Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-21 / 221. szám
< Bolgár elektroni ősi pari küldöttség megyénkben G. Kalaikovnak, az Elektro- energetika, bolgár elektromos művek tröszt vezérigazgatójának vezetésével bolgár elektromosipari delegáció tartózkodik hazánkban. A delegációt Budapesten fogadta dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. Budapesten több üzemet tekintettek meg bolgár vendégeink. Magyarországi tartózkodásuk során két napot töltöttek Tolna megyében. Csütörtökön Pakson a bolgár küldöttséget, amelynek egyik tagja l. Ruizev, a BKP energetikai pártszervezője, Somi Beniamin, a megyei párt- bizottság titkára. Nagy Zoltán, az ERBE főmérnöke és Váradi László, a megyei pártbizottság pjlttszervezője fogadta. A küldöttséget elkísérte Tolna; megyei útjára Schiller János,. a Magyar Vlilamosművek Tröszt vezérigazgatója és dr. Czettner Tamás, a Magyar Villamosművek Tröszt termelési igazgatója is. A bolgár delegáció, mint Schiller János vezérigazgató elmondta, a két villamosipari irányító szerv kétéves munkatervének kidolgozása céljából érkezett hazánkba. Ennek keretében került sor a tapasztalatcsere jellegű látogatásokra, á többi között megtekintették a paksi atomerőmű építkezését is.’ Ez különösen jelentős a két szervnek egyaránt, hiszen a Bolgár Népköztársaságban a forradalom 30. évfordulója tiszteletére már felavattak egy. a majdani paksihoz hasonló, 400 mW-os atomerőművet. . Szekszárdon tegnap fogadta a küldöttséget K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Ezután ellátogattak a műszergyárba, később a vörösborfesztiválra, ahol Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke fogadta 'a delegációt. Látogatást tettek bolgár vendégeink a BVK szekszárdi gyárában is ■és városnézésen ismerkedtek a megyeszékhely nevezetességeivel. Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Ami a munkásoknak joga, az a vezető szervek, személyek kötelezettsége — ami a vezető szervek, személyek jogkörébe tartozik, az a munkások számára legtöbbször kötelezettségként jelenik meg. Tömören így foglalható össze az a sajátos kapcsolatrendszer, mely a munkahelyeken — az élő, létező demokráciát feltételezve — kialakul. Beszéljünk azonban világosabban erről a kapcsolatrendszerről, mert segítségével az üzemi, munkahelyi demokrácia nagyon fontos jellemzőjéhez jutunk el: az egymásrautaltsághoz. TÍZSZER UGYANAZT Ma már senki nem vitatja — elvben! — a munkásoknak azt a jogát, hogy véleményt mon- hassáriak a gyár, a vállalat, üzemük, műhelyük dolgairól, sőt újabban már arra is van példa, hogy bizonyos vezetői posztok betöltőiről. Természetesen a vélemények keretét a demokrácia fórumai adják meg; ott hangzanak el. Eddig nincs hiba. A gond abból származik, hogy a gyár, a vállalat vezető szervei, személyei nem ismerik fel, vagy nem látják el kötelezettségüket: a vélemények összegyűjtését és elemzését, az ellentmondó álláspontok egybevetését, a javaslatok elbírálását s az azokra való válaszadást Holott mindezeknek útját, módját tételes jogszabályok jelölik ki, elvi alapjait pedig világosan megfogalmazta a Minisztertanács 1973. június 27-i ülése, az ott hozott határozat. Ezek szerint mi sem könnyebb a számonkérésnél? Nem egészen. Ha tízszer elmondják a munkások, hogy nincs melegvíz a fürdőben, s nem történik intézkedés, az egész egyszerűen — ne féljünk a szótól — disznóság. Ám ha újra meg újra azt bírálják, hogy öreg gépeiknél a javítások miatt sok az állásidő, akkor nem olyan egyszerű az