskozás összehívását. Csütörtök délután a Párizs melletti Irvy-ben ezerkétszáz küldött jelenlété­ben nyitották meg a kongresszustf amely előrelátható­an vasárnap fejezi be munkáját. Nagy érdeklődés előzte meg a kommunisták tanács­kozását egész Franciaországban. Indokolt a várakozás, ugyanis a legutóbbi időkben lényeges változások kö­vetkeztek be. Mint emlékezetes, az elnökválasztásokon úgyszólván csak egy hajszállal győzött Giscard d’Es- taing, a baloldal jelöltjével. Mitterand-nal szemben, s azóta egyre többen ábrándultak ki a liberálisnak álcá­zott, válójában a nagytőke érdekeinek alávetett kor­mánypolitikából. Mindenekelőtt a baloldali gaulleis- ták körében észrevehető az elégedetlenség. Dominique Gáliét, a baloldallal rokonszenvező „Haladó front” nevű gaulleista szervezet titkára például kijelentette: ma ismét veszély fenyegeti a nemzeti függetlenséget és a francia nemzetnek „szüksége van a gaulleisták és a kommunisták küzdelmének összekapcsolására”. Mindez tulajdonképpen válaszként hangzott el a rendkívüli kongresszus határozati javaslatára, amely „a francia nép uniója a demokratikus változásért” cí­met viseli, s előadója Georges Marchais, az FKP fő­titkára. A dokumentum címében utal mondanivalójára: a francia baloldal olyan új többség tengelyét alkotja — állapítja meg az előterjesztés —, amelynek létre­hozása ma már komoly lehetőséget képvisel. A bal­oldal közös programja egyszersmind széles körű népi mozgalom alapját képezi. A program győzelméhez nélkülözhetetlen a francia nép többségét tömörítő unió létrehozása. A francia nép uniójáért — hangsúlyozza a határozati javaslat — az FKP erejének és befolyá­sának növelésével éppúgy mindent elkövet, mint a széles körű népi egység kialakításáért, Kétségtelen, hogy az utóbbi időben egyre mélyült a szakadék a kormány programja és a francia hétköz­napok valósága közöti. Sokan most azért fordulnak új reményekkel a baloldal felé, mert az ország gazdasági helyzetét az egyre mélyülő válság fenyegeti. Ezek a fejlemények még azokat is kiábrándítják, akik annak idején bizalmat előlegeztek Giscard d’Es- taing-nek, abban a reményben, hogy az ország sorsát — elsősorban a gazdasági kérdések megoldását — kedj vezőbb irányban befolyásolja. Miután a várakozási idő jócskán letelt és a legszerényebb remények sem váltak valóra, Etienne Fajon, az FKP politikai bizottságának tagja, a VHumanité főszerkesztője, találóan írta a lap csütörtöki vezércikkében: a demokratikus változás immár olyan cél a francia nép számára, amely kézzel­fogható távolságba került. Az önmegvalósulás útja Egy szakember beszí a munkájáról Gyakran halljuk, mondjuk: hazánkban napjainkban a le­hetőségek sokasága kínálja magát, hogy az alkotó kedvű, a vállalkozó szellemű embe­rek kibontakoztathassák tudá­sukat, tehetségüket, képessé­geiket Mindezt úgy véljük, az a beszélgetés is bizonyítja, amelynek során Lakatos Csaba megismerteti olvasói nfckal a termelési rendszerek lényegét s egyúttal „vallomást'’ tesz a szakma szeretetéről, a hivatás- tudatról, az önmegvalósulás él­ményéről. Lakatos elvtárs! Egyszerre két dolgot szeretnénk végezni: bemutatni az embert és az em­beren keresztül a KSZE-t is. Ezek «a zárt termelési rendsze­rek napjainkban... — Egy pillanat. Legutóbb egy nyíregyházi tanácskozáson úgy döntöttünk, & jövőben nem beszélünk „zárt” termelési rendszerről. Nincs tehát „zárt” rendszer, hanem csak termelé­si rendszer van, mert a „zárt” megfogalmazás nem egészen stimmel. Félreértésre ad alkal­1974. október 25. mat: a szó terminus-techniku­sát nézve. A „zárt” rendszer jóval több annál, mint amit a termelési rendszerek csinál­nak. A miénk messze van at­tól, hogy zárt legyen, mert a feldolgozási része például még sehol sincs. — Hány éves? — Harmincöt. __ Mióta dolgozik a mező­gazdaságban és mi a végzett­sége? — Gépészmérnök vagyok. — Gépészmérnök? — Nem nagyon szoktam ve­le dicsekedni. Nem mindig előnyős. Persze igyekszik az ember megtanulni a többi ré­szét is a dolognak. ___ Azt mondja, nem mindig e lőny. Hátrány? — Ez olyan dolog, hogy a mezőgazdaságban valamikor úgy hívták az agronómuso- kat is, hogy ugrómókusok. Az­tán idővel szakmai megbecsü­lést szereztek maguknak, most már teljesen természetes, hogy a mezőgazdaság szakmai veze­tése agronómiái vezetés és szakképzett agronómusok lát­ják el, és nem jut eszébe sen­kinek, hogy ugrómókust mond­jon. A mezőgazdaság gépesí­tése .komoly mértékben előre­haladt, s egvre több affmr gé­pészmérnök is kikerült az egyetemekről; általában nem úgy, hogy agrárgépész, hanem úgy, hogy gépészmérnök. Egy­re inkább szerepet, helyet ka­pott a gazdaságokban a gépész­szakma, és fontossága is egy­re inkább nő. De jelen pilla­natban-nincs ott a megbecsü­lésben, ahol lenni kéne. Bár a korszerű gépek, amik a terme­lési rendszereken keresztül be­jönnek, egyre inkább ennek a szakmának a fontosságát hoz­zák elő., Lassan köztudott és elfogadott az, hogy a gépészet helye és szerepe a mezőgazda­ságban nem kicsi. Bizonyos te­kintetben van akkora, mint az agronómiáé. Njdlvánvalóan nem a gépész fogja megmon­dani, hogy milyen vetőmagot vagy vetésszerkezetet alkal­mazzanak, de én mindig azt szoktam mondani: manapság egyre inkább mezőgazdasági szakemberekre ' van szükség, szóval, nem univerzális szak­emberekre, de azért a specia- lizációt nem «szabad túlzásba vinni. Sosem jó az, ha egy mezőgazdaságban a gépész­mérnök mereven „behatárol­ja” magát a gépészetre, s nem érdekli az agronómia. Fordít­va is így van. Egyébként az agronómusok sokkal előbbre vannak, mint a «gépészek. Ag- ronórpusokkal tárgyalva, az ember rájön, hogy sokkal át­fogóbb képük van 3 gépészet­ről,-mint a- gépésznek az agro­nómiáról. Többet értenek a | I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom