Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

Bústej- és gabona§ryárak Merre tart a bonyhádi Pannónia Tsz Gazdag isii programot szervez ai MSZBT Vetélkedők, filmbemutatók, élménybeszámolók ’ A mezőgazdasági üzemek ve­zető posztjain meghatározó szerephez és a hagyományos eljárásokhoz ragaszkodókkal szemben erőfölényhez jutott a gazdaságpolitikai intézkedések hatására egy gondolkodásmód­ban fiatal, energikus, világra kitekintő, vállalkozószellemű, alkotókedvű gárda. Immár ők uralják a terepet, diktálják az iramot és a hozzáértők biz­tonságával utasítják el a teg­nap még korszerűnek számító, de ma már elavult termelési eljárásokat. A téeszromantiká- nak vége. A magyar mezőgaz­daság a hetvenes években a kézműves-korszakát maga mö­gött hagyva rátért a gyársze­rű termelésre. Kirajzolódnak a szakosodás körvonalai, épül­nek a hús-, a tej-, a gabona­gyárak. Szakosodó gazdaságok Tolna megye termelőszövet­kezetei sem tekinthetők ve­gyeskereskedésnek. A minősé­gi, a mennyiségi előrelépést, annak folyamatát jól mutatja,, hogy fő termelési irányzatok szerint egyik téesz a másiktól megkülönböztethető, avagy azonos kategóriába sorolható. Ennek megfelelően kilenc téesz gabonatermelő, húsz téesz ga­bona- és egyéb árunövény­termelő, három téesz gabona- és kertészeti termelő, egy téesz kertészeti termelő, négy téesz tejtermelő, egy téesz tojás- és tejtermelő, tizennégy téesz hús­termelő, két téesz hús- és tej­termelő, egy téesz hús- és to­jástermelő, hat téesz hús- és kertészeti termelő, egy téesz hús- és egyéb árunövény­termelő gazdaság besorolást kapott, minthogy ilyen irány­ba szakosodik. A profil termé­szetesen még nem végleges, változások, módosulások elkép­zelhetők, ám az teljesen bizo­nyos, hogy a változás, a fejlő­dés felgyorsult, meggyorsult. Néhány év és a főbb terme­lési irányzatok szerint létre­jönnek a hústermelő, a tojás- termelő, gabonatermelő me­zőgazdasági gyárak, ame­lyek az adott termény­ből, termékből elérik a világszínvonalat, „kihozzák” a lehetséges átlagok maximu­mát. A bonyhádi Pannónia Ter­melőszövetkezetben a négy Tolna megyei tejtermelő gaz­daság egyikében Ettig László elnök segítségével, közelebb­ről is szemügyre vehettük a szakosodás folyamatát. Egyál­talán mi is az? Ebben az öt­ezer hektáros termelőszövetke­zetben tavaly óta sertés, ba­romfi nincs. Kiiktatták, hogy a tejtermelés fokozására for­dítsák a fő irányt. „A sertést kivittük a háztájiba. A terme­lőszövetkezet a kocasüldőket az Állatforgalmi Vállalat ak­ciójával fokozatosan a tagok­hoz juttatta. Mi annak idején, mintegy ezer hízott sertést ad­tunk el, most ezt a mennyisé­get a háztáji adja a népgaz­daságnak. Végeredményben az üzem változatlan mennyiség­ben hizlal eladásra sertést, de 1974. szeptember 5. nem a közösben, hanem a ház­tájiban” — mondja Ettig László. 4500 liter tej Ennyi az egész? Nem. Hozzá­tartozik azonban a szakosodás­hoz, hogy az üzem kevesebb állatfajtával, kevesebb növény­féleséggel foglalkozik. Egyfe­lől tehát szűkíti a kört, más­felől viszont „bővíti” a meg­lévő, a megmaradó növények­re, állatfajtára hasznos termést fokozó eljárásokat. Valahol ta­lán éppen ott kezdődött a Pannónia Téeszben a szakoso­dás folyamata, ahol és amikor döntöttek a sertés, a baromfi „kiiktatásáról”. A termelőszövetkezet " te­henészetében az idén a várha­tó fejési átlag 3400—3800 liter, a tavalyi 3500 literrel szem­ben. Kevés közös gazdaság, büszkélkedhet ma még a me­gyében ilyen eredménnyel. De hol a plafon? Amennyiben a meglévő állományból tehenen­ként 4500 literes átlag is ki­hozható, korai plafonról be­szélni. Egyébként más fajta megközelítése is van egy-egy mezőgazdasági üzem fejlettsé­gének. Az Amerikai Egyesült Államokban például egy