Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-25 / 250. szám

Víz a földeken Beindították a szivattyúkat — Másodfokú készültség a Sión — - A hajók megálltak a híd előtt Sióagárd határában megrekedtek a hajak. Foto; Sz. fi, A rádió, és televízió napok óta minden híradásában in­formációkat közöl a nyugat­dunántúli, észak-magyarorszá­gi és az alföldi folyók áradá­sairól. A példátlanul hosszú idő óta tartó intenzív esőzés miatt nem egy helyütt léptek ki a vizek medrükből, s el- öntötték a szántóföldeket, ve­szélybe kerültek lakott helyek is.. Megyénkben ilyen súlyos helyzettel nem kell számolni, bár a csatornák, s patakok vízszintje itt is emelkedett. A Kapos és Koppány helyenként kilépett a medréből, s elön­tötte az árterületén lévő föl­deket. Goóts Kálmántól, a Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szak­mérnökségének vezetőjétől kaptuk az információt, hogy főleg Nagykónyi és Pári kör­nyékén fél ezer hektár rét és legelő van víz alatt. Ezek­nek egy részét belvíz borítja. A Kapos mentén 11 hektár szántó, s Gyulaj és Kurd ha­tárában ugyanekkora kukori­caföldet is víz borít. Csibrák és Duzs környékén pedig há­rom hektáron a napraforgó áll vízben. A Sió mellett a belvíz majd­nem 30 hektár szántást és több mint 10 hektár kukorica­földet borít. A Vízügyi Igazgatóság teg­nap megkezdte a veszélyez­tett helyekről a víz szivattyú­zását. A fehérvári szakasz- mérnökség dolgozói Simontor- nyánál — ahol a víz a közle­kedést akadályozza a földe­ken — kiépítettek egy szivaty- tvútelepet. A szekszárdiak nagy teljesítményű átemelő­szivattyút helyeztek üzembe Sióagárdnál és a mözsi határ­ban. A gépek óránként 900 köbméter vizet szivattyúznak át a Sióba, illetve Mözsnéi a Fekete érbe. ✓ A Sió vízszintje egyébként az elmúlt napokban folyama­tosan emelkedett, ezért teg­nap reggel a csatorna teljes hosszában másodfokúra emel­ték a korábban elrendelt el­sőfokú árvízvédelmi készültsé­get. A vízszint növekedését az idézi 'elő, hogy a Balaton szintje jelenleg 31 centiméter­rel magasabb az ősszel megen­gedettnél, s a vízgyűjtő terü­letére hulló csapadéktól ez még tovább emelkedik. Emiatt kénytelenek a csatornán a szokásosnál nagyobb vízmeny- nyiséget leengedni. A másodfokú árvízvédelmi készültség fokozott figyelő­szolgálat elrendelését írja elő. A Sió mentén azonban nem kell veszélyre számítani, ugyanis a csatorna vize csu­pán a hullámtereket tölti, s még a töltés lábáig is csak helyenként ért el. Közlekedési gondot azonban már okoz a magas vízállás. Sióagárd ha­tárában négy, Pestről a Bala­tonra tartó átkelőhajó megre­kedt, ugyanis nem férnek el a híd alatt. A tervek szerint ezeket vagy a Nádor csator­nára, vagy a Sió torkolati mű­höz irányítják, ugyanis a híd mellett akadályozzák a Ba­latonról a Duna felé haladó hajókat. gépekhez, minit a gépészek az agronómiához. Szerintem ez egy ütemelítérósből adódik. Az agrármérnöki foglalkozásnak inkább vannak hagyományai a mezőgazdaságban, mint a gé­pészmérnökinek. Még a he­lyét is keresgetik, melyik sor­ba állítsák, a másodikba, vagy a harmadikba. — Tehát gépészmérnökként vezeti ezt a... — KSZE-drodának hívjuk. — Mit gondol, a termelési rendszer szellemi irányítása nem kívánna egészen más ve­zető embert, valahogy az ag- ronómus és a gépészmérnök ötvözetót, valamiféle hibridet? — Ez tökéletesen így van. Nyilvánvaló, hogy mind a két területhez, sőt még ezen túl máshoz is kell értenie, leg­alább is nagy vonalakban. Igaz, a jelenlegi fejlődés olyan ütemet diktál, hogy lehetetlen univerzális szakemberről be­szélni. Aki mindenhez ért, az előbb-utóbb óhatatlanul oda jut, hogy semmihez sem ért. Sajnos kisebb-nagyoibb mér­tékben minden vezető ezzel 6zembe kerül, mert minél szé­lesebb munkaterület tartozik hozzá, annál inkább nem érti a részletkérdéseket. Egyszerű­en' a munkaidő az véges, te­hát nem kerülhet sor arra, hogv megismerjen mindent. Inkább a szintetizáló tevé­kenység kerül előtérbe és ta­lán dominálóbb a szervező­készség, mint a konkrét szak­tudás. A jó vezetőt szerintem pontosan az jellemzi, hogy meg tudja szerezni maga mel­lé azokat a specialistákat, akiknek a véleményéből egy összehangolt egészet kénez, a továbblépésre, a munkavégzés­re. Egv vezetőnek mentesnek kell lennie mindenféle szűk szakmai sovinizmustól, akár gépész, akár agronómus. Ha túlhangsúlyozz^ saját szakmá­ját, abból házon belül feszült­ség, zűr lesz, és az előbb- utóbb visszahat a munkára. — A vezetés önálló tudo­mány. — Olvastam ezzel kapcso­latban egy anyagot a szocialis­ta menedzserről, voltaképpen kicsit gúnyosan beállítva a kérdést: az alkalmas vezető­nek, aki olyan képességekkel rendelkezik, hogy az idő ha­ladtával a szaktudását képes négyzetesen elfelejteni. — Mióta él Szekszárdon? — Szekszárdon március óta dolgozom ebben a munkakör­ben. Korábban hót évig a Bá­bolnai Állami Gazdaságban, il­letve az utolsó másfél évben az SPS-nél, a Bábolna által létre­hozott kukoricatermesztési rendszernél. Bábolna rendkí­vül kiterjedt, sokféle profillal dolgozik, egyedülálló nagy­üzem Magyarországon. Szeren­csés embernek mondhatom magamat, hogy ott dolgoztam, és minden évben más munka- köirt töltöttem be. Voltam fa­ipari üzemvezető, de volt olyan év is, amikor hozzám tartozott a baromfitenyésztés, illetve a szaporítási osztálv és kb. két­száz baromfiistálló. Akkor in­dult a tenyésztés. A TETRA- tenvásztés, amit később egy külön részleg csinált. Ott ta­nultam meg. hogv mi a mező­gazdaság. Se nappalom, se éj­szakám nem volt csak az, hogy ennek az üzemnek folyamato­san kell menni. Mint az óra, menni kell. Szóval, ott fertő­ződtem meg a mezőgazdaság­gal. Meg is szerettem. Nem ipari tevékenység, de megsze­rettem, bár a munkaidőt néz­ve nem lehet, hogy nyolc órát dolgozok, aztán leteszem a szerszámot. — Hogyan? Bábolnán egy gépészmérnököt kineveztek baromfifann vezetőjévé? — Igen. Itt jelentkezik az, amiről az elején beszéltem. Valamikor sokkal kevesebb gépi berendezés dolgozott a mezőgazdaságban. De most, egy 'baromfiistállóban van 24 ventillátor, automatikus szel- lőztetőberendezás, beépítve gé­pi -etetőberendezés, olajkályha, klímaberendezés. Nos, ilyen zárt rendszerű baromfitartás- nál, ha ezek nem működnek tisztességesen, akkor a nagy értékű állomány léte veszély­ben forog, nem beszélve arról, hogy a termelés nem lesz gaz­daságos. — Tehát a Burgert Róbert rájött, hogy ide gépészmérnö­köt kell állítania. — Igen. Ez inkább azt a célt szolgálta, hogy az crt dolgozó agrármérnök kollégáival rá­ébressze arra, nem feltétlenül agrárszakma ez; 40—50 szá­zalékban már más. Voltak ne­kem szép számban agrármér­nök beosztottaim és konzultál­tunk minden kérdésben, én sokat tanultam tőlük, de az volt az elsőrendű feladat, hogy tisztességesem működjenek a technológiai berendezések. An­nak az évnek a vége felé azért egyre inkább éreztem, ha ezen a „piacom” mez akarok élni, akkor nekem egy csomó agro­nómiái ismeretre is szert kell tennem, nem hogy én azronó- musabb legyek az azronómus- mál. hanem, hogv gvereabKan ■tudlak beavatkozni, ahol szükséges. Legalább érzékének kell lenni az embernek ehhez a területhez. A Bábolnán el­töltött évek számomra többet értek, mint egy egyetem. P—Sz. Pótlólagos erőforrás R övid idő telt el azóta, hogy néhány ipari, építőipari és mezőgazdasági nagyüzem szocialista brigádjainak a 1 XI. pártkongresszus és felszabadulásunk 30. évfor­dulója tiszteletére tett felajánlásai napvilágot láttak és pél­dájuk nyomán, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a KISZ Közpon­ti Bizottságának versenyfelhívására országos méretűvé vált a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny. A dolgozók­nak, közülük is elsősorban a szocialista brigádoknak az ak­tivitása a korábbi évekét jóval meghaladó méretű. Vállalá­saik teljesítése eredményesen és közvetlenül járul hozzá gaz­dasági építőmunkánk sikereihez. Mi a forrása a szocialista munkaverseny-mozgalomnak a ] kongresszusi és a felszabadulási versenyszakajzban tapasz­talható fellendülésének? Úgy véljük, ez a forrás nem csu­pán egyetlen helyt ered. Meghatározónak tekinthető a tartósan jó politikai légkör, I a párt egész politikájának, s ezen belül a munkásosztály helyzetéről szóló határozatának kedvező fogadtatása, a biza­lom, hogy ezt a politikát a XL kongresszus megerősíti és továbbfejleszti. A munkaverseny szervezéséhez kedvező feltételeket terem­tett a Központi Bizottság 1971. decemberi határozata a szó- I cialista munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztéséről. Immár természetes volt, hogy a kongresszusi és felszabadulási ver­senyszakasz fő célkitűzéseinek meghatározása a népgazdasá- | gi elvárásokkal és a vállalatok gazdasági törekvéseivel össz­hangban történt. A helyi versenycélok kialakítását az is jól segítette, hogy a minisztériumok reálisan határozták meg a munkaverseny i ágazati, gazdasági feladatait, színvonalassá és folyamatossá vált a vállalatok felügyeleti szerveinek versenyszervező és -irányító munkája. így a vállalati gazdasági vezetők helyes feladatmeghatározása, a politikai testületek, társadalmi szer­vek eredményes mozgósító munkájának eredményeként a j dolgozók az üzemi demokrácia továbbfejlesztett fórumain tett versenyvállalásai munkakörükkel jól összehangolt, tevékeny­ségüktől ténylegesen függő célok teljesítésére irányulnak, ami ' munkaköri kötelességükön felüli szellemi és fizikai erőfeszí- j téseket igényeL kongresszusi és felszabadulási versenyben már eddig is megvalósított kezdeményezések — összhangban a | verseny fő célkitűzéseivel — döntően a vállalatok gazdasági munkájának hatékonyabbá tételét, a termelékeny- I ség növelését, az önköltség csökkentését, a szervezettség fo­kozását és a minőség javítását eredményezték. Kibontako- | zóban van a versenynek számos újszerű, tartalmában gaz- J dag formája. E formák közül néhánynak szélesebb körű el- J terjesztése jól szolgálhatná a kongresszusi és felszabadulási versanyszakasz céljainak sikeres teljesítését. Ebből a szem- | pontból különösen figyelemre méltó néhány tapasztalat. Me- j lyek ezek? Csak a legkézenfekvőbbekből sorolunk fel né­hányat Egy-egy célfeladat magas színvonalú megoldására a szük­séges szakemberekből (kutatókból; tervezőkből, technológu­sokból, szakmunkásokból) alakult komplexbrigádok tevé­kenysége nem is elsősorban formájában újszerű, hanem a cél megválasztása érdemel figyelmet. A mai nemzetközi gazdasági helyzetben, amikor egyre költségesebbé válik a fontos ipari nyersanyagok behozatala, nagy jelentőségű a komplexbrigádok anyagtakarékos tevékenysége. Másutt a brigádok vállalják, hogy időszakonként feltár­nak és megszüntetnek egy-egy szervezési hiányosságot. Ez nem igényel jelentősebb anyagi ráfordítást, illetve belső tar- j talékokat hasznosít. Nagy jelentőségű kezdeményezés, hogy mind több szocia­lista brigád évente vállalja egy újítás kidolgozását. A moz- I galom terjedésének hatására számottevően növekedett a be- | nyújtott újítások száma és gazdasági értéke. V égül megemlíthetjük, hogy kiszélesedett és tartalma­sabbá vált az egymással kapcsolatban levő vállalatok I és a kiemelt beruházásokon, lakásépítkezéseken dől- I gozó kollektívák közötti szocialista szerződéskötések rendsze­re. A szocialista szerződések a szállítási határidők betartá- | sát, a minőségi követelmények teljesítését, a kooperációs fel­adatok megvalósítását, általában a kölcsönös Igényeld jó ki­elégítését szolgálják. A munkaverseny-mozgalom új vonásai meggyőzően bizo­nyítják, hogy azokon a területeken, ahol széles teret enged­nek a dolgozók kezdeményezéseinek, ahol igénylik aktív részvételüket, ahol alkotó együttműködés alakul ki a veze­tők és a beosztottak között, ott a belső tartalékok feltárha- I tok és hasznosításuk jelentékeny pótlólagos erőforrást nyújt a gazdálkodás hatékonyságának fokozásához. AMBRUS ANDRÁS (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom