Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-04 / 181. szám
1 r * ! A ft B s F = * = az elet arterial... Földgáz Oreniiurgból Az idén a belföldi kőolaj- termelés meghaladja a 2 millió tonnát, míg földgázból hozzávetőleg 5—5,2 milliárd köbméter kerül felszínre. Ezek a mennyiségek azonban nem fedezik a szükségleteket, s ezért mintegy 5,4 millió tonna kőolajat importálunk a Szovjetunióból, az arab országokból pedig 7—800 ezer tonna nyersolaj érkezik. S miután a negyedik ötéves terv földgázprogramja mind a vállalati, mind a lakossági szférában fokozni kívánja a fogyasztást, máris épül a Testvériség gázvezeték magyar szakasza. A tervek szerint Beregdaróc és Leninváros között jövőre készül el a 130 kilométeres csőkígyó, amelyen már 1975- ben 1 milliárd köbméter szovjet földgáz érkezik hazánkba. A csövek 800—820 millimétef’ átmérőjűek, s köpenyükben a gáz 64 atmoszféra nyomás alatt áramlik. A csőrendszer építése rendkívüli körültekintést igényel, éppen ezért a szovjet SzőjUzzagrahgaz külkereskedelmi egyesülés számos, nagy tapasztalattal rendelkező szakembert bocsátott a magyar építők rendelkezésére. A Testvériség vezeték a borsodi iparvidéket és Miskolcot látja el földgázzal. A kétoldalú magyar—szovjet szerződés ugyanakkor rögzíti, hogy a későbbiekben a csővezeték Budapestig épülhet. Az építési munkához a Szovjetunió gépeket és berendezéseket bocsát a magyar partnere rendelkezésére, míg hazánk a csöveket, az armatúrákat és a műszereket biztosítja. Nemcsak Magyarország kötött kétoldalú földgázszállítási megállapodást a Szovjetunióval, hanem a többi európai szocialista ország is. Lengyel- ország, Csehszlovákia és a2 NDK jelenleg összesen évi 5 milliárd köbméter szovjet földgázt importál, míg Bulgáriába 1 milliárd köbméter érkezik. A KGST komplex programja előirányozta a fűtő- és az energetikai bázis, valamint a szénhidrogén-szállítás gyors ütemű fejlesztését, s a munkálatokban való együttes részvétel elmélyítését. A KGST- titkárság jelentése szerint az európai szocialista országok — a Szovjetunió kivételével — 1975-ben már 60 milliárd köbméter földgázt használnak fel. A tagállamokban kitermelt földgáz mennyisége meghaladja a 250—260 milliárd köbmétert, s ebből a Szovjetunió részesedése 85 százalék. Számottevő lelőhelyekkel fcsupán a Szovjetunió rendelkezik. Uj kutakat létesítenek Nyugat-Szibériában, Türkmé- niában, a Komi Autonóm SZSZK területén, és — ami számunkra különösen fontos — Orenburg körzetében. A Szovjetunió tervei szerint a földgázmezőket csővezetékkel kötik össze, s ez lehetővé teszi, hogy már a közeli jövőben létrejöjjön a KGST-országok egységes gázellátó rendszere is. A KGST XXVIII., szófiai tanácskozásán Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányfői általános egyezményt írtak alá az Orenburg körzetében található földgázkészletek közös kiaknázásáról, valamint a Szovjetunió nyugati határáig haladó 2750 kilométer hosszú gázvezeték együttes kiépítésé- rőL A szerződés szerint a Szovjetunió évente 15,5 milliárd köbméter földgázt bocsát partnerei rendelkezésére, illetve a KGST-országok részvételét a beruházásban ugyancsak földgázzal egyenlíti ki. A KGST-országok e határozat szellemében összehangolják a geológiai kutatómunkát, ugyanis az orenburgi kerületben még ebben az ötéves terv- oiklusban 200 új kutat kívánnak feltárni. A földgáz a Románia által építendő előkészítő és tisztító üzembe kerül, s innen indul hosszú útjára. Az új vezeték csöveinek átmérője 1420 milliméter lesz, a csőfal vastagsága 16—18 milliméter, a gáz pedig 75 atmoszféra nyomással áramlik. A tervezett csőkígyót az érdekelt országok öt szakaszra osztották. Hazánk a középső, a harmadik szakaszt építi fel, mintegy 580—600 kilométer hosszúságban, a Szovjetunió területért. A magyarok által kialakítandó szakasz építése felett a Petrolkémiai Beruházó Vállalat gyakorol felügyeletet, ez a cég szervezi és hangolja össze a munkálatokban részt vevő társvállalatok tevékenységét. Az építkezés előreláthatóan három évig tart. A magyar szakasz munkálataiban 3500— 4000 szakmunkás, mérnök és technikus vesz részt. Az építőknek számos természeti akadályt kell legyőzniük, hiszen a csőkígyó változatos talajon, folyókon, utakat keresztezve vezet. A magyar vezetékrészen több kompresszorállomás is működik majd, továbbá jó néhány nyomásfokozó fő- és al- állomás. A csövek hegesztése is jelentős .eohrológjai feladat elé állitj«; a szakembe reket, ám í téren is nagyszabású nemzetközi kooperáció valósul meg. A vezetékek lefektetése 1976-ban kezdődik és a csőrendszer egészét 1978- ban adják át rendeltetésének. Magyarország az előzetes tervek szerint 2,8 milliárd köbméter földgázt importál az orenburgi vezetéken. BENEDEK ISTVÁN GÁBOR Varga Domokos: 4. Nálunk kínálkozott elég, nem panaszkodhatom. Azonfelül, hogy Anyja is hazaszorult két évre, gyermekgondozási szabadságra, meg magam is igyekeztem ekkoriban minél több időt otthon tölteni, ott voltak az önkéntes szülőhelyettesek is, főleg a két kis- sebbik fiúnk, Dombi és Gergő. Bár a többi gyerek sem maradt ki a jóból. Nem kérdezték már, miért akart az anyjuk még egyet. Már-már elképzelhetetlen volt számukra is, hogy ne volna Bubu. s ne körülötte forogna az otthoni világ. Mert — szó ami szó — kör rülötte forgott. Mondhatnám, egyre sebesebben, hogy néha már szédültünk bele. Csak ne lett volna olyan észvesztőén édes! Már ahogy háromhónapos korában kezét a szeme elé emelte, és irgette. forgatta, nézegette. Vagy ahogy később az arcára játékból odadobott pelenkát ráncigálta le kacagva: akkor is, mikor még nem tudott beszélni, később meg már szóval is megtoldotta a játékot. „Nincs Bubu! Nincs! Sehol nincs!” — mondtuk neki. „De van!” — húzta le magáról a pelenkát, a kendőt, a törülközőt, s nagyokat nevetett mellé. Ugyanezt fordítva is eljátszottuk. „Nincs Apja! Nincs! Elment világgá!” — mondtam, de most az én fejemen volt a lecibálnivaló. Már nyúlt is érte. „De van! De van!” Mondom, némán is játszottuk már ezt, de nem kissebb gyönyörűséggel. A szót hogy nincs, nagyon hamar, talán már féléves, korában értette. Még el is pityeredéit mikor a vártnál hosszabb időre gugAz amerikai agresszió éveiben a VDK útjait és hídjait önkéntes ifjúsági brigádok védelmezték és javították. Fiúk és lányok álltak a légvédelmi ágyúit és géppuskák mellett, irányították a forgalmat a fő- útvonalakon és a kompátkelőhelyeknél, ártalmatlanná tették az aknákat. A bombatámadások ellenére kis időre sem szünetelt a fronttal való kapcsolat. „A szállítások frontján élért győzelem — mondotta Phan Trong Tue, a VDK közlekedés- és postaügyi minisztere — az egész vietnami nép győzelme, a haladó tudományos-műszaki módszerek és a nemzeti módszerek és hagyományok alkotó összekapcsolása.” Elcsendesedtek a harcok, ad ország a háborúban elszenvedett sebeit gyógyítja. A párizsi békemegállapodás aláírása után azonnal megkezdődtek a közlekedés helyreállításának munkálatai. Mindössze egy hétre volt szükség ahhoz, hogy a VDK minden vasútvonalán meginduljanak a vonatok. A legrövidebb időn belül helyreállítottak 40 hidat. Több száz kilométernyi autó- utat állítottak helyre, a vízi- utakat megtisztították az aknáktól, felélénkült az ország öt legnagyobb kikötőjének élete. Az újjáépítésben ís segítséget nyújt a szovjet technika.’ A háború idején a vietnami Sofőrök a „ZIL—167”-et tartották a front és a hátország legjobb gépkocsijának. Később a VDK útjain megjelentek a goltam le az ágy vége mögé, hogy „Nincs Apja, nincs Apja!” De ha csak az arcom takartam el a két tenyeremmel, soha nem Vette komolyan a dolgot. Oda- nyúLt a kis kezével, s feszegette le az ujjaimat, majd maga is eltakarta a saját arcát, hogy viszonozza a kölcsönt. „Nincs Bubu! Nincs!” mondtam, s ettől boldog volt, hogy ő is tud nincs lenni. Istenem, micsoda jó játék egy ilyen kicsi gyerek! Egyszer azt találtam ki, hogy szeme láttára összehajtogattam egy újságot, úgy ahogy az újságos szokta beszorítani a levelesláda nyílásába, s odatettem a válla mögé, amint nekidölt a nagy párnájának. Hathónapos lehetett, vagy talán öt és fél, mindenesetre még a betegsége előtt történt a dolog. Forgatta a nyakát, nézegetett hátra, de nem tudott úgy megfordulni, hogy az újságot is lássa. Izgatta viszont, hogy az a valami ott van, hisz látta, mikor odadugtam. Fészkelódni kezdett kezével nyúlkálni, s nem nyugodott, amíg meg nem fogta ki nem húzta a háta mögül. Összenevettünk, s már adta is ide, hogy dugjam megint az előbbi helyre. Az ilyesféle gyakorlatok nagyon ügyessé tették a kezét. Kapott nemsokára műanyagból készült kis színes hengereket is, akkorákat, hogy jól meg tudia markolni (talán tizenkét darab volt egy zacskóban). Eleinte csak rázta őket, mert csörögtek is, majd egymás tetejére rakosgatott hármat, négyet, meg gurigázott velük, de egyéves kora előtt már azt is megtanulta, hogy tudja elpattintani őket: ha az állóhen- ger szélét lenyomja egy uj,.2.11,—130”-asok, amelyek nagyobb terhet képesek szállítani, s önsúlyuk lényegesen kisebb. A Szovjetunió mczdo-, nyókat és vasúti kocsikat, híd- alkatrészeket, aszfaltozógépeket is szállít az országnak. Fokozódik a vasúthálózat átbocsátó képessége és a vonatok sebessége is. Az idei terv a teherforgalom 32 százalékos növelését irányozza elő, ezért a helyreállítási munkák mellett új vasútvonalakat is építenek. Gyors ütemben folyik a tengeri kikötők felújítása és bővítése is. Késxülts Bulgáriában A gépgyártás a bolgár népgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata. Termelése a jelenlegi ötéves tervidőszak végére, 1975-re eléri az 1970-es termelés 2,2-szeresét. Nagy figyelmet fordítanak a műszer- gyártás fejlesztésére, az emelő- és szállítógépek termelésének fokozására; Ä sumenf „Madara” gépkocsigyár a Szovjetunióval együttműködve „GAZ 53A* típusú tehergépkocsikat gyárt Ugyanennél & vállalatnál csehszlovák üzemekkel közösen megkezdődött! a „Skoda” típusú tehergépkocsik összeszerelése. Bulgária a villamos targoncák legnagyobb európai exportőrje.’ A világpiacon népszerűek és keresettek a bolgár hajók, forgácsoló szerszámgépek, mezőgazdasági gépek, hidraulikus berendezések. Jávái, az elugrik, s aztán csörögve esife, le megint a padlóra. Mindezt csak azért írom le Ilyen részletesen, mert más szülők is nyilván törik a fejüket milyen játékokra kaparhatják rá azt a csöpp emberkét, akit most már hónapról hónapra jobban szeretnek. Főleg az anyja, de talárt már az apja is. Ha tud végre játszani vele, akkor bizonyosan. Akkor már el is irigyli az anyjától. Akkor már hívja magához, s büszke rá, ha a gyerek az anyja öléből átfcí- vámkozik az övébe. „Gyere! gyere!” — nyújtja felé a karját „Gyere, gyere!” S a kiesi meglendíti a felsőtestét, s kapálódzmi kezd, annak jeléül, hogy menni akar. Bár lehet hogy fél perc múlva anyja hívásának enged hasonló módon. S egy újabb fél perc múlva megint az apáénak. Evezi a kis kacér, hogy ő már ilyen kapós jószág lett, hogy apja-anyja felváltva verseng a kegyeiért. „Gyere az én lányom vagy!” „Nem is igaz, az enyém! Ide gyere, ide-ide!” Minél inkább osztozik egy ilyen apró gyereken a két szülő, az annál inkább a kettőjüké. Mert ez már annak a biztos jele: nemcsak anyja van, hanem apja is, igazi apja, aki teljes szívből a magáénak érzi. JÁR A BÁBA JÁR Először mászik, csak azután jár. Sőt mielőtt mászik, már sok mindent tud, hátáról a hasára, hasáról a hátára hen- geredni, magáitól felülni, lefeküdni, négykézlábra állni, s ez utóbbi testhelyzetben elő- re-hátra ringatózni, vagyis a mi pajzán szavunk járása szerint ..fajfenntartó mozdulatokat végezni”. Végül már fel is tud állni, s az ágy vagy a járóka rácsaiba kapaszkodva jobbra- ballra lépegetni, közben olyankor a fenekére tottyanva, de izgő-mozgó kedvét ettől el nem vesztve. (Folytatjuk) Kfiludliliísfolgafi \
