Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-08 / 210. szám
í:: ja lendületesen fejlődő bolgár ipar egyik korszerű reprezentápsa “ g 880 megawatt taljesítménj í „Bobon dől" hőerömfe * Várna a Fekete-tenger mellékének legragyogóbb üdülőhelye, sok nemzet, köztük a magyar, turistáinak kedvenc úticélja, pihenője. A világszerte híres bolgár gyümölcskertészetben a legkorszerűbb gépeket és növényvédő szereket alkalmazzák a termésátlag növelése céljából. A mezőgazdaságban felhasznált vegyi anyagok mennyiségére jellemző adat: tavaly 100 hektárra több mint 13 000 kilogramm műtrágya és 300 kilónál több növényvédő szer jutott. Devnyát a „vegyipar völgyeként” szokták emlegetni. A képen a műtrágyagyár részlete. A Marx Károly nevét viselő vegyipari kombinát vezérlőterme. Tengerpart és történelmi emlékek; a Bulgáriában járók kedvenc fotótémái: Képünkön: neszebari utcarészlet. Ma -harminc esztendeje szabadult fel Bulgária. Az objektív külföldi megfigyelők, különösen a közgazdászok, egyöntetűen elismerik, hogy Bulgáriára, a rózsaolajáról híres egykori balkáni királyságra immár nem lehet ráismerni. A húszas-harmincas évek Bulgáriájában persze nemcsak havasi pásztorok és rózsaolaj-termesztők éltek, hanem elszánt forradalmárok is. 1919 óta létezik és dolgozik a Bolgár Kommunista Párt, amely 1923-ban a vértanúk ezreit adta az eszméért. Az akkori kormány, a fasiszta Cankov pribékjei húszezer embert mészároltak te. A bolgár nép jobb jövőbe vetett hitét azonban nem törhették meg. És most harminc éve, amikor a szovjet hadsereg a bolgár határra ért, ismét fellángolt a lappangó tűz. Amikor a szovjet kormány hadat üzent a Hitiért mindvégig szolgaian kiszoi- gáló bolgár cári rendszernek — a forradalom pártja kirobbantotta a második, immár győztes felkelést. 1944. szeptember 9-én megszületett az új Bulgária. A felszabadulás szörnyű elmaradottságban találta a kis országot. Azokban az időkben még a gazdag kelet-ruméliaí medence nagy részén is sarlóval arattak. Volt tennivaló bőven, s á kommunisták, akik nem estek kétségbe a fasiszta terror idején, most sem csüggedtek. A világon párját ritkító fejlesztési programba fogtak. Az eredménye: az idén Bulgária nemzeti jövedelme hat 'és félszer akkora, mint 1939- ben volt. Megváltozott az ország képe. Az ipari termelés a háború előttinek negyvenkétszeresére ugrott, a gépiparé kereken ötszázszorosára. Az alapok lerakása után a Bolgár Kommunista Párt az emlékezetes 1956. áprilisi plénumán meghirdette az azóta folytatott, elsöprő lendületű iparosítást. Azóta Bulgária a fejlesztés ütemét tekintve a világranglista élvonalában halad. A nemzeti jövedelmet évente 8—8,5 százalékkal növelik. Az idei, jubileumi évet kifejezetten a „rohammunka évének" nyilvánították: a nemzeti jövedelem tavalyi, 8,7 százalékos emelkedésével szemben 10,4 százalékot terveznek. Elsőséget ezúttal a vegyiparnak és a gépgyártásnak adnak. A távoli múltba tűnt a „sarló országa” is. Bulgária földjein jelenleg szóztízezer traktor szánt, s az eredmény nem marad el. Egy-egy hektárról az utóbbi öt évben átlagosán harminchét mázsa búzát, negyven mázsa kukoricát takarítottak be. A gyors fejlődés gyorsan alakítja át a bolgár nép életét. Tavaly emelték a reálbéreket; a minimális ' fizetést 65-ről 80 levára. (Egy leva valamivel több, mint 16 forint.) Most azt tervezik, hogy a közeli jövőben a munkások bérét átlag 4,9 százalékkal, a parasztokét 5,6 százalékkal emelik. Mi, magyarok, meglehetősen jól ismerjük Bulgáriát. Csupán tavaly hatvanezer magyar turista járt Szófiában és a tengerparton. A magyar—bolgár kapcsolatok ennél.természetesen jóval mélyebbek. Nemrég olvashattuk az újságokban, hogy Devnyában megnyílt a magyar közreműködéssel épült szódagyár. A szóda rendkívül fontos ipari alapanyag. Magyarországnak évi kétszázezer tonnára van szüksége belőle. Ennek majdnem a felét Bulgáriából kapjuk. A gazdasági, politikai, kulturális életben rengeteg szál köti össze a Bolgár Népköztársaságot és hazánkat. A testvéri nép nagy ünnepén forró szeretettel köszönt- jük bolgár barátainkat, és további sok sikert kívánunk nekik szocializmust építő munkájukhoz. Harminc éve szabad Bulgária
