Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-04 / 181. szám
PÁLOS ROZIT A: ELMONDANÁM Dsida Jenőnek éhségek tápláltak téged is bűnöktől lettél tiszta bánataid hajszálarany liánok a környörület élő fájába oltva nem értenél meg minket akik bédekkerekkel nézelődünk a szent helyeken és vértanúk sírjainál erkölcsi migrénünket magyarázzuk vagy próbáljuk felejteni kikínzott árva tetteink gyümölcse mérgezett bár magtalan — mentségül mégis kevés legbenső szobánkig csapkod a pokolban idomult őrület "v IFJ. TÖTTÖS GÁBOR: szomorOdal elszomorodnék virágok szirmán a hangok esti füstjén dalokba lopott lomha ízeken a fényeket egy nagy kosárba szűrném bután bőszen s szívesen fűbe ülve köszönnék a csöndnek \Kü. fára másznék kiabálnék hangjaim lomát hagynám szét „ 4 de nem hagynak: mellém csöndesülnek LAKATOS ISTVÁN: LORELEY Folyó felett ülsz bérchegyen, kőszívű, kőerkélyeden. Ezüsttel szőtt fürtjeidet ott növeszted •— vajon kinek? 1 Ember szerelrhe a habok fenekén megfúl, tudhatod. Miért merítsz mégis, felelj, az ár mélyére, Loreley? Az agy szürke tája felett arcod, mint rögeszme lebeg: erek vérfolyamára vetül gyötrelmes árnya. A Kossuth Könyvkiadó megjelentette Király István: Ha- zafiság és forradalmiság című tanulmánykötetét, amely a nacionalizmus témakörével foglalkozik. Nemcsak közgazdászok, hanem az olvasók széles körének érdeklődésére is számot tarthat Bácskai Tamás— Huszti Ernő—Simon Péterné összefoglaló műve, A pénz. Sok érdekes, kultúrtörténeti adalékkal, képpel, illusztrációval ismerteti a pénz kialakulását, szerepét, funkcióit, a legrégibb időktől napjainkig. Antonio Gramsci az eddigieknél gazdagabb választékú börtönleveleit is kiadták, Levelek a börtönből címmel. Egy sűrűn napirenden szereplő problémához, a népesedéspolitikai kérdésekhez ad jó segítséget az a tanulmánykötet, amely Szabady Egon szerkesztésében és bevezetőjével jelent meg, Népesedéspolitika — a világ népesedési problémái címmel. Az Európa Könyvkiadó újdonságai közt, a nemrég indított Századunk mesterei sorozatban jelent meg Iszaak Babel: Lovashadsereg című elŰj könyvek beszéléskötete. Egy másik szovjet elbeszélő kötete is megjelent, Jurij Nagibin könyve, az Illés napja, a neves író válogatott elbeszéléseivel. Egy kötetben látott napvilágot a Gilgames és az Agyagtáblák üzenete, ékírásos akkád eposzokkal, versekkel. Uj kiadásban látott napvilágot Thomas Mann nagy klasszikus regénye, A varázshegy. A világirodalom remekei immár ötödik sorozatában pedig — szintén sokadik kiadásban — Thomas Hardy Egy tiszta nő című regénye. Az Európa zsebkönyvek sorozatának új kötete az amerikai J. D. Salinger világhírű regénye, a Zabhegyező. Az Akadémia Kiadó különleges újdonsága a kétkötetes Magyar—vietnami szóMr, amelyet a hazánkban tanujói viet- hami diákok munkaközössége állított össze, sok eszíendős lelkiismeretes munkával. Megjelent A magyar kémiai .elnevezés és helyesírás szabályaiTartalmas esztendő A vidéki színházak munkája az 1973 —74-es évadban Lassan már ismét színházba megyünk, nyár közepe van — s ha mi, nézők, el-elgondol- kodunk azon, hogy milyen élmények várnak bennünket a következő esztendőben, a színházakban már jóval messzibbre tartanak: készülődnek rá. Most azonban nem követjük őket készülődésükben — még néhány hét és bőviben leszünk a tervekről szóló nyilatkozatoknak —, hanem visszapillantunk. Milyen évad volt az elmúlt? Némi távlatunk már van a visszapillantáshoz; az élmények elpihentek, leülepedtek; ilyenkor m«r rendszerezhetők a benyomások. Mert mondani sem kell: csak futó benyomásokat rögzíthetünk, nagy lélegzetű elemzésre itt se hely, se szükség nincs. Azt elvégzik a tanulmányírók, az esztéták, a művészeti ág avatott szakértői, akiknek az elmúlt színházi évad — szőkébbről: a vidéki színházak munkája — sok gondolatot és tanulságot kínálhat. Mindenekelőtt a gyakorló — és „gyakorlati” — néző szemszögéből próbáljuk megközelíteni a dolgot. Érződött-e válság az elmúlt évadban? Ér- ződött-e — borúlátó esztétikai dolgozatok egyik-másikának visszatérő témája volt —, hogy a magyar színházművészet „válságban” van, amelyből nem tudni mikor lesz képes kilábalni; hogy elbizonytalanodtak gondolatban, tartalomban, művészi tartásban? Nem ez az alkalmas fórum a megalapozatlan aggályok elsöprésére sem, ahhoz nagyobb tér szükségeltetne. De hadd mondjuk el, hogy a nézőtereken nyoma sem volt „válsághangulat”-nak. S a színpadokon sem. Voltak jó és gyengébb darabok, rosz- szabb és kiváló előadások, mint minden évadban. Egy valami azonban megfigyelhető volt valamennyi — vagy legyünk szerényebbek, s mondjuk így: a legtöbb — vidéki színház munkájában: önmaguk megújításának az ambíciója. Nincs itt mód minden előadásról beszámolni, még arra sem, hogy a kiemelkedők mindegyikét megemlítsük. De hadd írjunk ide, jelzésként csupán, néhány nevet, címet, amelyek azt mutatják, hogy a vidéki színházak nemcsak hogy nem küzdenek „válsággal”, hanem magatartásukkal és művészi példájukkal ösztönzően hatnak az egész magyar színház- művészetre. A vidéki színházakban fiatal — és nem fiatal — rendezők, írók olyan produkciókat hoztak létre, amelyekre az nak harmadik kötete, ez a legfontosabb ásványok és kőzetek nevének helyes írásmódját ismerteti. Harmadik, javított kiadásban látott napvilágot Csáki Frigye^: Szabályozások dinamikája című műve, amely a lineáris szabályozáselmélet fontosabb kérdéseit tekinti át. A kritikai jegyzetekkel ellátott teljes Mikszáth- sorozat 69 kötete az író 1884- ben írt cikkeit, karcolatait tartalmazza. A magyar szépirodalmi stíluskutatás fontos műve Zsilka Tibor: Stilisztikai statisztika című könyve, amely a XX. századi magyar írók, költők stílussajátosságait vizsgálja egzakt ^módszerekkel. Több érdekes könyvet jelentetett meg a Gondolat Könyvkiadó is. így napvilágot látott Erdődy János: Velencei karnevál című regénye, a francia Claude Dulong: A szerelem a XVII. században című kultúrtörténeti érdekességű könyve, az Európai antológiának a francia felvilágosodással foglalkozó sorozatában pedig A francia színház a XVIII. században című kötetív egész színházi szakma és a színház iránt érdeklődő közönség felfigyelt. Emlékezetes előadásokat produkált például a veszprémi Petőfi Színház. A magyar szerzőkkel való tudatos és lelkiismeretes foglalkozás eredménye — csak az elmúlt évadból hozunk példát — két olyan mű, mint Sarkadi Imre Kőműves Kelemen című drámájának ősbemutatója. Ugyancsak kiváló volt a veszprémi színház Shakespeare- előadása, a Sok hűhó semmiért. S ha már Shakespeare-t említettük, hadd szóljunk még három bemutatóról, amelyek mindegyike a magyar színházi élet fontos eseménye volt az elmúlt évadban. Kecskeméten a Troilus és Cressidát mutatták be, ezt a nem gyakran játszott Shakespeare-művet, tartalmát és mondanivalóját korszerűen hangsúlyozó rendezői felfogásban, kiváló előadáson. Emlékezetes marad a pécsi Nemzeti Színházban látott Tévedések vígjátéka, Kaposvárott az Ahogy tetszik-et mutatták be az elmúlt évadban. Voltak kritikák, amelyek úgy értékelték, mint a megújhodó vidéki színjátszás egyik legkiemelkedőbb produkcióját. Kiváló előadásban láthatta a közönség Kecskeméten az Egy igazi úr című O’Neill-darabot, Szolnokon a Két úr szolgája című Goldoni-művet, — hogy ne folytassuk tovább a talán fárasztó felsorolást, hiszen nem név- és címlistát akarunk itt adni, csak kiemelni — a teljesség igénye nélkül — néhányat a fontosak közül. Jól követhető a vidéki színházakban is az a folyamat, amely színházi életünk egészére jellemző, hogy az igényes, új utakat és formai megoldásokat kereső rendezőgárda tehetséges fiatalokkal egészült ki. Az egész magyar színház- művészetre ösztönzően hat a tevékenységük. A fiatal rendezők keresik a társadalmi ellentmondások, hibák forrását; harcolnak a forradalmi eredmények szélesebb körű elterjesztéséért, a közgondolkodás, a közélet tisztaságáért, a visz- szaélések felszámolásáért; felelősen, szocialista szellemű gondolkodástól áthatva. Túlságosan rózsás állapotokat rajzolgatnánk? A tények nem mondanak ellent értékelésünknek. (Noha tudjuk, hogy igen sok még az ellentmondás, a hiba, s egy- egy társulat művészi kibontakozásának is vannak akadályai.) Nézzünk tehát néhány tényt. A magyar színházak nézőszáma 1973-ban — a rendelkezésre álló legutolsó összesítet adat — 48 ezerrel haladta meg az előző évit. A nézők számának emelkedésében elsősorban — s ezt természetesnek vehetjük, hiszen színházba senkit se kényszerítenek — a színházak magasabb színvonalú. a szélesebb közönségrétegeket jobban vonzó produkciói játsszák a főszerepet. Nagyon jelentős tényező a rádió és . a televízió mind magasabb színvonalú és nagyobb hatékonyságú művészetpropagandatevékenysége. A televízió a tavalyi évadban 31, a rádió 4.3 színházi előadást közvetített, jórészt vidékről. Az általános növekedésen belül jelentős az ifjúsági és gyermeknézőszám emelkedése. 1972-ben az összes színházlátogatók 26,2 százaléka volt ifjúsági és gyermek néző. Ez a szám 1973-ban 28,3 százalékra emelkedett. A vidéki arány ennek megfelelő. Gyarapodott a munkás nézők száma. Hogy egyebet ne mondjunk: 10 ezer szocialista brigádtagnak volt bérlete az elmúlt évadban. Mintegy egy- harmaduk a vidéki színházak — elsősorban Miskolc, Veszprém, Győr, Szeged színházának — előadásait látogatta. A vidéki színházi élet jobb kibontakoztatása érdekében az elmúlt évadban már országosan elterjedt az úgynevezett körzeti rendszer. Amikről fentebb szóltunk, — nem művészi kérdések. A színház azonban „komplex műfaj”; vannak bizonyos nem művészi — szervezési, szerkezeti kérdések — amelyek legalább annyira befolyásolják a munkáját, mint a művészi ambíció és erő. A kép, természetesen, így sem teljes. Szólhattunk volna még a közönséggel való kapcsolat egyéb formáiról — munkás—művész találkozókról, a megyei felolvasó-színpadok programjáról. Mindenről azonban nem lehet. Végezetül: a tapasztalatok alapján joggal reménykedünk, hogy az 1974—75-ös évad tovább építi az elmúlt esztendő eredményeit; a vidéki színházaknak még közelebbi kapcsolatuk lesz a közönségükkel. Sikeres és tartalmas évad volt, amelyet a közelmúltban zártak, — s aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a nagyvárosok, a kisebb települések közönsége izgalommal és érdeklődéssel várja a szeptemberi találkozást. T. I. A híres magyarnótaköltő, Dankó Pista dalával országszerte ismertté vált kxskundorozsmai szélmalom újból forog. A négy évvel ezelőtt összedűlt épületet — amely hazánk legrégibb ipari jellegű műemléke — újjáépítették, belső szerkezetét kijavították.
