Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

« I A jó munka feltétele Si millió községi tanácsházakra -— í j épület Gyünkön, Hátán és Bonyhádon 1 'Ä J5 munkavégzés egyik té- ‘ ftyezöje a munkahely, ponto- i «abban annak az épületnek az p állapota, külleme, berendezé- 1 ee, ahol dolgozunk. Ez a meg­állapítás maradéktalanul vo­natkozik a közigazgatásban dolgozókra is, és mindnyájunk (számára fontos kérdés, hogy milyen környezetben, milyen , körülmények között intézhetik 6gyes-bajos dolgaikat a taná­csoknál. A kérdésre országo­san és megyei ^zinten is nagy hangsúlyt helyeznek, amit ön­magában is bizonyít az a tény. hogy megyénk községi taná­csainak felújítására éves szin­ten mintegy 2 millió forintot fordíthatunk. Ennek az első hallásra sem kis összegnek a felhasználásáról kérdeztük dr. Herczeg Jánost, a Tolna me­gyei Tanács V. B. gazdasági osztályának vezetőjét. Herczeg János elmondotta, hogy az előbb említett 2 millió forint­ból csak a községi tanácshá­zak felújítását, állagának meg­óvásét végzik, mivel 2 váro­sunk és 5 nagyközségünk ta­nácsa székházának felújításá­ra saját alapot képezhet. A mostani tervidőszakból kiemelkedik az 1973-as esz­tendő, amikor is községi taná­csaink az azt megelőző év pénzmaradványával együtt 3 millió 200 ezer forintot^ for­dítanak székházaik felújítása. ra. A bonyhádi járásban 1973 során újították fel a kisvejkei, a mázai községi tanácshazat, és a kettőt összesen 300 ezer forintért Á dombóvári járás­ban ugyanabban az esztendő­ben Dalmandon korszerűsítet­ték a községi tanácshazat mintegy 300 ezer forintért. A paksi járás területén közel 300 ezer forintért újították fel a gerjeni és a madocsai tanács­házat. Az egyik legkiemelke­dőbb felújítást kezdték meg 1973-ban a bátaszékj Nagy­községi Közös Tanács székhá­zában, 800 ezer forintért. A szekszárdi járásban ezen kí­vül 200 ezer forintért újítot­ták fel a sióagárdi tanácshá­ziát is. Ötödik járásunkban, a tamásiban tavaly kezdték el a magyarkeszi, szakályi ta­nácsháza felújítását, 400 ezer forintért. Jelenleg is tart a tolnanémedi tanács felújítása, ami közel félmillió forintba kerül. . Az idén végezték el a bony, hádi járásban az aparhanti, a kétyi, és végzik a hőgyészi tanácsház felújítását. A há­rom épület korszerűsítésének költsége megközelíti az 1 mil­lió á00 ezer forintot. A paksi járásban Nagydorogon, Pusz- tahencsén, Németkéren és Sárszentlőrincen folytak há- sonló munkálatok közel 400 ezer forint értékben. A szek­szárdi járásból az alsónánaiak, a bogyiszlóiak és a decsiek in­tézhetik ügyes-bajos dolgaikat korszerűsített tanácsházban. A megye területén nemcsak felújítják a tanácsházakat, mert ahol már ez nem segí­tene, ott a lehetőségekhez mérten helyi és megyei támo­gatásból új tanácshózat építe­nek. így történt ez a mostani tervidőszakban Bátán, Gyön- kön és Bonyhádon. Bátán a kétszintes, minden igényt ki­elégítő tanácsházát 1972-ben adták át rendeltetésének, és bekerülési költsége elérte az 1 millió 600 ezer forintot. Gyönkön 1973-ban fejeződött be a nagyközségi tanács új szgkházának építése. Az egy­emeletes épület 2 és fél mil­lió forintba került. Jelenleg már a műszaki átadás után van a bonyhádi Nagyközségi Tanács új székháza Végezetül hadd tegyünk em­lítést a megyében folyó, egyik legnagyobb tanácsház-felújí- tásróL Hőgyészen tavaly no­vemberben kezdték el a he­lyi vegyesipari szövetkezet szakemberei a tanácsház fel­újítását és átalakítását. Az 1 miihó forintba kerülő munká­latok során új házasságkötő termet alakítottak ki, a régi tanácsteremből pedig három irodát. Az épület egy hónapon belül teljesen megújhodva fo­gadhatja ügyfeleit. — vj — Nem feketeföldi övezetek Moszkvai tudósítás A gazdagabb fehérjetar­talmú állati termékek, zöldségek, gyümölcsök felé