Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-02 / 179. szám
1 \ Huzavona erkölcsi károkkal | T0váö& javul a Nem tudja á jobb kém, mit csinál a bal — Ki települ Böleskére és mikor ? — Kissé lassú rendteremtés EVEKKEL EZELŐTT inter-, pellált, segítséget kérve a megyei tanácstól a bölcskeiek megyei tanácstagja. A Paks mellett lévő település foglalkoztatási gondjait ecsetelte az interpelláció azt fogalmazván meg, hogy a község kisgyermekes asszonyai számára munkalehetőséget kellene teremteni. S ez nem megy a megyei tanács támogatása nélkül, szükség lenne arra, hogy valamely ipari üzemünk kitele- pedjék ide, vagy arra, hogy bedolgozási lehetőséget teremtsen. Senki sem sejthette akkor,' hogy tengerikígyóvá növekszik az üzemtelepítés Ügye és nehéz feladat lesz tiszta vizet önteni a pohárba. Azaz kideríteni, hogy ennyi idő után miért csak elvben megoldott Bölcskén a nők foglalkoztatása ?! 1973. JŰNWS 28-1 ÜLÉSEN TÁRGYALTA a megyei tanács 2/1973. I. 17. sz. tanácshatározatának végrehajtását, megállapítva, hogy megyénkben megfelelő a párt nőpolitikái határozatának végrehajtási üteme. A határozatok, valamint a helyi intézkedések hatására a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetében észrevehető javulás következett be. Szükséges azonban — szólt a tanácshatározat —, hogy a nők gazdasági helyzetének megkönnyítése, szociális ellátásuk javítása érdekében az üzemek, szövetkezetek, intézmények és a tanácsok további intézkedéseket tegyenek, bátrabban éljenek a helyi adottságok, lehetőségek kihasználásával. A megyei tanács ezen a2 ülésén a „Bejelentések” címszó alatt foglalkozott Bölcske foglalkoztatási gondjáival is. Ekkor utasította a megyei tanács a vb munkaügyi osztályát egy olyan fölmérés elvégzésé- ■ re. mely föltárja Bölcskén és Dunaföldváron a női munkh- erő-tartalékot, ezenkívül kötelezte a megyei tanács a munkaügyi osztályt, megoldásra alkalmas javaslattételre is. Egyébként, említett ülésén a megyei tanács — és a napjainkban tetőző kavarodás alighanem ezzel kezdődött — olyan tájékoztatást kapott, hogy Bölcskén van a tanácsnak egy üzemtelepítésre alkalmas épülete, melyet a paksi székhelyű Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezetnek lenne ésszerű hasznosítania mintegy 50—60 főt foglalkoztató részleg életrehívásával. Kívüle pedig a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó biztosítson még bedolgozó rendszerű foglalkoztatást, mivel a két lehetőség megteremtésével a községben élő nők teljes foglalkoztatása oldható meg. Ez az ülése a megyei tanácsnak — mint említettük — 1073 június 28-án volt. A testület nem tudott (?!) arról, hogy 1973. február 19-től a bölcskei Községi Tanács a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalattal tárgyal az üzemtelepítésről. A két fél, igen hosszadalmas előkészítés, többszöri tanácskozás után 1974. június 7-én kötött megállapodást. Vállalta a Textil- tisztító és Ruházati Vállalat, hogy a szükségesnek megfelelően alakítja át a bérleményként rendelkezésre bocsátott Hámán Kató u. 2. szám alatti épületet, s konfekcióüzemében 56 fő foglalkoztatását szavatolja 9 rwIVpdéí első évében egy, majd ezután két műszakban. • BÖLCSKEN AZT MONDJAK, hogy a paksi székhelyű ruhaipari szövetkezét nem mozdult, semmi jelét nem adta kitelepülési szándékának, illetve annak, hogy segít a községi tanácsnak a mind türelmetlenebbül sürgetett foglalkoztatás dolgában. Ezért kezdték a tárgyalást a Patyolattal. 