ember nyolcvanezer liter tejet állít elő, mi viszont ettől a teljesít­ménytől még nagyon messze vagyunk. De maradjunk a Pan­nónia Téesznél. A negyedik ötéves terv utolsó évében kell elérnie, a közös gazdaságnak a négyezer literes átlagot. S itt kezdődik a tudatos cselekvés. A téesz vezetői pontosan célra­törően hözzák meg azokat az intézkedéseket, amelyek a négyezer liter elérését biztosít­ják, és a szakosodást siettetik. Több lépcsőben A munka egy részről több lépcsőben selejtezéssel, az oszt­rák hegyi tarka szarvasmarha­fájtával rekonstruált bonyhádi tájfajta erősítésével, az állat- tenyésztési felügyelőség közre­működésével a telepen, az is­tállókban történik. Másrészről a négyezer literes átlagot a takarmánytermő területek nö­velésével biztosítják. A lucer­naterületet 17 százalékról 20 százalékra emelik, de úgy, hogy az egységnyi terület 20—30 százalékkal nagyobb termést adjon. Ennek ismét sok az ága-boga. Zárt rendszerben termelik a kukoricát, a cukor­répát. Egyebek között így a termőtalaj kulturállapotát mind magasabbra növelhetik, ami végső soron kedvez a lu­cernának is. A termést eddig is jórészt gépekkel takarították be. Ez a munkaművelet korszerűnek számított egészen addig, amíg nem ismerték meg azt az NDK gépsort, amely még korsze­rűbb. Jövőre már ezzel az NDK gépsorral végzik a Pan­nónia Téeszben a betakarítást a lucernaföldekről, s üzembe helyezik a lucernaliszt-készítő üzemet is. Hatalmas értékeket óvnak meg ilyen módon a szarvasmarha-állomány részé­re. A növénytermesztés ágaza­tát éppen a célratörő és tuda­tos termelési tervek megvaló­sítása érdekében kettéválaszt­ják. Lesz egy takarmány ter­mesztő és -feldolgozó üzem és egy árunövény-termesztő üzem mérnöki szintű irányítással. Egymástól elválaszthatatlan intézkedések egész sorát kény­telen hozni a termelőszövetke­zet vezetősége, minthogy az egyik intézkedés a másik nél­kül hatástalan, az egyik szük­ségszerűen megkívánja a má­sikat, ám ehhez széles körű szakértelemre, tudásra van szükség. Egyetlen példát: „A talaj kulturállapotát mind ma­gasabb szintre növeljük. A zárt termelési rendszer ezt nem­csak hogy megkívánja, meg­követeli. Ahhoz azonban, hogy a talaj kulturállapotát mind magasabb szintre növeljük, gazdaságunk egész területén meliorációs munkálatokat is kell végeznünk.”. — mondja Ettig László. Ez a szakosodás folyamata és ebből a vázlatos felsorolás­ból talán „kiérezhető”, hogy miként halad a gyárszerű ter­melés felé Tolna megye mező- gazdasága. A bonyhádi Pannó­nia Téesz az idén kétmillió li­ter tejet ad közfogyasztásra. Bevétéli terve tejből 10 millió 381 ezer forint, hízómarha­eladásból 10 millió 205 ezer fo­rint. A termelőszövetkezet el­indult, és Ettig László elnök érthető módon már a legfejlet­tebb országok színvonalát te­kinti mércének, amikor a kö­vetkezőket mondja: ötezer li­teres fejési átlaggal kezdődik a kifejezetten tejtermelő gaz­daság. Tegnap délelőtt a Babits Mi­hály megyei művelődési köz­pontban tartották meg a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat szocialista brigádvezetői­nek értekezletét. A megjelent 180 brigádvezetőt — másfél ezer ember képviselőjét — Tarjáni Lajos igazgató köszön­tötte, majd tájékoztatót tartott az elmúlt félév gazdasági ered­ményeiről. Bevezetőjében el­mondotta, hogy a szocialista munkaverseny egyik formája, a szocialista brigádmozgalom egyre szélesebb méreteket ölt. Ma már a vállalatnál 39-en rendelkeznek a brigádmozga­lom arany, 131-en az ezüst és 154-en a bronz koszorús jel­vényével. Mindezen felül hat olyan szocialista brigádja is van a vállalatnak, amelyeknek A Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkájának közép­pontjában hazánk felszabadu­lása és az MSZBT