to­lódik el a szovjet fogyasztók kereslete. A magasabb, minő­ségileg differenciáltabb igé­nyek kielégítésének a kulcsa a növénytermesztés gyors ütemű fejlesztése —■ hangoztatták a szakemberek. Csakhogy a szov­jet mezőgazdaságban is évek­kel ezelőtt véget ért az exten- zív fejlesztés szakasza A mint­egy 225 miihó hektárnyi vetés- területen egyik-másik növény­ből többet termelni hagyomá­nyos módon csak úgy lehet, ha mások vetésterületét csök­kentik. Az egyetlen kivezető út ezért a termelékenység növelé­se. A figyelem most olyan szántóterületek felé fordult, ahol a termelékenység növelé­sének —• igaz, jelentős anyagi ráfordításokkal — sok rejtett tartaléka van. Az orosz föderáció szívében, amelyet nem feketeföldnek ne­veznek, a mezőgazdasági ter­melés hektáronkénti hozama átlagosan kétszer alacsonyabb, mint más területeken. Mivel a Szovjetunió szántóterületének csaknem egyötöde itt összpon­tosul — vizsgálatok kezdődtek az elmaradás megszüntetésére, így született meg a 15 évre szóló, nem feketeföldi övezetek fejlesztéséről szóló határozat, amelyet szakemberek második szűzföldmeghódítási program­nak neveztek el. Az egész Szovjetuniót meg­mozgató, nem feketeföldi prog­ram azonban sok mindenben eltér a 20 évvel ezelőttitől. 58 millió ember él itt — az OSZSZK lakosságának fele — az 52 millió hektárnyi szántó- területen. Olyan tradicionális nagyipari központok vannak itt, mint Moszkva, Leningrad, Gorkij, Szverdlovszk. 1968—72- ben az átlagtermés szemes ter­ményből hektáronként 13,8 má­zsa volt. A kiaknázatlan adott­ságokat mutatja, hogy a kísér­leti gazdaságokban ennél két­szer jobb eredményeket értek Űj bölcsőde, óvoda a kórházban — rendelőintézetben dolgozók gyermekeinek Tegnap kezdődött a műszaki átadás Tegnap reggel kezdődött á Tolna megyei Tanács VB Ba­lassa János Kórház-Rendelő­intézet új bölcsődéjének, óvo­dájának műszaki átadása. Az előzményekről annyit, hogy 1954 óta működik már itt gyermekintézmény, de a kórház rohamos fejlődésével együtt növekvő igényeket nem tudja kielégíteni. Az az igaz­ság, hogy hoszabb-rövidebb idő óta a jelenlegi óvoda is, bölcsőde is 140 százalékos ki­használtsággal működik. A kórház vezetői ezeket a szempontokat, és az intézmény munkaerőigényeit szem előtt tartva úgy döntöttek, hogy megfelelő anyagi feltételek megteremtése után hozzá kell látni új bölcsőde és óvoda építéséhez. A saját erőből biz­tosított pénzösszegen túl je­lentős, mintegy 7 millió forin­tos támogatást adott a megyei tanács. A nagyobb pénzössze­gek mellett sem szabad elfe­ledkeznünk arról a társadal­mi munkáról, amelyet a kór­ház dolgozói — főorvosok, ápolónők és sok más egész­ségügyi szakma képviselői — végeztek a gyerekek érdeké­ben. Az Arany János utca végén, a régi kórház mellett felépült óvoda és bölcsőde mű­szaki átadása a kivitelezés­től számított egy éven belül, kezdődhetett meg. És, ha már a kivitelezőnél tartunk, hadd említsük meg, hogy a TOTÉV előzetgs tervein felül, s rekord határidővel vállalta az építést. Milyen lesz az új gyermek- intézmény 2 Pavilon rendszerben épült, tehát minden óvodai és böl­csődei csoportnak a fő folyo­sóról nyíló külön foglalkozó- és hálóterme, mosdója, zsi­bongója lesz. Csak a bútorok- több mint félmillió forintba kerültek, nem beszélve a játé­kokról, egyéb felszerelésekről, amelyek újabb félmillió forin­tot érnek. i Ma úgy tűnik, hogy országos viszonylatban is néhány új dolgot tartogat az óvoda, böl­csőde apró lakóinak. A közel­múltban két nyelvtanár kezd­te meg munkáját a kórházban, akiknek munkaköri kötelessé­gük lesz továbbá az is, hogy a kicsinyeknek napi 20 perces idegen nyelvű foglalkozást tartsanak. Újdonság az is, hogy a gyerekek testkultúrájának, fizikumának fejlesztésére jól felszerelt tornaterem is rendel­kezésre áll. A közel 11 millió forintba kerülő létesítmény 4 óvodai és 6 bölcsődei csoport, összesen 170 kisgyerek befogadására al­kalmas. Hogy mikor vehetik birto­kukba új otthonukat a gyere­kek? Ez a most folyó műszaki átadástól függ. Egy azonban máris biztos, az új gyermek- intézmény kapunyitása a kö­zeljövőben várható. 1974. szeptember 5. el. Korszerű agrotechnikai módszerekkel, amely a talaj- előkészítéstől a termés betaka­rításáig végigkísér — ezeken a területeken gabonából 30—40 mázsás, burgonyából 250—3Ó0 mázsás átlagot lehet elérni. A 15 éves fejlesztési program ennek megfelelően magas nö­vekedési ütemet irányoz elő. 1980-ig — a tizedik ötéves terv befejezéséig —, szemes ter­ményből 20 mázsát, burgonyá­ból 160 mázsát, zöldségből 200 mázsát, lenből 4,5 mázsát kell átlagtermésként elérni. A sok tízmilliárdos beru­" házási keretből a leg­többet talajjavításra, öntözés megszervezésére fordítanak. A nyilvánosságra hozott számok impozánsak. 9—10 millió hek­tár lesz művelhető mocsarak lecsapolásával. 2—2,5 millió hektáron teremtik meg az ön­tözést, elsősorban a zöldség- termesztés fejlesztéséhez. A nagy termőcentrumokat a vá­rosok közelében létesítik majd, egyrészt az ellátás javítására, másrészt a szállítási költségek csökkentésére. A további ter­vek szerint 8—10 millió hektá­ron talajvédelmi munkákat vé­geznek, hogy megóvják a pusztulástól a földet. 23 millió hektárt jelöltek ki meszezésre, hogy ezzel megszüntessék a sa­vas hatású talaj káros hatását. A talaj termőerejének pótlá­sára, a magasabb termésered­mények elérésére 1976—80 kö­zött összesen 120 millió tonna műtrágyát irányítanak a nem feketeföldi övezetekbe. A ha­talmas mennyiség érzékelteté­sére ebben az esztendőben az egész szovjet mezőgazdaság kap 64,6 millió tonnát. A ki­dolgozott eljárások szigorú be­tartásával talajba juttatott több műtrágya cukorrépából kb. 50 százalékkal, szemes ter­ményből 40 százalékkal emeli a terméseredményeket A korszerű alapokra helye­zett mezőgazdasági termeléshez gépek „hadseregére” van szük­ség. 1976—80 között 380 ezer traktort, 94 ezer gabonabetaka­rító kombájnt, 230 ezer teher­gépkocsit irányítanak a kolho­zokba és szovhozakba az anya­gi-műszaki bázis javítására A speciális igényeknek megfelelő gépek gyártását külön intézke­dések írják elő. A nagygazda­ságok ugyanis a korábbinál lényegesen nagyobb, erősebb munkagépeket kérnek. Trakto­rokból néhány éve 95—100 ló­erősöket igényelt a mezőgaz­daság. Ma már 200—300 lóerő­sek kellenek. A szakemberek számításai szerint már a kö­zeljövőben ennél is nagyobb teljesítményű erőgépek iránt lesz kereslet A nem feketeföldi terü­” leteken az állattenyész­tés korábban vezető szerepet töltött be. A növénytermesztés fellendülésével előreláthatólag ez az ágazat is újra virágzik majd. Ehhez mindenekelőtt a termés szakosítása és koncent­rációja, a gazdaságok közötti kooperáció kiszélesítése szük­séges. Jelenleg átlagosan 100 szarvasmarha, 540 sertés, 460 birka van egy-egy állattenyész­tő gazdaságban. Ilyen alacsony átlagszám mellett szinte ter­mészetes, hogy pL egy tonna sertéshús előállítása 162 rubel­be kerül, szemben a szakgaz­daságok 81 rubeljével. A tenni­valók egyértelműek, új állat- tenyésztési komplexumokat kell építeni, illetve a már mű­ködőket felújítani, hogy a nagyüzemi termeléshez megfe­lelő méretnagyságok biztosí­tottak legyenek. FARAGÓ ANDRÁS A rádió és a televízió műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Dalszínház. Házasodj, Auszt-* ria! Mikszáth Kálmán „Akii Mik«' lós” című regényéből. 10.05: Isko- larádió. 10.16: Indulók. 10.25c Együtt. .. a tudományos-technikai forradalomban. 10.50: Zenekari muzsika. 11.14: Gondolat. 12.35: Melódiakoktél. 13.45: Felnőttek az általános iskola felső tagozatán. 14.06: Kóruspódium. 14.13: Haydn:1 C-dúr vonósnégyes Op. 74. 14.343 Az élő népdal. 14.44: Eduardo Pe- rilba kolumbiai költő versei. 15.10: Betelt a pohár! 16.00: Világgazda­ság. 16.05: Uj felvételeinkből. 16.10c1 Népi zene. 18.44: Vietnami hét. A vietnami népköltészetből. 17.05: A közönség kérdez, a muzsikus vá- laszol. 17.35: A magunk érdekében,! a magunk védelmében. 18.00: A zongoraművészet első aranykora. 18.48: Miért igen — miért nem? Zenéről. 19.45: Bruckner: IX. szim­fónia. 20.05: Slágermúzeum. 20.44 > Kritikusok fóruma. 21.72: A ci­gánybáró. Részletek. 22.20: Külpo­litika. 22.30: Tánczene. 23.00: Sme­tana operáiból. O.iOi Virágénekek. PETŐFI RADIO 8.05: Zenekari muzsika. 9.49: Ka-' motozó önérzet. Jegyzet. 10.00: Zenés műsor, üdülőknek. 12.00: Hallgassuk együtt! Vivaldi-művek. 12.45: Rádiónovella-pályázat. Ná- dass József: Nagy Lajos pénzt ke­res. 13.03: Nyíregyházi stúdiónk­ból. 13.20: Banda Ede gordonká- zik, zongorán kísér; Szabóky* Márta. 14.00: Ifjúsági randevú.' 17.00: Az Ifjúsági Rádió sportórája. 18.10: Csak fiataloknak. 19.13: Ope­rafelvételekből. 20.10: Uj könyvek* 20.13: Szolnoki kulturális híradó. 20.28: Népzenei fesztivál. 21.30: Földszint és emelet*. Vészi Endre hangjátéka. 22.21: Kórusművek* 23.15: Musicalekből* ra. MŰSOR 18.10: Hangverseny. 19.40: Big- bandf elvételekből. 20.01: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok. Petőfi Sándor. IV. 20.28: Weber: A bűvös vadász. Opera. 22.00: Szegény asz- szony hajnala. Riport. PÉCSI RADIO 17.30: Műsorismertetés, hírek. 17.35: Muzsikával faluról falura* 18.05: A szervezéstudomány hely­zete. Dr. Zeller Gyula előadása* 18.20: Suzi Quatro, Máté Péter és a T. Rex együttes felvételeiből. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 18.45 i Lakatos Sándor zenekara játszik. 19.00: Szerb-horvát nyelvű műsor. Zenés találka. Közreműködik: Fe­ró Nikolin. — Hírek. — Lapszemle, — Útközben. — a mohácsi sokac kultúrcsoport műsorából. Í9.3Q: Német nyelvű műsor. Hírek. — Takarmánykeverő üzemek. Riport. — önök kérték. Zenés műsor, 20.00: Műsorzárás* MAGYAR TV 8.05: Iskolatévé. Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.) 13.35: Kémia. 15.45: Talpalatnyi föld. Film. (A filmet a középisk, HI—IV. osztályosainak ajánljuk a szeptember 12—14-i Filmesztétika adásokhoz.) 17.23: Hírek. 17.30: Sakk-matt. 17.50: Több hús, több tej. V. 18.05: Tí­zen Túliak Társasága. 18.30: Rek- lámmüsor. 18.35: 25 éves a ma­gyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködés. Tudósítás a par­lamenti ünnepségről. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vak­merőség. Film. 21.35: Magyar tu­dósok. Berend T* Iván. 22.35: Tv- híradd. — 3. n. műsor 20.00: Emilia Markova műsora,' Film. 20.40: Marty Feldman. Film. IV. 21.10: Tv-híradó. — 2. 21.30: Reklámműsor. 21.35: Rendezte: Horváth Ádám. Schisgal: A gép­írók. Tévéfilm. (ism.) Előtte; Há* mos György bevezetője. JUGOSZLÁV TV 16.45: Magyar nyelvű tv-napló.' 17.45: Barátok. — Adássorozat gyermekeknek. 18.30: Népi muzsi­ka. 19.00: Tv-tanácsadó. 20.30: Em­ber az átjáróudvaron. — Szovjet , drámasorozat. 2LS0; Dokumentum«* adás« Ht MŰSOR 20.30: Kör. — Tájékoztató adás. 21.00: Komolyzene. 21.50: Repülő . csészealjak. — Filmsorozat. ,r OSZTRÁK TV • 18.00: Egy eszkimócsalád élete.' ,18.25: Jó éjszakát, gyerekek! 18.30: Sportmozaik. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó és kultúra. 20.06: Sporthírek. 20.15: A királynő nehéz napja. Francia film. 21.55: Tv-hír­adó. 22.00: Sport (Extra), n. műsor $ 18.30: Iskolatelevízió. 19.00: Kon- / takt. 19.30: Tv-híradó és kultúra. 20.06: Tudományos magazin. 20.15: Teleobjektív. 21.25: Űrhajó Válla­lat. Filmsorozat. 22.00: Osztrák ké­pek. 22.20; Tv-híradó. 22.50: Sport- mozaik, _ l

Next

/
Oldalképek
Tartalom