Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
« 9 r Aczél György látogatása megyénkben Varjas János, a megyei KISZ-bizottság első titkára séta közben tájékoztatta Aczél elvtársat a dombori KISZ-tábor múltjáról, jelenérőL 164 lakás — Új kút Tolnán Ez évben elkészül a szennyvíztisztító telep ! (Folytatás az 1. oldalról) ér. Csak ezzel negyven embert helyettesítettünk. Folyamatos pasztőröző működik, a gyárban, csomagológépeket szereztünk be, a munkaszervezésben rejlő lehetőségeket is igyekeztünk kihasználni — így sikerült pótolni a kiesett létszámot. Aczél elvtárs látogatást tett a gyár több részlegében. Mindenütt megállt, minden érdekelte. Az udvaron áthaladva látta, hogy egy épületben mosnak. Crvös Ferenc elkapta a tekintetét. — Mosókonyha. A dolgozóink itt moshatnak a korszerű gépekkel. Itt végzik el a nagymosást. Mi ezzel is köny- nyítjük a második műszakot. Aczél elvtárs helyeslőén bólintott. A Paksi Állami Gazdaságban már várták. Sietni kellett. Itt is mindent meg akart mutatni Nagy János, a gazdaság igazgatója. — Mekkora a gazdaság területe? — 21 000 hold. __ És mennyi az évi termelési értékük? — 280 millió forint. _ a sertést feldolgozzák? __ Nem, Pápára visszük. Ha S zekszárdon lenne egy vágóhíd, akkor sokkal gazdaságosabb lenne a termelés. __ Mennyi a dolgozók átlagbére ? __ 29 ezer forint az évi átlagbér. Az átlagjövedelem viszont 32 ezer forint. A sertéshústermelő üzemben végignézte Aczél elv- társ az egész termelési folyamatot. __ Azt mondták, hogy három centi lehet a sonkán a szalonna. Lehet ezt a három centit még csökkenteni? — Lehet. Fajta és takarmányösszetétel kérdése. Huszonháromezer mázsa sertést bocsát ki ebben az évben ez az üzem, — Körülbelül kétmillió lesz a tiszta nyereségünk az idén — mondta Nagy János. Az egész napos látogatást Aczél elvtárs alaposan kihasználta. Mindig készen állt a kérdésre és a válasz befogadására. A látogatás után szívesen beszélt a tapasztalatokról. Elmondta: ő gyakrabban jár Baranyában. Tolna megyén sokszor átutazik. Gyakran hallotta: Tolna a kis megyék közé tartozik. Területét illetően ez igaz is, de az eredmények arról tanúskodnak: Tolna megyét eredményei alapján, a nagy megyék közé lehet sorolni. — Erről győzött meg ez a mai látogatás is. Öröm volt Kozmosz—671 MOSZKVA Szerdán a Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz—671 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik fedélzetén a világűr kutatását végző tudományos berendezéseket helyeztek eL A tudományos berendezések kifogástalanul működnek a földi számítóközpont végzi a beérkező adatok feldolgozását. látni a megye dolgozóinak alkotásait, öröm látni és tapasztalni az elért eredményeket. A küldöttség már indulni készült, amikor két szocialista brigádvezető is hozta a brigádnaplót: „Kérjük, írjon bele Aczél elvtárs”. — Nézze csak ezt a paprikatövet— mutatja a belecs- kai szövetkezet főkertésze. — Ez lesz a vetőtnagtasakokon a reklámfotó. Tegnap jártak itt a Hermes Szövetkezettől, ők készíttetik a felvételeket. Hát, ami a reklámot illeti, néhány perces szemlélődés alatt jó néhány olyan tövet találunk, amelyik ugyancsak reklámja lehet a Be- lecskán termett paprikának, paprikamagnak. A belecskai határnak olyan termőhelyi adottságai vannak — a Kapósra épülő öntözési lehetőség, a meleg, barna homoktalaj, amelyekkel élve, sajátos helyet foglal el, szerepet vállal a zöldségprogramban. Kertészetünknek közel felén vetőmagtermesztésre rendezkedtek be, de úgy, hogy közben a konzervgyárnak is szállítanak alapanyagot. — Harminckilenc hektár területet foglal el kertészetünk. Nyolc hektár a paradicsom, három a vöröshagyma, hét a zöldpaprika, négy az uborka. Ez az árutermelő rész, amelyen termelünk piacra és a Paksi Konzervgyárnak. A másik rész a paprikavető- mag-termesztés. Hat hektáron Keszthelyi fehér elit, hét hektáron első fokú szaporulati, négy hektáron Kovácsházi elit vetőmagot termesztünk. Azonkívül fólia alatti termesztésre alkalmas uborka vetőmagját. Az elit vetőmagot a keszthelyi kutatóintézetnek termeljük, az első fokút a vetőmagtermelőknek, illetve a Paksi Konzervgyárnak — sorolja Pere Ferenc, a szövetkezet elnöke. — A tervezett árbevétel két és fél millió forint, — Gazdaságos kertészet? — Természetesen. A zöldárura, a vetőmagra egyaránt — Szívesen, ha megengedik, hogy hazavigyem. Megvallom őszintén el szeretném olvasni, írok bele, feltétlenül írok és visszaküldöm majd ... Már sötétedik, amikor felbúg a gépkocsi motorja. A gazdaság vezetői és dolgozói búcsút intenek a távozó kedves vendégnek. korlátlan az igény. Itt annyira kedvezőek a talaj- és a fényviszonyok, hogy olyan mennyiségű paprikamagot tudunk termelni, amelyre a keszthelyi kutatóintézet termőtalaja sem volt képes. Paprikamagból hektáronként 150—160 kiló már jó eredmény — itt megterem a 250 kiló is, ráadásul mintegy nyolcvan mázsa hüvelyt szállítunk a konzervgyárnak, káposztával való töltéshez, za- kuszkának. Keszthelyről éppen tegnap volt itt dr. Kovács János, — a Kovácsházi paprika nemesítője — személyesen végezni, irányítani a szelektálást. — így állandó, személyes a kapcsolat a kutatóintézettel. Ugyanúgy kapcsolatban állunk a fertődi kutatóintézettel, amelynek a Fertődi ezüstfehér hagymát termeljük. Harmadik kapcsolatunk a szarvasi öntözéses kísérleti intézet a hígtrágya-öntözéses témában. Négyszázas, szakosított tehenészeti telepünkről ily módon akarjuk a jövőben a" talajba juttatni a szerves trágyát, fokozni a termelést. — Mindenütt arról panaszkodnak, hogy az időjárás nem volt kedvező a zöldségtermelésre. És itt, Belecskán? — Mi sem voltunk jobb helyzetben, mint mások, a hűvös időjárás éreztette a hatását. A dér a kiültetett palántákon okozott kárt, viszont amikor kellett, öntöztünk. Ettől függetlenül pénzben is, mázsákban is túlteljesítettük a tervet. Megkezdtük a paprika, a paradicsom szállítását — ha némi késéssel is —, paradicsomból 206 mázsa, vöröshagymából 60 mázsa, zöldpaprikából 194 mázsás átlagtermésre számítunk. A már említett paprikahüvelyből mintegy félmilliós árbevételre . A lakásépítés, valamint az ehhez kapcsolódó kommunális beruházások helyzetével a tervidőszak végéhez közeledve mind intenzívebben foglalkozik a tolnai Nagyközségi Közös Tanács, ahol legutóbbi látogatásunk alkalmával számos közérdeklődésre is számot tartó hírt hallhattunk. Az első, hogy a negyedik ötéves terv 164 lakás megépítésének feladatát rótta a községi tanácsra. E lakások közül 9 állami bérlakás, 152 pedig OTP-beruházásként épül. A tolnaiak .okkal optimisták, mert a tervben szereplő 164 lakás nemcsak elkészül 1975 végéig, de máris folynak a további lakásépítés előmunkálatai. Egyébként Tolnán hosz- szas előkészítés után indult meg a szövetkezéses térsasház- építési akció és a tanács — lévén, hogy kiemelt feladatként kezeli a tervidőszak elejétől fogva a lakásépítést — folyamatosan biztosítja a telkeket az építtetőknek. Jelen pillanatban újabb 60 telek vár értékesítésre és ha arra gondolunk, milyen élénk itt a lakosság építőkedve, bizonyosak lehetünk abban, hogy rö— Az öntözési lehetőségek szinte -maguktól kínálják a kertészeti terület bővítését. Számolnak ezzel? — Amióta a miszlai termelőszövetkezettel való egyesülés napirendre került, igen. Ott ugyanis vagy félszáz asz- szonynak nincs állandó munkája, ami kihat a szociális juttatásokra. Ha ezek az asz- szonyok állandó munkát vállalnak, mégegyszeresére növelhetjük a jelenlegi, harminckilenc hektáros területet, és ezzel együtt az árbevételt. Az idei költségvetésünkben részben ezért is szerepel autóbusz vásárlása. Szeretnénk hozzájárulni olyan munkásbuszhoz, amilyent a BNV-n, az Ikarus mutatott be. Viszont van egy olyan körülmény, amely eddig nem volt lényeges, viszont az lesz az egyesülés után: az út. Miszlát eddig csak Gyönkkel köti ösz- sze szilárd burkolatú út, az is olyan, amilyen. Viszont, amint az egyesülés létrejön, közös érdek lesz a két község közötti út építése — és ehhez a megfelelő támogatás. Eddig a miszlaiak dolga volt a megtermelt termények szállítása. A jövőben egy gazdaság ügye lesz, és költségekben sem lesz mindegy, ha hosszabb, vagy rövidebb úton megy a szállítás. Akár termények, akár szövetkezeti tagok szállításáról kell intézkedni. Érdekesen izgalmas, új követelményeket támasztanak a mezőgazdaságban végbemenő változások. Ahhoz, hogy több friss zöldség jusson a piacra, több alapanyag az élelmiszeriparnak, ahhoz két község között kell új utat építeni. Az emberek fejében, gondolkodásmódjában, de szilárd burkolat kell a régi, poros, sáros dűlőútra is, (Bognár) videsen további telkek biztosítására lesz szükség. A tíz évvel ezelőtt épített községi vízmű 56 kilométeres hálózatot lát el, nem problémamentesen. Ma már ugyanis kevés a meglévő három kút hozama a kifogástalan vízellátáshoz. Ezért határozott úgy a nagyközségi közös tanács, hogy további egy kutat épít a dinamikusan fejlődő település lakossága jobb vízellátásáért. Nem kis költségű vállalkozás ez, megoldása mégsem olyan nyomasztó, mint az a gond, amit Fácánkert vízellátása jelent. Itt, a lakosság igen erőteljesen követeli a jó ivóvizet, az azonban az igazság, hogy a szétszórt településen igen magas, 15 000 forint lenne a fejenkénti hozzájárulás összege. Ennek befizetését a község lakói nem vállalják. A tanács viszont képtelen a társközség ivóvízgondjait megoldani csak saját erőből. Mint minden fejlődő településünkön, itt is állandóan ott van a fejlesztés napirendjén a szennyvízcsatornázás feladata. Kissé későn, 1969-ben indult társulásos alapon a közművesítésnek ez a szintén nagyon költséges munkája. Ez évben már elkészül a nagyközség szennyvíztisztító telepe, a szennyvíz- hálózatra így a közületeken kívül a lakosság is ráköthet.' Ez azonban még csak a munka első lépcsője. A soron ■ következő lépés a Tolna—Mözs közötti részen áthúzódó gerincvezeték elkészítése lesz. Csak a szövetkezeti házhoz 500 méter szennyvízcsatornát épít a község még ebben az esztendőben. A település útjainak állapota messze áll a korszerű- höz és különösen messze az új lakótelepeken. Sok a földút. Ezeknek időszakonként szükséges egvengetését társadalmi munkában végzi gépeivel a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet. Különösen nagy gondokat okoz a községközpont korszerűsítése. Itt, a szekszárd—dunaszentgyörgyi út tolnai átkelőszakaszának korrekciójáért megterhelően sokat kellett vállalniok a tolnaiaknak, mivel a korrekció elvégzése hozzávetőleg 5 milliós szanálási költséggel járt. A tanács az évente rendelkezésére álló 1 millió 200 ezer forintból a kisebb hosszúságú belső utak építését végzi. Anyagi kihatásában az is tekintélyes, amit a nagyközségi tanács társközségeiben a járdaépítésre fordít. A gyakorlatban jól hasznosult a végrehajtó bizottságnak az a határozata, mely szerint ott élvez elsőségi sorrendet járdaépítésben a lakosság, ahol vállalják a társadalmi munkavégzést is, így az építés olcsóbb. Több járda épülhet a lakossági vállalással megtakarított pénzből. 1974. augusztus 8, Belecska helye a zöldségprogramban
