Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-08 / 210. szám
r i i Vízvédelem — hínárral Tengeri hínár telepítésére új módszert dolgoztak ki a Szovjetunióban a Kaszpi-tengerben található kőolajszármazékok felfogására. Havonta kétszer különleges kamrákba két tonna, zoszterá- nak nevezett tengeri füvet helyeznek. Ez a növény igen nagy mennyiségű külső szeny- nyező anyagot képes magába szívni. A zosztera a leghatékonyabb és a legolcsóbb szűrő. A Kaszpi-tenger délkeleti részében a zoszterakészletek gyakorlatilag kimeríthtetetle- nek. Jelenleg már mind szélesebb körben alkalmazzák a Kaszpi-tengeren a védekezésnek ezt a formáját. A bakui olaj- és gázmezőkön a tengerbe jutó szennyvíz és a vízfelhasználás csökkentését célzó intézkedéseket tettek. Az olajkitermelő helyeken sok esetben a vízhűtést léghűtésre cserélték feL Einnek eredményeképpen az utóbbi két ’évben az öblökben található víz oxigéntartalma háromszorosára nőtt. Ma már sok hal és más tengeri állat, illetve növény él itt. Sokatmondó tény, hogy több mint 15 éve a Krasznovodszk környékén (a Kaszpi-tenger keleti partján) még a rákok is eltűntek a tengeröblökből, most viszont visszatértek a régi helyekre és újra benépesítették a Kara-Bogaz-Gol szorost ég a Bekdas, valamint a Keanli-öblöt is. . . : Szakértők véleményé szerint a Kaszpi-tenger szennyezettség ge a jövőben csökkenni fog. A Kaszpi-tenger szennyeződésének megakadályozásával kapcsolatos tapasztalat a Szovjetunió többi kőolaj- és földgázlelőhelye szempontjából is nagy jelentőségű. Geológusok kimutatták, hogy óriási energiaforrások találhatók a Jenyiszej folyó torkolatánál és az észak-kaukázusi, valamint a krími kőolaj- és földgázmezők között elhelyezkedő Azovi-ten- ger feneke alatt. Ezt bizonyítják a múlt évi fenékfúrás során feltört gázszökőtkutak is. 1974. januári adatok szerint az Azovi-tenger alatt több mint 500 milliárd köbméter földgáz található. Persze nem elég bebizonyítani az energetikai nyersanyag lelőhelyének hollétét és gazdaságosságát — hozzáértéssel, a környezet beszennyezése nélkül kell kitermelni. A Szovjetunió aktívan részt vállal a természetvédelemmel és a nyersanyagkészletek ésszerű hasznosításával kapcsolatos nemzetközi intézkedésekből is. A felsőszintű szovjet—amerikai tárgyalásokon hangsúlyozták a Szovjetunió és az Egyesült Államok környezetvédelmi együttműködése bővítésének szükségességét. Almáskert — 2000 méteres magasságban Rendkívül gazdag termést hoz idén a fajzabadi mező- gazdasági kísérleti állomás almáskertje. A tengerszint felett 2000 méter magasságban elterülő kertben 80-féle helyi nemesítésű fajtát gyűjtöttek össze Tádzsikisztán hegyvidékeiről a korai nyári almafajtáktól az ősszel érőkig. A hegyvidéki almafajták igen sokféle vitamint, ásványi sókat és vasat tartalmaznak. A tadzsik kutatók a fajzabadi almáskertet a köz- társasági almatermesztés bázisává kívánják fejleszteni. (BUDAPRESS—APN) A Golf-áramlat mint energiaforrás Az óceánok és a Föld légköre kutatásával foglalkozó amerikai hivatal tudósai víz alatti atomerőmű építésének tervén dolgoznak. Áz energia- forrást a Golf-áramlat szolgáltatja majd. A tudósok kiszámították, hogy ebben az óceáni körzetben egy négyzet- méter területről 8,8 kilowatt teljesítmény nyerhető. A Golfáramlat teljes energetikai potenciálja meghaladja a 25 000 megawattot, ennek mintegy 4 százalékát, azaz 1000 megawattot, lehet felhasználni. Ez körülbelül megfelel egy nagy atomerőmű teljesítményének. A terv szerint a víz alatti erőmű 200 turbináját 20 kilométeres szakaszon, 30—120 méter mélységben helyezik el. «„Ritka jó üzlet” Ritka világcsúccsal dicsekedhet a 36 éves argentin Teofilo Martinez. Egyetlen éjszaka ellopott és eladott egy vashidat Santa Fe tartományban. A San Cristobal-i 85-ös úton,' alig néhány nappal korábban adták át a forgalomnak a tiszta vaslemezből készült és csavarokkal összeállított közúti hidat Martinez — lopott Tűzálló fű Alekszancfr Filippov szibéJ riai tudós sajátságos tényt fedezett felt ha a fűnek különleges ásványi trágyázást adunk, akkor_ tűzállóvá válik. Filippov (kidolgozta a „nem gyúlékony” fűféleségek trágyázásának receptjét, amelynek segítségével tűzmentes övezeteket lehet létesítem az erdőben. Módszerét találmánynak is^ merték et .■ Konyhaajtózár Évente több ezer 'kisgyermek esik áldozatául a detergensek- nsk és különböző vegyszereknek, melyeket a háziasszony rendszerint a konyhában tart. Az eddig alkalmazott különböző védekezési eljárások olyan bonyolultak, hogy maguk a szülők is nehezen boldogul- naK velük. A Kindergard Corp. amerikai cég által gyártott tolóreteszzár használata igen egyszerű. Az ajtó felső szélére szerelik. Az ajtó kinyitásához egyidejűleg két manővert kell végrehajtani: a reteszt le kell húzni és az ajtót be kell nyomni. A kisgyermekek manuálisoptikai koordinálóképessége a manőver végrehajtásához nem eléggé fejlett, r A távol-keletí Habarovszk faidósai az erdőtűz elleni küzdelem eredeti módszerét találták ki. Azt javasolják, hogy az égő erdőrészt ecetsavas ólommal átitatott és alumíniumfestékkel borított sávval kerítsék körül. A festék tükörszerű felületet ad az anyagnak, amely visszaveri a hőhullámokat Amikor a lángok odáig ,7 elérkeznek, mintegy falnak üt- ‘ köznek és lelohadnak. A szakemberek nagy reményeket fűznek ehhez a találmányhoz. Bevezetése komoly segítséget jelent az erdőtüzek eloltásánál. Bajuszrekorderek rAz angolok kiszámítottak, hogy egy átlagos brit férfiember arcán összesen mintegy 25 ezer szőrszál nő. Angol ember tartja a bajuszhosszúsági világrekordot is. John Roy bajuszvégeinek „fesztávolsága” 112 centiméter. Amerikában is született egy bajusszal kapcsolatos csúcsteljesítmény: Jay Nestl fél esztendő alatt 100 dollárt költött bajuszkenőcsre, amivel 48 centi hosszú bajuszát ápolta. pecséttel hitelesítve — levelet írt a különböző felvásárló vállalatoknak, amelyben a hatóság nevében, ócskavasként megvételre ajánlotta fel a „konstrukciós hiba miatt” lebontásra ítélt hidat. A megjelölt estén meg is jelentek a vásárló cégek emberei és hajnalra szétszedték, majd elszállították a hidat. A nem mindennapi ötlet kitalálója és végrehajtója büszkén mondta az újságíróknak; »ritka jó üzlet volt”. A szovjet—amerikai közös urrepules résztvevői a Csillagvárosban 1975. július 15-én a kazahsz-i táni Bajkonur űrrepülőtérről indul útnak a szovjet Szojuz, majd 7 és fél órával később az amerikai Cape Canavarelről startol a (kísérlet másik résztvevője, az amerikai Apollo űr- . hajó. Ezután Föld körüli pályán közelednek egymáshoz, a két űrhajó összekapcsolódik és két napon át így repülnek. Az űrhajósok átszállnak egymás űrhajóiba, és tudományos fcfa serieteket végeznek. Moszkvában, a Gagarin