Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-02 / 179. szám

/ f Nő a lányok aránya a szakmunkásképzésben Előzetes összesítés a* idei felvételekről A népgazdasági terv az 1974 —73-ös tanévre 62 000 szak­munkástanuló felvételét írta elő. Hogyan alakult az elő­irányzat teljesítése — a kér­désre a Munkaügyi Minisz­tériumban elmondották az MTI munkatársának, bogy a legutóbbi statisztikai össze­gezés szerint május 31-ig 75 897-en jelentkeztek felvé­telre. Ez a helyzet kedvező alakulására vall, hiszen 22,4 százalékkal haladja meg a tervezett létszámot. A jelentkezők közül már a „beiskolázás” első időszaká­ban csaknem 57 000 fiatalt vettek fel a szakmunkásképző intézmények I. évfolyamaira. Természetesen május végével korántsem zárultak be a ka­puk; a pályaválasztásukat az átlagosnál hosszasabban latol­gató fiatalok augusztus végé­ig még kérhetik felvételüket. Jó néhány iskolában diákott­honi elhelyezésre is van le­hetőség. Bent lakni kívánó fiú­kat is felvesznek még pél­dául a balassagyarmati me­zőgazdasági szakmunkásképző iskolába; építőipari, illetve szerelő jellegű szakmákra van még felvétel a 600. sz. szege­di és a 601. sz. makói inté­zetben; mélyfúrókat és elekt- rolrtra tusokat várnak Vár-; palotán. Általános tapasztalat^ hogy a lányok érdeklődése fokozó­dik a szakmunkásképzés iránt. Erről tanúskodik, hogy az előirányzatban megjelölt 19 640-nel szemben 29 144 leány kért és már május végéig IS 121 nyert felvételt. Külö­nösen a fővárosban és más ipari centrumokban éppen a lányok köréből nagy a túl­jelentkezés az úgynevezett di­vatos, elsősorban kereskedel­mi és vendéglátóipari szak­mákban. a lányok ugyanis Szeptemberié! új iskolatípus: a szakmunkások középiskolája A fizikai munkások, kétkezi dolgozók műveltségi színvona­lát hivatott növelni az az új iskolatípus, amely szeptember 1-én kezdi meg működését: a szakmunkások középiskolája. Az új középiskolai oktatási formába — amely három­éves képzés után szakközépis­kolai érettségi bizonyítványt, és középfokú műveltséget ad hallgatóinak — az általános is­kola nyolc osztályát elvégzett és szakmunkás-képesítést szer­zett dolgozók kapcsolódhatnak be. A munka melletti tanulást megkönnyíti, hogy a dolgozók esti, illetve levelező tagozaton, vagy vendéghallgatóként is részt vehetnek a foglalkozáso­kon. Az esti tagozatra járók heti három alkalommal köte­lezően látogatják az iskolát, a levelező tagozat munkásdiák­jai heti egy, vagy két napon fakultatívan vesznek részt a foglalkozásokon, az önállóan tanulók pedig vendéghallgató­ként részt vehetnek mind az esti, mind a levelező tagozat foglalkozásain. A szakmunkások középisko­lájában — amelyet a munkás­művelődés tömeges oktatási formájává kívánnak fejleszte­ni —, három év alatt hat tan­tárgy anyagát sajátítják el a i Néhány éves gyakorlattal KÉPESÍTETT KÖNYVELŐT, gépésztechnikus! oklevél­lel vámügyekben jártas, illetve ehhez kedvet érző ELŐADÓT. érettségizett, gépírni tudó VÄMÜG1T-RAKTÄRI ADMIN í SZ Í RÁTÖRT FELVESZÜNK azonnali belépéssel. Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet KSZE Iroda, Szekszárd-borkombinát. Tel: 12—850. (48) hallgatók; a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a ma tematika, a fizika, a kémia és egy komplex tantárgy: a köz­gazdasági-állampolgári isme retek alapjait. Ha a tapaszta latok kedvezőek, az 1974—75 ös első tanév után a hat tan tárgyat fakultatív foglalkozó sokkal is kiegészítik. így bio lógia, műszaki rajz, elektro­technika és egyéb — a szak mai igényeknek megfelelő tantárgyak elsajátítására is mód nyílik. Az új középiskolából az érettségi megszerzése után a szakmunkások az egyetemeken és főiskolákon tovább tanul hatnak. Az új középiskolai formát úgy igyekeznek kialakítani hogy figyelembe vegye a mű­szakváltozásokat és ha mód nyílik rá, az üzemekben szer vezzenek osztályokat és ott folyjon az oktatás is. A szakmunkások középisko­lájának létrehozása mellett természetesen megmaradnak a felnőttek számára a régi is kolatípusok is. A dolgozók gimnáziumát a szakmunkás bizonyítványt szerzett munká­sok különbözeti vizsgával, há­rom év alatt elvégezhetik. Vál­tozatlanul lehet tovább tanul­ni a dolgozók négyéves szak- középiskolájában is. Fémtömegcikkgyártó Vál­lalat Dombóvár FELVÉTELRE KERES MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐT belső ellenőri munkakör­be. Fizetés megállapodás sze­rint (61) 1974- augusztus 2. FELVÉTELRE KERESÜNK GYAKORLOTT NORMÁST, Textiltisztító és Ruházati Vállalat Szekszárd, Tar- tsay út. (54) még mindig idegenkednek egy sor olyan szakmunkától, amelyekben pedig fizikumuk és más adottságaik révén a fiúkhoz hasonlóan — vagy náluk még jobban is — meg­állnák helyüket. Egyebek mellett jó eséllyel pályázhat­nak azok a lányok, akik az aprólékos, finom, pontos mun­kát igénylő műszeripari szak­mákat, Vagy a gépi forgácso­lást választják. Érdekes, hogy a nem kisebb erőkifejtést igénylő textilipari szakmák­ban á lányok részére fenntar­tott £032 helyre több, mint 2700-an jelentkeztek — és 2252 lányt fel is vettek az iskolákba. Az országosan 122,4 száza­lékos jelentkezési összlétszá- mon beiül nagy a területen­kénti eltérés is. A múlt évi­hez hasonlóan kevés a jelent­kező Békés, Csongrád, .Győr- Sopron és Veszprém megyék­ben, valamint Budapesten is. Ezzel szemben különösen ked­vezően alakultak az idei fel­vételek Bács-Kiskun, Borsod, Fejér, Pest, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Tolna, Vas és Zala megyékben. Az eddigi adatok szerint az idei első évesek 74 százalékát ipari és építőipari, 10 százalékát mezőgazdasági és élelmiszeripari, 16 százalé­kát pedig kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző iskolákba vették fel. Visszhang Szakember véleménye j a szekszárdi villanyrendőrről A Tolna megyei Népújság­ban több cikk jelent meg a szekszárdi villanyrendőrről. Ezeket végigolvasva határoz­tam el magam a levél meg­írására. Bevezetőként: Szakmai ké­pesítésemnél fogva magam is automatika-berendezések ter­vezésével és kivitelezésével foglalkozom. Áramkörök kiala­kításánál a lehetőségekhez mérten igyekszem a korszerű félvezető-eszközöket alkalmaz­ni, beleértve az integrált áramköröket is. Ennek oka a megbízható működésük. A forgalomirányító lámpa vezérlőegységének beépítésekor és üzembe helyezésekor a vá­rosban jártam és mint „kí­váncsi szekszárdi” alaposan megnéztem a készüléket. Véleményem a következő: A vezérlőberendezésnek konst­rukciós hibái vannak. Ma már ilyen fontosságú berendezések­nél, mint a forgalomirányító lámpa, elektronikus áramkö­röket alkalmaznak. A jelfogós- tranzisztoros áramköröket szá­mos hátrányuk miatt szinte teljesen kiszorították az integ­rált áramkörös megoldások. Je­lentkezik problémaként a for­galomirányító lámpánál is a környezeti behatás. Megfelelő tömítések ellenére is, a jel­fogók érintkezőire porszemcsék rakódnak le, melyek a biztos érintkezést erősen befolyásol­ják. A járművek okozta ráz­kódás is zavaró. A posta is ezen okokból igyekszik új .be­rendezéseinél a megbízhatóob mozgó kontaktus nélküli elekt­ronikus áramköröket alkal­mazni. A szekszárdi villany- rendőrnél sem ez, sem az áramköri lemez nem a mai technológiai szintnek megfele­lően készült. Vitába szállva Kardos Imre osztályvezetővel, véleményem szerint egy korszerű berende­zés elkészíthető amerikai li- cenc megvásárlása nélkül is, hazai kereskedelemben kapha­tó korszerű félvezető eszközök­kel. Ugyanis egy zárt térben vannak az alkatrészek elhe­lyezve, melynek hőfokát egy­szerű hőfokszabályzóval a kel­lő hőmérsékleten lehet tartani. A tirisztorokra vonatkozóan talán csak annyit, hogy már három év óta jelentős meny- nyiséget építettem be készülé­kekbe, hazai „TUNGSRAM” gyártmányút is. Mind kifogás­talanul működnek! Az itt elmondottakkal sze­retném elősegíteni egyrészt a város biztonságos közlekedésé­nek mielőbbi megvalósulását, másrészt a forgalomirányító lámpa mielőbbi megbízható működését. HORVÁTH GYÖRGY '■ pkl. vili. mérnök Szekszárd Varga Domokos: 2. Juci nem is igen nyúlkált már utána, hisz ha megfogta is,, az a nagy buta feje kisik­lott a keze közül. El voltam keseredve. Mivel fog most szórakozni szegény? Próbáltam egyéb ráncigálni- valókat akasztani a keze ügyé­be. Hiába, nem kellett neki semmi. Nem nyúlt se a kis­babáért, se a kiskanálért, se a műanyag karikákért. Ráztam a madzagjukat, lengettem őket, akkor se. Így akarta tán tudtunkra adni: őt továbbra is csak a kék bajusz érdekli. Csakhogy a kék bajuszt már rég elvitte a szemetes, sőt ma­gát az oroszlánt is. Addig hú­zogatták a nagyobb gyerekek, addig harmonikáztak vele, míg le nem vált a törzséről a feje. Mit csináljak? Fogtam egy csörgőt, s ahelyett, hogy fel­akasztottam volna, egyenest a Juci kezébe nyomtam. Hurokszerűen hajlított szára volt, könnyen megmarkolta. Rázintott rajta egyet-kettőt, de nemigen jöhetett még rá a maga kéthónapos, kis eszével, hogy mennél jobban rázza, annál jobban csörög. El is un­ta, le is ejtette. Megint odaadtam neki. Meg­fogta, a szeme fölé emelte, és nézte egy darabig. Kétszínű volt, fehér és kék, de mintát- lan. Nem talált rajta, úgy lát­szik, semmi érdekeset, mert ismét kieresztette a kezéből. Újra odaadtam. Felemelte, mintha tovább akarná nézni. S ekkor következett be a nagy pillanat. Megmozdította a má­sik kezét is, a balt, s odanyúlt, kissé tétován, de félreérthe­tetlen szándékkal. Nem soká­ig kellett kísérleteznie, máris két kézzel fogta a csörgő szá­rát. Majd eleresztette a jobb kezével, de a ballal tovább sikerült átvennie egyik kezéből a másikba, _ — Képzeljétek mit tud a Juci! — fogadtam aznap este az iskolából hazatérő bátyja- it nénjelt. S akkor még ma­gam sem gondoltam, hogy ez a rövid mondat milyen gyak­ran felcsendülő csatakiáltás lesz a családban. Nemcsak az én számról, az övékről is. Mikor ők nőttek-növekedtek, épp ilyen örömmel lestük őket, mégse ennyi figyelemmel. Hajszoltabban éltünk, a saját létünk gondjaival jobban el­telve. Most viszont úgy vol­tunk vele: itt az utolsó alka­lom. Több gyerekünk nemigen lesz, ezt kell még kiélveznünk* amennyire csak lehet. Nagy gyerekeinknek nem új­ság volt ez az egész Juci-já- ték. ök elég gyorsan jöttek egymásután, Andris; a legidő­sebb is kisiskolás volt még, amikor a hatodik megszületett Sok gyönyörűséget nem leltek egymásban, az újabb és újabb bőgőmasinákban. Fel kellett serdülniük hozzá, hogy ők is rákapjanak a kölyökkóstolga- tásra, Juci huguk jóízére, s így vegyenek leckét idejekorán az apaság-anyaság örömeiből. Nem egyformán kaptak rá. Ez alkat vagy hajlam dolga is, úgy látszik. Harmadik fi­am, az akkor tizenhét éves Dombi vált például a leglel­kesebb pótapává. Őneki sike­rült az első mosolyt is felcsil­lantani a kicsinek a szája csücskében. Hisz mindnyájan mosolyog­tunk rá. Még vigyorogtunk is, mikor a szelíd mosoly nem látszott elegendőnek, hogy ki­csaljuk belőle a viszonzást. Már az egész család azt leste, mikor nevet végre, mikor ne­vet. Ó, nem volt az még igazi nevetés! De válasz volt, fél­reérthetetlen felelet Dombi arcának a komikus finto­raira. Kicsik és nagyok odagyűltek a kiságyhoz. Ott álltam ma­gam is, kissé hátrébb iuszkol- tatva a mohón kíváncsi fiatal­ság által. Dombi bemutatta a produkcióit. — Idesüssetek! — mondta a sikeres férfi fö­lényével. Majd Jucihoz for­dult: Légy szíves mosolyogj! Föléhajolt, majd fejét kissé följebb kapva, kivillantotta a fogsorát: szélesen elvigyo­rodott. A kicsi rábámult, s elhúzta ő is a száját. — Láttátok? Hogyne láttuk volna. Már derültünk mi is. Sőt a kama- szodófélben lévő Kismagdus hangosan hahotázta bele a világba: — Tud nevetni a Juci! Hahaha! Ez állati muris! Hahahahaha! BUBU Élete második félévében ko­pott le a legkisebb lányomról a Juci név, s ragadt rá a Bübu immár levakarhatatlanuL Születése előtt egy évvel halt meg az a Juci néni, akit a Kutyafülüek című könyvem­ben megénkelitem, mint Panni lányom jóangyalát, szívbéli szerelmét. Egy hihetetlen gyorsasággal fellobbanó tébé- cés fertőzés döntötte ágyba, majd napok alatt sírba, mind­össze negyvennégy évesen. Júlia volt az igazi neve, az ő emlékére neveztük a lányun­kat is Júliának és becéztük Jucinak. De néha minden emberi jó­szándék hasztalan. Váltig azt akartam, hogy Juci legyen a lányom mégis Bubu lett -Hon­nan? Hogyan? Ez még utólag is megfejthetetlen. A tévébéli Bubu nyomán bizonyosan nem, hiszen nincs se tévénk, se gz ott forgolódó figurákkal közelebbi ismeretségünk. De nem is ez a fontos, ha­nem amit ez az új név kife­jezett, az a játékos-bolondos családi hangulat (Folytatjuk) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom