Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

T f ? V agazin magazin ’magazin A számok szerepe földrajzi elnevezésekben A Földön sok olyan földrajzi név található, amelyben a négy szerepel. Akárcsak a három, a négy is megtalálható minden földrészen, minden országban. Ha összehasonlítjuk a négyet tartalmazó földrajzi neveket, érdekes sajátosságok­ra figyelhetünk fel. Nézzük csak sorjában! — A Négy Hegy-sziget az Aleut'szigetcsoportban, A Négy Dombocska-sziget a Kaspi-tengerben. A Rio Cuarto (negyedik fo­lyó) Argentínában. A Vierwaldstatti-tó (négy erdő tava) Svájcban. A Dert-Köi (négy falu) fa" lucska Közép-Azsiában. Ezekben a nevekben — el­térően a bűvös hármast tartal­mazóktól — nincs semmiféle misztikum, babona. Mindegyik leíró jellegű, pontos. Olyan földrajzi név viszont alig van. amelyben az öt szám­nevet megtalálnánk, bár ez a szám egy kicsit különbözik szomszédaitól. Az ötös össze­függésben van azzal, ahogy az ember az ujján számol. Éppen ezért az ókorban sok nép számrendszerét éppen az ötös számra alapította* Szófiában van egy útkeresz­teződés, amelyet a nép „Pette Kjüseta”-nak (az öt sarok) nevez, mert itt éppen öt utca találkozik össze. E megjelölés tisztán léíró jellegű. Kiderült azonban, hogy Petrográdon még a XIX. században kelet­kezett egy pontosan ugyan­ilyen népi elnevezés, a Pjáty Uglov (öt sarok) keresztező­dés. Feltehetőleg más váro­sokban is található ilyen „öt sarok”. A krími üdülőhely, Pjatyi- gorszk (öt hegy) neve minden Négytől negyvenig valószínűség szerint a Bestau- hegység nevével függ össze, amely Pjátyigorszk fölött emelkedik. A türk nyelvek­ben a bes szó ötöt jelent, a tau pedig hegyet Baku mellett emelkedik a Besbarmak hegy, amelynek nevében a barmak türk nyelven ujjat jelent. Nyilvánvaló, a hegy körvona­lai a széttérpesztett ujjakra emlékeztették az embereket. Ugyancsak az ötös számhoz kapcsolódik az indiai helynév, a Pendzsab (öt folyó), az oszt­rák Fünfkirchen (öt templom) egyébként Pécsnek is ez a né­met neve, s Argentínában van egy Rio Quinto (ötödik folyó). Hatossal ritkán, találkozunk földrajzi nevekben, Közép- Ázsiában az Alta-Kara-Szu (hat kiszáradt folyó) valóban olyan helyet jelöl,. ah.ol hat kiszáradt folyó medre találha­tó. A középkori Sachstadte (hat város) Valóban hat kis­várost foglalt fnagában a szászországi Bautzen . környé­kén. Egyébként elmondhatjuk, hogy a hatos közönséges, észr revehetetlén szám, s ezért hordja nevében csupán kevés helység a világon. Nem-így a hetes'. Ehhez a számhoz sok legenda, hiede­lem, közmondás és mitológiai elbeszélés - kapcsolódik. Hét csillagból áll a Göncöl széké- • re. Hét színből a Szivárvány. Hét szűk esztendőről olvasha­tunk a bibliában. A .ió embe­rek a hetedik menyországban üdvözöltek. Az irtis folyó mellett szik­lák emelkednek. Szem Braty-' jev (hét testvér) a nevük. Mintegy másfél földrésznyire innen találhatjuk Seutát, ugyanennek az elnevezésnek a spanyol-mór variánsát. Dzsep-oguz. (hét . bika) — Különleges tanfolyam banktisztviselők számára A párizsi Seine-Saint-Denis kerület banktisztviselőinek rendszeresen tanfolyamon kell részt venniük, amelyet a rend­őrtisztek és rendőrségi szak­emberek tartanak. A tanfolyam címe: Bankrablók és minden­nemű agresszió elleni védelem. A tanfolyam megrendezésére azért került sor, mert aggasz­tó méretekben megnőtt a bank­rablások száma. A rendőrség a tanfolyam révén azt szeretné elérni, hogy a szemtanúk meg­könnyítsék a rendőrség mun­káját, a bankrablók nyomára vezessék a nyomozó szerveket. Az alábbiakban ismertetünk néhány olyan tanácsot, ame­lyet