megalaku­lásának 301 évfordulójára ren­dezendő akciók, rendezvény- sorozatok, ünnepségek előké­szítése áll: Az őszi események legérdekesebb része lesz az MSZBT tagcsoportok Tolna megyei vetélkedője, amelynek célja: bemutatni a Szovjet­unió történeti, gazdasági, kul­turális fejlődését, valamint szűkebb hazánk, Tolna megye felszabadulását. A helyi vetél­kedők után megrendezik a me­gyei vetélkedőt, amelyen a tag­csoportok 3—3 fővel indulnak. A verseny színhelye a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ lesz és a művelődési központ MSZBT-tagcsoportja szervezi. A győztesek a terü­leti vetélkedőn is részt vesz­nek, ahol már Baranya—Tolna —Fejér—Somogy megye vetél­kedik az országos döntőbe ju­tásért, ami 1975. május 9-én lesz és a televízió egyenes adásban közvetíti. , A tagcsoportok a pártszer­vezetekkel együtt készülnek a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 57. évfordulójára. Az egyik legjobb ismeretterjesztő eszköz a film, amely eljut a kis községekbe is. Az ismeret- terjesztő, dokumentum- és já­tékfilmek forgalmazását a Mo­ziüzemi vállalat MSZBT-tag­csoportja intézi. A szervezet tagjai a jelvény mindhárom fo­kozatát magukénak mondhat­ják. Az igazgató az első félév gaz­dasági eredményeiről szólva említést tett arról, hogy a szo­cialista brigádok tagjai milyen odaadó munkát végeztek a Sió­torkolati mű, a mohácsi farost­lemez és a bátaszéki cserép- és vázkerámiagyár építkezésein. Ezenkívül a szocialista bri­gádoknak is köszönhető az, hogy a vállalat 100 dolgozója minden igényt kielégítő, új la­kásba költözhetett a Hermann Ottó lakótelepen, és sokan vannak olyanok, akiknek ko­moly segítséget nyújtottak a brigádok családi házuk felépí­tésében. Jelentős feladatok megoldá­sában kell részt venniük az el­munkájának célja, hogy a me- gye lakosságának 95 százaléká­hoz eljussanak azok a szovjet filmek, amelyeken keresztül megismerkedhetnek az embe­rek a Szovjetunió múltjával, jelenével. A filmvásznon talál­kozhatnak a mozilátogátók » leghíresebb szovjet írók köny­veiből készült művészi alkotá­sokkal, a szovjet nép irodal­mával, művészétével,' a szov­jet tudományos .élettel. : Szekszárdon 1974. november *7-től november 14-ig rende­zik meg a Művész moziban a szovjet filmek fesztiválját. A szekszárdi mozilátogatóknak a szovjet filmélet legjelentősebb filmalkotásait vetítik. Ugyan­ebben az időszakban rendezik meg a hazánkban bemutatott szovjet filmek grafikai és pla­kátkiállítását. A kiállításon bemutatják a szovjet mozikban játszott magyar filmek plakát­jait is. Az iskolamozi rendszerben négy rövidfilm-sorozat mutat­ja be a diákoknak a Szovjet­uniót. Az MSZBT a dél-du­nántúli amatőr filmszemlére díjat ajánlott fel azoknak, akik filmfeldolgozásukban a szov­jet—magyar barátságot válasz­tották témául.' A szovjet—magyar barátság elmélyítése érdekében talál­kozókat, filmbemutatóval egy­bekötött élménybeszámolót rendeznek és ebben az évben is indítanak a Szovjetunióba békevonátot. következő időszakban . a szo­cialista brigádoknak. így töb­bek között rajtuk is múlik, hogy átadja-e határidőre a vál­lalat a paksi atomerőmű 3500 adagos konyháját és éttermét. Az igazgató beszámolója Után Kismődi András, a válla­lat járási jogú KlSZ-bizottsá- gának titkára felolvasta a KISZ Tolna megyei Bizottságá­nak, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának és a Haza­fias Népfront Tolna megyei El­nökségének a magyar—vietna­mi barátság szolidaritási felhí­vását. Ezt a szocialista brigádveze-1 tők hozzászólásai követték, amelynek során elmondták észrevételeiket, javaslataikat az elkövetkező időszak terveinek megvalósítására. Sz. P. Szocialista brigádvezetek értekezlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom