Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-03 / 205. szám
i i Vakáció után Amikor ezeket a Sorokat írom, még tart az iskolai szünet* Pontosabban: végnapjait éli és ez a gyerekek hangulatán is tapasztalható. Számomra legjobban a fiamén mérhető. Szó sincs arról, mintha rettegné az iskolától, valamiféle fenyegető mumus rémképe csak a felnőttek és a karikaturisták fantáziájában él. Ehelyett, — amennyire ez lehetséges — még virgoncabb, olyan mint egy megvadult csikó és én titokban őszinte részvéttel gondolok arra a fiatal tanítónőre, akire az a feladat vár, hogy a zöld füvön vihán- eoláshoz szokott 30—35 csikót legalább viszonylagos rendben próbálja az osztályterem karámjában tartani. Nem ez a legfontosabb azonban. A nyár három hónapja annál inkább, ami esetünkben egy aszfalton felnőtt, városi gyereknek folyamatos falusi tartózkodást jelentett. Kiterjedt családunk tagjai Dél- és Nyugat-Duháhtúlon szétszórva élnek, felszerelve tán hét-nyolc uhokaöccsel-huggal, szerencsére meglehetősen nagy kerttel, apróbb és kevésbé apró jószágokkal. Főleg ez utóbbi két tényező hat a városi gyetekre ügy, mint valamikor a felfedezőkre a Nílus fofrásvidé- ke. Más a tehénről az „Élővilág” című tantárgy keretében hallahi és ismét más nézni, amikor a nagymama egy „igazit” fej meg, és a Sajtárban Sisteregve pézsdül a tej. A nyulakat személyesen megetetni fejedelmi élméhy, a szemtelenül sziszegő libákat bottal elkergetni pedig hőstett, főleg olyasvalakinek, aki jóidéig minden verébnél nagyobb élőlényre tisztelettel nézett. Mindez lehetne szülői túlzás és elfogultság is, de nefn az. Az élmények, újdonságok befogadásáról, á világkép tágulásának fontosságáról beszélgetünk dr. Kaszás Imrével, a szakmunkásképző intézet nagy tapasztalaté vezetőjével. — Sok szülő ott hibázik — mondja —, hogy valamiféle „fellazulástól** félti & vakációzó gyérékeket. Csak lazulja* nak, a szünidő pontosan ezért van! Enyhe szégyenkezéssel gon* dolok saját prüdériámrá. aki valamilyen rosszul értelmezett szégyenkezéssel morogtam a fiamra, mivel a nagyszülői gyű* mölcsfák alatt szerzett jó tapasztalatok nyomán kizárólag mezítláb hajlandó elmenni a strandra, vagy lehn hahcúröZ- hi a játszótéren. Neki van igaza, a saját talpunkon járni egészségesebb, mint egy műanyagból vagy bőrből készül- tön. — A vakáció felszabadulás,' áml jOgoS, szükséges, kell — folytatja dr. Kaszás Imre. — Több mint harmincéves tanári pálya tapasztalata mondatja velem: nem kell attól félni, hogy a gyetek a szünidőben „mindent elfelejt” és éppen ezért a tananyag ismétlésével terhelni. Nem felejt, hanem az iskolai tudás egy bizonyos gátlásszlnt alá SUly- lyed, ahonnan előhalászhl majd a pedagógus dolga lesz. A városi gyerekek falura menését, mindketten roppant fontoshák tartjuk, de a tapasztalt pedagógus másféle példákkal IS tud Szolgálni. Amikor a falusi, de egész évberl városban élő szakmunkástanuló hármihc napra hazamegy és otthon befogják dolgozni. A lehető legrosszabb pedagógia, a még nem i3 teljes értékű, fejlődőben lévő „munkaerő” kiuzSorázása. — 2100 gyerekünk' között 200 üdülőjegyet tudtunk kiosztani az idén, és további 3ÖÖ- án különböző könnyítések révén vakációzhattak az otthonuktól távol. Amennyire zárkózott fiamból kiszedni Sikerült, a Rába- parti örömök ellenére bánatos kissé, mert még nem elég nagy ahhoz, hogy táborozni mehetett volna. — Ez megint éSak természetes, hiszen a gyerek vér szerint a szülőkhöz tartozik ugyan, de a maga kis közösségében él, „gondjai”, érdeklődési köre hozzájuk fűzi. Az erőltetett felnőtt-beavatkozás csak feszélyezi. Minden vakációban kellene olyan szakasznak lenni, amikor a gyerek távol van a szülőktől és ahol tartózkodik, lehetőleg ott sem tekintik rosszul értelmezett „vendégnek”, és lesik minden óhaját, parancsát. — Végül is hogyan lehet segíteni a nyári szabadságból az átállást a természetszerűen kötöttebb iskolai keretek közé? — Fokozatosan, lépcsőzetesen, tapintattal. Ez pedagógusra és szülőre egyaránt Vonatkozik. Addig iS, míg illő tapintattal igyekszünk ebben az illetékes pedagógusok segítségére lenni, elvonulunk a Korzó Áruházba és kezdjük elkölteni az e célra rendelt pénzt Mert a fiam, éppúgy, mint tavaly, ismét a két és fél hónapos távollétét használta fel arra, hogy hekilendüljön a növekedésnek éS csak éppen azt a ruháját nem nőtte ki, amelyiket már eleve nagyra szabtak. Ezek a vakációt záró szülői örömök-. ORDAS IVÁN Nagygyűlés Ópusztaszeren Ópusztaszer község határában, a millenniumi Árpád-emlékműnél vasárnap rendezte meg a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága, a CsOhgrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és Ópuszta- szef község Tanácsa a hagyományos Árpád-emlékünnepélyt A politikai nagygyűléssel egybekötött ünnepségeh megemlékeztek a honfoglalás korénak legkiemelkedőbb államjogi eseményéről, az első országgyűlésről, és a felszabadulást követő történelmi eseményről, a földosztásról. Ezen a helyen az egykori grófi birtokon tűzték le az első földosztókarókat 1945. március 29-én. Tudja-e, hogy mi a frásxkarika ? Bábák, járások, f&resek Kiállítás Veszprémben a népi gyógyításról A hépi gyógyító* tárgyi tot szalagot kötöttek a cséés írott emlékeit hazánkban először Veszprémben mutatják be. Az országos jelentőségű kiállításra Szentestől Keszthelyig és Bajától Nyíregyházáig 18 múzeum küldött anyagot régi és legfrissebb kutatásainak eredményeiből. így folyamatában szemlélhetlek az elmúlt sz&zadök orvos nélküli világában használt, és generációkról generációkra öröklődve gyarapodott szokások, eljárások, estközök. Sok népi gyógyászati ismeret finnugor, tőrök eredetét mutatták ki a kutatók, s bizonyították a közép- és nyugat-európai népek tapasztalatainak hatását is. Később hatottak a XVI—XVIII. századi kéziratos és nyomtatott orvosi és füvészkönyvek, amelyeket külföldön tanuló diákok hoztak be. A hazai müvek közül legjelentősebb Méliusz Juhász Péter IS78- as Herbáriuma, majd Pápai Pária Teteme Pat Corporis». igen sok faluban működött gyógyító ember: tudó, tudós, javas. Egy bábaasz- szóny hagyatékából maradt meg d frászkariká a nagykőrösi múzeumban. Ézen a kelesztetlen tésztából sütött nagy perecen bujtatták át a ftásZos, azaz az ijedős gyereket. Daganatokat, keléseket apró, rongyból készült babákkal simogattak meg; egy keresztütnál éldobták e rontóbábukát. Sokszor a gyógyulás reményében keresték föl a bú- esújáró helyeket ii. Jelentős hatást tulajdonítottak a színeknek is. Picsemő csuklójára szemmel- verés ellen, piros rongyot szögeztek a küszöbre, ajtófélfára, A sárgaságban szenvedőt sárga viaszpohárból vagy aranygyűrűből itatták trieg. A néphit szerint az égből hullott le, tehát gyógyít a ménkű, vagy nyilakő, azaz mennykő, ami nem volt más, mint kőkorszakból származó kőbalta. Honfoglaláskori emlékanyagok közt ismernek a kutatók kagylós nyakláncot, ezt is rontás ellen viselték. Számos betegséget próbáltak orvosolni a Szent György nap előtt fogott békával, kígyóval is. Régészeti leletek tanúsítják, hogy a honfoglaló magyarok ismerték a koponya- lékelést. A juhászok a kerge birkát a közelmúltig is koponyalékeléssel gyógyították. A népi állatgyógyászát- ban az érvágással és a kö- pölyözéssel a betegséget okozó rossz vért engedték ki. A legidősebbek még emlékeinek a falusi foghúzókra, akik fogtörővei járták az országot. A népi gyógyászat egyes eljárásai és eszközéi megújulva tovább élnek a modern orvostudománybán. Különösen a vadon termő és termesztett növényeket hasznosítják má is, Alapvető szerepüket á népi gyógyászatban nem kisebbítik á rájuk tópadt babonák. A tanulságos Veszprémi vállalkozás nagy értékű is tnetetanyagot ad a népi gyógyításról. RAFF AI ISTVÁN Kő Tamási A repülés századai A repülőgép előfutárai 6. Fanatikus feltalálókban a múlt század közepe táján sem volt hiány. A gőzgép és a vasút, a gőzzel hajtott hajó utat nyitott sok más felfedezés segítségével — a technika fejlődésének, Jó és kevésbé jó ötletek születtek. A szabadalmi hivatalok előszobáiban ülő keménykalapos urak közül minden harmadik repülőgép-szabadommal várakozott. Csakhogy ezeknek a gépeknek egyike sem repült még. A tudományok azonban ekkor már egész sor, a repüléssel kapcsolatos összefüggést tisztáztak, a többi között a felhajtóerő képződését, a légcsavarral kapcsolatos számításokat, a közegellenállást, hogy csak