a tanfolyam vezetői java­soltak a tisztviselőknek: „Ha rablók törnek be a bank épületébe, ne mozdulja­nak. Az agresszorok általá­ban idegesek és ,könnyen jár a kezük’. Jól nyissák .ki a szemüket) figyeljenek meg mindent, alaposan vegyék szemügyre a banditák ruháza­tát és fegyvereiket. Minden körülmények között maradja­nak nyugodtak. Figyeljék meg, vajon az egyik vagy másik bandita nem hagy-e ujjlenyo­matot valahol. Figyeljék meg, nem ejtenek-e el valamit, ami később nyomra vezetheti a rendőrséget. Ami.it a banditák kiteszik a lábukat a bankból, szaladja­nak az ablakhoz és igyekezze­nek megfigyelni gépkocsijuk színét és rendszámát, ezután telefonáljanak a rendőrségre, majd közösen foglalják írásba a történteket.’’ A tanfolyamot vezető rend­őrtisztek kijelentették, hogy a női banktisztviselők sokkal jobb megfigyelőknek bizonyul­tak, mint a férfiak. Egyébként a statisztikai adatok azt mu­tatják, hogy az új tanfolyam bevezetése óta ebben a kerü­letben 5—6 százalékkal keve­sebb rablás történt, mint az előző év azonos időszakában. sziklák az Isszik-Kul tó mel­lett. Sette-Ile (hét sziget) Fran­ciaország partjai közelében. Jedi-Kula (az „Egri csilla- gok”-ból) ismert hét torony Isztambulban. Jeti-küz (hét szűz) Kínában. És így tovább... Ha az em­ber a térképét nézegeti, s olyan földrajzi neveket ke­res,- amelyek hétnél nagyobb számot tartalmaznak, akkor igen keveset talál. Csodálatos, hogy milyen kevés földrajzi névben van tíz vagy negy­ven. Különösen furcsa ez. ha ar­ra gondolunk, hogy különbö­ző népeknél a negyvennek, akárcsak a hármasnak és a he­tesnek, mágikus értelme van- Emlékezzünk csak vissza, a biblia szerint a vízözön idején az eső negyven nap és negy­ven éjjel ésgtt. A régi Moszk­váról azt beszélik, hogy ott negyvenszer negyven templom volt. Törökország európai ré" szén van egy Kürk Klareli (negyven templom) nevű tele­pülés, ázsiai részén pedig egy Kürk-Agacs (negyven fa) ne­vű falucska-, Legfurcsább azonban a Jabei Quarantalna • nevű Pa­lesztinái hegylánc elnevezése. Jabel arabul hegyet jelent, a Quarantalna pedig a Quaran­täne- t,jjV(negyveQn-apos) latin szóból ered. Az elnevezés még a kereszteshadjáratok idejéből ered, amikor a lovagok arra gondoltak, -hogy Jézus éppen ezen a helyen töltött el negy­ven napot, ahogy ezt a biblia írja. . ■Szomorú hírnévre tett szert a tengerészek között a negyve- ^ nedik vagy ordító negyvenedik elnevezésű óceáni sáv az észa­ki és a déli félgömb negyve­nedik szélességi körénél, ahol a. rettenetes- viharokban sok hajó lelte pusztulását. Amerikai fotóművész kiállítása <*.>> •' > ■. '■* <*v* v A Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében meg­nyílt Willard Van Dyke fotóművész kiállítása. Képünkön: „spanyol—amerikai fiú” 1937. (MTI foto — Benkő Imre felvétele — KS) A bő termés térképei Feltérképezték Kazahsztán termőföldjeinek mikroelem­tartalmát. Az elemzések nyo­mó n megrajzolt agrotechnikai térkép, amely főként a me­zőgazdaságilag művelhető Szemirecsjá vidéket ábrázol­ja, arra mutat, hogy a leg­nagyobb a földek cink- és molibdénhiánya. Az érdekelt mezőgazdasági üzemeknek ja­vasolták, hogy ezeket az ele­meket is tartalmazó műtrá­gyát használjanak. A kutatók a jelenleg a köztársaság más földművelé­si körzeteinek hasonló térké­pein dolgoznak. Munkájuk nyomán a terméshozam je­lentősen fokozható. Pécsi diák volt a világ első sikeres szervátültetője Tudománytörténeti újdon­ság: bebizonyosodott, hogy a világ első szervátültetője ma­gyar ember, a pécsi születé­sű dr. Ullmann Imre volt, Az egyetemes orvostudományi e kimagasló alakja Bécsben éllt és működött, ott hajtotta vég­re 1902-ben egy kutyán a sikeres veseátültetést, s mind­eddig osztrák tudósként tar­totta számon a világ. Dr. Tö­rök Béla egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem kísérletes sebészeti in­tézetének igazgatója adatokat talált arra vonatkozóan, hogy a híres bécsi professzor Ma­gyarországon, éspedig Pécsett született. Az orvostudós élet­rajzi adatait kutatva előkerült az a múlt századi egyházi anya­könyv, amely tanúsítja, hogy Ullmann Imre 1861. február 23-án, Pécsett született. A cisz­terci rend főgimnáziumába (ma Nagy Lajos Gimnázium) járt, évekig az irodalmi kör jegyző­je volt — harmincöt oldalnyi kézírását őrzik az egykorú ön- képzőköri jegyzőkönyvek — s 1878-ban érettségizett, kiváló eredménnyel. Szülei a tehetsé­ges fiatalembert Bécsbe, az Osztrák—Magyar Monarchia Az időszámításunk előtti második évezred végén épült bronzkori cölöpvárost fedeztek fel Bolsena mellett, a vul­kanikus eredetű Mez- zano-tó fenekén, mint­egy 100 km-re Rómától északra. A felfedezés tulaj­donképpen egy „bal- szerencsés” horgásznak köszönhető. A horgász botjára ugyanis hal he­lyett egy régi kerámia­edény akadt. Miután a szakértők megvizsgál­ták a leletet, sürgősen hozzákezdtek a feltáró munkához. Város a tó fenekén Bronzkori cölöpvárost fedeztek fel Olaszországban A cölöpöket 3—12 méterrel a víz felszíne alatt találták meg, ez arra. utal, hogy mielőtt a víz végérvényesen el­árasztotta volna a vá­rost, meglehetősen vál­tozó volt a vízszint. • A tó fenekén bronz­tárgyakat (három 'fej­szét és egy sarlót), va­lamint számos kerámia­tárgyat találtak. Ez utóbbiak között mint­egy 50 érintetlen cse­répedényt fedeztek fel, és ezek vizsgálata alap­ján a tudósok úgy vé­lik, hogy a város az időszámításunk előtti 13Ö0 és 1100 között épült A város lakói min­den bizonnyal az indo­európai eredetű ital néphez tartoztak, amely a második évezred fo­lyamán szivárgott be Közép-Európa és a Duna-övezet felől Olaszországba. A régé­szek véleménye szerint az újonnan feltárt vá­ros az egyik legősibb település, amely abban a korban keletkezett, amikor a nomád pász­tornépek áttértek a helyhez kötött mező- gazdaságra. Az a körülmény, hogy a várost cölöpökre épí­tették, a régészek vé­leménye szerint azzal magyarázható, hogy így kerestek menedé­ket a tóhoz inni vonuló állatok elől. akkori legjobb egyetemére küldték tanulni. 1884-ben végezte el az egye­tem orvosi karát Ullmann Im­re. Feltehetően visszatért vol­na szülővárosába, Pécsett élő szüleihez és testvéréhez, ám még abban az évben meghív­ták az egyetem sebészeti kli­nikájára. S ez a tény megha­tározta további életútját: az osztrák fővárosban maradt és a tudományos kutatásnak szen­telte munkásságát Hamarosan Párizsba megy tanulmányútra, ahol nem kisebb személyiség fogadta munkatársul, mint Pás. teur. 1902. május 1-én mutatja be a bécsi orvostársaságban egy kutyán végrehajtott sikeres ve­seátültetést. amely első volt a világon, s megnyitotta az utat a ma már oly nagy jelentősé­gű, mind szélesebb körű transz, plantáció előtt. A monarchia széthullásakor már egyetemi magántanár és ismert- sebész- orvos, ekkor felvette az oszt­rák állampolgárságot. 1937- ben halt meg Bécsben, a világ egész orvostársadalma meg­gyászolta. Pécsi kapcsolatait bécsi tar­tózkodása idején, is fenntartott ta. Szülővárosa méltó emléket kíván állítani tudós fiának. A Nagy Lajos Gimnázium „házi- panteonjában” — a sók nagy nevű egykori diák mellett — Ullmann Imre emléktábláját is elhelyezik. Dr. Iglói Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom