Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-08 / 210. szám
) « n> •magazin magazin magazin Kalandozások reklámországban o «,Bestsellerek” a házfalakon A Magyar Hirdető plakátarchívuma nemzetközi mércével mérve is egyedülálló gyűjtemény: falai között 150 ezer különféle rendeltetésű reklámot őriznek. A zömében kereskedelmi árucikkeket népszerűsítő képes hirdetések mellett ott sorakoznak a polcokon régi idők politikai falragaszai, katonai és közigazgatási felhívásai, sorozási, választási és egyéb közleményei. Melyek voltak a legkiemelkedőbb sikerű üzleti célokat szolgáló plakátok? — Kérdezzük Antal Ilonától, az archívum egyik vezetőjétől. — Az egyik legklasszikusabb darab a Szent István malátakávét cégérező plakát, amely a 20-as évek elején jelent meg. Nem akadt valamirevaló hirdetőtábla, vasúti váróterem, vagy utcasarok, ahol ne tűnt volna elénk a Bottlik grafikus- művész készítette figura: a göndör hajú, nagy pocakú pucér kisfiú, „Lacika”, amint hatalmas ibrikből jóízűen szür- csöli a- reklámozott kávét. A tündéri kölyök belopta magát a közönség szívébe. Neki volt köszönhető, hogy a tiszavirág életű reklám között talán ez volt az egyik leghosszabb életű. Voltak plakátok, amelyek éppen groteszkségükkel vívták ki sikerüket. Ilyen volt a közismert Unicum reklám, amelynek vízből felbukkanó torzon- borz, túlvilági férfifeje több évtizedes karriert futott be. Volt eset, amikor a kísérőszöveg frivol hangneme hívta magára a figyelmet, s nagyobb és továbbélő hatást váltott ki mint egy-egy szépen megszövegezett, udvarias, jól gördülő „reklám-dallam”. Talán a leg- bárdolatlanabb szövegű hirdetés egykori nagy hírű színművészünk, Újházi Ede emlékét őrzi, aki rossz, de éppenséggel nem bántó szándékú szokásé szerint mindenkit „marhának” titulált. Ebből született meg a művész arcképével illusztrált • „MARHA” mondá a MESTER — Miért nem iszol Gottschlig rumot?” — hirdetés. A már ismert szöveg és kép alkalmankénti megújítása, aktualizálása is hozott már nagy reklámsikert. Klasszikus példája ennek a Gutmann-pla- kát — a nadrág szétszakíthat tatlanságát ábrázoló kép —. amelyet újévre „Ma mi sem húzunk, ma mi is boldog új évet kívánunk” felirattal módosítottak. Ez olyan népszerű pesti Szólásmondássá vált, hogy jószerével ma is él. Oláh Béla Túl hangos a Concorde A Teheránba induló Concorde startja után 35 telefon- hívás érkezett a London—Hea- throw-i légikikötőbe: a repülőtér szomszédságában lakó angol állampolgárok panaszkodtak, hogy az óriásgép túlságosan nagy zajt csap az indulásnál. Valamivel kevesebben, de már az előző este is akadtak haragos polgárok, akik a Concorde érkezésekor telefonáltak a repülőtér igazgatóságának. Mindez végső fokon azzal áll összefüggésben, hogy a brit kormány lemondott a tervről, hogy Maplin mellett új repülőteret építsen. A Which c. napilap egyik, augusztus elején megjelent Gömbölyded stewardess Tokio egyik kerületi bírósága úgy döntött, hogy az Air France repülővállalatnak visz- sza kell vennie jogtalanul elbocsátott japán stewardessét. A bíróság megállapította, hogy japán szemmel nézve a légikisasszony „korához képest nem túlságosan korpulens és külső képe a korának megjelel”, Az Air France elbocsátó rendelkezése tehát nem indokolt. A 37 éves Furiki Nobukót — aki 159 centiméter testmagasság mellett 57 kilót nyom a mérlegen — június 16-án bocsátották el. Az Air France indokolása a következőképpen hangzott: „Túlságosan korpulens, nem arányos. Nem jelel. meg a Társaságunk légikisasz- szonyairól alkotott képnek." A bíróság ezzel szemben megállapította, hogy japán légikisasszonyok, akik nem mind karcsúak és arányosak, minden különösebb nehézség nélkül állást találhatnak más repülőtársaságoknál. Az Air France igényei tehát „minden alapot nélkülöznek”. számában közölte: munkatársai ellenőrizték, hogy a Hea- throwban leszálló vagy onnan induló repülőgépek 70 százaléka 110 decibelt meghaladó zajt csap. . Hivatalos adatok szerint viszont csak a repülőgépek 2 százaléka okoz hasonló hangártalmat. Tenger és föld alatt Elsietett menetrend ? Anglia és Franciaország 170 éven át tárgyalt a két ország között építendő alagútról, és végre aláírták a szerződést. Az első javaslatokat állítólag Albert Mathieu francia mérnök nyújtotta be Napóleonnak: az alagútban gyertyák világítottak volna és lófogaton lehetett volna utazni. Anglia egyik kifogása az volt, hogy az európai szárazföldről katonai veszély fenyegetheti Angliát, 1881-ben végre a South Eastern Railway Company ténylegesen megkezdte a sziklafúrást: pontosan 804 méter távolságig, ami igen kevés ahhoz a 37 kilométerhez viszonyítva, amilyen széles itt Döntő bizonyíték Mario, a híres tenorista egy alkalommal a rendőrségen tartott „koncertet”, hogy visszanyerje szabadságát. A rendőrök ugyanis tévedésből letartóztatták egy körözött bűnöző helyett. Tekintettel arra, hogy semmijéle irat nem volt nála, képtelen volt igazolni magát. A rendőrök végül kijelentették, hogy ha valóban az a híres tenorista, akinek mondja magát, akkor bizonyítsa be, és énekeljen valamit. A rendőrségi irodahelyi- ség csendjében ekkor jelhangzott Mario kristály- tisztán zengő hangja. A rögtönzött koncert végén az énekest azonnal szabadon engedték és elnézést kértek tőle a kellemetlen jélreér- tés miatt. Folkstone-nál a csatorna. Ezt a befejezetlen „Európa-kaput” még mindig láthatjuk egy vastag faajtó mögött, amely elzárja a sziklába fúrt nyílást. Az alagút az elképzelések szerint kereken 51 kilométer hosszúságú lesz, mintegy háromnegyed része víz alatt, legmélyebb része pedig mintegy 122 méterrel a tengerszint alatt a mészrétegen keresztül halad majd. Az építés idejét hat évre becsülik. A terv szerint két, egyenként mintegy 6 méter átmérőjű alagút épül a vasúti forgalom számára mindkét irányban, köztük pedig egy kisebb, hozzájuk kapcsolódó karbantartó-alagút halad majd. Az alagút csakis vasúti forgalom számára épül, az autókat emeletes vagonokon fogják szállítani. Kezdetben naponta 10 vonat halad majd át az alagúton, 2000-ig pedig óránként 20 vonat halad majd mindkét irányban; az átkelés ideje 35 perc. Az alagúton, az állomásokon és a csomagmegőrzőkön kívül a londoni végállomáshoz speciális vasúti sínt kell fektetni, hogy a kontinensről jövő vonatok, amelyeknek az angol szabványnál szélesebb nyomtávuk van, át tudjanak haladni. Több autópályára is szükség lesz, hogy kielégítsék a növekvő forgalmat, ha azt akarják, hogy az alagút a lehető legtöbbet jövedelmezze. 1971-ben mindkét irányban 1.4 millió jármű haladt át a csatornán, és azt mondják, hogy ez a szám évente 12 százalékkal növekszik, még akkor is, ha figyelmen kívül hagyjuk az alagút vonzását. Anglia nem túlságosan nagy lelkesedéssel fogadja az alagút építését, amelyet nem egy mérnök XIV. századi koncepciónak nevez a XXI. század problémáinak megoldására,' Bárki kételkedik is azonban a terv megvalósításában, maga az angol vasút készülődik.' Máris menetrendet nyomtatott,’ amely magában foglalja az alagút menetrendjét is. Azok számára, akik részt kívánnak venni ezen az utazáson, elmondhatjuk, hogy ezen a menetrenden a nap első vonata reggel 8 órakor hagyja majd el a londoni Victória pályaudvart 1978 februárjában és kereken 3 és fél óra múlva, 11 óra 40-kor érkezik a párizsi Gard du Nord-ra. Az angol vasút sokkal inkább hisz ben-' ne, mint maga az angol és á francia kormány, mert utóbbiak a terv megvalósítás áí csupán 1980-ra várják- 1 okozta a flotta pusztulását? A legenda igaznak bizonyult Időszámításunk előtt 214-ben a Szirakuzát ostromló római flotta pusztulását — a régi történetírók szerint — az okozta, hogy Archimédesz óriási, a Nap sugarait összegyűjtő tükrök segítségével felgyújtotKalózhajó-múzeum Sir Francis Drake-nak, I. Erzsébet híres kalóz-admirálisának hajója, a „Golden Hinde” — illetve annak pontos mása — elindult a Themzén és áthaladt a Tower Dridge alatt. Az úticél: San Francisco. A hajót egymillió dollárért rendelte meg Angliában amerikai milliomosok egy csoportja és a San Francisco-i öbölben teljesít majd szolgálatot — afféle úszó múzeumként. ta a hajókat. Ezt az adatot ä legutóbbi j^őkig a tudósok többsége a legendák közé sorolta. mondván: Archimédesz idejében ekkora tükröket nem tudtak készíteni. Egy Szakkasz nevű görög kutató elhatározta^ hogy megismétli Archimédesz eljárását, méghozzá olyan eszközökkel, amelyek ’ az ókori időkben is előállíthatok voltak.' Ha nem is készíthetett Archimédesz egyetlen hatalmas tűk-] rőt, azt megtehette, hogy meghatározott rendszerbe illesszen bizonyos csiszolt felületű fémlapokat — például a görög har- *cosok pajzsait. Szakkasz 70 darab, 1x1,5 méteres nagyságú rézlapot állított ki a tengér partjára. A parttól mintegy 50 méternyire elhelyezte egy római gálya furnérmakettjét. A: rézlapokat úgy illesztette egymáshoz, hogy a Nap sugarait egy pontban gyűjtve verjék vissza. Mindössze három másodpercre volt szükség ahhoz, hogy a makett lángra lobbanjon. A római flotta felgyújtásáról szóló legenda tehát teljességgel valószínűnek bizonyult. AUTOMATA VÁLTJA BE AZ ÜVEGEKET Norvégiában az üvegek visszaváltá- sónak problémáját a szupermarkettek- ben felszerelt automatákkal oldották meg. Ezek az automaták gyorsan és hibátlanul „váltják vissza" az üres üvegeket annak megfelelően, mennyi betétet kellett az üvegért fizetni. Az automatában elhelyezett elektronikus berendezés osztályoz is: különválasztja méret és a gyártó vállalat szerint az üvegeket. Az automata által már osztályozott üvegek szállítóládcba kerülnek és még ugyanazon a napon visszajutnak a palackozóba. 1974. szeptember 8.
