Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-11 / 187. szám
f \ \ JSKELY ZOLTÁN: A kultúra munkásai sokszor (elmondtál:; az elmúlt években: sokat kapunk az államtól, a helyi vezető szervektől, de ez a sok elsősorban a közművelődés elvi, erkölcsi támogatásában mutatkozott meg, pénzből, anyagiakból jutott a legkevesebb. Legtöbbjük nem is panaszként mondja ezt, hiszen a közművelődés munkásai is tudják, hogy az elmúlt esztendőkben sok mindenre kellett a tanácsok pénze. Hány helyen szerepelt például a tanácsok tervében új kulturális intézmény, könyvtár, színpad építése, a fedezet is megvolt hozzá, aztán váratlanul más sürgős feladatok kerültek előtérbe, s a pénz is oda ment. Orvosi rendelő, szolgáltatóház, bölcsőde, óvoda ezernyi más fontos dolog épült az eredetileg közművelődési célokra szánt összegből. Mindenki megértette ezt, csak a kultúra munkásai sóhajtottak bánatosan: megint egy évvel később valósul meg a mi tervünk. Közismert tények, gondok Voltak ezek hosszú ideje, s az ellentmondások feloldására most első lépésként egy igen fontos határozat született: a Minisztertanács elfogadta a közművelődési alap létesítésére tett javaslatot. Három illetékes szerv — a Kulturális Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal — gazdája a köz- művelődésre szánt alapnak. Ez is jelzi, hogy az anyagi forrásokat a legfelsőbb szintű tervezés bevonásával, a szaktárca illetékesei használják fel. Az eddigi gyakorlat szerint, amely ezután sem változik - a közművelődési intézmények létesítését elsősorban állami költségvetésből, vállalati és szövetkezeti alapokból, társadalmi szervezetek hozzájárulásából támogatták. Mindehhez Jön új forrásként a közművelődési alap, amely kiegészítő támogatás a művelődéspolitikai célok — elsősorban a közművelődési párthatározatban foglaltak — gyakorlati megvalósításához. Miről is van szó tulajdonképpen? A párthatározatból adódóan a közművelődési alap lehetőséget teremt a munkáslakta területek, települések kulturális intézményekkel való ellátására, a már meglévő intézmények jobb felszerelésére, a bennük folyó munka színvonalának javítására. A közművelődési alap anyagi biztosítékot jelent egyebek között oktatási célokat szolgáló sportlétesítmények kialakítására, a közművelődési gyakorlat megújítását szolgáló módszerek és eszközök hatékonyabb elterjesztésére. Magyarán: az alap anyagi biztosíték arra, hogy a legfontosabb létesítmények valóban gyorsan, a tervezett időre elkészüljenek, a közművelődésre szánt pénzt csakis erre fordítsák, sőt lehetőséget nyújt arra is, hogy a távlati tervek, elképzelések mielőbb megvalósuljanak. A közművelődési alap fel- használása fokozott felelősséget jelent a tanácsok, a társadalmi szervezetek, az intézmények számára is. Az említett szervek javaslatai kerülnek a Közművelődési Tanács elé, amely mérlegelve a kéréseket és a lehetőségeket, dönt a javaslatok megvalósulásáról, sorrendjéről. Nő a helyi szervek felelőssége is természetesen, hiszen a közművelődési alap több pénzt, de nem korlátlan anyagi forrást jelent. Nyilvánvaló, hogy sokan jelentkeznek kérésekkel, javaslatokkal, de remélhetőleg csakis átgondolt, megfontolt tervekkel. A helyieknek kell elsősorban ' szelektálniuk, nekik kell „helyére tenni” az igényeket. Csakis alaposan indokolt kérés teljesíthető, s a helyieknek már ott, az első fokon is tudniuk kell nemet mondani, ha egy- egy