1974. április 30-ra elkészült a munkaügyi osztály fölmérése, mely — a bölcskeiek szerint irreálisan — 270 főben számolja a dolgozni kívánó kisgyermekes nőket a sokkal valószínűbb 100, maximum 150 helyett. Az osztály a fönt már említett határozatnak megfelelve, javaslatot is tett; az üzemtelepítés kedvezményezettjeként a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalatot jelölte meg. Bölcskén — s ez természetes — reményteljes napok következtek, miután a közvélemény tájékozódott arról, hogy rövidesen megszületik a pa- tyolatosok kínfekcióüzeme. Az érdekeltek hamar megtudtak mindent, elsőkéht azt, hogy 29—30 ezer forintba kerül azl üzem kialakítása, hogy a vál-J lalat központi telephelyéről | jönnek a gépek, lesz mód a ? betanulásra és összesen ötven- - hatan dolgozhatnak majd. Elsősorban kisgyermekes édesanyák, akiket e hivatásuk nem enged másutt munkát vállalni, mint Bölcskén. \ A szép remények azonban nem bizonyultak tartósnak. Kitört a legnagyobb bizonytalanság és azütán már, hogy a megyei tanács vb 1974. június 26-án jóváhagyta a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat törzskönyvi bejegyzésének kiegészítését a Bölcske, Hámán Kató u. 2. szám álatti telephellyel. A községi tanács, mely akkor már párhuzamosan tárgyalt (csak éppen elhallgatta!) a ruhaipari szövetkezettel is, figyelmen kívül hagyva a törzskönyvi bejegyzés megtörténtét — és a megállapodásnak azt a passzusát, miszerint a szerződés a törzskönyvi bejegyzés megtörténtével hatályosul — fölbontotta a megállapodást. A vb titkára július 4-én telefonon közölte a szekszárdi vállalat vezetőjével, hnev: ;.mivel nem mozog megfelelő ütemben a textiltisztító, tekintsék semmisnek az előz- ménveket. Sölcskére mégis a paksiak települnek.” * Mikor 6 sorok frója Bölcs- kén járt, nem kissé ütközött meg azon, hogy az Információadásra légilletékesebbek az elhallgatás kétes módszerét választották tájékoztatási kötelességük helyett, és igyekeznek olyan látszatot kelteni, mintha re Hűk kívül mindenki más. de ők semmikénnen nem lennének felelősek a kialakult zűrzavarért, a valóban égető foglalkoztatási gondok most már erkölcsi és anvagi károkat is okozó ódázásáért. A tanács! tisztségviselők arra hivatkoztak, hogy mindketten most jöttek vissza tanácsakadémiáról, távollétükben megbízott vb-titkár helyettesítette őket. Ergó ők nem tehetnek semmiről! E hivatkozás csak részben fogadható el, az azonban nem, hogy az „add vissza a babaruhát” ügyintézési módszert visszatértük óta nem száműzték gyakorlatukból! * KÖZEL HÁROM HÉTTEL EZELŐTT a megyei tanács végrehajtó bizottsága nagyon erélyesen úgy foglalt állást, hogy Bölcskén végre rendet kell teremteni az üzemtelepítés ügyében. Maholnap ismét összeül a végrehajtó bizottság. Bölcskén viszont még mindig nincs rend. Kit, ml terhel ebben a dologban ? Föltehetően kiderül. A pillanatnyi helyzet egyáltalán nem alkalmas sem a megyei, sem a helyi tanács tekintélyének öregbítésére. De nem felel meg a tanácsi munka javítását célzó generálfeladatnak sem, melyet nem is olyan régen úgy fogalmazott meg a megyei tanács, hogy: növelni kell a tan ácstestül etek elhatározó szerepét, következetesen végrehajtani a tanácshatározatokat Egyszóval; pontosan, Szépen dolgozni. Egyebek között szak- igazgatási szerveinknek is! LÁSZLÓ IBOLYA villamoseiergia-ellátása Nem is olyan régen még komoly gondokat jelentett Szekszárdon és környékén a villamosenergia-ellátás. A távvezetékek túltérhelten üzemeltek, S a tartalék transzformátorokat is be kellett kapcsolni, hogy a növekvő energiaigényt ki tudják elégíteni. Különösen az okozott problémát, hogy az áramszolgáltató a további iparosítás alapját képező villamos energiát már nem tudta volna biztosítani. Ilyen körülmények között tanácskoztak a megye vezetői a villamosipar képviselőivel, s az eredmény: ma már el is felejtettük a gondokat. Szekszárdon rövid idő alatt elkészült az országos gerinchálózathoz kapcsolódó új transzformátorállomás, s az elmúlt télen az első trafó mellett — melynek teljesítménye többszöröse a régieknek — üzembe helyeztek egy ugyanakkora második transzformátort is. Most a növekvő igények kielégítése érdekében Pakson átépítik a régi transzformátorállomást, ahol a beérkező 120 ezer voltos feszültséget 35 ezerre alakították át, amit egy 35/20 kV-os berendezés transzformáit tovább. Most egy 120/20 kV-os berendezés megépítésével kiiktatják a régi állomást, s emellett két és félszeresére növelik a továbbítható villamos energia mennyiségét. Jövőre egy újabb, az idén üzembe helyezendővei azonos kapacitású egység épül, ami melegtartalékként szerepel majd. Ennek beállításával egy időben a régi kis állomást véglegesen megszüntetik. Szintén 1975-ben kezdik meg Bonyhádon egy új állomás építését. Ez a szekszárdihoz és a paksihoz hasonlóan, szintén az országos gerinchálózatról kapja majd közvetlenül az energiát, minek eredményeként jelentős mértékben biztonságosabbá válik Bonyhádnak és környékének áramellátása. Most még a bonyhádi fogyasztók Szedres felől, illetve a komlói tartalékhálózatról kapják a villamos energiát. Ám ezek a vezetékek viharok, zivatarok alkalmával gyakran meghibásodnak, ami rövidebb. hosszabb áramszüneteket okoz a járási székhelyen. Az új transzformátorállomás építése során felhasználják a már felszerelt, korszerű, 20 kV-os berendezéseket. Az új transzformátor, melyen keresztül nem csupán biztonságosabban kaphatják az áramot a fogyasztók, hanem teljesítménye is kétszerese lesz a meglévőknek, ezekkel az automata berendezésekkel működik. — szí — A lakossági szolgáltatásokról 33,5 millió forint támogatás — 21 szerződés A tanácsok szerepe — Készülődés az V. ötéves tervre Izgalmas, mindnyájunkat érintő témát tárgyalt a Tolna megyei Tanács ipari, kereskedelmi, és szolgáltatási bizottsága tegnap délelőtti ülésén. Megyénk szolgáltatásfejlesztési tervének megvalósításáról számolt be a testületnek Horváth József, a megyei tanács elnök- helyettese. Fontos szerepet kaptak a szolgáltatások életszínvonalpolitikánk megvalósításában. Ezt jelzi az is, hogy a kormány 1969-ben alkotott rendeletének megfelelve, központi szolgáltatásfejlesztési alapot hoznak létre. Ebből Tolna megye Tanácsa a IV. ötéves terv időszakára 33 és fél millió forintot kapott. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdetett 1971-ben a 33 és fél millió forintra. Támogatásra a lakossági szolgáltatással foglalkozó állami vállalatok, szövetkezetek pályázhattak, vállalva a szerződésben foglalt feltételeket, elsőként fejlesztési terveik megvalósítását. 21 ilyen szerződést kötöttek, s az anyagi támogatás felhasználásának hatékohyságát értékelték most. A lakossági szolgáltatások közül a legszembetűnőbb a fejlődés a textiltisztító ágazatban. A szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat Szekszárdon és Dombóváron vegytisztító szalont létesített, mellette a megyeszékhelyen korszerű felvevőüzletet nyitott. Hogy a vidékiek is jobban igénybe vehessék a Patyolat szolgáltatásait, a vállalat gépkocsikat vásárolt, amelyekkel megyénk sok községét bekapcsolta hálózatába, csökkentve á vállalási határidőt is. Uj szolgáltatási formaként Szekszárdon vezették be az ágyne- műkölcsönzést, amit a szekszárdiak rövid idő alatt megszerettek. Megindult a Mészáros Eázár utcai tömbmosoda gépeinek felszerelése i& és az új létesítmény a tervek Szerint ez év végén megkezdheti működését. A háztartási gépek, rádió, televízió javító ágazatban különösen a GELKA munkájában tapasztalható javulás. A IV. ötéves terv elején fejeződött be a szekszárdi és dombóvári Gelka-szerviz építése. Ezen kívül az elmúlt évek során új kisebb kapacitású szerviz nyitotta meg kapuit Hő- gyészen, Döbröközön, Bátaszé- ken. A Gelka terveiben szerepel a szekszárdihoz hasonló szerviz felépítése Tamásiban is. Ebben a szolgáltatási ágazatban megyénk néhány ipari szövetkezete is kapott anyagi támogatást. Sajnos, a szerződésben foglaltak nem teljesítésére is akad példa, így Gyön- kön, ahol a helyi Építőipari Szövetkezet három munkahelyes javító, és két munkahelyes használtkészülék-bontó részleg felépítését ígérte, de a beruházást a mai napig nem kezdte el. Előfordulhat, hogy a megyei tanács az anyagi támogatást visszavonja a gyönki szövetkezettől... A háztartási gépek, rádió, televízió javító szolgálati ágazatban régi gond a kisebb lakóhelyeken élők igényéinek kielégítése. Késik a szakemberek helyszínre érkezése, hosz- szúak a vállalási határidők. Áz autójavító Szolgáltatási ágban jelentős előrelépés tapasztalható. Rohamosan növekszik megyénkben is a személygépkocsik, motorok száma. A növekvő igények miatt az AFIT 1,5 millió forintos támogatást kapótt a megyei tanácstól. Ennek eredményeként a szekszárdi Rózsamáj-dűlő- ben lévő AFIT-SZerviZt 1975 végére tovább fejlesztik. Dombóváron a szekszárdihoz hasonló kapacitású szerviz építése a napokban kezdődött el, s várhatóan 1976-ig elkészül. Gépkocsijavító szolgálat fejlesztésére megyénk öt ipari szövetkezete közel hétmillió forintos anyagi támogatást kapott. A közelmúltban Simon- tornyán a helyi SIMOVTLL szövetkezet autószerviz építését kezdte meg, s Bonyhádon, ugyancsak megyei támogatásból, gépkocsik kárpitozásának javítására, készítésére részleget hoztak létre. Gond is akad az ágazatban. Jelentős anyagi támogatást kapott a bonyhádi vasipari és a paksi körzeti építőipari szövetkezet autójavító egységek létrehozására. Sajnos, egyik Sem teljesítette ígéretét. Jelentős szolgáltatási ágazat a lakáskarbantartás. E szolgáltatás javítására megyénk hét szövetkezete és egy állami vállalata részesült anyagi támogatásban. Közülük a Szekszárdi Szakály testvérei^, a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet és a Tolna megyei Építő- és Anyagipari Vállalat teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségeit. A többi öt szövetkezet alig 70 százalékban tett eleget a vállaltaknak. Az egyéb ipari és személyi szolgáltatások is jelentős változáson mentek át az elmúlt években. Különösen megnőtt az igény a méretre készülő cipők és ruhák iránt. A lakossági szolgáltatásokról szólva nem feledkezhetünk meg megyénk mintegy 2300 kisiparosáról. Szükség van rá- jük, jól kiegészítik az állami és szövetkezeti szektor munkáját, Melyek a lakossági szolgáltatásfejlesztés legfontosabb feladatai? Már készül a megye V. ötéves tervre szóló szolgáltatásfejlesztési tervezete. Ahogy Horváth József megyei tanácselnök-helyettes elmondotta, előzetesen felmérik szolgáltatási igényeket, s a fejlesztést annak megfelelően dolgozzák ki — megyénk lakossága érdekében. — vl — ’
