Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-01 / 204. szám
t I föoterosnuiiatvány a hatosé» Naponta 48 közúti balosét Egy nap négy haláleset Pál fán — „Ártatlan“ hutyuska r Ä múlt hét végén hozta hyilvánosságra az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács az első félév baleseti - statisztikáját. Az országos lapok elég tekintélyes terjedelemben számoltak be a közúti balesetek számainak alakulásáról. Tudjuk tehát, hogy 1974. január 1-től július 31-ig naponta 48 karambol, történt, összesen 8584. Háromszázharminccal több, mint 1973. első félévében. Gépjárműveikkel elindultak és nem érkeztek meg 519-en. Azaz, ennyien haltak meg az országot behálózó köz- utainkon, vagy településeink utcáin. Súlyos sérülést szenvedtek 4260-an, könnyű sérülést közel hétezren. A több mint nyolc és fél ezer közúti baleset közül mindössze 147 karambolban mutattak ki műszaki hibát a szakemberek. Döbbenetesek, aggodalmat keltőek és egyben elgondolkoztatóak ezek a számok. Sőt! Bizonyos vonatkozásban félelmetesek is. Ittas vezetők Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva például közel 40 százalékkal emelkedett az ittas vezetésből fakadó közúti balesetek száma. Az év első felében 1540 baleset szereplőinek valamelyike állt a cselekvőképességet, reflex- tevékenységet gátló alkoholos befolyás alatt. Nem szűnt köz- útjainkon a motorosok és kerékpárosok veszélyessége,, pedig közlekedésrendészetünk igen erélyesen és igen változatos módozatokon .végzi az útonlévők biztonságát szolgáló ellenőrző munkáját. Úgy tűnik, mindez nem elég. Több kell. Az ámokfutásra, embertársaink veszélyeztetésére hajlamosakat ki kell — és a többség érdekében kell — kitiltani a forgalomból; Mind biztosabbá válik ugyanis, hogy bármilyen nagy áldása rohanó korunk emberének a gépjármű, nem mindenki alkalmas arra, hogy kormánya mögé üljön. Mintegy illusztrációul három, házunk táján történt esetet idézünk. Mindnek megvan a maga tanulsága, mindegyikből könnyű levonni a legkézenfekvőbb, ' mondhatjuk úgy is, a legközérdekűbb következtetést, mely a még keményebb szigor alkalmazása mellett tör lándzsát. Háziállat az úton A lakott településeken áthaladó »utakon a gépjárművezetőknek manapság korántsem kell annyit bosszankodniok az útmenti pázsitra kicsapott és az útra kalandozó baromfiak miatt, mint kellett ezelőtt 5—10 évvel. De azért csak előfordul, hogy ott marad áldozatként egy-egy liba, tyúk, yagy kacsa az úton, a gázoló jármű vezetőjét pedig kíséri az átok, holott, ha gazdáik hagyják baromfiaikat a kerítés mögött, nem lenne szükség átokmondásra. Nem adódnának a lakott területeken hajmeresztő közlekedési szituációk. Valamelyik nap Szedresen részvevő embertömeg gyűlt egy nénike köré. Boltból jött a néni és házőrzője kíséretében. A gazdasszony még átlépkedett minden baj nélkül a községet keresztül Szelő úton. A kutyát, mely nyilván a hőségtől térfengett bizonytalankodva, elcsapta egy arra haladó teherautó.» Útpadkára húzva a kimúlt állatot csak úgy sistergett a pityergő néniké körül a népharag. A gépkocsikat és vezetőiket szidták válogatás nélkül. Bár, ha gondolkodnak kicsit a majd mindennapos epizód szereplői, rá; jöhettek volna, hogy közútjainkon egyáltalán nem olyan áldásos a baromfiak, vagy az ebek jelenléte, mint a ház körül. Sőt. Súlyos közúti balesetek okozója is lehet a hazulról elcsatangolt kutya. Nemrég a tamási járás egyik körzeti orvosa törte össze fölismerhetet- lenségig a kocsiját és nem valószínű, hogy valamikor is „ártatlan” jelzővel illeti majd a kóborló ebeket, hiszen senki sgm akarta elhinni, hogy - „abból a kocsiból” nem holtakat húztak ki és utasai megúszták „csak” sérülésekkel a kutya- kalapdct, ami abból állt, hogy a jószág — haragos viszonyban lévén a négy keréken guruló járművekkel — üldözve azt, a gépkocsi alá került, méghozzá nem akárhogyan, mert teteme föltekeredve a kormányszerkezetre, a kocsit kormányozhatatlanná tette egy szempillantás alatt. íme,, eny- nyire- lehet „ártatlan” a kóborló állat, s fölmerül — úgy véljük jogosan — az emberben a kérdés: mikor lehet majd hasonló kimenetelű esetekben felelősségre vonni a gazdikat is? Alkalmasint erre is szükség lenne, akár a megelőzés igényével... Arra hasonlóképpen szükség lenne, hogy a kmb-s rendőrök éberebb figyelme kísérje a motorosokat. Ismeretes, hogy igen elterjedt ennek a járműnek a használata.' Hovatovább több lesz hazánkban a motorkerékpár, mint amennyi kerékpár valamikor volt. De az is világos, hogy nem mindenki alá való a motor, s különösen nem való azok alá, akik nemcsak hogy felelőtlenek, de ezt a tulajdonságukat még csak véka alá sem hajlandóak rejteni. Csevegés a motorkerékpáron A motor főként a fiatal generáció járműve. Olcsóbb • a gépkocsinál, könnyen juthatnak hozzá — tisztelet a kivételnek — száguldozást kedvelő benzinlovagjaink, akik -útjainkat gyakorta tekintik cirkuszi porondnak, ami igencsak veszedelmes dolog — másokra és magukra nézve is. Egy, dolgozni Pécsről Szekszárdira járó házaspár mesélte a minap, hogy a múlt hét elején hazafelé tartva különös játék' szemtanúi' voltak — szerencséjükre tisztes távolból — a hatos út siófoki útelágazás és Rakasd közötti szakaszán. Ott tehát, ahol évek óta a legtöbb áldozatát szedi a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, az ittas vezetés! — Két fiatal motoros haladt előttünk és szorosan egymás mellett. Egyiküknek utasa is volt. Úgy cseverésztek, mintha nem járművön, hanem presszóbal üldögélnének. Nem mentünk gyorsan, előzésben tehát nem jelentettek akadályt. De nagy baj is történhetett volna éppen, ha nagyobb a sebesség, mert a motorját egyedül megülő fiú hirtelen átvetette jobb lábát a motor baloldalára, ami persze nem ment egyensúlyzavar nélkül. Jó háromszáz métert haladhatott így nagy peckesen, amikor megbillent a motor és kivágódott a gyerek alól. A jármű balra, a fiú meg jobbra repült két kerékvető között. Meghűlt bennünk a vér és leálltunk. Mire azonban a helyszínre értünk, egyik motoros Rakasd irányába, a légtornász pedig Szekszárd irányába el- szelelt. Azóta is sajnálom, hogy legalább az egyiknek nem sikerült megnéznem a rendszámát, mert egyik is, másik is veszedelmes résztvevője a forgalomnak- _ Ez az epizód tulajdonképpen nem mond semmi újat. Tanulsága is régi: nem mindenki való a motor nyergébe, s hogy ki való oda, azt elsősorban azok tudják, akik egy városban, faluban, egy utcában laknak. Ha pedig ezt sokan tudják, lépéseket is lehet tenni megakadályozandó az ostoba halált. Több jogosítványt bevonni Pálfán a közelmúltban egy' huszonnégy óra leforgása alatt négy fiatalember költözött ki a temetőbe és kideríthetetlen, hogy halálukkal kapcsolatban hány ember érez lelkiismeret- furdalást. Sokan érezhetnének, mert itt is divat a rakétasebességű száguldozás, a motoros ügyességi versenyeken alkalmazott számokkal való, ki ha én nem? parádézás. A négy fiatalember közül három a lezárt sorompónak ütközve halt meg. Távolról sem azért, mert hiányosak voltak a helyi ismereteik, és nem tudták, hogy ott van a sorompó, amit időközönként lezárnak. Olyan sebességben volt mindhármójuk járműve, ami fékezhetetlennek bizonyult. Nekirohantak a lezárt sorompónak... Lenne még sorolnivaló példa házunk tájáról, hiszen alig van lapunknak olyan száma, melyben ne publikálnánk ka- ramboiokról és áldozataikról beszámoló híreket, tudósításokat. A közlekedés mindennapos fekete krónikáját figyelemmel kísérők egyebek között ezért fogadhatták megnyugvással az OKBT-nek azt a javaslatát, hogy közlekedésünk biztonsága érdekében hatóságaink bátrabban alkalmazzák a jogosítványok bevonását is, mert a szigorúbb ellenőrzés, a szabálysértési eljárások a jelek szerint nem elegendőek a közlekedési erkölcsök megjavítására ! — lászlő i. — Stílszerűen Garay tér, péntek reggel, nyolc óra előtt néhány perccel... A szálló előtt parkírozó gépkocsik között hirtelen olyan füstfelhő támad, hogy néhány gyalogos megtorpan: tán csak nem gyulladt ki valamelyik jármű? Nem, nem gyulladt ki — csak elindult. A járműsorból kitolat egy Barkas- mikrobusz, kipufogócsövéből, mint ködgyertyából, árad a füst. — No, ehhez műszer sem kellene. A levegőszennyezésért habozás nélkül kiró- hatná a rendőr a bírságot. A Barkas elhúzza a füstoszlopot a Béla tér felé. Oldalán nagy betűkkel a felirat: Prometheus-szerviz. A Prometheus-szerviz tüzelőberendezések karbantartásával foglalkozik. B. L Paksról jön a frissítő víz Mi lesz a domb őri Duna sorsa? Végleges megoldás: 1980 után Lassan vége lesz a nyárnak, megcsappant a Tolnát Dombo- rival összekötő út forgalma is. Ez a forgalomcsökkenés azonban nemcsak a hűvösebbre forduló időjárásnak, hanem érdekes módon az augusztusi forró napoknak is köszönhető. A Domboriba látogatók döntő többsége azért vállalja a több kilométeres utat, hogy füröd- jön a holt Dunában. A szép környezet — amelynek egyik lényeges alkotóeleme a jókora víztükör — sokakat arra ösztönzött, hogy itt hivalkodó avagy szerényebb nyaralót építsenek, a pénztárcájuk vastagságától függően. Ugyancsak szép számmal találhatók itt vállalati üdülők, no és a nyaranta több ezer fiatalnak helyet biztosító KISZ-tábor, a szekszárdi általános iskolások napközis tábora, meg a motel. Sajnos az utóbbi napokban, hetekben csak a bátrabbak merészkednek a vízbe, mert gyanúsan zöld lett a színe, a fürdés után pedig, vagy éppen napozás közben ragad tőle az ember bőre. Úgyszólván nemcsak esztétikusnak nem, hanem gusztusosnak sem mondható. Mi lesz a dombori Duna sorsa? — erre nemcsak az a néhány száz ember kíváncsi, akinek nyaralója, víkendháza, telke van a vízparton, hanem azok is, akik munkaidő után, hétvégén ruccannak le Domboriba egy kis fürdés, pihenés kedvéért. A kérdésre Fábián Imrétől, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjétől kaptunk választ. Fábián Imre elmondta, hogy köztudott, miszerint a domborihoz hasonló vizek biológiai egyensúlya nagymértékben függ a víz hőmérsékletétől. Augusztusra — ha az időjárás úgy alakul — a holt Duna biológiai egyensúlya bizonyos mértékig felborul. Ez így volt eddig és még egy ideig így is lesz. Tv-jegyzet KAPUTT Pénteken este Curzio Mala- parte híres lírai dokumentum-kötetének (sok más mellett így is jellemezni lehet könyvét), a Kaputt-nak tv- változatával ismerkedhettek meg a nézők. A rendezés és a két főszereplő alakítása kifogástalan volt. Előbbi keveset akart markolni és éppen ezért sokat fogott. Frank főkormányzó egyetlen vacsorájának keretébe sikerült beleötvözni a hitlen barbarizmus minden tünetét, olykor patologikus gonoszságát. Frankot hatino- vits Zoltán alakította, olyan gonoszul, hogy azt fokozni már hiba lett volna. Curzio Mala- parte-t; a furcsa, cinikus kóbor lovagot, olasz századost, aki megjárta Mussolini börtönszigeteit, finom szellevtet, vakmerőén cinikus gúnyolódót; Mensáros László. Tökéletesen és szemlátomást élvezve a szerepet. Villanásnyi képek, képsorok elevenítették fel a hitlerizmus szörnyűségeit, a varsói gettót, a bordélyba kényszerűen és onnan halálba küldött lányokat és a parti- zánfiút, aki. arról ismeri fel a német tiszt üvegszemét, hogy abban még tükröződik némi emberség. A film után mégis maradt a nézőben valami, ami Malaparte kiemelkedően értékes könyve olvasásakor is végigkísérte. Szép, szép bemenni a fenevad barlangjába és ott viszonylagos védettségben kellemetleneket mondani. A fenevadat azonban a legszellemesebb gondolatok se irtják ki, hanem csak a golyó. O. L Mindenesetre készülnek a tervek a víz cseréjére, frissítésére, tisztítására. így például fokozottabban figyelik és büntetik, ha valaki állatokat enged a dombori Dunába. Jelenleg gondot okoz, hogy aa üdülőtelepen nincs szennyvízcsatorna-hálózat. Bár eddig még nem mutatták ki, hogy az — esetleg szándékosan — rosz- szul épített szennyvízgödrök tartalma a vízbe szivárgott volna, de a veszély fennáll. Éppen ezért a következő ötéves tervben megépítik a csatornahálózatot. Ugyancsak várni kell a legeredményesebbnek ígérkező megoldásra, a víz állandó cseréjére is. Két variáció jöhet számításba: vagy az élő Dunából frissítik a dombori holt ágat, vagy gravitációs úton vezetik ide a majdan felépülő paksi atomerőmű hűtővizét. Jelenleg úgy látszik hogy ez utóbbi megoldás a kedvezőbb. Sajnos ez nem megy máról holnapra: valószínűleg csak 1980 utón érkezik meg a paks—faddi főcsatornán az atomerőmű frissítő vize. Addig nem tehetünk mástj várunk. Mindenesetre elkészült egy rövidebb határidőre szóló terv is: 1975 végéig a dombori Duna partján és az ahhoz torkolló vízfolyásokon kijelölik azt az övezetet, ahol csak meghatározott, a vízminőséget lé*j nyegesen nem befolyásoló meJ zőgazdasági vegyszereket lehet felhasználni. Végezetül még egy megnyugtató tény: a vízügyi igazgatóság vízminőségi felügyelete rendszeresen vizs-j gálja a dombori holt ágat. Ed-- dig nem érkezett olyan jelzés,’ amely szerint az egészségre káros lenne Domboriban a fürdőzés. i 1974. szeptember £