a legfontosabbakat említsük. CAYLEY SÁRKÁNYA A Sok komolytalan repülőfeltaláló között azonban igazi koponyák is töprengtek a repülőgép megteremtésén. A többi között ilyen volt George Cayley (1773—1857). Ő volt az, aki a mai értelemben vett repülőgéptestet — az úgynevezett sárkányt — megkonstruálta és felépítette, igaz, csak modell formájában. Cayley legnagyobb modelljének felülete hozzávetőlegesen 30 négyzetmétert tett ki, és szépen siklott. Siklás közben kiváló repülési stabilitást mutatott. A modell nagyméretű Volt, és Cayley azt tapasztalté, hogy amikor szembeszél - beh előreszaladt a géppel, a szárnyakon keletkezett emelőerő fölkapta és hosszú métereken keresztül szinte repült a modellel. Tulajdonképpen ő volt az első, aki a repüléssel kora legalaposabb tudományos ismereteinek felhasználásával foglalkozott. Mélységesen hitt abban, hogy idő és megfelelő hajtóerő (motor) kérdése csupán, és az ember repülni fog: repülőgépen. Számtalan találmánya és szabadalma volt: a hernyótalpas jármű, a lőporgáz hajtotta motor stb. A múlt század közepén így írt a repülés jövőjéről: „ ... meg vagyok győződve... a hajózásnál biztosabban, 36—180 kilométeres óránkénti sebességgel tudunk majd utazni a levegőben. Magunkat, családunkat és árunkat eképp szállítjuk idővel. Ennek elérésére nincs másra Szükség, mint egy olyan könnyű motorra, amely egy adott időn belül önsúlyához képest nagyobb teljesítményt hoz létre, mint bármelyik állat izomereje”. W. Henson (1805—1885) gőzgéppel hajtott motoros repülőgépre adott be szabadalmat 1842-ben. Henson repülőgépe már csaknem azonosítható a későbbi gépek felépítésével és formájával. A szerkezeti elemek szilárdságát huzalokkal teremtette meg, <3 fogalmazta meg a repülőgéptervezők az* éta is tisztelt aranyszabályát: „Könnyű, de szilárd!” Ez természetesen a gép felépítésére vonatkozott. MÉG MINDIG CSAK MODELLEK A különböző hemzetek fiai nagy intenzitással foglalkoztak a repülőgép tervezésével és megépítésével. A lecke adott volt: elvileg lehet repülni, és ezt kellene a gyakorlatban is megvalósítani. A fejlett országokban sorra alakultak a repüléssel kapcsolatos társaságok a g?pi repülés megteremtésére. Sőt, 1873-ban, a londoni Kristály-palotában megrendezték az első repülési kiállítást is, ahol bemutatkozott ugyan 11 modell — de még egyik sem repült, csak a léghajók. 1368-ban Boulton szabadalmaztatta a csűrőkormányt, amely máig is a repülőgép egyik fontos kormányszerve (magassági kormány, oldalkor- mány és csűrőkormány, ezek a fő kormány szer vek), A francia Pénaud (1850— 1880) már olyan gumihajtású modellekkel kísérletezett, mint a máj repülőmodellek; természetesen kezdeti szinten. Pénaud 1876-ban megkapta repülőgépére a francia szabadalmat. Gépe már repülőképes konstrukció lett volna, de a tervezett és lehetséges moCharieg Manly motorja az első csillagmotor a világon (lt0ü>. tortelj es ítmény — 20—30 ló* erő —; kevés volt a felszálláshoz* ÁZ ELSŐ BENZINMOTOROS GÉP Ugyancsak érdekés modellt épített az orosz Mozsajszkij (1825—1890), de felépült, két gőegépes repülőgépének felszállásáról nincs adat. Nagyobb teljesítményű motorok építése közben érte á halál. Hiram Stewens Maxim (1840 —1916) az a hírhedt feltaláló, akinek a gépfegyvert „köszönhetjük”. Egész Vagyonát hiábavaló kísérletekbe ölte, hogy felépítsen egy motoros repülőgépet. Tevékenységének mégis volt egy rendkívüli haszna: olyan, önsúlyához képest nagy • teljesítményű gőzgépet konstruált, amelyhez foghatót azelőtt még senki. Motoros repülőgépével 1894-ben több kísérletet végzett. Az első, tulajdonképpeni benzinmotoros repülőgépet az osztrák Wilhelm Kress (1836— 1913) építette 1901-ben. Tőke hiányában azonban ä sikertelen kísérleteket nem tudta folytatni, nem tudott eredményt elérni. Elkészült 1902-bén az első csillagmotör (ma is a legelterjedtebb dugattyús repülő- gépmotor-kohstrukció). Ez Charles Manly nevéhez fűződik. Hosszú listát lehetne meg* tölteni azoknak a nevével és tevékenységük akár csak hézagos leírásával is, akik a Wright fivérek 1903. évi valódi repüléséig sokat tettek, néha az életüket is feláldozták a motoros repülőgép megteremtéséért. (Folytatjuk^ I /
