Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-25 / 250. szám
Víz a földeken Beindították a szivattyúkat — Másodfokú készültség a Sión — - A hajók megálltak a híd előtt Sióagárd határában megrekedtek a hajak. Foto; Sz. fi, A rádió, és televízió napok óta minden híradásában információkat közöl a nyugatdunántúli, észak-magyarországi és az alföldi folyók áradásairól. A példátlanul hosszú idő óta tartó intenzív esőzés miatt nem egy helyütt léptek ki a vizek medrükből, s el- öntötték a szántóföldeket, veszélybe kerültek lakott helyek is.. Megyénkben ilyen súlyos helyzettel nem kell számolni, bár a csatornák, s patakok vízszintje itt is emelkedett. A Kapos és Koppány helyenként kilépett a medréből, s elöntötte az árterületén lévő földeket. Goóts Kálmántól, a Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakmérnökségének vezetőjétől kaptuk az információt, hogy főleg Nagykónyi és Pári környékén fél ezer hektár rét és legelő van víz alatt. Ezeknek egy részét belvíz borítja. A Kapos mentén 11 hektár szántó, s Gyulaj és Kurd határában ugyanekkora kukoricaföldet is víz borít. Csibrák és Duzs környékén pedig három hektáron a napraforgó áll vízben. A Sió mellett a belvíz majdnem 30 hektár szántást és több mint 10 hektár kukoricaföldet borít. A Vízügyi Igazgatóság tegnap megkezdte a veszélyeztett helyekről a víz szivattyúzását. A fehérvári szakasz- mérnökség dolgozói Simontor- nyánál — ahol a víz a közlekedést akadályozza a földeken — kiépítettek egy szivaty- tvútelepet. A szekszárdiak nagy teljesítményű átemelőszivattyút helyeztek üzembe Sióagárdnál és a mözsi határban. A gépek óránként 900 köbméter vizet szivattyúznak át a Sióba, illetve Mözsnéi a Fekete érbe. ✓ A Sió vízszintje egyébként az elmúlt napokban folyamatosan emelkedett, ezért tegnap reggel a csatorna teljes hosszában másodfokúra emelték a korábban elrendelt elsőfokú árvízvédelmi készültséget. A vízszint növekedését az idézi 'elő, hogy a Balaton szintje jelenleg 31 centiméterrel magasabb az ősszel megengedettnél, s a vízgyűjtő területére hulló csapadéktól ez még tovább emelkedik. Emiatt kénytelenek a csatornán a szokásosnál nagyobb vízmeny- nyiséget leengedni. A másodfokú árvízvédelmi készültség fokozott figyelőszolgálat elrendelését írja elő. A Sió mentén azonban nem kell veszélyre számítani, ugyanis a csatorna vize csupán a hullámtereket tölti, s még a töltés lábáig is csak helyenként ért el. Közlekedési gondot azonban már okoz a magas vízállás. Sióagárd határában négy, Pestről a Balatonra tartó átkelőhajó megrekedt, ugyanis nem férnek el a híd alatt. A tervek szerint ezeket vagy a Nádor csatornára, vagy a Sió torkolati műhöz irányítják, ugyanis a híd mellett akadályozzák a Balatonról a Duna felé haladó hajókat. gépekhez, minit a gépészek az agronómiához. Szerintem ez egy ütemelítérósből adódik. Az agrármérnöki foglalkozásnak inkább vannak hagyományai a mezőgazdaságban, mint a gépészmérnökinek. Még a helyét is keresgetik, melyik sorba állítsák, a másodikba, vagy a harmadikba. — Tehát gépészmérnökként vezeti ezt a... — KSZE-drodának hívjuk. — Mit gondol, a termelési rendszer szellemi irányítása nem kívánna egészen más vezető embert, valahogy az ag- ronómus és a gépészmérnök ötvözetót, valamiféle hibridet? — Ez tökéletesen így van. Nyilvánvaló, hogy mind a két területhez, sőt még ezen túl máshoz is kell értenie, legalább is nagy vonalakban. Igaz, a jelenlegi fejlődés olyan ütemet diktál, hogy lehetetlen univerzális szakemberről beszélni. Aki mindenhez ért, az előbb-utóbb óhatatlanul oda jut, hogy semmihez sem ért. Sajnos kisebb-nagyoibb mértékben minden vezető ezzel 6zembe kerül, mert minél szélesebb munkaterület tartozik hozzá, annál inkább nem érti a részletkérdéseket. Egyszerűen' a munkaidő az véges, tehát nem kerülhet sor arra, hogv megismerjen mindent. Inkább a szintetizáló tevékenység kerül előtérbe és talán dominálóbb a szervezőkészség, mint a konkrét szaktudás. A jó vezetőt szerintem pontosan az jellemzi, hogy meg tudja szerezni maga mellé azokat a specialistákat, akiknek a véleményéből egy összehangolt egészet kénez, a továbblépésre, a munkavégzésre. Egv vezetőnek mentesnek kell lennie mindenféle szűk szakmai sovinizmustól, akár gépész, akár agronómus. Ha túlhangsúlyozz^ saját szakmáját, abból házon belül feszültség, zűr lesz, és az előbb- utóbb visszahat a munkára. — A vezetés önálló tudomány. — Olvastam ezzel kapcsolatban egy anyagot a szocialista menedzserről, voltaképpen kicsit gúnyosan beállítva a kérdést: az alkalmas vezetőnek, aki olyan képességekkel rendelkezik, hogy az idő haladtával a szaktudását képes négyzetesen elfelejteni. — Mióta él Szekszárdon? — Szekszárdon március óta dolgozom ebben a munkakörben. Korábban hót évig a Bábolnai Állami Gazdaságban, illetve az utolsó másfél évben az SPS-nél, a Bábolna által létrehozott kukoricatermesztési rendszernél. Bábolna rendkívül kiterjedt, sokféle profillal dolgozik, egyedülálló nagyüzem Magyarországon. Szerencsés embernek mondhatom magamat, hogy ott dolgoztam, és minden évben más munka- köirt töltöttem be. Voltam faipari üzemvezető, de volt olyan év is, amikor hozzám tartozott a baromfitenyésztés, illetve a szaporítási osztálv és kb. kétszáz baromfiistálló. Akkor indult a tenyésztés. A TETRA- tenvásztés, amit később egy külön részleg csinált. Ott tanultam meg. hogv mi a mezőgazdaság. Se nappalom, se éjszakám nem volt csak az, hogy ennek az üzemnek folyamatosan kell menni. Mint az óra, menni kell. Szóval, ott fertőződtem meg a mezőgazdasággal. Meg is szerettem. Nem ipari tevékenység, de megszerettem, bár a munkaidőt nézve nem lehet, hogy nyolc órát dolgozok, aztán leteszem a szerszámot. — Hogyan? Bábolnán egy gépészmérnököt kineveztek baromfifann vezetőjévé? — Igen. Itt jelentkezik az, amiről az elején beszéltem. Valamikor sokkal kevesebb gépi berendezés dolgozott a mezőgazdaságban. De most, egy 'baromfiistállóban van 24 ventillátor, automatikus szel- lőztetőberendezás, beépítve gépi -etetőberendezés, olajkályha, klímaberendezés. Nos, ilyen zárt rendszerű baromfitartás- nál, ha ezek nem működnek tisztességesen, akkor a nagy értékű állomány léte veszélyben forog, nem beszélve arról, hogy a termelés nem lesz gazdaságos. — Tehát a Burgert Róbert rájött, hogy ide gépészmérnököt kell állítania. — Igen. Ez inkább azt a célt szolgálta, hogy az crt dolgozó agrármérnök kollégáival ráébressze arra, nem feltétlenül agrárszakma ez; 40—50 százalékban már más. Voltak nekem szép számban agrármérnök beosztottaim és konzultáltunk minden kérdésben, én sokat tanultam tőlük, de az volt az elsőrendű feladat, hogy tisztességesem működjenek a technológiai berendezések. Annak az évnek a vége felé azért egyre inkább éreztem, ha ezen a „piacom” mez akarok élni, akkor nekem egy csomó agronómiái ismeretre is szert kell tennem, nem hogy én azronó- musabb legyek az azronómus- mál. hanem, hogv gvereabKan ■tudlak beavatkozni, ahol szükséges. Legalább érzékének kell lenni az embernek ehhez a területhez. A Bábolnán eltöltött évek számomra többet értek, mint egy egyetem. P—Sz. Pótlólagos erőforrás R övid idő telt el azóta, hogy néhány ipari, építőipari és mezőgazdasági nagyüzem szocialista brigádjainak a 1 XI. pártkongresszus és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlásai napvilágot láttak és példájuk nyomán, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának versenyfelhívására országos méretűvé vált a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny. A dolgozóknak, közülük is elsősorban a szocialista brigádoknak az aktivitása a korábbi évekét jóval meghaladó méretű. Vállalásaik teljesítése eredményesen és közvetlenül járul hozzá gazdasági építőmunkánk sikereihez. Mi a forrása a szocialista munkaverseny-mozgalomnak a ] kongresszusi