kérés teljesíthetetlen, megvalósíthatatlan, ha nem segíti az egyetemes és helyi köz- művelődés ügyét. A Közművelődési Tanács bírálja felül a kérelmeket és dönti el, hogy a kiegészítő jellegű, meghatározott összegű, legfeljebb két évre szóló és a megvalósítás időpontját illetően egy alkalommal meghosszabbítható hozzájárulás mire fordítható. A közművelődési alap lehetőségeivel való gazdálkodás már a legközelebbi jövőben megkezdődhet, hiszen a határozat, amely a felhasználás módját szabályozza, hamarosan napvilágot lát, s megjelenésének napján érvénybe is lép. A közművelődési pártJaeque Rémy: A precíz igazgató Az igazgató kivételesen korán ment be az irodájába. A gyárkapunál zilálva-fújtatva Michel bácsi, az éjjeliőr fogadta imára kulcsolt kézzel: — Igazgató úr, az ég szerelmére, azonnal hajtson vissza. Azt álmodtam, hogy a családja nyaral, s ön az éjszaka nyitva felejtette a televízióját, és az egy hiba folytán begerjedt és kigyulladt tőle a ház. Higgyen nekem, igazgató úr. Ha én megálmodok valamit, még a jósnő is elbújhat mellettem. Az igazgató legyintett, de aztán gondolkodott: valóban nyaral a családom és valóban nem emlékszem rá, hogy elzártam volna tegnap este a tv-met. Beugrott kocsijába, hazaszáguldott. A ház előtt már ott állt a nagy piros tűzoltókocsi, pontosan az ő ablakáig nyúlt ki a hosszú létra, alul ponyva volt kifeszítve, s az ablakból éppen Elvira, az éjjel ott aludt szeretője ugrott ki. A megpróbáltatásokat három napig heverte ki az igazgató a kórházban. Ez idő alatt a lakását rendbe hozták. A negyedik napon újra korán hajtott be irodájába gépkocsijával. A kapuban odaszólt Michel bá- csinak * — Michel úr! Magát csak 6-kor váltják. Addig is szeretném kifejezni magának hálámat. Milyen jól esett, hogy négy napja szólt nekem. Képzelje: tényleg égett a házam és tényleg a be gerjedt tv-től gyulladt ki. Hát én magát Michel bácsi ezennel megjutalmazom és még ma kiutalok magának 200 frankot. — Köszönöm! — hajolt meg az éjjeliőr a gépkocsi lehúzott ablaka előtt. ' — Ezzel még nincs vége, — szólt az igazgató. — A precizitás ugyanis megkívánja, hogy ugyanakkor megbüntessem és áthelyezzem magát Michel úr nappe1 i őrnek. Éspedig azért, mert maga kérem, mint éjjeliőr éjszaka alszik és mindenféle marhaságot összeálmodik... Nna, végeztünk. Franciából fordította: Dénes Géza határozat nagy lendítő erő volt már eddig is a kultúra munkásai körében. Megvalósítása érdekében sok jó elképzelés született és valósult meg. Mindehhez jön most e nagy segítséget jelentő anyagi erő, a közművelődési alap. Mindenki, aki a párthatározat szellemében eredményesen, újabb utakat, lehetőségeket keres — részesülhet belőle. Megvalósulhatnak a régóta dédelgetett álmok, ezernyi ötlettel gazdagodhat a közművelődés ügye — van rá anyagi fedezet. E. Gy. H. LELLE EMLÉKÉRE Két szál rózsát tettem a sírra; egyik bimbózó, már holnap kinyíló, üde-hamvas. Másik, a régi-kibomolt, hervadozó. szíved fölött hullassa rendre szirmait el, s mint könnyeim, most. a szempillámon: ragyogjon rajtuk a hűvös hajnali harmat. \ ______ A hímeskő művésze A hímeskő az ősi mozaikkészítés módszerén alapuló, új, képzőművészeti műfaj. Századunkban született, a harmincas évek táján. Különféle színű, nemesebb kőzetek, színes márványzuzalékos öntvények egybecsiszolásával készülnek, kiválóan alkalmasak falfelületek díszítésére. Első változatát 1937-ben dolgozta ki két művész: Pólya Iván és Mattioni Eszter. Pólya Iván egy évvel később meghalt. Mattioni Eszter mind a mai napig a hímeskő művésze. Tiltakozik e meghatározás ellen. — Elsősorban festő vagyok — mondja. — A hímeskő csupán egyik része munkásságomnak. — Mattioni Eszter Szekszár- don született. Első tanítómestere Rudnay Gyula volt. Sikeres festőművészként indult, olyan pályatársak között, mint Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál. 1936-ban így írt róla Szomory Dezső: „ ... ez a női lélek, ahogy profán szemmel látom, nagyszerűen kiéli magát a művészi vágyak és álmok gyönyöréig, szinte érzéki gyönyöréig ezeken a vásznakon ... Amit itt megmutat a színei fényeiben, a tájképeiben s figurális dolgaiban, az mind meg van A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közt rangos elméleti mű szerepel: megjelent Kari Marx: A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata második kötetének második könyve, melynek témája: A tőke forgalmi folyamata. A kötetet a kiadó marxizmus— leninizmus klasszikusainak szerkesztősége rendezte sajtó alá. Miniatűr kiadásban látott napvilágot Az illegális Szabad Nép hősi tevékenységének dokumentumkötete, amelyet Máté György, a lap egykori munkatársa állított össze és látott el bevezetővel. Két, széles körű érdeklődésre számottartó könyvet a Magyar Nők Országos Tanácsával közösen jelentetett meg a kiadó. Az egyiknek a címe A nők a statisztika tükrében, a másiké: Korszerű háztartás — több szabad idő. A Corvina Kiadó új könyvei között találjuk a Bállá Demeter művészi felvételeit tartalmazó Balaton-fotóalbumot, amelyhez Keresztury Dezső írt bevezetőt. Az album most orosz, angol, francia, német és olasz nyelvű kiadásban is megjelent Az egyik legrangosabb magyarországi római kori településről, Aqulncum- ról tájékoztat — sok kép kíséretében — a most második, átdolgozott kiadósban napvilágot látott kis kötetben Póczy Klára. A kiadó Műhelytitkok sorozatában jelent meg — beragasztott kénekkel — Szenes Zsuzsa: Kelmék és hímzések című kötete. A művészet kiskönyvtára két úi kötete: Guttuso, a modern festészet egyik nagy alakjának életművét ismertető kötet. Aradi Nóalkotva, az mind valóság a vízióban s az álomban. Az mind öröm és derű a munkában." — Mi vonzotta a szó fizikai értelmében vett nehezebb munka, a kövek megmunkálását kívánó, új műfaj felé? — Kezdettől vonzódtam a monumentális műfajokhoz, a freskóhoz, seccohoz ... Egy időben a beépíthető freskó gondolata is foglalkoztatott. Sok kísérletezés után találtam rá a fali kőkép, a később hí- meskönek nevezett eljárásra, amely egyik fontos kifejező eszköze lett művészi mondanivalóimnak. összesen 16 monumentális munkáját őrzik középületeink. 60—80 négyzetméteres munkáin is a követ mindig maga rakja ki. önkéntelenül felmerül bennem a kérdés: nem keményítette meg az embert is az a sok kő, melyet életében faragott, vésett, csiszolt... — Mint művész, nem érzem magam nőnek. Általában „kolléga úr”-nak szólítottak pályatársaim. A hímeskő-készí- tés igen szigorú, fegyelmezett munkát kíván. A kövek kirakását pontosan kidolgozott munkafolyamatok előzik meg Nem lehet kísérletezni, tudni kell, mit akarok. Ha valami mégsem sikerül, vésni kell. Ez ra tanulmányával, illetve Loren- zetti-testvórelc klasszikus hagyatékát bemutató kötet, Prokopp Mánia bevezetőjével. Az Európa Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot Alek- szandr Mezsirov válogatott verseinek ízléses kötete, Búcsú a hótól címmel, Csorba Győző fordításában. A Századunk mesterei sorozatban — Immár hatodik kiadásban — jelent meg Ernest Hemingway regénye, a Búcsú a fegyverektől. A Modern Könyvtár új kötete Bernhard Fagy című regénye, amelyhez Bor Ambrus írt utószót. A Móra Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában került a könyvesboltokba Demény Ottó: Révfülöpi nyár című regénye. A Pöttyös könyvek sorozatában harmadik kiadásban jelent meg Fehér Klára: Bezzeg az én időmben és Halasi Mária: Az utolsó padban című ifjúsági regénye. Most jelent meg John Lawson: Eljöhetnél hozzám című meseregénye, Szántó Piroska illusztrációival, Jules Verne Várkastély a Kárpátokban című ifjúsági regénye; sokadik kiadósban — az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban — Mára Ferenc halhatatlan ifjúsági regénye, a Kincskereső kisködmön és második kiadósban, képekkel, térképekkel illusztrálva. Lengyel Dénes: Régi magyar mondák című könyve. — A Kozmosz új kötetei: Nádasdl Péter: A tölgyfa árnyékában című könyve, melyben apjának, Veres Páternek óllít emléket és Hollós Ervin: A 73-as zárka című életrajzi regénye. a tervezett munka az egyik leglényegesebb eltérése a hí meskőnek az antik kőmozaiktól. Lényeges tulajdonsága még, hogy különféle technikai műveletek után, a márvány nem szürkül be, mint egy ékszer, megtartja csillogását. A két világháború közötti években viták folytak a nők szerepéről a művészetben. Mattioni Eszter hevesen védelmére kelt a női alkotó szellemnek. „Magam is arra törekszem, hogy szerény tehetségemmel ne a férfiakat utánozzam, hanem képességemhez mérten önálló téglát rakjak a magyar művészet épületéhez. A művészet a szépnek és az igaznak a keresése. És mi nők rajongunk ezért a kettőért... A férfiak ne tagadják meg helyünket a művészetben, kéz a kézben küzdjünk a tökéletesért és mindazért, ami a hétköznapok fölé emel, A mű vészét többé-kevésbé szerzetesi életmód, amely sok lemondással, önmegtartóztatással is jár; ki tud jobbon lemondani, a férfi vagy a nő? ... — így nyilatkozott 1942-ben. Decsi asszony csipkében, matyó menyasszony, baranyai kislány... Csodálatos színekbe öltözött nőalakok kísérik alkotóútján, erről tanúskodnak a különböző időszakokban készült hímeskövek, festmények. — Milyen jelentősége van a népi motívumoknak munkásságában ? t — Sárközben születtem, az ottani gazdag népművészet hozzátartozott élményeimhez. De sohasem etnográfiai alapon dolgoztam fel a motívumokat. Színes kompozíciójuk ragadott meg, azok tértek vissza időről Időre különféle munkáimban. Mattioni Eszter ma is fáradhatatlanul dolgozik. Ott- jártamkor másnapi munkáihoz készítette elő a rajzokat, vázlatokat. Jövőre a fővárosban és Japánban lesz kollektív kiállítása. A japánok 20 hí meskövet kérnek, ezek közül jő néhányat még ezután kell elkészítenie. Lesz-e folytatója a hímeskő különleges művészetének? Kiss Ákos Mattioni Eszterről készített monográfiájában ír tá: „Bár a múlt kulturális örökségéhez a hímeskövet is sok szál fűzi, az ízig-vérig moi művészet, amely maradandó technikája révén korunk szépségelképzeléseit az időtlen jö vő felé közvetíti. Napjaink kultúrájának kevés olyan al kotása akad, amely anyaga maradcndóságánál fogva a jövő száméra annyira megőrződnél:, t a hímeskő". LÁSZLÓ ILONA 1974. augusztus 11. Uj könyvek