intézkedés. Persze, választ adni akkor is kelL ELTÉRŐ NÉZŐPONTOK A gyári, vállalati szervezetben elfoglalt helyük alapján az embereknek eltérő a nézőpontja, s ennek következményeként a véleménye is. Nem hibája, akadálya a munkahelyi demokráciának, hanem természetes kísérője a különféle vélemények elhangzása, a sűrűn egymásnak ellentmondó javaslatok megtétele. . Nem a munkások dolga, hogy egyeztessék az álláspontokat, megrostálják á javaslatokat. Ez a vezetés kötelezettsége. Vajon pusztán azért, mert demokratikus keretek adtak számára fórumot, minden vélemény helyes, igaz lenne, minden javaslat ésszerű, megvalósítható? Az egy-egy munkahelyen tapasztalható feszültség, rossz légkör legtöbbször abból ered, hogy az érintettek óvakodnának tiszta vizet önteni a pohárba, tartózkodnak a nyílt, egyenes beszédtől. Nem mondják a fehérre, hogy fehér, a feketére azt, hogy fekete. Hallgatnak, vagy mellébeszélnek. Esetleg némely dolgokban intézkednek, más ügyekben nem. Miért? Senki nem tudja. A bizonytalanság ára Nagy árat fizet ilyen esetekben a közösség. Ott, ahol nincs világos rendje a vélemények, javaslatok elbírálásának, sorsának, hamar táptalajra lel az a nézet, hogy nem érdemes szólni, fölösleges az igyekezet. társul ehhez az is, hogy a vezetők nyilván nem akarnak cselekedni, ezért a csend. Bár megtörténhet, hogy rajtuk kívülálló okok miatt nem tudnak intézkedni. Ezt azonban közölniük kellene, illene. Közismert igazság, hogy ott kell választ adni minden véleményre, javaslatra, ahol az elhangzott. Ezt az alapelvet azonban sokan és sűrűn megsértik, figyelmen kívül hagyják. Látszólag nem idevágó, Megnövekedett követelmények Amikor napvilágot látott a Központi Bizottság jól ismert novemberi határozata, nagy érdeklődést váltott kj a párttagság, de az olyan pártonkívüliek körében is, akik felvételüket szándékozták és szándékozzák kérni a kommunisták közösségébe. A határozat a legteljesebb egyetértésre talált, a pártépítésre vonatkozóan az a követelmény is, hogy javítani kell a fizikai dolgozók arányát a pártban, de különösen az, hogy növelni kell a követelményeket a jelentkezőkkel szemben. Erről beszélgettünk Szauter Józseffel, a tolnai pártbizottság titkárával, aki már az első mondatban azt hangsúlyozza: — A pártépítés nem kampány, a minőség javítása a cél. A, nagyközségi pártbizottsághoz tizenhat alapszervezet tartozik, összesen 650 taggal. Semmiképp sem lenne szerencsés, ha valamiféle statisztikai összehasonlítást tennénk a lakosság lélekszáma és a párttagok száma között, egyébként az arány jó. A legfontosabb az, hogy a pártszervezetek átfogják az egész területet, a kommunisták a termelő- és társadalmi munka motorjai. Szilárd az alap, amelyre továbbépítkezni kelL — Nem kampánymunka a pártépítés, még a fizikai dolgozók arányának kívánatos növelése sem az. Ezt megbeszéltük az alapszervezeti titkárokkal is. Arra semmi esetre sem törekszünk, hogy kifejezetten értelmiségi vagy alkalmazotti jellegű pártszervezetekben erőszakoljuk a fizikai dolgozók felvételét, de az sem cél, hogy bárhol — csak a statisztika javítása érdekében — engedményeket tegyünk a jelentkezőkkel szemben. Aztán arról beszél a titkár, hogy a jelentkezés nem jelent, nem is jelenthet, egyszersmind felvételt is. Igaz, egyetlen jelentkezőt sem lehet elutasítani anélkül, hogy megfelelő szinten tárgyalták volna kérését, de a munka zöme a tulajdonképpeni előkészítésre helyeződött. — Mikorra tudják előkészíteni a jelentkezőt? — Szauter József ebben látja a jó pártépítési munka