Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-03 / 205. szám
Myáfi heriánaf Nagyobb ha nem a a hsa ■lei szón, követjük... A falu végétől kezdődik a víztükör, majd hol szélesedve, hol keskenyedve, kanyarogva tűnik el a dombok között, szántófölddel és fás. dombos legelővel körülvéve. Jellegzetes, szép tolnai táj, arra gohdol az ember, hogy milyen nagyszerű, könnyű lehet itt a halász élete. De más a gohdolát és más a valóság, amelyét Hamvai László, a kölesdi termelőszövetkezet halásza mond. Szép, szép a halász foglalkozása, de nagyon sokat kell a vízen, a víz körül járni. — Itt. ez az alsó tó harmincöt holdas, a felső százholdas. Jó öt kilométer hosz- szú, elnyúlik szinte Tanjlatör- ítiás alá. Az alsóbah vail még’ négyszáz mázsa áruhal, a felsőben növekszik az ivadék. Ponty, amur, harcsa, meg a szeméthal. Az amur, meg a harcsa tulajdonképpen köztisztasági feladatot lát el, egyik a felesleges növényt, másik a felesleges apróhalat pusztítja, A napsütötte,' enyhén hullámzó vízfelületen vékony fo-» dor-csíkot húz egy-egy megírandó potyka, fel-feldobja magát, a partmenti, sekély füves, nádas, víz meg szinte forr, pezseg, az amur jelenlétéről árulkodik.. A hagy tóban egyik helyen a beszórt eleség körül csapatostól rajzanak a tenyérnyinél kisebb ivadékpohtvok. — Ugye, látszólag rendbeli hhegy minden, a halásznak csak éppen ki kell fogni a halat. Pedig nap mint nap alig van megállás. Eleséget szállítani, etetni, őrködni, őrizni a halat, figyelni a vizet. Most, az esők utón magas a vízállás, ügyelni kell a gátakra, nehogy úgy járjunk, mint néhány éve a kétyiek. Elvitte a víz a gátat, meg a halat is. Éjjel meg jönnek az orvhalászok, így az öt kilométer vizet naponta többször Is körbe kell járnom Közlekedek traktorral, motorral, kerékpárral^ csónakkal, gyalog. De megéri a fáradságot, nagyon szép halunk van. Mondandóját bizonyítandó, ■háromszor repül kezéből a dö- bóháló. Az elsőre néhány ivadék kerül közszemlére, a másodikra vagy félméter hosszú amur, a harmadikra izmos, két kilón felüli pohty, Közben az amurról azt is megtudjuk, hogy belőle — amelyet a halászlészeretők futni- gálnak — fasírozottat, sőt, kolbászt is lehet készíteni. — Érdemes a halászattal foglalkozni, mert jövedelmezővé lehet tenni, főleg, ha tudja az ember, mikor kell halászni, A következő években ezért bővítjük még mintegy hatvaft hektárral a vízfelületet. Hamvái Lá’szló halász utolsó mondatát bővíti, boncolja tovább Pesti György elnök és Bányai Henrik elnökhelyettes, főagronómuS. — Köztudott, hogy Európában talán mi, magyarok fogyasztjuk a legkevesebb halat, viszont áz őszi időszakot kivéve, állandó a halhiány. Énrtek szakmái, anyagi és technikai okai vanhak. Elmondták már, hogy a halastavak egy része felújításra szorul, elöregedett. Viszont egyre nyilvánvalóbb tény, hogy a halászat a természetes vizekről egyre Ih- kább átterjed a mesterségesre, a halastó-gazdálkodásra. — És azért van ősszel a haldötnping, nyáron a hiány, mert a halaS gazdaságok nagy része a könnyebb megoldást, a kisebb kockázatot vállalja: tavasszal telepit, Ősszel halászik. Mi viszont éppen ellenkező gyakorlatot követünk: nyáron halászunk. Júniusban nyolcszáz mázsa halat értékesítettünk, adtunk a Halértnek. Még van négyszáz mázsára való. amelyet év vége előtt esetleg exportálni tudunk. A kölesdi termelőszövetkezét szakított az eddigi halas- hagyományokkal. A Halérttel kötött, több éves szerződés alapján áttért a hyér eleji halászásta. — Bér a mi termelésünk ném oldja még a gondókat, mégis, valamelyest javít az ellátáson. Az ivadékot adja a Halért, és felárat fizet az át- teleltetésért, Tulajdonképpen égy kísérletbe fogtunk, megosztott etetési hónapokkal, gazdaságossági Számításokkal. A kockázat természeteseit nagyobb az áttéleitetéssel, de tóRepül a dobóháló... rendszerünk olyan, hogy vállalhatjuk. Az alsó tó télen alig fagy be, nyáron pedig a két méteres szlhtkülönbség révéit, frissen tudjuk tartani a vizet, és itt, a dombok közti állandó légjárás is mozgatja, frissíti a vizet. — AZ együttműködést a Halért-tel jónak tartjuk, bál-, tflég lehet tökéletesíteni, alakítani a szezonárat, hogy érdemes legyen július—augusztusban is halászni. — Az áttéíeltetés kockázatát érdemes vállalni a jövedelem miatt is. Ne mondjunk mást, csak azt, hogy aratás előtt mit jelent kétmilliós bevétel... NagVón lényeges ilyenkor a kétmillió, nem kényszerülünk üzemviteli hitelre, — Most már igazolhatjuk, hogy célszerű gazdálkodással két ágazat ad biztos jövedelmet: a halászat és a juhászat. A juhászatot akkor kezdtük fejlesztem, amikor másütt felszámolták, A halászatban a nyári szezónra áttéréssel — már azzal, hogy nem az általános gyakorlatot követjük, többletjövedelemhez jütuhk, éppeh oiyan időszakban, amikor más ágazatokból gyérebb a bevétel. — Egyszóval. aZ a véleményünk, hogy ahol a feltételek megvannak, érdemes áttérni az átteleltetéses, nyári halászatra, egyrészt a közellátás javítása, másrészt a nagyobb haszon jól felfogott érdekében. Jól járnak azok, akik szeretik a halat, és jól jár a szövetkezetünk tagsága is. BOGNÁR ISTVÁN GOTTVALD KÁROLY Milyen víi az árvíz? Győrffy Sándor 78 éves patkolókovács (Szekszárd, Árpád utca 43. szám) hosszú élete sotán mindig úgy gondolta, hogy az árvíz a szó betű szerinti értelmében „áradó víz", ami ellen védekezni kell, mert különben kárt okoz. A védekezéssel elkésett, mert augusztus 24-éh, az emlékezetes hajnali felhőszakadáskor a víz túl gyorsan érkezett. Befolyt a szerény ház minden helyiségébe, itt-ott a fiókokba is. Tönkretette a hűtőszekrényt, veszélyesen megrongált egy belső falát. A következő vendég Győrffy Sándornál és szomszédjánál, Zei Ionosnál (Zrínyi utca 52. szám) az Állami Biztositó kárbecslője volt, aki nagyon gyorsan megállapította, hogy víz Ugyan volt itt, de árvíz áz nem. Kártérítésről szó sincs. Ezzel elment. Idézet áz „Épület- és háztartási biztosítás’' című kötvény IL §. 1/c. pontjából: i,.. .árvíznek minősül áz élővizek, áz özekbe közvetlenül nyílt torkolással és árvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák ... kiáradása, amikor a víz a medréből kilép — illetve töltés esetén — csatornánál a befogadó élővíz áradása következtében — azt átlépi, vagy átsző kftjo.” Az idézetet tánócsds még egyszer elolvasni, mert nem egészen Arány János stílusában fogalmazták, Ezek után él goh dal kodhotu h k azon, hogy Szekszárd nagy nyílt vízelvezető csatornái (Séd, Csendes-árok és a többiek) „közvetlenül nyílt torkolással” élővizekbe vezetnek, nem a föld alá, vagy egy vulkán kráterébe. Töltésük nem mindenhol éri el a szegedi gátak magasságát, de azokat a tanács évente, tleift csekély munkával korban tartja. így az itt kiáradt csatornáét is, ami mellett a gyalogút a töltésszintnél mélyebben vtin. Ugyanígy d környékbeliek nagyon szerény módú házai. A víz nem szakított töltést, csak — éppen befogadó élővit áradása következtében" — átlépte art. Kicsiben bár, csak egy magas korú házaspár és szomszédai esetében, de miért nem volt ez árvíz? Vannak károsult, dé biztosítási kötvénnyel nem rendelkező szomszédok is. Ök most a fogukat szívják, a lakásukat szárítják és festetik újra, de legalább nem kényszerülnek az „árvíz“ szó meghatározásán, töprengehi. (gfdasj Káderképzés a megye gyermekintézményeiben 1914, szeptember 3. Az ilyen áruhalból még négvszáz tatja a kifogott pontyot mázsa van a tóban — mu- Hamvai László, Tolna megye egészségügyi középkádereinek zöme az egészségügyi szakközépiskola és az egészségügyi szakiskola végzett növendékei közül kerül ki. Rajtuk kívül azonban változatlanul magas azoknak a száma, akik a gyermekintézményekben képesítés nélkül dolgoznak. ^Azt, hogy milyen képzési formákat biztosít a megye 1974—75-ben a gyermekintézményekben dolgozó szakképzetlen gondozónőknek, szakácsnőknek, dr. Horváth Jenő megyei főorvostól kérdeztük. A középkáderek bentlakásos képzése mellett a szakképzet- lenek számára minden évben munka melletti oktatást biztosítanak. Nem csupán általános ápolónői képzés folyik munka mellett, hanem megszervezték a csecsemő- és gyermekápolónői képzést is. Jelenleg 32-en tanulnak munka mellett és közülük kerülnek ki 1975, tavaszán a képesítőzött csecsemő- és gyermek • gohdozónők. Csak azután indulhat új, munka melletti tagozat. Az egészségügyi szakközép- iskolában végzetteknek muhka melletti szaktanfolyamokat indítanak. Elsősorban általá^s és gyermekápolónői tagozaton, kis létszámban szülésznőket, asszisztensnőket is képeznek. Külön tanfolyamon képezik még a diétás nővéreket, akik az étrendek összeállítását végzik. Az, elmúlt időszakban ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy a szakképzetlenek képzési központja a megyéi csecsemőotthon lesz, ez azonban nem valósult meg. Ugyanis közben építeni kezdték a megyei kórház 60 férőhelyes bölcsődéjét és az óvodát, amely 10Ö gyermek, korszerű, biztonságos elhelyezésére lesz alkalmas. Az intézmény építése jó ütemben halad, műszaki átadása Szeptemberben megtörténik. $