és a felszabadulási versenyszakajzban tapasztalható fellendülésének? Úgy véljük, ez a forrás nem csupán egyetlen helyt ered. Meghatározónak tekinthető a tartósan jó politikai légkör, I a párt egész politikájának, s ezen belül a munkásosztály helyzetéről szóló határozatának kedvező fogadtatása, a bizalom, hogy ezt a politikát a XL kongresszus megerősíti és továbbfejleszti. A munkaverseny szervezéséhez kedvező feltételeket teremtett a Központi Bizottság 1971. decemberi határozata a szó- I cialista munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztéséről. Immár természetes volt, hogy a kongresszusi és felszabadulási versenyszakasz fő célkitűzéseinek meghatározása a népgazdasá- | gi elvárásokkal és a vállalatok gazdasági törekvéseivel összhangban történt. A helyi versenycélok kialakítását az is jól segítette, hogy a minisztériumok reálisan határozták meg a munkaverseny i ágazati, gazdasági feladatait, színvonalassá és folyamatossá vált a vállalatok felügyeleti szerveinek versenyszervező és -irányító munkája. így a vállalati gazdasági vezetők helyes feladatmeghatározása, a politikai testületek, társadalmi szervek eredményes mozgósító munkájának eredményeként a j dolgozók az üzemi demokrácia továbbfejlesztett fórumain tett versenyvállalásai munkakörükkel jól összehangolt, tevékenységüktől ténylegesen függő célok teljesítésére irányulnak, ami ' munkaköri kötelességükön felüli szellemi és fizikai erőfeszí- j téseket igényeL kongresszusi és felszabadulási versenyben már eddig is megvalósított kezdeményezések — összhangban a | verseny fő célkitűzéseivel — döntően a vállalatok gazdasági munkájának hatékonyabbá tételét, a termelékeny- I ség növelését, az önköltség csökkentését, a szervezettség fokozását és a minőség javítását eredményezték. Kibontako- | zóban van a versenynek számos újszerű, tartalmában gaz- J dag formája. E formák közül néhánynak szélesebb körű el- J terjesztése jól szolgálhatná a kongresszusi és felszabadulási versanyszakasz céljainak sikeres teljesítését. Ebből a szem- | pontból különösen figyelemre méltó néhány tapasztalat. Me- j lyek ezek? Csak a legkézenfekvőbbekből sorolunk fel néhányat Egy-egy célfeladat magas színvonalú megoldására a szükséges szakemberekből (kutatókból; tervezőkből, technológusokból, szakmunkásokból) alakult komplexbrigádok tevékenysége nem is elsősorban formájában újszerű, hanem a cél megválasztása érdemel figyelmet. A mai nemzetközi gazdasági helyzetben, amikor egyre költségesebbé válik a fontos ipari nyersanyagok behozatala, nagy jelentőségű a komplexbrigádok anyagtakarékos tevékenysége. Másutt a brigádok vállalják, hogy időszakonként feltárnak és megszüntetnek egy-egy szervezési hiányosságot. Ez nem igényel jelentősebb anyagi ráfordítást, illetve belső tar- j talékokat hasznosít. Nagy jelentőségű kezdeményezés, hogy mind több szocialista brigád évente vállalja egy újítás kidolgozását. A moz- I galom terjedésének hatására számottevően növekedett a be- | nyújtott újítások száma és gazdasági értéke. V égül megemlíthetjük, hogy kiszélesedett és tartalmasabbá vált az egymással kapcsolatban levő vállalatok I és a kiemelt beruházásokon, lakásépítkezéseken dől- I gozó kollektívák közötti szocialista szerződéskötések rendszere. A szocialista szerződések a szállítási határidők betartá- | sát, a minőségi követelmények teljesítését, a kooperációs feladatok megvalósítását, általában a kölcsönös Igényeld jó kielégítését szolgálják. A munkaverseny-mozgalom új vonásai meggyőzően bizonyítják, hogy azokon a területeken, ahol széles teret engednek a dolgozók kezdeményezéseinek, ahol igénylik aktív részvételüket, ahol alkotó együttműködés alakul ki a vezetők és a beosztottak között, ott a belső tartalékok feltárha- I tok és hasznosításuk jelentékeny pótlólagos erőforrást nyújt a gazdálkodás hatékonyságának fokozásához. AMBRUS ANDRÁS (Folytatjuk)