egyik előfeltételét. Meg kell kérdezni, mit értenek Tolnán, a nagyközségi pártbizottságon azon, hogy előkészítés, de a kérdést csak úgy lehet feltenni, hogy egyszersmind megkérdezzük, kit találnak alkalmasnak a párttagságra a megnövekedett követelmények alapján. — Ki jöhet számításba a felvételnél? — A pártbizottság titkára röviden összefoglalja a legelengedhetetlenebb követelményeket. — Aki termelőmunkájában átlagon felül teljesít. Termelésben és magánéletben példamutató. Tekintélye van a dolgozók’ előtt. Valamelyik tömegszervezetben társadalmi munkát végez. A párt politikájának megvalósításáért most is dolgozik és a jövőben is tenni kíván. Tömör fogalmazás, nem kis követelmények. Viszont ez az út, hogy a párt a legjobbak szervezete, élcsapat legyen. — Az alapszervezeti vezetőség, a pártcsoport figyelemmel kíséri a jelentkező elvtárs munkáját. Pártmegbízatásokat adnak neki, gondoskodnak rendszeres politikai továbbképzéséről, és általában javasolják, hogy valamilyen politikai iskolába iratkozzon be. Ugyanakkor növelje szakmai képzettségét is. Az idén kilenc új tagot vettek fel a tolnai nagyközségi pártbizottság irányítása alá tartozó alapszervezetekbe, egy jelölt elbírálása ezután történik meg. Hat új igény van, ennyi elvtárssal foglalkoznak jelenleg az alapszervezetek, hogy alkalmassá tegyék őket a párttagsággal járó követelményekre. Hogy ezek a számok a realitást tükrözik-e, eldönteni nem egy újságcikk feladata, a pártbizottság titkára megfelelőnek tartja. S elmondta még azt is, hogy szinte minden alapszervezetben különös gonddal foglalkoznak a nőkkel és a fiatalokkal. L. Gy. valójában nagyon is idetartozó példával élve: a kormány kötelezte a minisztereket, hogy az országgyűlési ülésszakokon elhangzó képviselői észrevételekre, javaslatokra záros határidőn belül válaszoljanak. Ami országos ügyekben megtehető, az megoldhatatlan egy gyár, vállalat kapuin belül? IGENIS: SZERVEZETTSÉGI Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a munkahelyi demokrácia csak akkor érvényesülhet, akkor töltheti be szerepét, ha szorosan kötődik a maga kívánta szervezettséghez. Ahhoz, hogy rendszeresen megtartsák a különböző tanácskozásokat, az ott elhangzottakat szervezetten — felelősökkel, határidőkkel stb. — feldolgozzák, s a döntések, intézkedések meghozatala után nem kevésbé szervezett formában kerüljön sor a végrehajtásra, válaszadásra. Erre — ahogy a munkahelyi demokrácia fejlesztésének más teendőire szintén — nincsenek csalhatatlan módszerek, mindenütt alkalmazható megoldások. A gyár, a vállalat sajátos helyzete szabja meg, hogy milyen utat járjanak be a vélemények, a javaslatok. Legtöbbször az az út, amikor rögtön, a helyszínen válasz adható, megfogalmazható az intézkedés. Hosszabb ideig tart az, amikor mérlegelni szükséges a különböző tényezőket, a vállalati szervezet és a javaslat egyeztethetőségét, amikor mások véleményét is ki kell kérni. Egy valamit nem szabad tenni: ráülni a javaslatra. Mégis, ahol gond van, ott ez a tipikus. Feltehetően azért, mert az érintett vezetők maguk sem ismerik világosan hatáskörüket, lehetőségeiket, helyüket a vállalati szervezetben, esetleg azért, mert azok nincsenek is pontosan kijelölve. így tovább adják a „labdát”. Ahhoz tehát, hogy a vélemények, javaslatok sorsa minél rövidebb legyen, elengedhetetlen a vezetők jogkörének, felelősségük határainak számonkérhetően pontos, világos megvonása. Ha ez megtörténik, ha képesek érdemben intézkedni a vélemények, javaslatok nyomán, akkor jön el annak az ideje, hogy a demokratikus úton hozott döntéseket, utasításokat a beosztottak — azaz a javaslattevők — fegyelmezetten végrehajtsák. Nemcsak logikus rendje ez a dolgoknak, hanem az érdekek diktálta útja is. Hiszen végső soron minden vélemény, javaslat egy célt szolgál: a legalapvetőbb emberi tevékenység, a munka, vagy a munka közegének, környezetének, légkörének javítását. Mészáros Ottó II kongressrnsl munkaverseny hírei A Dombóvári Univerzál Ipari Szövetkezetben a közelmúltban értékelték a XI. pártkongresz-^ szus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny eredményeit. Az értékelést követően a szövetkezet 93 dolgozóját összesen 29 700 forint pénzjutalomban részesítették. A három első helyezést elért brigád az anyagi elismerésen kívül vándorzászlót, a három második helyezett pedig oklevelet kapott. * A Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat dolgozói az elmúlt hónapok során teljesítették eredeti éves tervüket, sőt hamarosan a kongresszus tiszteletére tett felajánlásukat is teljesítik. Kiemelkedő munkát végeztek a kavicskotró részleg dolgozói. Az elmúlt évivel azonos létszám, valamint technikai berendezések mellett a tavalyi 105 ezer helyett idén 160 ezer köbméter kavicsot hoztak! fel a Duna medréből. , * \ A dombóvári vasúti csomópont vontatási főnökségének dolgozói kiemelkedő eredményeket értek el a megnövekedett teherforgalom lebonyolítása terén. A nagy erejű tehervonati mozdonyok teljesítményét 19,2 százalékkal jobban használták ki. így egy-egy mozdony havonta átlag nyolccal több tehervonatot tud Dóm-- bóvárról Budapestre vinni: Növekedett a mozdonyok üzemkészsége, melyet nagyban segít az, hogy a felülvizsgálata munkákat nem csupán nappal, hanem a nap valamennyi órájában elvégzik. A Tolna megyei Kövendi Sándor Cipőipari Szövetkezet fiataljai kongresszusi felajánlásaik során vállalták, hogy jelentős mértékben kiveszik részüket a szekszárdi szövetkezetek fiataljai számára készülő pinceklub építésében. A régóta húzódó munka most újabb lendületet kapott. A Kövendi Sándor szövetkezet fiataljai az elmúlt hét végén részt vettek az építkezésben. Talajmunkákat végeztek s egy teherautóval hordták el a kitermeli földet w • n*? A Tolna megyei Szolgáltat« Ipari Szövetkezet dolgozói felajánlásaik során ígéretet tettek a termelési érték növelésére. Felajánlásukat időarányosan teljesítették, s így az elmúlt év hasonló időszakához képest idén napjainkig közel ötmillió forinttal több értéket termeltek. A lakossági szolgáltatás ke ínállió-százhuszon- kilencezer forinttal növekedett. A szövetkezet szocialista brigádjai közül a legtöbb november 7-re teljesíti egész évre szóló kongresszusi felajánlását. Szeptember 22-27 Nemzetközi útügyi konferencia Budapesten A Nemzetközi Útügyi Szövetség (IRF) szeptember 22— 27 között Budapesten rendezi meg az európai regionális útügyi konferenciát — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a konferencia elnöke. A nemzetközi tanácskozáson több mint 600 résztvevőre számítanak. sok szakember tart majd előadást a szocialista országokból és az európai tőkés államokból egyaránt, de a tengerentúlról, főleg az USÁ-ból is több közlekedési szakértőt várnak Budapestre. A konfí rencia 100 előadása hét műn kaülésen hangzik el. A részi vevők megvitatják majd a kö; lekedésbiztonsággal, az úthálc zat-fejlesztéssel és építési tect nikával, a környezetvédeler szerepével, az utak súlyterhe lésével és a sebességkorlátc zással kapcsolatos kérdéseke 1974. szeptember 21.