űrhajós-kiképző központban a repülés résztvevői közösen készültek fel feladataikra. Nem először végeztek közös előkészületeket. A szovjet űrhajósok jártak Houstonban, az amerikai űrkutatási központban, amerikai kollégáik pedig már tavaly is voltak a Gagarin kiképzőközpontban. (APN—KS) i Leonov, a Szojuz első legénységének parancsnoka és Stafford, az Apollo legénységének parancsnoka a Szojuz gyár- korlóűrhajóban. A tigris-hadművelet Ä természetvédők „harci te^ rülete” Afrikából Ázsiába tevődött át, ahol egyre több állatfajtát teljes 'kipusztulás fenyeget — írja a londoni New Scientistben John Tinker és hozzáfűzi: semmi rendkívülit nem láthatunk abban, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség figyelmét elsősorban Ázsiára és a tigrisek megmentésére összpontosítja. A tigris kizárólag Ázsiában élő állatfajta: jól érzi magát mindenütt, a havas Szibériától a forró indiai síkságokig, Irán száraz hegyvidékeitől a párás malaysiai dzsungelekig. Korábban nyolc fajtát ismertünk, ezek közül Mali szigetének tigrisei, úgy látszik, visszavonhatatlanul elpusztultak. Mostanában igyekeznek rezervátumot felállítani az utolsó 10—20 javai tigris számára, de valószínűleg arra sincs remény, hogy ez a fajta új fejlődésnek induljon. A kihalás szélén tengődik a Kaszpi- vidéki tigris, mindössze néhány tucat képviselője él elszórtan Afganisztán és Irán sivatagaiban, s a Szovjetunió déli részén. Hasonló sors vár a kínai tigrisre, míg testvérének, az usszuriai tigrisnek van valamelyes esélye arra, hogy fenn-; maradjon a Szovjetunió csendes-óceáni partvidékén létesített rezervátumokban. Gyorsan pusztulnak a tigrisek Szu- mátra szigetén is és valószínűleg az ott élő néhány százat sem lehet már megmenteni. Az indiai szubkontinensen 1930-ban kb. 40 000 tigris éltegész Ázsiában mintegy százezer. Manapság számuk a legoptimistább számítás szerint sem haladja meg az ötezret. De ez nem is csoda: a tigrisek természetes környezete pusztulófélben van, az eledeléül szolgáló állatfajták hovatovább eltűnnek és magukat a tigriseket mindenütt hajszolják, lelövik vagy csapdába ejtik. Mi történik a tigrisek védelmében Indiában? A Nemzetközi Állatvédelmi Társaság 1969-ben Delhiben rendezte meg kongresszusát, amelyen felszólították az indiai kormányt: tiltsa be a tigrisvadászatot, 1970. júliusában a kormány országszerte be is tiltotta. A tigrisbőr-kereskedelem és a tigrisek törvényteleh üldözése mégis tovább folyt, s az indiai kormánynak újabb lépéseket kellett tennie az állatfaj megmentésére. „ A kormány rendeletére külön csoportot alakítottak, amely 1972. augusztusában előterjesztette „Tigristervnek” nevezett jelentését. Egyidejűleg új természetvédelmi törvényt hoztak, amely büntetendő cselekménynek minősítette a tigrisbőr vásárlását, eladását és kivitelét az országból. Akkor csillant fel először annak a reménye, hogy ezt az értékes állatfajtát sikerül megmenteni. A „Tigristerv” előadója, Kajlas Szanhal mondta: „Ha tíz évvel ezelőtt lelőtt valaki egy tigrist, a képeslapokban megjelent a fényképe: puskával a kezében diadalittasan mosolygott az elejtett vad mögött. Manapság ezt aligha merné, megtenni valaki.” A közvélemény ugyancsak megváltozott a tigriskérdésben. Az eddigi nyolc tigrisrezervátumot különben jelentősen kibővítették, s egy kilencediket létesítettek a nyugat-ben- gáliai Sundarbansban.
